Mindenki ismeri a mesét, miszerint a kisbabákat a gólya hozza a csőrében, fehér pólyába csavarva. Az európai kultúrkörben gyakorta jelennek meg a gólyák csecsemőszállító szerepkörben, amint csőrükben hozzák a babát az újdonsült szülőknek. Ha a gyerekek érdeklődnek, honnét is pottyant ide a kistestvérük, a legegyszerűbb magyarázat időtlen idők óta: a gólya hozta.
A hosszúlábú madár jelképe már hosszú-hosszú évszázadok óta összekapcsolódik a születéssel, illetve a csecsemőkkel, és nem véletlenül van helye a jókívánságokat jelző kártyákon, babaruhákon és a takarókon is. A „csecsemőszállító” gólyák a mesékben, illetve a modern kor rajzfilmjeiben is gyakran szerepelnek, gondoljunk csak a „Gólyák” című történet babagyáros fuvarcégére, vagy pedig Andersen világhírű meséire, esetleg Illyés Gyula népmeséire. Az európai kultúrkörben évszázadok óta jelen lévő mítosz eredete azonban ennél sokkal izgalmasabb.
A gólya a mitológiákban
Az, hogy pontosan mikor és hol keletkezett a gólyamese, nem tökéletesen ismert, hátteréről azonban vannak ismereteink. A gólya költöző madár, ősszel elhagyja Európát, és Afrikában telel. Március végén-április elején tér vissza, ezért más vándormadarakkal együtt a tavasz hírnökének is tekintik.
Görög mitológia és a tévedések
A gólyák és a kisbabák kapcsolata egyes szakértők szerint egy ókori görög mítoszra vezethető vissza. A féltékeny Héra dühében gólyává változtatta Geranát, a pigmeusok királynőjét, aki azzal kérkedett, hogy szépsége felülmúlja még az istennőét is, a királynő pedig madár alakban elragadta a saját gyermekét, hogy így mentse meg őt Hérától. A görög művészetben ezért gyakran jelent meg a gólya gyermekkel, Chadd azonban kutatásai során úgy találta, az eredeti mítoszban valójában inkább daru szerepel.
Számos, népszerű történet kering egy ókori görög mítoszról, amelyben Héra, a bosszúálló istennő kapja a főszerepet. A görög mitológiában Héra, Zeusz felesége féltékeny lett a gyönyörű királynőre, Geranára, ezért riválisát gólyává változtatta. Az ókori görögök őt ábrázolták gólyaként, ahogy a kék eget átszelve csecsemőt visz a csőrében. Ám Waren Chadd a kutatásai során a leírásokat tanulmányozva rájött arra, hogy az eredeti mítoszban szereplő madár nagy valószínűséggel nem is gólya, hanem egy daru volt.
„Egy kissé bonyolult beazonosítani azokat a fajokat, amelyeket a legendákban ábrázoltak, hiszen gyakran keverték egymással a gólyákat, darukat, és gémeket” - nyilatkozta a szakember a LiveScience című lapnak.
Egyiptomi és egyéb értelmezések
Az egyiptomi mitológiában a gémnek a világ teremtésével kapcsolatos szerepe van - ez esetben is tévesen azonosíthatták a gólyával a másik madárfajt mint a születés szimbólumát. „Hasonló a helyzet az ősi Egyiptomban, ahol a gólyákat összekapcsolják a világ születésével, és az emberek lelkét is gólyaként ábrázolták. A madár visszatérése azt jelentette, hogy az ember újjászülethet. Ám a történelem hamarosan igazolta, hogy ez a legendás teremtmény valójában egy gém volt.”
Paul Quinn, az Egyesült Királyság Chichester Egyetemének angol irodalmi lektora és egy, a folklór- és tündérmesékről szóló tudományos folyóirat szerkesztője szerint a gólyák és a csecsemők közötti kapcsolat a fajok zűrzavarából is adódhat. „Úgy vélem, hogy a csőrében babákat szállító gólya, illetve a gyermekek anyai gondozása összefüggésben van azzal, hogy a pelikán és a gólya gyakran összemosódik a köztudatban” - mutat rá. „Az európai középkori irodalomban a tekintélyes, fehér színű pelikánt a katolicizmussal, az újjászületéshez és a fiatalok neveléséhez társították. Valahol útközben a népies írásokban egyszer csak valahogy a gólyák kezdték helyettesíteni ezt a madarat, és vele együtt a „feladatait" is.”
A gólya a termékenység szimbólumaként
A hiedelem egy másik lehetséges eredete a gólyák vándorló életmódjához és éves visszatéréséhez köthető. Észak-Európában, különösen Németországban és Norvégiában a pogány időkben a fiatal párok gyakran a nyári napéjegyenlőség ünnepén (június 21-én) keltek egybe. A gólyák is pont ekkortájt indultak éves vándorútjukra Afrikába, kilenc hónappal később, a következő tavaszon pedig a madarak ugyanakkor tértek haza, mint amikor az újszülöttek világra jöttek.
Bármi is legyen a mítosz igazi eredete, a történészek abban egyetértenek, hogy a babákat hozó gólyák legendája a legnagyobb valószínűség szerint Észak-Európában, azon belül is Németországban és Norvégiában alakulhatott ki. A gólya legendájának gyökere egészen a pogány időszakig nyúlik vissza, és a középkori időkig követhető nyomon. Akkoriban gyakori volt, hogy a párok az éves nyári napforduló idején (június 21-e pogány ünnep volt, a házasságot és a termékenységet ünnepelték ekkor) kötöttek házasságot. Sok baba fogant meg ilyenkor, és ezért, bő kilenc hónappal később, márciusban sok csecsemő született. Ez az időszak pedig pont a gólyák vándorlási ciklusához köthető: a madarak pontosan kilenc hónappal később, a következő tavasszal térnek vissza. - „Ahogy a történet az idő múlásával változott, bővült, és az összetettsége is nőtt.”
A norvég mitológiában például a gólyák a családi értékeket és a tisztaságot jelképezték, amely nagyrészt azon a pontatlan meggyőződésen alapult, hogy ezek a madarak monogám típusúak. Hollandiában, Németországban, és Kelet-Európában, a házak tetején fészkelő gólyákról úgy hitték, hogy a szerencsét és az új élet lehetőségét hozzák el az ott élő családnak.
„Nagyon érdekes, hogy ugyanaz a történet jelenik meg a Sziú-legendában is a kisbabákat szállító gólyákról, csak épp itt az erdei gólya tölti be a nálunk jól ismert fehér gólya szerepét” - mondja Warren Chadd. - „Mindegyik legenda az emberek különböző megfigyeléseiből fakad, és szinte mindenhol megtalálhatjuk ezeket, ahol gólyák élnek.”
GÓLYÁK.
Hans Christian Andersen és a gólyamese népszerűsítése
A csecsemőket szállító gólya sztorija a 19. században vált igazán népszerűvé Hans Christian Andersen egyik meséje nyomán. A dán meseíró történetében a gólyák a tó mélyéről emelik ki az ott szunyókáló babákat, és szállítják le őket az arra érdemes családoknak. Azok a családok viszont, akik nem jól nevelik a gyerekeiket, halott újszülöttet kapnak.
A gólyamese akkoriban nagyon népszerű volt, mert így elejét tudták venni a gyerekek kényelmetlen kérdéseinek. A 19. században a mítosz új szárnyakat kapott. Ezúttal a híres meseíró, Hans Christian Andersen a Gólyák című történetével tette igazán népszerűvé. Ebben a tipikus Andersen-mesében a gólyák az igazak édes álmát alvó csecsemőket egy tóból halásszák ki, hogy elvigyék őket azokba a családokba, amelyek megérdemelnek egy újabb kisbabát.
A történetnek akadt azonban egy sötét oldala is: a csúfolódó, rosszul viselkedő gyerekek büntetésből halott babát kapnak testvérül. „A mese arra törekedett, hogy erkölcsi leckére tanítsa a gyerekeket, és tartsa fenn a csecsemőkről szóló tündérmesék új hagyományát” - mondta Quinn. - „Ezzel pedig számottevően nőtt a gyermekeknek szóló, gyakran didaktikus és vallásos szándékú szakirodalom. A gólyamese több szempontból is praktikusnak bizonyult: így elejét tudták venni a gyerekek kényelmetlen kérdéseinek, amelyek Andersen korában tabunak számított.”
A viktoriánus Angliában is - mondhatni - kapóra jött a gólyákról szóló mesebeli történet, amely mögé jól el tudták rejteni a gyerekek elől a szexualitás és a születés valóságát. „A viktoriánusokat gyakran zavarba ejtették az élet tényei, és így az, hogy a csecsemőket a gólya hozza, hasznos elképzelésnek bizonyult a szemérmeskedés és prűdség világában” - mondta Warren Chadd. „Bár a gyermekáldás kérdései ma már kevésbé jelentenek kényes témát, a gólya mítoszához mégis többen ragaszkodnak. Ez azért lehet, mert az emberek szeretik a jó történeteket. Az állatok humanizálására való törekvésünk alapjai is ebben, a világ egyik legelterjedtebb mítoszában gyökereznek.”
A „Gólyák” című animációs film
A Gólyák (eredeti cím: Storks) 2016-ban bemutatott egész estés amerikai 3D-s számítógépes animációs film, amelyet Nicholas Stoller forgatókönyvéből Stoller és Doug Sweetland rendezett. Az Amerikai Egyesült Államokban 2016. szeptember 17-én, az Egyesült Királyságban 2016. szeptember 23-án, Magyarországon 2016. szeptember 22-én mutatták be.
Fióka szeretne főnök lenni a gólyák által üzemeltetett globális csomagszállító vállalkozásnál. Korábban, a gólyák hagyományosan babákat szállítottak házhoz, de 18 éve felhagytak ezzel, amióta egy csecsemőt nem sikerült kiszállítaniuk, ezért a „nyakukon maradt”. Őt nevezik Tulipánnak. A jelenlegi, leköszönő főnök rámutat, hogy amikor Tulipán segíteni akar a csomagszállításban, a profitjuk meredeken visszaesik. Ezért Fióka első feladata Tulipán elbocsátása a cégtől.
A kisfiú levelet ír a gólyáknak (a szülei nevében), ami beindítja a babagyártó üzemet, ami le is gyártja a babát. Fiókának sietnie kell a kiszállítással, hogy elérje a gólyatalálkozót, ahol reményei szerint ki fogják nevezni főnöknek. Azonban az egyik szárnya sérült, ezért kénytelen Tulipán segítségét igénybe venni a kiszállításhoz, Tulipánnak ugyanis van egy repülő szerkezete.
Útközben lezuhannak egy kietlen, havas tájon, ahol farkasok fogságába esnek. A farkasok meg akarják enni a babát, de amikor a csecsemő rájuk néz, beindul a „cukiság-faktor”, aminek nem tudnak ellenállni. Így Fióka és Tulipán egy alkalmas pillanatban felkapják a babát és menekülni kezdenek. A farkasok igen ötletes módon állandóan a nyomukban vannak. A főnök besúgója, egy túlbuzgó galamb a menekülők nyomára bukkan, és a főnök utasítására mindenképpen meg akarja akadályozni a kézbesítést. Közben Tulipán egykori kézbesítője is feltűnik, aki szeretné jóvátenni a valamikori hibáját, és szeretné leszállítani a „csomagot”, azaz Tulipánt. Tulipán nagy nehezen beleegyezik, de a ház ajtaja előtt inkább visszafordul, hogy előbb a baba leszállításáról gondoskodjon.
Fióka megérkezik a célponthoz, ez azonban csapdának bizonyul, ahol a buzgó galamb és a főnök várja, na meg egy csomó pingvin, akik elragadják tőle a babát, őt pedig egy székhez kötözik. A gólyatalálkozón a gyerek hangját meghallja a főnök, és menekülniük kell. Fióka egy váratlan ötlettől vezérelve beindítja a korábban érkezett, „babarendelő” leveleket továbbító rendszert, így pillanatok alatt rengeteg baba árasztja el az üzemet, akiket kézbesíteniük kell. Fióka átveszi az irányítást a cég felett, a gólyák kirepülnek a „csomagokkal”. Fióka és Tulipán is leszállítja a csomagot, ezúttal a megfelelő helyre.