Görcsös székletürítés kisgyermekkorban: okai, tünetei és kezelése

A gyermekek felnövéséig a szülők túlnyomó többsége valamilyen formában szembesül csemetéjük székletproblémájával. A normál széklet, mely a gyermekek belső működésének ékes, orrfacsaró bizonyítéka, nem csak a kicsik, hanem a szülők jóérzéséhez is hozzátartozik.

Kezdjük az elején, a legkisebbeknél. A szülés után 24 órán belül egy egészséges újszülött mekóniumnak nevezett székletet ürít. Az első székletet követően egy anyatejes babánál normális az is, ha naponta hét alkalommal, míg az is, ha hetente csak 1 alkalommal van széklet. Ha különösebb panasz nincs, jól fejlődik a baba, akkor aggodalomra egyik esetben sincs semmi ok.

A nagyobbaknál azért már más a helyzet. Annál a gyermeknél, aki már nem csak anyatejet kap, attól elvárható, hogy rendszeresen 1-2 naponta legyen széklete.

Székrekedés kisgyermekkorban

Általánosságban elmondható, ha egy újszülött korban panaszmentes gyermeknél szembesülünk a székrekedéssel, azt valószínűleg diétahiba okozta: sok kakaó, csokoládéfélék, vagy banán, alma, sárgarépa fogyasztásának túlzásba vitele, esetleg csupán a csekély folyadékbevitel. Ezt követően, a 3. naptól kezdődően jöhetnek a próbálkozások, végbéltájék ingerlése, glicerin-kúp, rostos étrend, lekvárok, aszalt gyümölcsök, bő folyadékfogyasztás, stb.

3 éves kor körül számos szülő megfordul gyermekével orvosnál székrekedéses panaszokkal. Az előzőekben vázoltaknak megfelelően, ha ezidáig minden rendben volt, túlzott aggodalomra nincs szükség. A lehetséges étrendi problémák mellett megjelennek a picik fejlődő intellektusából adódó okok is: direkt visszatarthatják a székletet a dackorszakban lévő apróságok.

Ennek is több oka lehet. Egyrészt így lehet a szülőket „büntetni”, akár családi problémák miatt is. Sok esetben arról van szó csupán, hogy a becses végtermék az a gyermek sajátja, más nem kaphat belőle. A kicsik szemében az még csak-csak járható, hogy a pelusba menjen, de hogy „kidobni” a bilibe, az az elején még elképzelhetetlen. Bármi is az ok, meg kell próbálni megtalálni, végső esetben akár szakember (pszichológus) bevonását igénybe véve is. Ha gyaníthatóan különösebb pszichés oka a visszatartásnak nincs, egy kis türelemmel (nem szabad a bilizést mindenáron forszírozni) előbb-utóbb minden egészséges pici leszokik a pelenkáról.

Ha a leszokás már megtörtént, csak a játék miatt nincs idő a bilizésre, akkor kondicionálással a probléma sok esetben megoldódik. Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden nap ugyanabban az időben le kell ültetni a gyermeket a bilire, még akkor is, ha az elején nincs eredmény.

Véres széklet kisgyermekkorban

A székrekedéses panaszok után hasonló témakörben a leggyakoribb orvoshoz fordulás a székleten, ill. székletben észlelt eltérések miatt szokott előfordulni. Orvosi szempontból két fő eltérés létezik, a fekete, úgynevezett szurokszéklet, amelyet emésztett vér okoz (a vérzés forrása a tápcsatorna felső részén található), ill. a friss piros vért tartalmazó véres széklet (a vér az alsóbb bélszakaszokból származik). Általánosságban elmondható, hogy véres széklet láttán mindenképpen mielőbb, sürgősséggel szakembert kell felkeresni.

Újszülötteknél

Újszülötteknél fekete, emésztett vért tartalmazó széklet esetén a vér legtöbbször a kisebesedett mellbimbóból, a szoptatás során jut a babába. (Általában véres bukás is észlelhető ilyenkor.) Ha az édesanya a mellbimbó berepedését észleli önmagán, akkor a diagnózis egyértelmű, a fekete székletet a lenyelt vér okozza. Az emlő sebének hiányában, szurokszéklet jelentkezésekor a baba mielőbbi orvosi vizsgálata javasolt.

Csecsemő- és kisgyermekkorban

1-2 hónapos kort követően akár emésztett, akár friss piros vérrel kevert a széklet, az általában sürgős orvosi kivizsgálást jelent.

Egy betegség azonban otthon is jó eséllyel diagnosztizálható, ez pedig a végbél berepedése (fissura ani). Ha a vér a széklet felszínén csíkokban látható, nem nagy mennyiségű, esetleg a popsitörlő lesz csak véres, akkor szinte bizonyos, hogy egy kemény székletrög távozását követő problémáról van szó. Egy egyszerű megtekintéssel otthon is diagnózishoz lehet jutni, a végbéltájékon lévő apró sebek, apró berepedések kellő bizonyítékul szolgálnak. Ilyenkor a gyógyulás érdekében a széklet lazítása (rostos étrend, bő folyadék), popsitörlő mellőzése, kamillás ülőfürdő alkalmazása javasolt. Ha időben nem avatkozunk be, ez az egyszerű berepedés egyre súlyosabb problémákat okozhat, hiszen a seb fájdalommal jár, így ezt elkerülendő a gyermekek visszatartják a székletet. A visszatartott széklet hamar keménnyé válik, a következő székelés még fájdalmasabb lesz, még jobban vérezhet, ami miatt a gyermek még kevésbé akar majd bilire ülni.

2-3 éves kortól kezdődően az előző korosztályban említett berepedések mellett a jóindulatú polipok is okozhatnak véres székletet. Hasmenéshez társult vérzés okaként ebben a korosztályban gyakran a fertőzés áll, illetve az életkor előre haladásával gyulladásos bélbetegségek, felszívódási zavarok előfordulási gyakorisága is növekszik. Fontos említést tenni egy súlyos betegségről, a bélbetüremkedésről (invaginatio), amely akár halálhoz is vezethet, jellegzetessége a rohamokban fellépő nagyon erős görcsös hasi fájdalom, sírással, nyugtalansággal. Ha ezt észleli gyermekénél, azonnal vigye orvoshoz! A málnazselészerű, véres széklet ürítése már az érintett bélszakasz vérellátási zavarát jelzi, a késői tünetek közé tartozik.

Hasmenés kisgyermekkorban

Sok szülőt aggodalom tölt el, ha gyermeke hány vagy hasmenése van. A legtöbb gyermeknél előfordul lazább széklet, különösen az anyatejes csecsemőknél. 1 és 5 éves kor között a gyermekek széklete gyakran bűzös, laza, melyben emésztetlen ételdarabkák (pl. répa, borsó) is fellelhetők teljesen egészséges gyermekek esetén is.

Mi minősül hasmenésnek?

Hasmenésről laza, híg széklet és/vagy napi több mint 3 székletürítés esetén beszélünk. A széklet színe is változó lehet a barnától egészen a zöld színig. Társulhat hasi görccsel, illetve fájdalommal, lázzal, puffadással és hányingerrel is. A tünetek között szerepel a széklet meglazulása, amely az enyhén lazább állagú széklettől a nagyon híg, vízfolyásszerű székletig változhat. A széklet tartalmazhat nyálkát, gennyet illetve vért is. A székletürítés száma 3-tól akár 10-20-ig is terjedhet naponta. Gyakori panasz a hascsikarás, a görcsös hasi fájdalom, mely egy-egy székletürítés után rövid időre megszűnhet, majd a fájdalom újra jelentkezik. A tüneteket émelygés, hányinger, hányás, bűzös szelek távozása, bágyadtság, elesett állapot esetleg hőemelkedés és láz kísérheti. Csecsemőknél mindezek mellett étvágytalanság, sírás, a két láb felhúzogatása hívhatja fel figyelmünket a betegségre.

A hasmenés lehetséges okai

A hasmenés önmagában nem betegség, hanem egy háttérben meghúzódó problémát jelző tünet. A hasmenést számos tényező előidézheti:

• Fertőzések: A legtöbb fertőzéses hasmenést általában vírusfertőzés okozza (rota, adeno, calici stb.). Sajnos ezek a vírusok nemcsak a fertőzött széklettel, hanem a légúti váladékokkal is terjednek (köhögés, tüsszögés, nyálcsorgás). Jóval ritkábban fordulnak elő bakteriális hasmenések (pl. Salmonella, Campylobacter, E. coli), melyek széklettel szennyezett kezekkel, élelmiszerekkel terjednek. A rotavírus-fertőzés különösen kiemelt figyelmet érdemel, mivel akár életveszélyes állapothoz is vezethet, és ez az egyik legsúlyosabb hasmenést okozó vírus. Candida gomba által okozott bélfertőzés is kiváltó ok lehet.
• Ételmérgezés: Számos olyan élelmiszer létezik, mely a nem megfelelő előkészítés vagy tárolás miatt kiváló táptalajt biztosít a kórokozók elszaporodásának. Ilyenek lehetnek a halak, a húsok, a tejtermékek, a tojás vagy éppen a gomba.
• Ételallergia vagy intolerancia: A tejallergia, laktózintolerancia, cöliákia (gluténérzékenység) vagy fruktóz felszívódási zavar szintén okozhat hasmenést. Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója, a tünetek hirtelen, közvetlenül étkezés után alakulnak ki. Táplálékintolerancia esetén a tünetek órákkal, akár napokkal az ételek elfogyasztása után jelentkeznek.
• Gyógyszerek mellékhatása: Például antibiotikumok szedése, melyek felborítják a bélflóra egyensúlyát.
• Túletetés: Különösen csecsemőknél fordulhat elő.
• Gyulladásos bélbetegségek: Ilyenek a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség, melyekre a tünetek fellángolása és elmúlása jellemző.
• Irritábilis bél szindróma (IBS): Ez az emésztőrendszer funkciózavara, mely hasfájással, váltakozva hasmenéssel és székrekedéssel, valamint puffadással járhat.
• Egyéb betegségek: Gyermekeknél alsó lebenyi tüdőgyulladás, középfülgyulladás, húgyúti fertőzés, sőt gyakran vakbélgyulladás is állhat a háttérben.
• Stressz és izgalom: Túlzott izgalom, szorongás és stressz esetében is tapasztalhatunk hasmenést.

Kiszáradás: a hasmenés súlyos szövődménye

A hasmenés és hányás lehetséges szövődményei közül a kiszáradás a legveszélyesebb. Csecsemők esetén a hányás és a hasmenés veszélyesebb, mint nagyobb gyermek esetén, hiszen könnyebben kiszáradnak. A gyermekek szervezete érzékenyebben reagál a folyadékvesztésre és a fertőzésekre, mint a felnőtteké, ezért bizonyos tünetek mellett a hasmenés komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.

A kiszáradás főleg akkor fordul elő, ha a gyermeknek sokszor van hasmenése, a tüneteket láz, hányás illetve elégtelen folyadékfogyasztás kíséri. Gyermekeknél mindig nagyon komolyan kell venni a kiszáradás tüneteit, amelyek a lepedékes nyelv, az aláárkolt szemek, a bőr ráncolhatóságának növekedése, csecsemőknél a kutacs beesetté válása. Súlyos esetben a gyermek zavarttá, tájékozatlanná, aluszékonnyá válhat. További tünetek lehetnek a letargia, irritabilitás, kevesebb nedves pelenka (tehát kevesebb vizelet), a vizelet színe sötétsárga (koncentrált), száraz ajkak és száraz nyelv, könnyek nélkül sír, bőrük könnyen ráncolható, a vérnyomás csökken, és a pulzus nő. Ha nem pótoljuk csak a vizet, izom gyengeség, remegés, súlyosabb esetben ritmus zavarok, görcsök léphetnek fel. Hasmenés során gyakran, csendben ioneltérések alakulhatnak ki, amelyek súlyos következményekkel járhatnak és a gyógyulást is elhúzódóbbá teszik.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Fontos! A beteg gyermek maradjon az otthonában, ne menjen közösségbe.

A gyermekorvosi kivizsgálás célja, hogy pontosan azonosítsa a hasmenés kiváltó okát, és kizárja a fertőző, táplálkozási vagy anyagcserezavarokat. Enyhe, láz- és hányásmentes hasmenés esetén sokszor elegendő a tünetek otthoni kezelése, különösen, ha a gyermek általános állapota jó. Azonban bizonyos tünetek jelenléte azt jelzi, hogy a hasmenés már nem csak ártalmatlan emésztési panasz, hanem alapos orvosi kivizsgálást igényel.

Azonnal orvoshoz kell fordulni:

• 6 hónapnál fiatalabb csecsemő hányása, hasmenése esetén mindenképp. A néhány hónapos babák esetében a hasmenés nagyon gyorsan kiszáradáshoz, általános állapotromláshoz vezethet, így minden ilyen panasz orvosi ellenőrzést igényel.
• Ha a gyermek nem fogyaszt elég folyadékot, vagy szájon át nem képes pótolni a folyadékot.
• Ha a hányás 1-2 nap után, a hasmenés pedig 5-7 nap után sem szűnik, vagy hét napnál tovább fennálló hasmenés, rosszabbodó állapot esetén. Az elhúzódó hasmenés fertőzésre, felszívódási zavarra vagy krónikus betegségre is utalhat, még akkor is, ha a gyermek nem tűnik betegnek.
• Ha a megfelelő folyadékterápia ellenére is fennállnak a kiszáradás tünetei (pl. bágyadtság, száraz száj, beesett kutacs).
• Erős hasi fájdalom társul a hányáshoz vagy hasmenéshez (pl. rohamokban fellépő görcsös hasi fájdalom, amely bélbetüremkedésre utalhat).
• Ha véres vagy nyálkás a széklet, vagy ha a széklet rendellenes megjelenésű (pl. élénk piros vércsíkok, málnazselészerű széklet).
• Ha a hányadék zöld.
• 39°C vagy magasabb láz esetén, vagy lázas hasmenésnél 3 hónapos kor alatt.
• Ha a gyermeke általános állapota aggasztó, zavarttá, tájékozatlanná, aluszékonnyá válik.
• Súlyos alapbetegség esetén (pl. cukorbetegség, veseelégtelenség, bélrendszeri társbetegségek).
• Külföldi utazás után jelentkező panaszok esetén, mivel a gyermek olyan kórokozóval találkozhatott, amelyre a szervezete nincs felkészülve.
• Ha nincs hányinger a hányás előtt (nem csecsemőkori bukásról beszélünk!), az idegrendszeri fertőzés tünete, ilyenkor minél gyorsabban kórházi orvosi vizsgálat szükséges.

Orvosi vizsgálat és diagnózis

Az orvos elsőként részletesen kikérdezi a szülőt a panaszokról, étkezési szokásokról, közösségbe járásról és családi betegségekről, a tünetek kezdetéről, gyakoriságáról, a gyermek korábbi betegségeiről és arról, járt-e közösségbe vagy utazott-e az elmúlt időszakban.

A fizikális vizsgálat során áttapintja a hasat, figyeli a puffadást, fájdalmat és megítéli a kiszáradás jeleit, például a bőr rugalmasságát, a nyálkahártyák szárazságát vagy a csökkent vizeletet. A nyálkahártyák nedvessége, a bőr rugalmassága, a kutacs állapota (csecsemőknél) és a vizelet mennyisége segít megítélni, hogy mennyire súlyos a kiszáradás. A torok általában vérbő, a has feletti hallgatózással fokozott bélmozgás észlelhető, a has puffadt, gázos és az esetek egy jelentős részében a has tapintáskor enyhén vagy mérsékelt fokban nyomásérzékeny.

Ha a fizikális vizsgálat nem ad egyértelmű választ, az orvos további laborvizsgálatokat vagy képalkotó eljárásokat javasolhat:

• Székletvizsgálat: Laboratóriumban kimutathatóak a leggyakoribb vírusok (pl. rotavírus), baktériumok (pl. salmonella, campylobacter) és paraziták (pl. giardia). Vizsgálható a rejtett vér jelenléte (széklet humán hemoglobin), a pH-érték vagy a nem megfelelő szénhidrátlebontás jelei. Ha felmerül, hogy baktériumfertőzés (pl. Salmonella) által okozott hasmenésről van szó, akkor székletmintát kell küldeni elemző, mikrobiológiai vizsgálatra. Erre elsősorban akkor kell gondolni, ha a széklet nyálkás, gennyes, véres vagy nagyon bűzös, illetve a tüneti szerek alkalmazása mellett nem történik javulás. Véres széklet esetén javasolt vizsgálatok: széklet humán hemoglobin, széklettenyésztés alapvizsgálat (Salmonella, Campylobacter, Shigella, Yersinia), egyes esetekben széklet kalprotectin. Elhúzódó panaszok esetén 3 különböző székletből (egymást követő nap 1-1- széklet) széklet Giardia vizsgálata is szükséges.
• Vérvizsgálat: Felmérik a folyadék- és sóháztartás egyensúlyát (nátrium, kálium), a gyulladásos folyamatokat (CRP, vérkép), valamint ellenőrzik a vashiány, vérszegénység és az esetleges szervi érintettség jeleit (máj- és vesefunkciók).
• Képalkotó eljárások: Hasi ultrahang, gasztroszkópia, kolonoszkópia is elvégezhető.
• Ételérzékenységi vizsgálatok: Ha a panaszok visszatérnek, sor kerülhet ételérzékenységi vizsgálatokra. A laktózintoleranciát kilégzési teszttel, a gluténérzékenységet vérből kimutatható antitestekkel vizsgálják. Fruktózfelszívódási zavar is tesztelhető.
• Vizeletvizsgálat: Teljes vizelet üledék vizsgálata javasolt.

A hasmenés kezelése

A gyermekkori hasmenés és hányás kezelésében gondoskodni kell a megfelelő folyadékbevitelről, ugyanis mind a hányás, mind a hasmenés esetén a megszokott folyadéknál jóval többre van szüksége a szervezetnek. Fontos, hogy a folyadékkal együtt sót és cukrot is pótoljunk, mivel ezeket is veszítjük a hasmenés során. A klasszikus húsleves, cukros tea, üdítő, kóla stb. nagyfokú itatása legtöbbször ront a helyzeten, fokozhatja a hasmenést, nem pótolja megfelelő mértékben az ionokat, ezért használatuk egyértelműen nem ajánlott.

Folyadékpótlás

Legmagasabb szintű tudományos bizonyítékok igazolják: speciális, ionokat meghatározott mennyiségben tartalmazó oldattal kell pótolni a gyermek folyadékigényét, ez az orális rehidráló folyadék (ORF), vagy oral rehidration solution (ORS). Ezek az oldatok cukrot is tartalmaznak, ami azért fontos, mert a só önmagában nem szívódik fel a hasmenős beteg szervezetéből, viszont a cukorral együtt igen.

Hazánkban a speciális rehidráló folyadékokat megvehetjük kész italként vagy ionokat, sókat tartalmazó porok formájában a gyógyszertárban, utóbbiakat vízben kell feloldani. A hiedelemmel ellentétben a gyermekek többsége megissza ezeket az enyhén sós ízű, vagy aromával ízesített rehidráló folyadékokat. Minden szülőnek törekednie kell arra, hogy minél több rehidráló folyadékot fogyasszon el a gyermek. A porok feloldásakor a keverési arányt szigorúan be kell tartani, és nem szabad pluszban sót vagy cukrot tenni hozzá!

A napi fenntartó folyadék mennyisége testsúlytól függ:

• 10 kg-ig kilónként 1 dl naponta.
• 10-20 kg között 1 liter + 10 kg fölötti kilókra kilónként 0.5 dl.
• 20 kg felett 1,5 liter + 20 kg feletti kilókra 0,2 dl.

Ehhez még adjuk hozzá a hasmenéssel távozó folyadék mennyiségét is. Hasmenés-hányás után, már kialakult folyadékhiány pótlására kb. 5 óra alatt 50-100 ml/kg rehidráló folyadékot adjunk a gyermeknek (azaz egy 8 kg-os csecsemőnek 2-4x 200 ml-t). Egy-egy jelentősebb hasmenés vagy hányás után pedig további kb. 1 dl rehidráló folyadék adása javasolt.

Ha gyermekünk semmilyen elektrolit oldatot nem iszik meg, akkor e célból cukros-enyhén sós teát is lehet vele itatni.

Példák ajánlott ORS készítményekre:

• Normolyt-por: születéstől kezdve adható bármilyen életkorban, receptköteles, az új ajánlásoknak kiválóan megfelel. Egy tasakot 2 dl vízben vagy cukrozatlan teában kell feloldani.
• BioGaia ProTectis® Baby/Junior ORS: születéstől kezdve adható bármilyen életkorban, az ionok mellett a hasmenés kezelésében igazoltan hatásos Lactobacillus reuterii DSM 17938-as baktériumtörzset, probiotikumot is tartalmazza, azaz ezzel egyidejűleg nem kell probiotikumot szedni. Recept nélkül kapható, semleges ízű, egy tasakot 2,5 dl-ben kell feloldani.
• Hipp ORS 200 almás: előre kevert, palackozott ital, 4 hónapos kortól adható, recept nélkül kapható.
• HUMANA Elektrolyt banánízű por: 1 éves kortól, az elektrolitport 2,5 dl vízben kell feloldani.

Elsősorban kiszáradás esetén kerülhet sor kórházi beutalásra, ilyenkor infúziós kezelésre kerül sor.

Étrend

Fontos, hogy mielőbb a szokásos táplálékát kapja a gyermek, mert ez segíti elő a bélnyálkahártya mielőbbi gyógyulását, regenerálódását. A gyermek azt eheti, amit kíván, nem szükséges ropin, kekszen, rizsen és répán élni - az étkezést nem kell korlátozni, a gyermek ehet főtt ételt is, húst, zöldséget, gyümölcsöt és joghurtot is, ihat némi tejet is, így gyógyul meg hamarabb!

Anyatejes táplálást természetesen a kicsi hasmenése esetén sem kell felfüggeszteni. Anyatejes gyermeknél próbáljuk meg többször kínálni tejjel a csecsemőt.

A tudomány és fejlett országok már régen szakítottak azzal a téves gyakorlattal, hogy a hasmenés egyenlő a szigorú diétával. Szigorú tejmentes, laktózmentes diéta indokolatlan az esetek többségében, viszont a vizsgálatok szerint jelentős, súlyos hasmenés esetén a laktózmentes diéta gyorsíthatja a gyógyulást, ezt tehát masszívabb hasmenés esetén szem előtt kell tartani.

Ha már nincs hányinger és enni kér a gyermek, adjunk neki főtt, párolt, könnyen emészthető ételeket, főtt, párolt húst, főtt rizset, főtt krumplit, gyenge húslevest. Az alma és a banán is remek étel ilyenkor, a szervezet ugyanis hasmenés során sok káliumot veszít, amely fontos ion a szervezet számára, ezt pedig a banán kiválóan képes pótolni. Szintén adható vajas kenyér vékony sonkával (a májkrémet, a virslit ilyenkor felejtsük el), pirítós, háztartási keksz.

Gyógyszeres kezelés

Nem javasolt a nagyon népszerű, loperamidot tartalmazó gyógyszer (motilitásgátló, „hasfogó”), az aktív szén, PREbiotikum, az adsztringens bizmut, attapulgit, kaolin-pektin, folsav, glutamin, szója, tannát-zselatin stb. használata gyermekeknél.

Amit érdemes használni:

• Dioszmektit: Ez a legfontosabb, bizonyítottan csökkenti a tüneteket, gyorsítja a gyógyulást, érdemi mellékhatása pedig nincs, általában a tünetek enyhüléséig vagy max. 7 napig javasolt.
• Probiotikumok: Néhány készítmény van, ami a klinikai vizsgálatok szerint igazoltan hatásos, a többi probiotikum hatása kérdéses, jó eséllyel teljesen haszontalan.
  • Enterol 250 mg: Betöltött két hónapos életkortól napi 1-2 tasak/kapszula javasolt. Egy Saccharomyces boulardii nevű élesztőgombát tartalmaz, messze a legtöbb tudományos bizonyíték ennek a hatását támasztja alá hasmenés esetén.
  • BioGaia: 0 hónapos kortól napi 1×5 csepp javasolt - ennek hatását szintén sok vizsgálat igazolja, különösen csecsemők esetén.
  • Esetleg napi 1 tasak Protexin Restore probiotikum is használható.
• Hidrasec (racecadotril): Receptköteles, hatóanyaga a racecadotril, amely gátolja a víz és ionok bélbe történő kiválasztását, enyhíti a hasmenést. Három kiszerelésben elérhető (10 és 30 mg-os por, 100 mg-os tabl.) 3 hónapos kor felett adható, dózisa napi 3 x 1,5 mg/kg. Székrekedést nem okoz.

Ha pedig kiderül, hogy a hasmenést baktériumfertőzés okozta, akkor egyes esetekben az antibiotikumos kezelés lehet a megfelelő gyógymód. Nagyon magas láz, súlyos véres/nyákos hasmenés esetén, 3 hónapos kor alatt lázas hasmenésnél, továbbá egyéb rizikófaktorok esetén szükséges lehet antibiotikum adása. A Salmonella okozta hasmenés antibiotikumos kezelése csak az alábbi esetekben javasolt: 3 hónapos kor alatt, immundeficiencia, léphiány, szteroid/immunszupresszív terápia, gyulladásos bélbetegség, achlorhydria (gyomorsavhiány) esetén. Campylobacter okozta hasmenés kezelése dysentériás, súlyos lázas, véres hasmenéses formában szükséges, és csak akkor kellően hatásos, ha az antibiotikum adását a hasmenés kezdetét követő 3 napon belül elkezdjük (javasolt gyógyszer: azithromycin 10 mg/kg/nap 3 napig).

A hasmenés megelőzése

A megfelelő higiénia mellett a hasmenés és hányás előfordulásának gyakorisága csökkenthető. Fontos a megelőzés szempontjából a gyakori kézmosás, a felületek tisztán tartása, a cumisüveg sterilizálása, hányadékkal vagy széklettel szennyezett textíliák, felületek mosása, fertőtlenítése, a hasmenéses beteg elkülönítése. A megelőzés szempontjából tehát a gondos kézmosásra, valamint a zöldségek, gyümölcsök alapos tisztítására, a húsok átsütésére érdemes felhívni a figyelmet.

Mivel a rotavírus az egyik legsúlyosabb hasmenést okozó vírus, az ajánlások alapján rutinszerű székletvizsgálat (széklettenyésztés) nem szükséges. A nemzetközi szakirodalom javasolja a Rota elleni védőoltást.

A fertőzésen átesettek pedig a tünetek megjelenése előtt és a gyógyulás után is megfertőzhetnek másokat! Ebből kifolyólag egy olyan gyermeket közösségbe vagy újszülött, csecsemő közelébe vinni, akinek már tegnap óta nincs hasmenése, helytelen: hiszen még ekkor is megfertőzheti a gyermeket. Egy biztos: 1-2 napja befejeződött hasmenés esetén még ne vigyük újszülött közelébe, látogatóba a gyermeket, hiszen egy újszülött nagyon esendő, számára nagyon veszélyes lehet egy ilyen fertőzés. A hányást vagy hasmenést követően 2 hétig tartózkodni kell az uszoda használatától.

tags: #gorcsos #szekleturites #kisgyerek