Gyökössy Endre, az első magyar pasztorálpszichológus, akinek élete és munkássága mélyen érintette a lelki gondozás és a gyászfeldolgozás kérdéskörét, számos művében foglalkozott az emberi kapcsolatok és a lelki egészség komplexitásával. Az ő szellemiségét idézve, különösen fontos ma is reflektálni azokra a helyzetekre, amelyekben a veszteség mély sebeket ejt, mint például a magzati veszteség. Az egyház és a szakemberek szerepe ebben a folyamatban elengedhetetlen a gyógyuláshoz vezető úton.
Egy gyermek elvesztése, akár már az anyaméhben, óriási trauma egy szülőpár számára. A gyász feldolgozása összetett folyamat, amelyben az egyéni és közös élmények, valamint a külső támogatás egyaránt szerepet játszanak. Az egyház, mint közösség, különösen fontos szerepet tölthet be a gyászolók támogatásában, segítve őket abban, hogy elfogadják a valóságot, feldolgozzák az érzelmeiket és megtalálják a reményt a jövőre nézve.
A magzati veszteség lélektana
A magzati veszteség, legyen szó vetélésről vagy a terhesség korai szakaszában bekövetkező halálról, mély és sokszor elfojtott gyászt okozhat. Az édesanya, akinek testében megfogant az élet, erősebb fizikai és érzelmi kötődést tapasztalhat, míg az édesapa a veszteséget inkább kívülről éli meg. Ez az eltérés a gyászélményben gyakran okozhat félreértéseket és elidegenedést a párkapcsolatban.
Krisztina, egy református lelkész felesége, maga is átélte ezt a fájdalmat. Három vetélésen és egy egészségesen megszületett gyermekén túl, a negyedik terhességének 14. hetében ismét elveszítette a babát. Ez volt számára a legnehezebben feldolgozható veszteség. A gyászfolyamatban mindketten férjével más ütemben haladtak, ami további nehézségeket okozott. Krisztina elmondta, hogy eleinte bűntudat gyötörte, amiért nem tudta megtartani a gyermekét, és kérdésként merült fel benne, meddig fájhat neki a veszteség.
A kórházi kiszolgáltatottság, a „béna mondatok” és a rideg környezet tovább mélyítették a traumát. Szőke Etelka lelkész, pár- és családterapeuta szerint a magzati veszteség komoly hatással van a nő saját magával, társával és az Istennel való kapcsolatára. A spontán vetélés elakadásokat okozhat a párkapcsolatban, mivel a pár története nem az élet kibontakozása felé tart, hanem megjelenik benne a halál. Ez a törés könnyen tabuizálhatóvá válik, és a feleség egyedül maradhat a fájdalmával.
Az egyház szerepe a gyász feldolgozásában
A gyász feldolgozása időigényes folyamat, amelyben az elfogadó és támogató közeg kulcsfontosságú. Az egyház, mint közösség, képes erre a támogatásra, különösen akkor, amikor a hasonló élettapasztalattal rendelkező nők és férfiak megoszthatják egymással élményeiket. A baba-mama körök, ahol igei alapon beszélgethetnek, és ahol partnerként kezelik egymást, segíthetnek a gyászolók számára.
Szőke Etelka szerint fontos, hogy a párok méltó körülmények között tudjanak búcsút venni a meg nem született gyermeküktől. Erre a célra liturgiák kidolgozása javasolt, amelyek segítenek az érzelmek kimondásában és elengedésében. Ilyen lehet egy közös gyertyagyújtás, ima, vagy a Zsoltárok könyvéből vett idézetek felolvasása, amelyek válaszokat adhatnak a kimondatlan kérdésekre.
Balogh-Horváth Mariann komáromi lelkész egy fiatal házaspár mellé állt, akik szerették volna elbúcsúztatni elveszített magzatukat. A kidolgozott liturgia szerint a városi temető kőkeresztjénél búcsúztatták azt a kis életet, aki csak rövid ideig lehetett az életük része. A református liturgikus rendtartás nem fogalmaz meg ajánlást az ilyen esetekre, pedig ez a gyász nem kevésbé intenzív attól még, hogy láthatatlan. Az élet Isten ajándéka, amely a fogantatással kezdődik, és a szülőpárnak fontos, hogy ne csak a kórházi falak között gondolhassanak rá, hanem legyen egy hely, egy konkrét esemény a lelkész támogató jelenlétével, ahol imádságban megköszönhetik Istennek ezt a kis életet.
A lelki gyógyulás és a remény útja
Gyökössy Endre teológiája és pszichológiai megközelítése mindig is a szeretetre, az elfogadásra és a lelki gyógyulásra helyezte a hangsúlyt. Munkásságában kiemelt szerepet kapott az emberi kapcsolatok mélysége, az érzelmek megértése és a hit ereje.
A magzati veszteség feldolgozása során kulcsfontosságú az őszinte érzelemmegosztás, amely hidat építhet a párkapcsolatban. A férj elmondhatja, hogy látja felesége szenvedését, és bár nem érzi ugyanazt, mellette marad, támogatja. A feleség pedig megköszönheti férje őszinteségét. Az Istennel való kapcsolat is megrendülhet ilyenkor, de fontos, hogy a gyászolók felengedjék és bevallják tehetetlenségüket, haragjukat, ahelyett, hogy elfojtják azt.
Szőke Etelka szerint a valóság vállalása a gyógyulás első lépése. Amikor kimondjuk, hogy kiszolgáltatottak vagyunk, nem tudtuk irányítani a történteket, és ez beborít minket, akkor maradunk a legközelebb a valósághoz. A fájdalom megélésével maradunk a legközelebb a valósághoz, ami a helyreállás, a gyógyulás első lépése.
A gyógyulás folyamatában fontos, hogy a párok méltó körülmények között tudjanak búcsúzni és gyászolni, majd támogató szeretettel álljunk melléjük. Ezek a búcsúk a reményteljes jövőbe vetett hittel is átitatódhatnak. Ahogy Krisztina is mondta: „Lesz még keresztelő.” Ez a mondat a reményt és az élet folytatódását szimbolizálja, még a legnagyobb veszteség után is.
Gyökössy Endre egyik fontos gondolata, hogy „Szenvedjétek el egymást szeretetben!”. Ez az alapige, amely áthatja az emberi kapcsolatokat és a lelki gyógyulás folyamatát. A magzati veszteség feldolgozásában is ez a szeretet, az elfogadás és a kölcsönös támogatás az, ami segít a pároknak túljutni a fájdalmon és új reménnyel tekinteni a jövőbe.
Gyökössy Endre életútja és munkássága
Gyökössy Endre (1913-1997) magyar református lelkész, pszichopedagógus, teológiai doktor és pasztorálpszichológus volt. Élete során számos művet publikált, amelyek a lelki gondozás, a házasság és család pszichológiája, valamint a hit és vallás témakörét ölelték fel. Szolgálatát Újpesten kezdte, ahol az újpest-újvárosi református egyházközség alapító lelkipásztora lett. Tudományos pályafutása a Rákosi-rendszer idején megtorpant, de lelkészként tovább szolgálhatott. Országos ismertségre tett szert könyvei és lelki segítséget nyújtó tevékenysége révén, sokan szerették és tisztelték „Bandi bácsiként”.
1987-től kutatóprofesszorként dolgozott a Budapest-Klauzál téri Egyházközségben, ahol a végzett lelkészek továbbképzéséről gondoskodott pasztorál-pszichológusként. Számos elismerésben részesült, többek között a Budapesti Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták, és megkapta a Pro Urbe Budapest díjat.
Gyökössy Endre életműve ma is aktuális, hiszen a lelki egészség és a kapcsolatok ápolása örök érvényű. Munkássága útmutatást nyújt azoknak, akik nehézségekkel küzdenek, és segít megtalálni a lelki békét és a gyógyulást.
A gyermeknevelésről alkotott gondolatai is kiemelkedőek, hangsúlyozva a türelmet, a szeretetet és a megértést. „Hogy hited soha meg ne rendüljön a gyermek Atyjában, akié gyermeked, a teremtés és a megváltás jogán, akinek célja van vele - s veled.”
A házasság négy szólamát is elemzi: az eroszt (testi szerelem), a filiát (baráti, szociális szeretet), az antik sztoik politikai és vallási tartalmú szeretetét, és az agapét (lelki oldal, Isten szeretete). „Szenvedjétek el egymást szeretetben!” - ez Gyökössy Endre alapigéje volt.
A különböző lelki problémák, mint a „mirelit-indulat” vagy a hiányos önbecsülés, szintén szerepelnek elemzéseiben, rámutatva a lelki egyensúly fontosságára.
A szerző által írt, a magzatgyászról szóló bekezdés Gyökössy Endre szellemiségét és tanításait tükrözi, hiszen a lelki gyógyulás és a remény megtalálása áll a középpontban.
tags: #gyokossy #endre #magzat #gyaszolasa