Magyarország gyógyító helyei: Természetes energiák és ősi titkok

Az emberiség évezredek óta keresi a természetben azokat a helyeket, amelyek különleges energiákkal bírnak, és elősegítik a testi és lelki gyógyulást. A keleti gyógyászat már ősidők óta ismeri az emberi test energiaáramlásait, amelyeket meridiánok mentén képzelnek el. Ezeken az energiavonalakon találhatóak azok a pontok, ahol az energia sűrűsége nagyobb. Azokat a helyeket, ahol nagyobb pozitív energiák összpontosultak, már az ősi időkben is nagy becsben tartották, zarándoklatok és szertartások céljaira szolgáltak, templomoknak, kolostoroknak adtak otthont.

A nagy erőhelyeket onnan ismerték fel, hogy e vidékeken dúsabb volt a növényzet, az állatok nagyobbak, a vizek tisztábbak, az ott élők pedig nyugodtabbak és egészségesebbek voltak. Ezeken a csomópontokon más a Föld anyagának sűrűsége, ezért könnyebben törtek felszínre a források. Az energiaközpontokban gyakran tapasztaltak csodálatos gyógyulásokat, természetfeletti jelenségeket, látomásokat is.

Az utóbbi időben ismét erősödött az érdeklődés az emelkedettebb energiájú tájak iránt. Hazánkban is számos különleges hely van, erre sokszor elnevezésük is utal: „tündérszikla”, „pogánykő”, „szentkút”. Legrégebbi templomaink építésekor még élt az ősi tudás, ezért a kínaiakhoz hasonlóan energia-csomópontokon jelölték ki a templom helyét, úgy, hogy az oltár kerüljön a legfőbb pontra. Így épült például a román kori jáki templom és a tihanyi apátsági templom is.

A gyógyító helyekről szóló elméletek szerint a Földet és az embert is egyaránt elektromágneses jellegű erőtér, aura veszi körül. Betegségeink, lelki egyensúlytalanságaink előbb megmutatkoznak az aurában, mint a testen. Az aurán észlelhető foltok, szakadások hasonlítanak ahhoz, mint amikor egy kábelhálózatban zárlatok keletkeznek - az információátvitel hiányos lesz, az öngyógyító mechanizmusok rosszul működnek, ezért előbb-utóbb elváltozások jelentkeznek a testen is. Az energiapontok segítenek ezeket a szakadásokat újra összeforrasztani, vagyis beindítani az öngyógyulási folyamatokat.

Magyarország varázslatos pontja a világnak. Nem csupán a jelenlegi közhangulatra gondolva, hanem olyan gazdag és különleges természeti kincsei miatt, amelyek elképesztőek. Egyre gyakoribb az úgynevezett energiaturizmus, melyet kifejezetten azzal a céllal indítanak, hogy az azon résztvevők feltöltődhessenek.

Kiemelt gyógyító helyek Magyarországon

Hazánk igazán gazdag különleges energiákat áramoltató helyekben. Ahogy a Föld energiavonalai párhuzamba állíthatóak az emberi meridiánokkal, az energiapontok pedig az ember akupunktúrás pontjaival, úgy igaz az is, hogy az embert és a Földet egyaránt elektromágneses jellegű erőtér, aura veszi körül.

Dobogókő: A Föld szívcsakrája

Ugyancsak beszédes neve van a Pilisben fekvő Dobogókőnek, ami sokak szerint a Föld szívcsakrája. Az erőközpont a Pilis „szívében” található, három hegytől körülvéve. Aradi Lajos Pilis-kutató fedezte fel, hogy a vidék jelentős pontjainak elhelyezkedése, a közöttük lévő távolságok hasonlóságot mutatnak az Orion csillagképpel. A három övcsillagnak megfelelő három sziklán kívül azt a négy pontot is megtalálta, amely kiadja az Orion csillagkép teljes földi rajzolatát. Itt az energiák olyan rendkívüli koncentrációja jön létre, mint a világon nagyon kevés helyen. Érdemes azt is kiemelni, hogy az Orion csillagkép Nimródot, a magyarok mitikus ősapját ábrázolja. Már elődeink is tisztában voltak a hely jelentőségével, amely Attila hun vezér legféltettebb területének számított a Kárpát-medencében. Manapság egyre több zarándok látogat Dobogókőre. Járt már itt a kambodzsai és a laoszi láma, és buddhista szerzetesek is rendszeresen felkeresik. Bizonyára az sem véletlen, hogy kínai papok shaolin falut építettek a közelében. A Föld szívcsakrája a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található. A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szívcsakrája Magyarország területén van. Már elődeink is tisztában voltak a hely jelentőségével. Attila hun vezér legféltettebb területe ez volt a Kárpát-medencében. Egy legenda szerint a halála után a mennyei képe is megjelent itt. Állítólag a Föld szívcsakrája pontosan a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található. Néhányan úgy tartják, aki felkeresi ezt a pontot, annak szervezete hatalmas energiákkal töltődik fel, egészsége megerősödik. Szent István király idejében egyike volt Magyarország szellemi központjainak. Emberek ezrei, százezrei zarándokolnak el ide. Olyan láthatatlan, megmagyarázhatatlan, mégis tapasztalható csodák történtek, amelynek híre ment az egész világban.

Tápiószentmárton: Attila király nyomában

A különleges mágneses erőterekkel rendelkező tápiószentmártoni domb névadója Attila hun uralkodó, ugyanis egyes feltételezések szerint valahol ezen a területen lehet a nyughelye. 1924-ben a település határában fekvő Zöldhalompusztán találták meg a Nemzeti Múzeum régészei a híres szkíta aranyszarvast, az Alföld legjelentősebb vaskori ötvösművészeti leletét. Ma a Kincsem lovaspark terül el itt, amelynek névadója Tápiószentmártonban született, és az Attila-dombon volt a kifutója. Talán ennek is köszönhető veretlensége: 54 versenyen indult, és mindegyiket megnyerte. Az itt jelenlévő mágneses erőterek és sugárzások a levegőben részleges ionizációt hoznak létre, a sugárzás pedig segít helyreállítani és megőrizni a testi és lelki egyensúlyt. Az egész szervezetben harmonizálja az energia áramlását, öngyógyító folyamatokat indít be. Egyénenként változó, hogy kinek hány alkalom szükséges ahhoz, hogy egészségi állapotában lényeges és tartós javulás következzen be.

Bükkszentkereszt és a Boldogasszony köve

Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése a Bükk-hegység keleti részén terül el. 600 méter magas, védett fekvésének köszönhetően a község tiszta, gyógyhatású levegője több betegség gyógyulását is elősegíti: enyhülést nyújt a pajzsmirigy kóros működése esetén, a súlyos légzési nehézséggel küszködő beteg pár óra alatt megnyugszik, légzése egyenletessé válik, a hurutos tünetek visszafejlődnek, csillapul a köhögés, megszűnik a tüdőtágulat, rövid időn belül kimutatható a vörösvértestek és a hemoglobin regenerációja, de javallott ideges és kimerült betegeknek is. Igazi misztikum azonban a Boldogasszony kövét övezi. A legenda szerint, amikor Jézus Krisztus meghalt, Szűz Mária járta az országot, és ezt a helyet is útba ejtette. Leült egy körre, és mivel akkor még puhák voltak a kövek, felvették Szűz Mária alakját: ezért van fotel formája. A kőbe és a környékbeli növényekbe pedig gyógyerő költözött. Meddő nők szívesen keresik fel a helyet, mert elősegíti a sejtek regenerálódását, elmúlik a ciszta, kitisztul a petevezeték, ami szükséges ahhoz, hogy várandósak legyenek. Az ezoterikusok mérései szerint a Bükkben van egy energiaháromszög, melynek csúcsain a legerősebb az energiasugárzás. Az egyik ilyen csúcs a Boldogasszony köve.

Máriagyűd: Szent Kút és kegyhely

A rómaiak igen forgalmas Pécs-Eszék útja a templomdomb alatt húzódott. Itt balra elkanyarodott belőle egy ág a mostani Vókányi-hegyek irányába. Az elágazásnál kellemes, üdítő forrás csorgott; mely még ma is adja vizét. Pihenőhely volt ez az útonjáróknak. A rómaiak után hunok, longobárdok, avarok, majd az antok - barlanglakó szlávok - lakják e vidéket. Ők kereszténnyé válnak. 896 körül Etu (Etel) kun fővezér fia, Eudu (Gyöd, Gyödö) foglalja el ezt a vidéket. A forrás környékén vesz szálláshelyet. Nevéből lesz a hely Gyöd-Jud- Gyüd, majd Máriagyűd. Szent István az 1000 körül Pécsváradra telepített bencés atyákra bízza ezt a területet. Térítő útjukon 1006-ban megtalálják a kegyelettel körülvett Mária-szobrot. Kis kőből épített kápolnácskát emelnek föléje. A hagyomány szerint beépítették ezt a későbbi templom falába, s ma is látható a kegytemplomhoz csatlakozó Szt. 1100 körül a vókányi hegyen szalok nemzetség megalapítja a hatalmas méretű szenttrinitás bencés apátságot. Ők veszik át Gyüd gondozását. Megismertetik a náluk többször megszálló II. Géza királyt az akkor már ismert és látogatott kegyhellyel. Ő hálából országos gondjainak sikeres megoldásáért, templomot építtet 1148-ban. Ebben helyezik el a kegyszobrot. 1323-ban már a pécsi káptalanhoz tartozik. Saját plébánosa van. 1500 körül újra a szenttrinitás bencés atyái látják el, akik közben Siklósra települtek át. 1537. Perényi Péter siklósi várúr reformátussá lesz, és 51 faluját - köztük Gyüdöt is - e vallásra viszi. 1543. Siklóst megszállják a törökök. A papok és szerzetesek elmenekülnek. A templom először török mecset lesz, majd a görögkeleti rácok veszik át, később a reformátusok kezébe kerül. Elhanyagolódik, elnéptelenedik, a kegyszobor elvész. 1687. augusztus 12. A nagyharsányi csatában felszabadul a vidék a török megszállástól. Siklósra ferences atyák, barátok települnek. Gyüdön egyre ismétlődő Mária-jelenések tartják izgalomban az embereket. Kezdik visszakövetelni a templomot a katolikus hívek. 1689. I. Lipót császár utasítására Vechi szigetvári várkapitány katonáival visszajuttatja a templomot a katolikusok kezére és a barátok gondjaira bízza. 1698. Kaproncáról Mária-szobrot hoznak P. Králycsevics Tamás ferences atya vezetésével. 1704-ben a református Zana György és Sándor László kuruc vezérek fosztogatása elől Siklós várába viszik. Mivel az ide 1704. március 24-én betörő rácok vérengzenek, és a szobrot is karddal megvagdalják, Benua Henrik jószágkormányzó Eszékre menekíti. A mai napig is ott van a ferences templomban. 1706. újabb rendkívüli jelek, jelenések buzdítják a híveket. 1713. Nesselrod Ferenc pécsi megyéspüspök adományozza a jelenlegi kegyszobrot. 1784-ben készítik eléje finom ötvösmunkával az ezüstpalástot. 1739-ben bővítik a templomot, lerakják a ferences rendház alapjait. 1742-ben szentelik fel. 1746-tól Siklóstól elszakadva önálló rendház a gyüdi, és egyedül látja el a kegyhely gondozását. 1788. II. József császár bezáratja a kegyhelyet. A felvett jegyzőkönyvben: 302 váratlan gyógyulás, 106 mankó, 1724 ezüst emléktárgy, arannyal, ezüsttel átszőtt miseruhák, két mázsányi arany-ezüst tárgy szerepel. Ezek nagyobb részét elviszik. 1805. VII. Pius pápa elismeri a kegyhelyet. 1835. Megépül a gyóntató-udvar 10 gyóntatószékkel. 1860. Elhelyezik a domboldalban a fájdalmas Szűzanya szobrát. Ma is kedves helye a zarándokoknak. 1862. Siklósi márványból elkészül a kegyoltár alsó része. A felső részt fehér márványból 1936-ban építik meg. 1900. A századfordulóra és a magyarság 900 éves kereszténysége emlékére jubileumi feszületet állítanak fel a hegyen. A cink korpusz Kiss György szobrászművész alkotása. Szeptember 8-án 25-30 ezer hívő élén Hettyei Sámuel pécsi püspök Pécsről gyalog zarándokol ide és szenteli fel. 1918. Hároméves szerb megszállás következik. 1921. A megszállás megszűnésekor Zichy Gyula pécsi püspök szeptember 8-án hálaadó zarándoklatot vezet és felajánlja a kegyszobron látható ezüst szívet. 1950. Megszüntetik a szerzetes rendeket. A rendházból állami szociális otthon lesz. 1958. A gazdasági épületből ideiglenes plébániát alakítanak ki. 1964. Papp László festőművész felújítja a templom belső terét. 1972. Elkezdődik a templom külső restaurálása. 1977. A zarándok hívek adományaiból felépül az új plébániaház. 1978. Megindul a barokk oltárok teljes felújítása, aranyozása. Átépül elektromos vezérlésűre az 1900-ban készült orgona. Megszépül a fájdalmas szobor környezete. 1981. Teljes felújítást kapnak a szabadtér épületei, a kálvária kápolnája és stációi. 1985. Főhely a kegyoltár. Még a II. Géza király által 1148-ban épített részben áll. Neobarokk stílusban képezték ki. Az alsó rész 1862-ben készült siklósi márványból. A többi rész barokk jellegzetesség: márványutánzat. A szentségház bronz ajtaja 1936-ból való. Szűz Mária életének egyes mozzanatait mutatja be a domborítás. Fentről balról jobbra: Angyali üdvözlet - Jézus születése - Betegek gyógyítója - Pieta - Mária mennybemenetele - Magyarok nagyasszonya - Középen: A bibliai életfa - Az örök élet forrásai, A hét szentség jelképe. A kegyszobor a harmadik a kegyhely történetében. Az első a török megszállás alatt tűnt el. Egy XIV. századból való érem ábrázolása szerint az koronával és palásttal ékesített gyermeke nélküli Mária-szobor volt. A másodikat 1689-ben hozták Kaproncáról, de 1704-ben a háborús dúlások elől az eszéki várba mentették. Ma is ott van a ferencesek templomában. A mostanit 1713-ban adományozta Nesselrod Ferenc pécsi püspök. Ezüstből ötvözött palástját a XVIII. század (1784) vége felé készítették. A rajta látható arany ékszereket, gyűrűket, zarándokok hagyták itt hálából. Aranyozott barokk angyalkák veszik körül. Az oltár ormán a szentháromság-egyisten szokásos jelképe, a háromszög látható. Az oltárt körül fogja a kerülő. Zarándokok érkezésekor és búcsúzásakor itt járják körül az oltárt, és köszöntik énekükkel Jézust és a Szűzanyát. Bent a gótíves ajtó a régi sekrestyéhez volt bejárat. Ez a rész a XIII. sz.-ból való. A szentély falát alul a hála-táblák borítják. Ma is állandóan hozzák őket egy-egy segítség megköszönésére. Feljebb a pápa és a pécsi püspökség címerét láthatjuk. A különös boltozatú mennyezeten a 4 evangélista jelképei sorakoznak. Angyal: Szt. Máté, oroszlán: Szt. Márk, tulok: Szt. Lukács, sas: Szt. János, középen a Szűzanya szokásos monogramja. Balkéz felé a mostani sekrestye bejárata, jobbra egy gótíves bejárat tölgyfa ajtóval, melyet kívülről szép faragás díszít. Középen a II. Vatikáni Zsinat által szorgalmazott szembemiséző oltár. A hajórészt 1739-ben barokk stílusban építették. E stílusra jellemző: a mozgalmasság (megtöri a vonalakat - I. ablakok), dinamikus mozgásban ábrázolja a szobrokat, gazdagon aranyoz, márványoz. A márvány legtöbbször csak utánzat, mert nincs a kornak elég pénze az igazihoz. Ilyenek az itteni mellékoltárok is. Balra a ferences rend, a barátok, nagy alapítójának Assisi Szt. Ferencnek az oltára. 1182-1226. között élt az olasz Assisi városban. A szegénység, a vidámság, a jóság nagy szentje. Átalakító hatással volt korára. Festménye a XVIII. századból való. Alkotója ismeretlen. A fönti kis kép remete Szt. Pált ábrázolja. Ő a szerzetesség indítója. Egyiptom pusztaságában élt 228-341-ig. A szobrok: balra Szt. István (975-1038) és Szt. László (1046-1095), a két nagy magyar király. Fent középen a címerben két keresztbe tett kar: a ferences harmadrend jelvénye, kínő belőle a kettős kereszt, a keresztény magyarság jelzője. A jobb oldali oltár Szt. Antalnak állít emléket. 1195-1231. között élt. Egyházdoktor, ékesszólásával, csodálatos tudásával kápráztatta el kortársait. Ma ő a minden bajban segítő közkedvelt szent. A kép a XVIII. századból való. Alkotója ismeretlen. Ez áll egyébként a templomban található összes festményre és szoborra. Fönt: Remete Szt. Antal a nagy névrokon. Egyiptomban élt 251-356 között. A szobrok balra: Szienai Szt. Bernardin (1380-1444) ferences atya, lenyűgöző népszónok. Jézus szent nevének nagy hirdetője. Jobbra: Kapisztrán Szt. János (1386-1456) ferences atya, tüzes lelkű népszónok. Hunyadi János segítőtársa a nándorfehérvári csatában. 1456-ban Siklós mellett, a Göntéren tartott gyújtó beszédet. A hátsó mellékoltár a gyógyulást kiesdő szentek oltára. A nagyképen fent: Mária a kereszténység segítője, balra: Szt. Sebestyén (288) Dioklécián császár testőrtisztje, kit hite miatt agyonnyilaztak, jobbra: Szt. Rókus (1295-1327) francia származású. A pestis betegek nagy ápolója és gyógyítója. Kórházak viselik nevét, és kérik oltalmát. Középen: Limai Szt. Róza (1586-1617) Peru nagy szentje. Hihetetlen önmegtagadásáival és a folytonos szenvedések türelmes elvise- lésével érdemelt ki nagy tiszteletet. A szobrok: Balra: Szt. Anna, Jézus anyai nagyanyja, jobbra: Szt. József, Jézus nevelő atyja. Jézus szíve kápolna: A nagyméretű faszobor egy tiroli fafaragóműhelyben készült. A fenti kép Nepomuki Szt. Jánost (1340-1383), a gyónási titok szent- jét ábrázolja. Ezelőtt ez a kápolna az ő tiszteletére volt rendelve. A bal oldali üvegablakon Szt. Kamill (1550-1614) van. Olasz származású. A kamiliánus betegápoló rend alapítója. Jobb oldalon Szt. Bonifác (672-754) vértanú püspök, Németország térítő apostola. Angol származású. Túloldalt az első: Keresztelő kápolna. A keresztkút mögött a 14 segítő szent képe: Szt. Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Euszták, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus. Középütt: Szűz Mária, a kereszténység segítsége. A hátsó: Szt. József kápolnája. További szobrok: Balra fent: Nepomuki Szt. János. Lent: Páduai Szt. Antal, vele szemben: Kis Szt. Teréz, majd Szt. Joachim, Szűz Mária édesapja. Keresztelő Szt. János és lourdes-i Szűz Mária. A bejárat fölött az üvegablak mögött: Ancilla Domini, Palkovics Lajos alkotása 1979-ből. A nyugati főbejárat fölött a szűzanya régi barokk kőszobra. A mennyezet festése: 10 szűz Mária monogramban a Lorettói litánia 10 megszólításának jelképe. A falon az idezarándokló három nemzetiség: magyar, német, horvát kedvelt Mária-énekének kezdő sora. A padok a ferences műhely alkotásai művészi faragásokkal és díszítésekkel. A templom jobb oldalán láthatjuk a Szt. Mihály kápolnát. 1738-ban építette Griller Mihály siklósi hívő, mivel az akkor tombolt nagy pestisjárványból megmenekült a családja. Előtte a sekrestye volt itt. Vaskapuja szép kovácsmunka. Szt. Mihály mozaikképe Szentgyörgyvári Palladia kedves nővér alkotása 1979-ben. Jobbra bent a gótíves nyílás, a hagyomány szerint a régi kis kápolnácska maradványa, melyben az első kegyszobor állt. Jobbra a kápolnácskától- kőből faragott Máriaszobrot találunk. A zarándokok kedvelt imádkozó- helye. A lépcsősor fölött a szabadtéri oltár két nagy árkádsora öleli át a teret. Ez a nyári közös szentmisék helye. E fölött húzódik fölfelé a kálvária. Szentsír kápolnája műemléki alkotás, stációit égetett mázas kerámiából a pécsi Zsolnay Gyár alkotta. A kálváriától balra a temető csendjében nyugszanak a kegyhelyet gondozó ferences atyák és testvérek. A temető alatt árnyas vadgesztenyesor vezet a magyarok nagyasszonya pihenőhelyhez. Szép domborművét vandál kezek megrongálták. Kicsit feljebb áll a fájdalmas Szűzanya szobra. 1860-ban állították fel. Csend és nyugalom van körülötte. Alkalmas hely az imádságra és az elmélkedésre. Még feljebb a domboldal közepe táján magasodik a jubileumi feszület. Korpuszát Kiss György szobrászművész alkotta. Sajnos hozzá nem értő kezek fehérre mázolták. Mézes Jézuskának is hívják, mert fészket szoktak verni benne a vadméhek és a nyári melegben a korpusz lábujján csöpög ki a méz. 1900-ban állították fel a századfordulóra és a magyarság kereszténnyé levésének 900 éves megünneplésére. A templom alatt jobbra árusítóbódék sorakoznak. Kegytárgyakat, ajándéktárgyakat kínálnak a zarándokoknak. Még tovább jobbra emelkedik a plébániaház új épülete. 1977-ben épült a zarándokok adományaiból. Vele szoros egységben 1985-... Sokan a hagyományos gyógyszeres kezelések mellett vagy helyett a természetes gyógymódokban (is) hisznek, ezért szívesen látogatnak olyan helyeket, amelyekről úgy tartják, hogy energiacsomópontok, energiamezők húzódnak alattuk. A Földet keresztül-kasul szabdalják a szabad szemmel nem érzékelhető energiavonalak, amelyek metszéspontjain pozitív erők összpontosulnak, és ezeknek gyógyító erőket tulajdonítanak. A kegyhely eredete Géza királlyal kapcsolatos. Géza fogadalmat tett, ha győz, templomot építtet Szűz Máriának. A győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték, amikor egy szarvas jelent meg, agancsain égő gyertyákkal. „Amióta vizétől (…) néhányan meggyógyultak, szent helynek mondják…” A Historia Domus 1950. tavaszi búcsújánál jegyezte fel: „…részt vett (Erdélyi) Erdei Matild csobánkai 19 éves leány is, aki 1949. május 3-án a pilisszentkereszti Szentkútnál csodálatos módon súlyos bénulásából meggyógyult. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak. 1715-ben egy császári katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy betegségéből a téti erdő forrásánál gyógyul meg. Álma valóra vált. Gyógyulása után a forrás mellett egy kis kápolnát építtetett. A szentkúti kápolnában a csodás forrás közvetlenül az oltár alatt volt. Beomlás veszély miatt azonban a századfordulón betemették, azóta vize elapadt.

Zalaszántó: Sztúpa és energiapark

A zalai város szintén a már sokat említett gyógyító vonalak mentén fekszik, és ezen pontok találkozásához tervezték a Szent György Energiaparkot. Bioenergetikus természetgyógyászok szerint a lenti gyógyvíz és a különleges energetikájú hely együttesen van jó hatással a vendégekre, a park területén található sugárzások az energiahiányos állapotot segítenek helyreállítani. Azt viszont nem javasolják, hogy túl sokáig héderezzünk a parkban, alkalmanként 1-2 óra az ideális. A település egy látványosságról híres, mégpedig Európa legnagyobb, és Kelet-Európa első buddhista szentélyéről, a zalaszántói sztúpáról. Az építményt, amelynek betonjában az építés során tibeti könyveket helyeztek el, 1993-ban a 14. Dalai Láma avatta fel. Bent Buddha földi maradványának néhány darabját őrzik.

Szentbékkálla: Kőtenger és Szent György-vonal

Szentbékkálla nevezetessége a Kőtenger, amelyről úgy tartják, gyógyító rezgésű Szent György-vonalon fekszik. Feljegyzések szerint úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utó működés nyomán, hévizes források törtek föl, és az itt található fehér homokot a forrás víze kemény kőhalmazzá alakította. A keleti kultúrában sárkányáram néven emlegetik azokat a vonalakat, amelyek egyfajta rezgéssel bíró energiarendszerek, és behálózzák a Földet. A régi korokban ezeknek az áramlatoknak a hatását számításba vették különféle, szakrális helyek megtervezésekor. Úgy tartották, ahol ezek a vonalak metszik egymást, ott jótékony energia sűrűsödik össze.

Hogyan segítenek a gyógyító helyek?

A gyógyító helyekről szóló elméletek szerint a Földet és az embert is egyaránt elektromágneses jellegű erőtér, aura veszi körül. Az egyensúlyvesztés, majd később a betegségek jelei ugyanúgy megmutatkoznak az aurában, mint a testben. Foltok, rések, szakadások keletkeznek, amelyek nehezítik az öngyógyító mechanizmusokat. A különleges energiákat áramoltató helyek a hozzájuk fűződő legendák segítenek serkenteni a szervezet saját gyógyító folyamatait.

Az első, amit érezhetünk az energia megtapasztalása: kézen, lábon, egész testen bizsergés, csipkedés, melegség, hidegség, áramlás, szédülés stb., de ez nem feltétele sem a hatásnak, sem a várható gyógyulásnak. Ami tapasztalható, de nem szükségszerűen következik be: az első pár alkalommal, vagy azok valamelyikénél, itt vagy otthon, a meglévő betegségek tünetei felerősödhetnek (pl. vérnyomás emelkedés, szédülés, fejfájás, egyéb fájdalom), ha ezek kellemetlenné válnak, akkor célszerű attól a ponttól 20-30 méterre eltávolodni, majd a szervezet megnyugvása után vissza lehet térni. A felerősödő tünetek terápiás reakciót jelenhetnek, tehát az energia hatására a kezdődő változást jelenthet, vagy egy érzékenyebb szervezet reakcióját az energiára. Mindkettő megszűnik, ha rendszeresen megy, és közben a szervezet is ráhangolódik a hatásra.

tags: #gy #gyit #helyek #magyarorsz #gon