Minden háztartásban fellelhető, mindennapos használati tárgy a grafitceruza. Elengedhetetlen kelléke az iskolás korszaknak, de rajzolás, festészet és szinte minden kreatív tevékenységhez is szükség van rá. Ezen kívül napi használatban is vannak, hiszen leírjuk vele a bevásárló listánkat, kiszámoljuk a napi költésünk, lejegyezzük a naplónkba a gondolatainkat, megjelölünk vele különböző magasságokat, de a legtöbb munkavégzés, munka közben is sokszor előkerül a grafitceruza. Elmondhatjuk róla, hogy megszokott, hasznos, sokat használt eszközünk a grafitceruza.
Különféle méretben, fajtában, minőségben kapható a grafitceruza. Egyik legfontosabb megkülönböztetője a keménysége, de a tónusértékét is jelölik minden ceruzán. Ebben a cikkben megnézzük, mikor milyen ceruzával érdemes rajzolni. Melyik keménységű ceruza mire jó, hol célszerű használni. Hogyan lehet vagy egyáltalán érdeme-e keverni a ceruzákat. Továbbá hasznos tippek a ceruzahasználattal kapcsolatban.
Grafitceruza fajták és jelzéseik
A ceruzák keménysége a karcolási keménységet jelenti, azaz azt, hogy milyen erősen, mélyen vési bele a ceruza a leírt szót a papírba és mennyire marad meg, látszódik az.
A jelölés a ceruza házában (fa, fém, műanyag borítás) található grafit karcolási keménységére utal. Keménységtől függően a ceruzákat többféle márka szerinti besorolásba tehetjük. Például a Derwent-féle skála 9H-tól 9B-ig tart, a Koh-i-Noor féle márka 10H-tól 8B-ig, a Staedtler pedig 9H-tól 8B-ig van osztályozva. Márka függő, de általában olyan 9B-9H-ig találkozhatunk a ceruzák keménységére utaló jelzésekkel. Emellett találkozhatunk, bár nem annyira ismert, elterjedt a művészi világban az F-es ceruzával is, ami a H és a HB közötti átmenet. Az F jelzés mint Fine jelentése finom, egy köztes átmenetre utal a H-s és B-s ceruzák között.
A H jelzés a ceruzán Hard, annyit jelent, kemény ceruzával van dolgunk. Minél nagyobb a szám, annál keményebb a ceruza, annál jobban karcolja, nyomja a papírt. Persze ez attól is függ, mennyire nyomjuk rá. Egy kemény ceruzával is lehet finoman bánni úgy, hogy nem karcolja meg a papírt. De ha már itt tartunk, papír függő is, hogy egy ceruza milyen hatást fejt ki egy adott felületen.
A B-s jelzés pedig mint Black, azt jelenti fekete, de inkább a grafit puhaságát fejezi ki, vagyis azt, hogy minél nagyobb a szám jelzés, annál puhább és egyben sötétebb (feketébb) árnyalatot kapunk. Ezek a ceruzák sötétebb árnyalatúak, puhábbak. A hegye gyorsabban kopik, jobban használódik puhasága miatt. Jobban maszatolódik radírozáskor, ezért leginkább rajzoláshoz, annál is az árnyékoláshoz használják ezt a fajta ceruzát.
A HB ceruza tulajdonképp a F jelölésű ceruzával azonos. Ez a fajta ceruza nagyjából középen helyezkedik el. Nem túl kemény, de nem is túl puha. A papíron halványan fog, nem karcolja össze annak a felületét. Az írás, rajz nyoma viszonylag könnyen radírozható. Nem húz mély karcot és nem is maszatolható el. A legtöbbet használt ceruzafajta.
Általánosságban elmondható, hogy annál keményebb egy ceruza, minél magasabb szám van a H betű mellett. Így a betű és a szám együttesen jelöli a ceruza milyenségét.
Grafit ceruza fajták:
- Derwent
- Faber-Castell
- Koh-i-Noor
- Staedtler
- Conte
- Stabilo
- Herlitz
Melyik ceruza mire használható?
Egyáltalán nem kőbe vésett szabály, hogy mikor melyik ceruzát kell használjuk. Persze az irodalomban megvan a különféle ceruzáknak a szerepe, de bátran kísérletezzünk.
Az F jelű ceruzák elsősorban a műszaki rajzok készítéséhez szükségesek, művészi alkotásokhoz ezeket nem szoktuk használni. A számjelölés nélküli H és a HB végződésű ceruzákkal írunk, kontúrozunk, skiccelünk. A papíron halványan fognak, nem karcolják össze annak felületét, nyomuk viszonylag könnyen radírozható. Persze, ha erősen rányomjuk a ceruzát a papírra, akkor a hegy felszántja a rostokat, a mély vájat pedig radírozás után is látható marad.
B-s jelzésű ceruzák
Tónusozáshoz inkább a B-s ceruzákat szoktuk használni, mivel kenhető és puhasága miatt az árnyalatok széles skáláját tudjuk kinyerni a ceruzából. Ha még nincs kialakult technikád, akkor érdemes mindent kipróbálni, ami a kezed ügyébe kerül, sose tudhatod, melyik ceruza tetszik meg, vagy melyiknél fogod azt érezni, hogy ezzel gördülékeny a rajzolás folyamata, ezen belül is a tónusozás elsősorban.
A gyakorlatban ki lehet jelenteni, hogy a hagyományos értelemben vett realisztikus rajzolásnál nagyrészt a B-s ceruzákat használjuk. Ahhoz, hogy egy rajzunk realisztikus legyen, elengedhetetlen a nagy kontrasztok használata. Tehát a sötét részeket is érzékeltetned kell, és ezt csak egy puhább ceruzával vagy képes megcsinálni. Egy 8B-s ceruzával például könnyedén fel tudod vinni a legsötétebb részeket is, viszont a legvilágosabb részeknél már nagyon oda kell figyelni, hogy ne nyomd rá a ceruzát. Sőt, egy picit érdemes megemelni a papírról a ceruzát. Itt nagyon finom apró kézmozgásokról van szó, de gyakorlással viszonylag gyorsan elsajátítható.
Ha mondjuk egy 8B-s ceruzával tónusozol végig egy rajzot, akkor figyelned kell nagyon az egyes árnyalatoknál, hogy hogyan tartod a ceruzát és mennyire nyomod rá a művész papírra. Érdemes gyakorolni, fejlesztő hatással van a kezünk, ujjaink finom motorikus mozgásaira.
Ezzel szemben, ha több ceruzát használunk, akkor lehetőségünk van a világosabb tónusoknál egy 2B, HB vagy H ceruzát használni. Itt figyelembe kell venni, hogy mindegyik ceruza másabb hatást fog kiváltani a papíron. Ha kevered őket, akkor ezt érdemes figyelembe venni. Viszont nagyon szépen össze lehet dolgozni az egyes ceruzákat. Akár egy 8B-s és egy H ceruzát is. Vagy többféle ceruzát is akár. Persze ehhez tapasztalat kell, amit akkor tudsz szerezni (ha még kezdő vagy), hogyha elkezded csinálni.
Tehát ebben az esetben a világosabb részeknél könnyebb dolgunk van, viszont ha nem tudjuk jól összedolgozni a különféle ceruzákat, akkor elképzelhető, hogy olyan hatást érünk el a rajzunkon, ami nem tetszik. Semmi gond, bátran próbálkozzunk, fontos ezeket megtapasztalni ahhoz, hogy rájöjjünk és kialakítsuk a nekünk tetsző stílust, továbbá, hogy egyre profibban használjuk a ceruzákat.
H-s jelzésű ceruzák
Ahogy az előbbi bekezdésben kifejtettem, leginkább B-s ceruzákkal tónusozunk. Viszont ha nem ragaszkodsz ehhez a nézőponthoz, érdekes struktúrákat, felületeket tudsz kialakítani a papíron. Erre mindjárt visszatérek, de nézzük meg előbb, hogy egy H-s ceruzát mire tudunk használni a rajzolás folyamatában.
Könnyedén tudunk vele halvány vonalakat rajzolni. Nagyon fontos itt megjegyezni, hogy mivel egy kemény ceruzáról van szó, ha erősen rányomod a papírra, akkor meg fogja nyomni a papír felületét és a grafit keménységénél fogva radírozni is nehezebb lesz. Ráadásul a papírban is barázdát hagy, így ha erre rámegyünk egy grafit réteggel, akkor a barázda látszani fog, mivel ezen a részen nem fogja befogni a grafit.
Nagyon fontos, hogy finoman használjuk és ne nyomjuk a ceruzákat, ez minden ceruzára érvényes egyébként. Ha így teszünk, nagyon halvány vonalakat tudunk húzni egy H-s ceruzával. Azért fontos ez, mert ha megnézed ezt a rajzot, akkor nagyon erősen látszanak a forma körvonalai. Amivel önmagában nincs gond, de ha körül nézel és megfigyeled a formákat, amelyek most körbe vesznek, vagy mondjuk megfigyeled az egyik ujjad körvonalait, akkor azt láthatod, hogy nincs erőteljes vonal a formák körül. Nagyon egyszerű a képlet, minél realisztikusabb rajzot szeretnél, annál inkább meg kell közelítsd azt, amit magad előtt látsz. Tehát az erőteljesen körvonalak eltávolítanak a realisztikus hatástól. Szóval például erre jól lehet használni egy H-s ceruzát. Viszont nem csak H-s ceruzával lehet elérni halvány körvonalakat!
Visszatérve a bekezdés elejében említett érdekes struktúrákra a papíron. Szóval érdekes hatást tudsz elérni, ha például egy 4B-8B-s ceruzával felvitt tónusrétegre rámész egy H-s HB-s vagy akár több H-s ceruzával. Persze egy egész komplett rajznál szembetűnőbb. Ilyenkor az történik, hogy a kenhető puha rétegre rámegyünk egy keményebb grafittal és a H-s ceruza valamilyen mértékig el kezdi elkenni, elmaszatolni a puha tónusréteget. Ami azt is jelenti, hogy telítettebb lesz a tónusrétegünk. Az sem mindegy, milyen papírra tónusozunk. Egy durvább felületű papíron ez a különbség szembetűnőbb, míg egy simább felületen nem annyira. Természetesen ha például egy 4B-8B-s ceruzával többször rámegyünk ugyanarra a felületre, akkor ugyancsak telítődni fog a tónusunk, de a hatás picit másabb lesz. Itt ezek tényleg apró különbségek, amivel elsősorban már akkor kellene foglalkozni, ha már nem teljesen kezdők vagyunk a rajzolásban. Ennél a pontnál már bele folyunk a tónusozási technikákba is.
Rajzolási technikától is függ
Puzzle felépítés
Például ha részleteiben építesz fel egy rajzot formáról formára haladva, mint egy kirakós játék, és szeretnéd, ha ezeknek a formáknak a körvonalai halványak legyenek, akkor jól fogod tudni használni a H-s ceruzákat. De nagyon fontos itt megjegyezni, hogy ugyanezt a halvány hatást egy B-s ceruzával is el tudod érni. Én nem nagyon szeretek H-s ceruzával körvonalakat rajzolni. Leginkább azért, mert érzésben nagyon más, mint egy B-s ceruza használata. Illetve a keménysége folytán még ha finoman is használom, mégis jobban tapad a papírhoz, mint egy B-s ceruza. A B-s ceruzák gördülékenyebbek.
Vázlatolás
Ha egy B-s ceruzát halványan könnyedén használsz, akkor nagyon könnyen fogod tudni radírozni, ami nagyon fontos szempont egy vázlat elkészítésénél. Egy vázlat felépítéséhez könnyed mozdulatokra és nagyobb keresővonalakra van szükség, amelyekkel a forma arányait összefüggéseit próbáljuk megközelíteni. Ebben az esetben egy H-s ceruzát nem tartok szerencsésnek használni, mivel nem olyan könnyed, mint egy B-s ceruza. Én általában 4B-s ceruzával vázlatolok, ha vázlatolással építek fel egy rajzot.
Tónusozási technikától is függ
A grafitrajz kidolgozásánál nagyon fontos, hogy a sötét és a világos tónusok széles skáláját használjuk. Egy jó ceruzakészletben a különböző keménységű ceruzák széles skáláját találod.
Vonalkázós (sraffozás) technika
Például egy vonalkázós technikánál, ha nagyon realisztikus hatást szeretnél elérni, akkor a H-s, HB-s, 2B-s ceruzával a világos részeket nagyon szépen ki lehet tónusozni. A képen egy éppen készülőben lévő rajz vonalkázós technikával, és ennek a rajznak a nagy része H-s ceruzával van elkészítve. Persze a nagyon sötét részek nem, hiszen bármennyire is nyomjuk a H-s ceruzát (meg is beszéltük, hogy ne nyomjuk a ceruzákat), egy idő után csak kilyukad a papír vagy nagyon megnyomódik, de nem lesz egy bizonyos árnyalatnál sötétebb a rajzunk. Természetesen ugyanezzel a technikával meg lehet csinálni H-s ceruza nélkül is a rajzot, és mindig más és más hatást fogunk elérni, ahogy változtatunk az eszközeinken, stílusunkon.
Szóval ezt csak azért emeltem itt ki, hogy lehet bátran használni és kipróbálni a ceruzákat attól függetlenül, hogy mit mond az irodalom, vagy hogy én vagy bárki más mit ír, javasol ezzel kapcsolatban. Az új dolgok általában újítással kezdődnek.
Satírozós technika
Ennél a technikánál én azt javaslom, hogy próbálkozzunk meg mindenképpen azzal, hogy csak egyféle ceruzával tónusozunk ki egy komplett rajzot. Nézzük meg milyen hatást érünk el vele. Fentebb megbeszéltük, hogy ez mennyire fejleszti a finom motorikus mozdulatokat az ujjakban, a kézben. Aztán próbáljuk meg azt is egy másik rajzunkon, hogy mi van, ha 2-3 féle ceruzát használunk. Figyeljünk rá, hogy ne legyen túl nagy eltérés az egyes ceruzák között. Például egy 4 és 8B-s ceruzát kombináljunk. Aztán próbáljunk meg egy HB-4B-ig. Ha ezeknek a kombinálása már jól megy, ez alatt azt értem, hogy nagyon direktbe nem látszik, hogy különböző keménységű ceruzákat használtál, akkor mindent beleadhatsz, amit csak gondolsz. Tehát akár egy 3H-9B skálán belül is bevethetsz bármit.
Maszatolásos technika
Ennél a technikánál mindenképpen egy puha ceruzát kell majd használnod. Vagy a ceruzával viszed fel a grafitot és aztán történik az elkenés, vagy már eleve felmaszatolod a grafitot. H-s ceruzákat is „lehet” maszatolni, de semmiféleképpen ne ezzel kezdjük. Leginkább kis felületen működik apró részeknél, hogy elmaszatolunk egy kemény ceruzát. Nagy összefüggő felületeken nem érdemes kemény ceruzát kenni, mert foltos csúnya lesz tőle a rajzunk, pláne ha ezt kombináljuk egy puha B-s ceruzával. Ha nagyon finoman tudunk bánni egy H-s ceruzával, akkor egy elmaszatolt puha felületen is érdekes szép hatást tudunk vele elérni. Vagy a rajz világosabb részein maszatolós hatást tudunk létrehozni maszatolás nélkül. Persze ehhez fontos, hogy a mellette elkent felület, amit B-s ceruzával csináltunk, életszerű legyen. Ennél a technikánál nagyon jól működik az, hogy a világosabb csúcsfényeket kihagyjuk, vagy a végén, de akár rajz közben is visszaszedjük.
Kezdő rajzolóknak tipp
Mielőtt hozzákezdünk egy rajzunk ki tónusozásához, javaslom, hogy minden ceruzával, ami rendelkezésünkre áll, készítsünk egy tónusskálát. Ez arra lesz jó, hogy tapasztalatot szerezz a ceruzák keménységét, használhatóságát illetően. Puha ceruzákra - B sorozat - vastagabb vonalak kihúzásánál, tónusozásnál, árnyékolásnál van szükség. Az általuk hagyott grafit nyom sötét, állaga miatt szépen kenhető, maszatolható a rajzfelületen. Amikor B-s ceruzákkal dolgozunk, érdemes velük rétegről rétegre haladva elérni a kívánt árnyalatot: inkább többször satírozzunk be egy felületet, mintsem radírral kelljen visszaszedni róla a felesleges grafitot. Egy halvány területet mindig könnyebb sötétíteni, mint egy túlságosan sötétet világosítani.
Rajzolás megkezdése előtt célszerű egy fürkészőt (speciális tónusskálát) készíteni, amely segítségével könnyen kideríthető, hogy a rajz alapjául szolgáló fotó bizonyos részeihez milyen ceruza passzol a leginkább.
Nagyon realisztikus rajzoknál elég gyakran előfordul, hogy H-s ceruzákat is használnak a világosabb árnyalatoknál. Itt amire nagyon oda kell figyelni, hogy tudjuk összefüggővé tenni a papíron a keménységben nagy különbséggel rendelkező ceruzákat.
A grafitnál sokszor probléma, hogy minél több rétegben visszük fel, annál jobban fog fényleni az adott terület. Szeretném megmutatni neked, hogy ebből a szempontból is milyen jó választás lehet a Staedtler ceruza. 8B-s ceruzájával hihetetlen mély feketét tudsz elérni, és előnye, hogy a többi grafitceruzához képest jóval kevésbé fénylik.
Minden ceruza puha fából készült, a legtöbbjük lakkozott, a hegyek általában nem törnek, tehát a megfelelő ceruza kiválasztása nehéz feladat is lehet. Kínálatunkban kiváló minőségű Koh-i-Noor szetteket is talál, amelyek művészi rajzokhoz és műszaki rajzokhoz alkalmasak, a keménységi tartomány 8B-10H.
Ceruzák gyerekeknek
A ceruza rajz nem mindig a legkézenfekvőbb megoldás, mikor a gyerkőc alkotni akar. Előszeretettel nyúlnak a színeshez. Jobban vonzza őket a változatosságuk, mint a grafit monokróm világa. Mégis érdemes időt szentelni a ceruza rajznak!
Nagyon gyakori, hogy egyetlen szál nyomtatópapíron, egyetlen 2B-s ceruzával a kezében próbál meg gyönyörűt alkotni a gyerek. Először is többféle ceruzára. Nem kell túl sok, de a 2B-s mellé, ami halvány tónust ad, mindenképpen érdemes beszerezni 6B-t és 8B-t, a mély feketék ábrázolásához. A papír sem mindegy, amire rajzolni fog. Mert bizony ez sem mindegy.
A gyerekek kezének csontozata és ízületei nagyjából 8-9 éves korukra fejlődnek annyira, hogy biztonsággal tudják a kezükbe fogni a hagyományos ceruzát. Ekkor képesek a finommotorikus mozgások közül arra is, hogy kisebb távolságokban pontos vonalakat, jeleket húzzanak. Ugyanezen okból még sokáig hasznát veszik az ergonometrikus szempontok szerint tervezett háromszögletű ceruzáknak, melyek az átlagosnál vastagabbak.
Elsősöknek erősebb, jobb ergonómiájú Stabilo márkájú termékeket javasolunk, amelyek jobb- és balkezeseknek kialakítottak, csúszásgátló felületűek, ezen felül az állatkás mintájú, háromszög testű Kores termékek, valamint a Koh-i-Noor háromszög testű ceruzák, esetleg a Maped és az ún. JUMBO ceruzák megvásárlását javasoljuk. Idősebb diákoknak keskenyebb változatú háromszög és hatszög testű ceruzákat, valamint műszaki rajzhoz alkalmas ceruzákat is talál kínálatunkban. Az iskolában leginkább használatos keménységek:
- B (a három közül a legpuhább, írásra, rajzolásra alkalmas)
- HB (írásra és rajzolásra alkalmas)
- H (műszaki rajzok rajzolására alkalmas)
A mechanikus ceruzák, ismertebb nevükön „rotring” ceruzák (de a Rotring egy márkanév, nem a hivatalos elnevezése ezeknek a ceruzáknak) is hasznukra lehetnek a rajzolás során. Ma már a hegyek ezeknél a ceruzáknál is széles skálájú keménységben érhetőek el. A kicsit részletek kidolgozásánál megkönnyíthetik a dolgunkat. Van, aki nagyon szereti őket, és van, aki kevésbé, ezt egyénileg kell kitapasztalnia mindenkinek.
Kéztartás és rajzolási technika
Nem azért, hogy „szépen” álljon a kezében, hanem mert másképp fogva - másmilyen nyomot hagy a papíron.
- Író kéztartás: Ez épp olyan, mint mikor bármilyen íróeszközt kézbe vesz és ír vele. Evvel a kéztartással körvonalakat rajzolhat a gyerek. Éles kontúrokat.
- Fektetett kéztartás: Amint a neve is mutatja, ebben az esetben elfektetjük a papíron a ceruzánkat. Ezt a módszert akkor alkalmazza a gyerek, mikor nagyobb felületeket szeretne beteríteni grafittal. Egy másik elnevezése ennek a módszernek: a satírozás. Ezt nem lehet író kéztartással szépen végezni. Ha satírozni szeretne, érdemes a gyerkőcnek ellenőrizni időről-időre a ceruza hegyét. Ha nem elég hosszú, vagyis nem elég hegyes, akkor hiába fekteti el, nem fog széles nyomot hagyni a papíron.
Méretarányosság és négyzethálós módszer
Mindenféle rajznál alapvetően fontos a méretarányosság. Ekkor lesz szép és harmonikus a kép. És épp ez az, ami a legnagyobb problémát szokta okozni a gyereknek. Dürer, mert róla van szó, kitalálta a legegyszerűbben alkalmazható méretarányosságot. Ennek a receptje:
- Bontsd le a bonyolultnak tűnő, részletgazdag dolgot - kicsi, apró, jól megfigyelhető és következő lépésekre.
- Válasszon ki a gyerek egy neki tetsző képet.
- A kinyomtatott képet négyzethálózzátok be. Nem kell túl sűrűn. Elég 4-5 centiméterenként.
- Négyzethálózza be teljesen ugyanúgy a rajzlapot is, nagyon halványan, HB-s ceruzával.
- Ezután sorról-sorra, négyzetről-négyzetre egyszerűen másolja le azt, amit egy-egy négyzetben lát.
Grafit és kötőanyag
Minden ceruzában, de még a grafitrúdban is grafitpor és kötőanyag található. Kicsit trükkös az elnevezése, de épp ettől nagyon könnyen megjegyezhető. Még a gyerkőc is könnyen emlékezni fog rá, ha megtanítod neki.
- Ha kevesebb benne a grafit és több a kötőanyag >>>> akkor a ceruza kemény.
- Ezzel szemben, ha több benne a grafit és kevesebb a kötőanyag >>>>> akkor a ceruza puha. Lágyan omlik a hegyéről a grafitpor.
Léteznek hagyományos ceruzák és grafitrudak. A hagyományos ceruzában a hegy, maga a grafitszál. A ceruzák másik fajtája a grafitrúd, vagy más néven progresso. Ez abban különbözik a ceruzától, hogy színtiszta grafit, csak egy vékony fóliával van leburkolva, hogy ne legyen tőle koszos a kezünk. Érdemes a gyerkőc figyelmét is felhívni erre.