Kardiológiai gyógyszerek: útmutató a szív egészségének megőrzéséhez

A szív- és érrendszeri megbetegedések a népesség jelentős százalékát érintik. Ide tartoznak a magas vérnyomás, szívritmuszavar, szívkoszorúér-betegségek, az agyi érbetegségek, szívelégtelenség és más hasonló kórképek. Az életmód kifejezetten fontos a szívbetegek hosszútávú gondozása során (pl. étrend, fizikai aktivitás), a megfelelő életmód mellett sokszor szükség van gyógyszeres kezelésre is. A megfelelő gyógyszer kiválasztása, beállítása sokszor hosszadalmas folyamat, melynek során több gyógyszert is kipróbálhatnak az orvosok, mire megtalálják azt, melyre szervezete valóban jól reagál.

A kardiológiai okokból szedett gyógyszerekre - más hosszú távon szedendő gyógyszerekhez hasonlóan - úgy érdemes tekinteni, mint fontos segítségre. Ha ugyanis szükséges rosszként tekintünk rá, nem érezzük át, milyen jelentős hozzájárulást jelenthetnek az egészséghez. Ha a tünetek csökkentése céljából rendeli el a gyógyszert az orvos, konkrét visszajelzésünk lesz a hatásukról - ez esetben nyilván könnyebb megbarátkozni a szükségességükkel. Előfordul azonban, hogy a gyógyszerszedés célja a prognózis javítása, aminek eredménye nem ennyire egyértelmű, hiszen "csak" azt jelenti, hogy jó eséllyel nem lesz nagyobb bajunk. Fontos tehát annak belátása, hogy például egy-egy vérnyomáscsökkentő vagy koleszterincsökkentő nem gyors és látványos hatást eredményez, hanem - más faktorokkal együtt - remélhetőleg hosszú távú biztonságot.

A szív-érrendszeri betegségek kapcsán szedett gyógyszereknél a következetesség és azorvos-beteg együttműködés a legfontosabb. A pácienseket arra biztatjuk, hogy merjenek kérdezni,tájékozódni és figyeljék a szervezetük reakcióit, ami számunkra is fontos visszajelzés. A szív-érrendszeri betegségekre szedett gyógyszerek közül a legtöbbet igen hosszan, akár egy életen át kell szedni, hogy segítségükkel kivédhetők legyenek a súlyos következmények. Az esetleges gyógyszer mellékhatások megszüntetéséhez, a hatásos és biztonságos dózis elrendeléséhez és a változtatásához azonban a rendszeres orvosi kontroll is szükséges.

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos a lehetséges mellékhatásokról és az ellenőrzés jelentőségéről beszélt. Amikor valakinek gyógyszert rendelünk el szív-érrendszeri betegség, - állapot miatt, több célja is lehet a kezelésnek. Egyrészt csökkenteni kell a zavaró tüneteket, mint például mellkasi fájdalom, erős szívdobogás, csökkent terhelhetőség. Másrészt rendezni kell a kóros eltéréseket, például a vérnyomásban, a vérzsír szintekben. Harmadrészt meg kell próbálnunk elkerülhetővé tenni többek közt a műtéteket, a szívinfarktust, a korai szívhalált. Ezen céloknak megfelelően kell kiválasztanunk a szükséges gyógyszereket, amelyek működését, azok hatásosságát, dózisát, az esetlegesen mellékhatásokat a rendszeres kontrollvizsgálatokon kell ellenőriznünk és szükség esetén változtatnunk. Ehhez azonban fontos a páciens tudatossága, a jó orvos-beteg együttműködés, hiszen például mellékhatások jelentkezésekor csak akkor tudunk dózist- vagy szert váltani, ha tudunk a panaszokról, ha rendszeresen vizsgáljuk a pácienst. Ezért is fontos mindig megjelenni az előírt kardiológiai ellenőrző vizsgálatokon.

A kardiológiai gyógyszerek típusai és lehetséges mellékhatásaik

A szív és érrendszeri betegségek kezeléséhez használt gyógyszerek több típusba sorolhatók, ennek megfelelően különbözhetnek a mellékhatásaik is. Ezek a legfontosabb gyógyszertípusok:

Vérlemezkék összekapcsolódását gátló szerek (aszpirin és más hatóanyagú szerek)

• Gátolják a vérlemezkék összekapcsolódását, ezáltal akadályozzák a rögképződést, érelmeszesedést.
• Lehetséges mellékhatások: Mérsékelten, de nem érzékelhető módon fokozhatják a vérzésveszélyt. A vérzékenység enyhe jelei lehetnek a fogínyvérzés, a sebeknél mutatkozó kissé lassabb véralvadás, a kisebb ütések hatására is könnyebben kialakuló kékes foltok. Mivel kb. 1-2 %-ban gyomorpanaszok, fekélyképződés jelentkezhet, ezért már a szer elrendelésekor fontos a gyógyszeres gyomorvédelem. Ugyanakkor a páciensnek figyelnie kell a székletére. Ha fekete székletet tapasztal, az emésztett vér ürítését jelezheti, ha piros vért észlel a székletben, ez friss vérzésre utal - mindkét esetben orvoshoz kell fordulni.

Vérzsír csökkentők (sztatinok, felszívódást gátlók, fibrátok, más hatású szerek)

• Az LDL-koleszterin szint több, mint 50 %-os csökkenésével elérhető lehet a koszorúérben észlelt elváltozás visszafejlődése. 2-3 mmol/l LDL koleszterinszint csökkentéssel 40-50 %-os javulás érhető el a kardiovaszkuláris események gyakoriságában.
• Lehetséges mellékhatások: A leggyakoribb mellékhatások a hasi panaszok, az emésztési zavarok. Ritkán izomfájdalmak jelentkeznek (kb. 5 %), illetve romlanak a májfunkciós értékek (kb. 3%-ban). Ezek megszüntethetők a dózis változtatásával vagy gyógyszerváltással.

Béta-blokkolók

• Ezek a gyógyszerek csökkentik a szívfrekvenciát és a vérnyomást, így kevesebb vér kell a szív működéséhez, ritkábban jelentkezik mellkasi fájdalom. Emellett jelentősen csökkentik szívritmuszavar kialakulását, szívinfarktus után pedig javítják a túlélés esélyét.
• Lehetséges mellékhatások: Néha túlzottan csökkentik a szívfrekvenciát és a vérnyomást, ezért szédülést, esetleg ájulást okozhatnak. Ilyenkor legtöbbször szükséges a gyógyszer adagjának csökkentése. Ezen kívül előfordulhat, hogy hidegérzet jelentkezik a lábban, kézben, illetve a férfiakat érintheti a merevedési zavar, amely panaszokról tájékoztatni kell a kardiológust, aki változtatást eszközölhet. Egyes betegségek, például a lábban lévő verőérszűkület, vagy légúti szűkülettel járó betegségek esetén megfontolandó a béta-blokkolók szedése.

ACE gátlók / ARB-k

• Ezek a szerek összetett hatásúak, hiszen egyrészt tágítják az ereket, csökkentik a vérnyomást, másrészt gátolják a szívizom kóros átalakulását szívinfarktus után. Emellett - a béta-blokkolókhoz hasonlóan - csökkentik a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát és a javítják a szívinfarktus utáni túlélés esélyét.
• Lehetséges mellékhatások: A hasonló hatások miatt a mellékhatások is hasonlóak lehetnek a béta-blokkolókhoz, vagyis a túl alacsony vérnyomás miatt jelentkező szédülés, ájulás, illetve a férfiaknál a merevedési zavar. Előfordulhat, hogy megemelkedik a vér káliumszintje, romolhat a vesefunkció, és megjelenhet makacs, száraz köhögés. A kardiológus mérlegelésére kell bízni a dózis- vagy a gyógyszerváltást.

Betegbiztonság és gyógyszerkövetés

A PHARMINDEX Online megbízható és jól használható adatbázis, amely nagy segítséget nyújt a gyógyszerválasztásban és a betegbiztonság növelésében. Különösen hasznos a gyógyszerinterakciók ellenőrzésére, ami a kardiológiai betegek esetében kiemelten fontos, mivel sokan többféle gyógyszert szednek egyszerre.

Nagyon hasznosnak tartom és rendszeresen olvasom a PHARMINDEX Online hírlevélben szereplő, széleskörű és naprakész információkat. Külön értékelem, hogy tömören, mégis lényegre törően foglalja össze a legfontosabb gyógyszerpiaci változásokat, szakmai újdonságokat és jogszabályi módosításokat. Mindig érdeklődéssel olvasom a PHARMINDEX Online hírlevélben az újdonságokat még akkor is ha már nem vagyok gyakorló orvos.

Amikor valaki szívgyógyszert kezd szedni, érdemes feljegyezni róla a legfontosabb tudnivalókat. Elsősorban a nevét és a hatóanyagát (ez mindig szerepel a csomagoláson). Ez utóbbi azért fontos, mert például külföldön nem biztos, hogy ugyanazon a néven fut a gyógyszer, de a hatóanyagot mindenhol azonosítani tudják. A hatóanyaggal kapcsolatban az is fontos, hogy néhány esetben csak ez szerepel a recepten, és ez alapján választ konkrét gyógyszert a gyógyszerész. Azonos hatóanyagból ugyanis több gyógyszer is forgalomban van, az "eredeti" gyógyszer után ugyanis megjelennek az általában olcsóbb generikumok.

A dobozra általában már a gyógyszerész ráírja az orvos által rendelt adagolást, ezt akkor is érdemes kérni, ha már ismert gyógyszerről van szó. Az összes szedett gyógyszerről érdemes listát írni, akár papíron, de még jobb, ha a telefonban elmentve. A telefonon érdemes egyébként a gyógyszerek fotóját is elmenteni. Ez azért fontos, mert váratlan helyzetben, esetleg vészhelyzetben is könnyen fel lehet így idézni a szedett gyógyszereket.

Érdemes mindig ugyanabban a napszakban szedni a gyógyszereket, az egymással való összehangolást pedig az orvossal egyeztetni. Hasznos segítség lehet az egy hétre előre feltölthető kis gyógyszeradagoló. Ha elfelejtettük bevenni az aktuális adagot, pótoljuk minél előbb. Azonban ha már nagyon közel vagyunk a következő adag időpontjához, hagyjuk ki az elfelejtett adagot és folytassuk az eredeti ritmust, nem szabad két adagot bevenni a kimaradó pótlására.

Egyes gyógyszerek (például a magas vérnyomásra szedettek) kihathatnak a szívritmusra, ezért rendszeresen ellenőrizzük a pulzusunkat és a változásokról számoljunk be a kezelőorvosunknak. Mindig gondolni kell arra, hogy legyen a gyógyszerekből utánpótlás. Nem érdemes nagy készleteket felhalmozni, de egy havi adagot ajánlott otthon tartani.

A gyógyszerek felíratásával kapcsolatban előre végig kell gondolni, melyek azok, amelyeket felírhat a háziorvos, melyek azok, amelyeket csak kardiológus rendelhet el, illetve mihez szükséges a háziorvosnak szakorvosi javaslat, amit kardiológus adhat meg. A gyógyszerek árát is érdemes tekintetbe venni, hiszen ez hosszú évekre, akár örökre be kell, hogy épüljön a büdzsébe. Ne válasszunk önkényesen másik készítményt, ezt mindenképpen egyeztessük az orvossal. Amennyiben mellékhatások jelentkeznek, azokat jegyezzük fel és mindenképpen szóljunk róluk a kezelőorvosnak, aki tanácsot adhat, és szükség esetén változtathat is a gyógyszerelésen.

A kardiotoxicitás kockázata

A kardiotoxicitás nem pontosan definiált fogalom. Tágabb értelemben gyógyszeres hatóanyagok, illegális kábítószerek és toxinok is károsíthatják a szív- és érrendszert. A hatóanyagok kardiotoxicitása jelentkezhet direkt hatásként a szíven, de lehetséges, hogy elsősorban az érrendszert érintik a toxikus következmények; sőt, a kettő támadáspont kombinációja is előfordulhat bizonyos esetekben.

Számos hatóanyag kardiotoxicitása ismert, például a vényköteles gyógyszerek 2-3 százaléka megnyújthatja a QT-intervallumot. Több, viszonylag ritkán alkalmazott hatóanyag esetén kardiotoxicitással kell számolni. Példaként hozható a szklerózis multiplex kezelésében alkalmazott szfingozin-1-foszfát-receptor modulátor fingolimod, ami a gyógyszeres terápia megkezdésekor a szívverésszám csökkenését és az atrioventrikuláris (AV) átvezetés lassulását idézi elő. A szívverésszám maximális csökkenése az adagolás megkezdése utáni 6 órán belül észlelhető. Az adagolás folytatása mellett a szívverésszám egy hónapon belül visszatér a kiindulási szintre. Az adagolás folytatása mellett a szívverésszám egy hónapon belül visszatér a kiindulási szintre. Az nem kívánt hatás oka az, hogy a szfingozin 1-foszfát-receptor egyik altípusa a szívben is megtalálható, és a fingolimod ahhoz is kötődik. Az adrenalin, illetve a noradrenalin direkt toxikus hatást fejtenek ki a szívizomsejtekre, csakúgy, mint az antraciklinek.

Paradox módon számos, a kardiovaszkuláris kórképek kezelésében alkalmazott hatóanyag is negatívan hathat a szív- és érrendszerre. A kalcium-csatorna blokkolók, köztük a dihidropiridin-típusúak, a béta-blokkolók, a „koxibok” és bizonyos mértékig a nem szelektív COX-2 gátló nem szteroid gyulladáscsökkentő hatóanyagok, valamint az erektilis diszfunkció kezelésében alkalmazott PDE5-gátlók (pl. szildenafil) hipotenziót válthatnak ki, csakúgy, mint a glükokortikoidok. A kombinált orális fogamzásgátlók alkalmazása ismert módon a vénás tromboembólia és a stroke fokozott kockázatával jár.

tags: #gy #ngy #si #kardiol #gusok