Az abortusz kérdése napjaink egyik igen vitatott bioetikai problémája. A magzat emberi mivoltát sokan megkérdőjelezik, mások viszont egyenesen gyilkosságnak tartják az abortuszt, pedig már az élet definiálása is komoly nehézséget okoz. A terhességmegszakítás megítélése vitatott: a legális abortusz hívei szerint a kismamák csak a saját testük felett hoznak döntést, ha a művi abortuszt választják, melyhez szerintük joguk van a várandós nőknek. Ezt a vélekedést az életpártiak nem gondolják fontosabbnak az embrió vagy magzat életre való potenciáljánál; úgy vélik, hogy az élet a fogantatással kezdődik, emiatt nem csak a saját testük felett hoznak döntést, ezért szerintük az abortusz gyilkosság.
Évente 73 millió abortuszt végeznek világszerte, ezzel a leggyakrabban alkalmazott nőgyógyászati beavatkozásnak számít, az esetek több mint 60%-ában az oka nem kívánt terhességhez vezethető vissza. Az abortuszok körülbelül 45%-a nem tekinthető biztonságosnak, ami az esetek 5-13%-ban a nő halálához vezet. A várandósság megszakítása a 20. század közepéig szinte mindenütt tilos volt. Az 1950-1970-es évek során a törvények szinte valamennyi iparosodott országban, valamint sok más államban lazultak és megengedőbbé váltak.
Az abortusz története és jogi szabályozása Magyarországon
Magyarországon a terhességmegszakítás alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló 1992. évi 79. törvény szabályozza. 1956 óta végezhető szélesebb körben legálisan abortusz, amit a Ratkó-korszak kényszerített népességnövekedési stratégiája előzött meg. Ez a periódus az abortusz tilalma mellett a gyermektelenségi adó - azokra a fizetéssel rendelkezők 20 és 50 év közötti férfiak és 20 és 45 év közötti nőkre vonatkozott, akiknek nem volt gyermekük - bevezetésével (sok egyéb más jogtiprás mellett) írta be magát a magyar történelem súlyosan jogsértő korszakai közé. A tiltás következtében az illegális abortuszok száma egyes becslések szerint az évi százezres nagyságrendet is elérte.
A terhességmegszakítás legalizálása után ugyan a helyzet javult, de a rendszer továbbra is megnehezítette annak igénylését az 1047/1956. számú minisztertanácsi határozattal, amely alapján a nőknek az abortusz bizottság előtt kellett megindokolniuk a döntésüket. A bizottság a helyi tanács főorvosa és a tanács által megbízott két másik személyből állt, és a beszámolók szerint rettenetesen megalázó helyzetbe hozta a nőket. Az abortuszok száma hazánkban közel két évtizede csökkenő tendenciát mutat, a 2021-es szám az 1990-esnek kevesebb mint negyede, ez még mindig 21 907 megszakított terhességet jelentett. 2019-ben az EU-tagállamok közül Magyarországon volt a harmadik legmagasabb az abortuszráta.
A 2016-os KSH kimutatások szerint az esetek 41-42%-ban már korábban szülő nők szakítják meg terhességüket és jelentős arányban vannak azok, akik életük során több alkalommal. Az első beavatkozáson átesők több mint 70%-a 25 év alatti, akiknek közel 40%-a tizenéves volt.
Jogi háttér és feltételek
Jelenleg Magyarországon terhességmegszakítást igényelhetnek a magyar lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok és az Európai Gazdasági Térség bejelentett lakóhellyel rendelkező polgárai. Mellettük még a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárok is, illetve, akik több mint 2 hónapja tartózkodnak az ország területén érvényes tartózkodási engedéllyel. Végül a menekült státusz elismerését kérelmezők, illetve, akiket a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, és azok, akik az ország területéről nem utasíthatók ki, irányíthatók vissza.
Az 1992. évi törvény alapján jelenleg Magyarországon négy okra hivatkozva lehet terhességmegszakítást igénybe venni:
- Ha a terhesség veszélyezteti a nő életét, illetve egészségi állapotát.
- Ha a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved.
- Ha a terhesség bűncselekmény következménye vagy annak alapos gyanúja áll fenn.
- Ha a nő életében súlyos válsághelyzet alakult ki, ami a törvény szerint olyan „súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz”.
Ezekre hivatkozva a terhesség 12. hetéig végeztethető abortusz, aminek határideje a 18. hétig tolódik ki, ha a terhes nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, illetve, ha terhességét neki fel nem róható egészségi ok vagy orvosi tévedés miatt nem ismerték fel korábban. Ha legalább 50% az esélye annak, hogy a magzat genetikai okok vagy környezeti hatás következtében károsodott, az eljárás a 20. hétig elvégezhető. Az időkorlátozást figyelmen kívül kell hagyni, ha a terhes nő élete veszélybe kerül, illetve, ha a magzat a születését követően az élettel összeegyeztethetetlen rendellenességben szenvedne.
Zebra: terhességmegszakítás, azaz a művi abortusz
Az abortusz előtti folyamat és a "szívhang rendelet"
A súlyos válsághelyzetre való hivatkozás esetén az abortuszt megelőző folyamat 3 lépésből áll. Az első lépés a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való megjelenés, ami ekkor még lehet anonim és nem igényli a terhesség igazolását. Ez egy tájékoztatást foglal magában a magzat megtartásával igényelhető lelki és anyagi támogatásokról, az örökbeadás lehetőségéről és a terhességmegszakítás veszélyeiről. Ezt követi az orvos felkeresése, melyen megállapítják és írásban is igazolják a terhességet.
A harmadik lépésben ezzel az igazolással kell visszamenni a családvédelmi szolgálathoz, ahol már az anonimitás lehetősége nem áll fenn és a témája konkrétan a terhesség megszakítására való jogosultság, az eljárás folyamata, a későbbi potenciálisan igénybe vehető segítség. Ezt követően 8 napon belül fel kell keresni a kiválasztott egészségügyi intézményt, ahol egy újabb vizsgálatot követően - ha nem találnak kizáró okot - elvégzik a beavatkozást, aminek jelenlegi díja, bizonyos kedvezményezett esetektől eltekintve (pl. szociális támogatás) 41.667 forint.
2022. szeptember 15-étől szigorodott az abortuszszabályozás, melynek értelmében minden abortusz előtt a kismamának kötelező meghallgatnia a magzat szívhangját. A belügyminiszter rendelete szeptember 15-én már hatályba is lép. A jogi szöveg „a magzati életfunkciók működésére utaló tényező” magyarul és az orvosi gyakorlat szerint a magzat szívhangja lehet. A Belügyminisztérium a módosítást azzal magyarázta, hogy a kutatások szerint a magyarok csaknem kétharmada az első szívdobbanáshoz köti az élet kezdetét. Mint írták, a szívdobbanás korszerű eszközökkel már a várandósság korai szakaszában kimutatható, ezért az egészségügyi szakmai irányelv teljesebb körben ajánlja a tájékoztatást a várandós nőknek. A rendelet az új irányelvhez igazodva módosította a szabályozást is, ezért az állapotos nőnek a terhesség megszakítása előtt meg kell hallgatnia a gyermeke szívhangját.
Fontos tudni, hogy a rendelet értelmében az orvosnak sem kell a szívhang meghallgatásához ragaszkodnia. Más módon is bemutathatja az életjeleket, például egy ultrahangfelvétellel. Ezért ilyenkor érdemes kérni az orvost, hogy így tegyen. Ha mégis ragaszkodnak a szívhang bemutatásához, akkor sem kényszeríthetnek arra, hogy oda is figyelj. Az orvos akkor is igazolhatja, hogy tájékoztatott, és bemutatta az életjeleket, ha direkt nem figyeltél oda.
Az abortusz formái és módszerei Magyarországon
Jelenleg Magyarországon az abortusz műtéti úton vehető igénybe, ami egy körülbelül 15 perces beavatkozás, amely során az embriót és a méhlepényt (általában) vákuum segítségével távolítják el, ezt nevezik vákuum-aspirációs eljárásnak. A műtét végezhető rövid altatásban vagy potencírozott helyi érzéstelenítésben. A méhszáj mechanikus tágítására Hegar-féle tágítót használnak. A megfelelő tágasság elérése után vákuum aspirátort vezetnek a méh üregébe, mellyel a méhet kiürítik. Nagyobb magzatok esetén az aspiráció helyett ma is előkerülhet az igen régi eszköz, az abortuszfogó is. Miután a méhet üresnek találják, a méhkaparás következik. A kürettkanál egy a közepén lyukas, szélein éles, kanálszerű eszköz. Arra szolgál, hogy a méhüregben tapadó magzati szöveteket és magzati mellék-részeket tökéletesen eltávolítsák.
Emellett létezik más típusú eljárás is, például az abortusztabletta, ami nem összekeverendő a 72, illetve 120 órás eseményutáni tablettával, ami a terhesség kialakulását, így a petesejt beágyazódását vagy magát az ovulációt akadályozza meg. Az abortusztabletta már 2005-ben felkerült az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapvető fontosságú gyógyszereket tartalmazó listájára. A nyolcvanas években megalkotott módszer két gyógyszer (Mifepristone és Misoprostol) együttes hatásán alapszik. Az első gyógyszer a progeszterontermelést blokkolja, míg a második méhösszehúzódásokat, így egyfajta spontán vetéléshez hasonlót idéz elő.
A gyógyszer orvosi felügyelettel alkalmazható, kb. az esetek 94-96%-ban hatékony a terhesség 8-9. hetéig. A módszert 2012-ben ugyan regisztrálták Magyarországon, és két évvel később kiderült, hogy Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) döntése szerint is biztonságos, mégis az államtitkárság közleménye szerint "a kockázatok továbbra is vita tárgyát képzik", emiatt nem alkalmazható Magyarországon. Így azok, akik nem műtéti eljárás útján akarnak abortuszt igénybe venni, kénytelenek elutazni olyan EU tagállamokba, ahol az engedélyezett, például Ausztriába, Franciaországba, Svédországba, Németországba vagy Spanyolországba, ahol az esetek 50-70-ában választják ezt a megoldást. A magyar szabályozás miatt az abortusztabletta így csak azok számára érhető el, akik nemcsak az útiköltséget (és az ezzel járó munkahelyi kiesést) tudják kifizetni, hanem magát az eljárási díjat is, ami jelenleg a terhesség 10. hetéig általában 560 euró, hozzávetőleg 223 ezer forint.
Ezek a tények rávilágítanak arra, hogy még mindig elmondható, hogy Magyarországon legális az abortusz, ugyanakkor korlátozások között, kötelező családvédelmi tanácsadásokhoz kötve és kizárólag műtéti formában.
Az abortusz lehetséges szövődményei
Az általános érzéstelenítés (narkózis) alkalmazása számos veszélyt hordoz magában. Minden narkotikumnak megvan a saját "narkózishalál gyakorisága". Hasonlóan veszélyes lehet a helyi érzéstelenítés is, hiszen a véletlenül az érpályába adott lidokain, prokain, stb. súlyos mellékhatásokat okozhat.
A műtéti sérülések közül legjelentősebb a méhfal kilyukasztása, perforációja. A méhfal kilyukasztása az orvos részéről nem műhiba, hiszen "vakon" dolgozik. A leglényegesebb, hogy a perforáció bekövetkeztét az orvos ismerje fel, és azonnali hasi műtét történjék. Normális esetben a méh és a fogamzóképesség megtartható. A műtét utáni korai szövődmények közül a fertőzést kell megemlítenünk. Magas lázzal, erős alhasi fájdalommal járhat.
A műtét után késői szövődmények közül minden bizonnyal a leggyakoribb a méhnyak elégtelensége (incompetentia cervicis uteri). Az állapot következménye a terhesség félidejében, burokrepedéssel induló spontán vetélés. Ennek megelőzése a méhszáj megnyílása előtt kivitelezett méhszájzáró műtét. A leggondosabb ellátás mellett is előfordulhat, hogy magzati szövetek, illetve magzati mellékrészek maradnak vissza (reziduum). Erre tartós vérezgetés hívhatja fel a figyelmet. Ekkor szükség lehet a méhkaparás megismétlésére, lehetőleg antibiotikus védelemben.
A méhűri fertőzés hasüregbe terjedése ellen a szervezet a petevezetékek lezárásával védekezhet. A gyakorta ismételt, illetve szövődményes méhkaparások a későbbiek során lepénytapadási rendellenességet okozhatnak. Ilyen lehet a mélyen tapadó lepény vagy a lepény beszűrődése a méhizomzatba (placenta accreta, increta, percreta, a beszűrődés mélysége szerint).
Jól ismert, hogy a stressz (avagy szorongás) letilthatja a szaporodást. Vannak, akinél a stresszt a bűntudat váltja ki, mely nagyon gyakori terhesség-megszakítást követően. A bűntudat szinte pszichotikus állapotot idézhet elő, mely a fogamzást szinte kizárja. A bűntudat és bármilyen szorongásos állapot által kiváltott fogamzóképesség-zavar vérzési rendellenességekkel jár együtt. A lehetséges szövődmények súlyossága és életminőséget rontó lehetséges hatása remélhetőleg mindenkit megfontolásra késztet. A terhesség-megszakítás tehát nem egyszerűen egy nem kívánt rossztól való megszabadulást jelent. Hatása egy életre szól.
Abortusz és társadalmi felelősség
A támogató és valóban tájékoztató rendszer mellett a prevenció is nagyon fontos lenne, ami azonban a homofób és transzfób propagandatörvény miatt szinte teljesen ellehetetlenült. A WHO kutatásai azt mutatják, hogy a tizenévesek szülési aránya sokkal magasabb azokban az országokban, mint például Bulgária és Grúzia, ahol nincsenek kötelező átfogó szexuális oktatási programok. A korai terhesség pedig amellett, hogy rendkívül veszélyes a fiatal lányok egészségére, komoly korlátokat is szab az oktatásban való részvételüknek, aminek élethossziglani negatív következményei (például a szegénységnek való fokozott kitettség) vannak.
A Roe kontra Wade eltörlése rámutat arra, hogy milyen ingatag lábakon állnak a nők nehezen kivívott jogai azokban a társadalmakban, amelyek alapvetően még mindig patriarchális berendezkedésen alapszanak. Pontosan ezért is igyekszik az Európai Parlament minél gyorsabban olyan intézkedéseket bevezetni, amik nagyobb mértékben biztosíthatják a nők önrendelkezési jogát. Az Európai Parlament július 7-i döntése alapján 324 igen és 155 nem szavazattal, illetve 38 tartózkodással jóváhagyott határozata felhívást tartalmaz arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában alapvető jogként rögzítsék az abortuszhoz való jogot. Nem hagyhatjuk, hogy a nők nehezen kivívott jogait újra és újra elvegyék tőlük. Ne engedjük, hogy olyan társadalmi értékek váljanak uralkodóvá, amelyek a nőket semmibe veszik!
tags: #ha #beszuntetneka #z #abortuszt #magyarorszagon