A genetikai betegségek felismerése és kezelése kulcsfontosságú a csecsemők egészséges fejlődése szempontjából. A fejlett diagnosztikai módszerek, mint például a magzati ultrahang és a genetikai vizsgálatok, lehetővé teszik a rendellenességek időben történő kiszűrését, ami jelentősen javíthatja a gyermekek életkilátásait és életminőségét.
Down-szindróma jelei és diagnosztikája
A Down-szindrómát vérből történő genetikai vizsgálattal lehet egyértelműen igazolni. Ezt a vizsgálatot általában azoknál az újszülötteknél végzik el, akiknek külső vonásai és az esetleges szervi elváltozásaik (szívfejlődési rendellenességek vagy emésztőszervi elváltozások) felvetik a Down-szindróma előfordulásának gyanúját. A Down-szindróma külső jegyei megfigyelhetőek másoknál is, de a Down-szindrómásoknál ezekből általában egyszerre több is megjelenik, bár egyénenként igen nagy változatosságban. A jellemző külső jegyek közé tartozik a különleges, mandulaformájú szem, a szemzugokban kis bőrredővel. A Down-szindrómás csecsemők izomtónusa általában gyenge (ezt hívják hipotóniának) és az izületeik lazák (ez a hiperflexibilitás). A végtagok és az ujjak rövidebbek lehetnek a megszokottnál. A kisujj néha egy ujjperccel rövidebb és befelé hajló. A tenyéren gyakran csak egy keresztvonal található, ez az úgynevezett négyujjas redő. A Down-szindrómások feje kisebb lehet az átlagosnál, tarkónál pedig laposabb. A DS kisbabák sokszor testileg is lassabban gyarapodnak és kisebbek társaiknál, általában kicsi a szájuk, az orruk és a fülük is, orrnyergük lapított, fülük elálló lehet. Amíg keveset tudunk a Down-szindrómásokról, hajlamosak lehetünk őket egymáshoz nagyon hasonlónak látni, valójában azonban közöttük még nagyobb egyéni különbségek vannak, mint tipikusan fejlődő társaik között.

Spinális Muszkuláris Atrofia (SMA): Korai felismerés és kezelés
Évente 12-15 gyermek születik SMA-val Magyarországon, akik számára a tünetek korai felismerése és a mielőbb megkezdett kezelés jelentős életminőség javulást hozhat és akár életet is menthet. A fel nem ismert és kezeletlen SMA az újszülöttek között az egyik legfőbb genetikai eredetű halálok, jóllehet a rendellenesség genetikai vizsgálattal diagnosztizálható. A Magyarországon évente 12-15 gyermeket érintő betegség minél hatékonyabb kezelésének kulcsa a korai diagnózis. A betegséget legegyszerűbben az újszülött talpvérmintájából genetikai vizsgálattal lehet kimutatni, akár már az észrevehető tünetek kialakulása előtt. A spinális muszkuláris atrófia (SMA), vagy más néven gerincvelő-eredetű izomsorvadás olyan, jellemzően újszülötteket érintő genetikai betegség, amely visszafordíthatatlan, folyamatosan súlyosbodó izomsorvadáshoz vezethet. Az SMA legsúlyosabb formájában annak tünetei a gyermek életének az első három-négy hónapjában jellemzően nem láthatók, vagy csak nehezen felismerhetőek. Emiatt sok SMA-s csecsemőt későn diagnosztizálnak, amikorra már elkezdődik a mozgásért és az izmok működésért felelős speciális mozgatóidegek gyors ütemű sorvadása és azok visszafordíthatatlan elvesztése. Éppen ezért, ezek a gyermekek kezelés nélkül idővel képtelenek önállóan mozogni, enni vagy akár lélegezni.
„Az SMA öröklött genetikai betegség, amelyet az SMN1 gén hibája és ennek következtében az SMN fehérje hiánya okoz. Ez egy olyan genetikai rendellenesség, amelynek során az SMN1 gén egy darabkája és az általa hordozott genetikai információ elvész. Noha minden 58-ik ember hordoz egy hibás SMN1 gént, ez mégis csak akkor okoz problémát, ha mindkét szülő hordozó és gyermekükben a hibás anyai és apai gén találkozik. Ebben az esetben a születendő gyermeküknek 25% esélye van rá, hogy SMA-s lesz. Az ezzel a génhiánnyal születő gyermekeknél a hiányzó gén funkcióját egy hasonló gén, az ún. SMN2 igyekszik átvenni, amely azonban önmagában nem tud olyan mennyiségű fehérjét termelni, ami elegendő az izomzat fejlődéséhez, valamint a későbbi növekedéshez. A központi idegrendszer SMN szükséglete a magzati- és újszülöttkorban a legnagyobb, ezért kiemelten fontos a korai felismerés és a mihamarabbi kezelés elkezdése. Az SMA genetikai vizsgálattal diagnosztizálható és szűrhető is.”
A kiépített kezelési hálózat révén a neuromuszkuláris centrumokban országszerte biztosított az SMA-s betegek ellátása. „Az érintettek számára jelenleg háromféle terápia érhető el Magyarországon, amelyek mindegyike megtalálható a két országos központban, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikán, és a Bethesda Gyermekkórházban. A Bethesdában 2019. október 29-én indítottuk el a génterápiás kezeléseket. Mostanra már huszonhárom gyermeken tudtunk segíteni ezzel a módszerrel. A hazai ellátás magas szakmai színvonalát és a csapat felkészültségét jelzi, hogy nem csak hazánkból, de Hollandiából, Törökországból, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából és Erdélyből is érkeztek hozzánk kis betegek. A génterápiás kezelésben részesültek fejlődését folyamatosan nyomon követjük és az eddigi pozitív tapasztalatok meggyőzőek.”
Az SMA 0. típusa nagyon ritka, a tünetek már a méhben, vagy közvetlenül a születés után jelentkeznek, míg az SMA 1-es típus a leggyakoribb forma, amely a betegek kb. 58 százalékát érinti. Az SMA 2-es típusa a betegek mintegy 29 százalékát érinti és jellemzően 6-18 hónapos kor között jelentkezik az első tünet. Az SMA 3. típusa esetén 18 hónapos kor után jelentkezik az első tünet, ez az SMA-s betegek kb. 13 százalékát érinti. Az alkalmazott kezelések megfelelő hatékonyságához a rendellenesség korai felismerése elengedhetetlen. Ebben tud segíteni az újszülöttkori genetikai vizsgálat. Ennek hiányában a tünetek kialakulásának figyelése kulcsfontosságú. Amennyiben a gyermek izomzata, mozgása nem fejlődik megfelelő ütemben, mielőbb érdemes szakorvoshoz fordulni.

SMA-szűrés: van-e tünete a betegségnek, hogyan ismerhető fel? | AZ ÉLETÉRT
Agyi károsodás lehetséges jelei és okai
A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok, a figyelem elégtelensége vagy hiánya, fokozott ingerlékenység és még számos tünet utalhat arra, hogy a baba különös figyelmet, ellátást, segítséget kell, hogy kapjon. A legfontosabb, hogy ha gyanú van az eltérésre, akkor a gyermek időben kapjon segítséget. A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok jelei lehetnek agyi károsodásnak. Ilyen például a lassú mimika, kevés pislogás, kancsalítás, az egyik oldalra fordított fejtartás, kényszertartások, a gerinc aszimmetriái, túlnyújtása, a fej megtartásának képtelensége, izomtónus fokozódása, erőteljesen ökölbe szorított kéz, a lábak nehezen leküzdhető nyújtása, keresztezése. A figyelem elégtelensége vagy hiánya, idegrendszeri görcsök, nehéz etethetőség, túl sok vagy túl kevés alvás, fokozott ingerlékenység, (akár zajra, akár fényre, akár mozgatásra jelentkező, aránytalanul heves nyugtalanság), vigasztalhatatlan, monoton sírás. Felhívhatja rá a figyelmet a kóros terhesség, problémás szülés és újszülöttkor, de indulhat viszonylag tünetszegényen is.
Az agy károsodása agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, genetikai rendellenesség következtében a leggyakoribb. 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza. Jelentős kóroki szerepe van a koraszülöttségnek (8-10%). A szülés kapcsán fellépő komplikációk az agyi bénulások kb. 6 százalékáért felelősek. Születés utáni kórokok (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, sérülések) 10-20%-ban találhatóak a háttérben. Az agyi károsodás következményeként kezelés nélkül és a károsodás mértékétől függően nyelési nehezítettség miatt táplálkozási képtelenség léphet fel, korai mozgásfejlődési károsodás alakulhat ki, a későbbiekben értelmi fogyatékosság jelentkezhet, fogyatékossági kombinációk jelenhetnek meg. Súlyos esetekben képalkotó eljárásokkal kimutatható az agykéreg sorvadása, az agykamrák melletti agylágyulás, cisztás agylágyulás, vízfejűség, míg enyhébb esetekben nem látható szerkezeti eltérés.
Mit tehet a szülő agyi károsodás gyanúja esetén?
A legfontosabb, hogy az előzmények ismeretében keresni kell a figyelemfelhívó jeleket, és amennyiben gyanú van az eltérésre, akkor gyermekideggyógyásszal konzultálni kell. Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját. Ilyen lehetőség a Katona-féle fejlődés-neurológiai módszer, az izom szintjén alkalmazott, különösen hatékony Dévény Speciális manuális technika, Gimnasztika Módszer. Nagy segítséget nyújtanak a Korai Fejlesztő Központok, ahol gyermekgyógyász, gyermek-neurológus, gyógypedagógus, szomato-pedagógus, gyógytornász, pszichológus és logopédus egyidejűleg vizsgálja meg a gyermekét és tesz javaslatot a kezelésre, és folyamatosan nyomon követi annak sikerességét, és szükség esetén módosít a terápián. A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, a Pető-féle konduktív nevelés, a szomato-pedagógiai módszerek (az élettani mozgásformák elérésére törekedve a szocializációt javító módszerek) mind nagyon hasznos és eredményes eljárások a kezelésben. Fontos a fejlesztés. Az összetett fejlesztés eredményeként jelentősen javíthatóak a később várható funkciók, az életminőség pozitív irányba mozdul el. A kisebb eltérések gyógyításával pedig elérhető, hogy a későbbi életkorokban semmilyen hátrányos következményeit ne lássuk a korábban észlelt elváltozásoknak.
Magzati ultrahang és fejlődési rendellenességek felismerése
A várandósság alatt az egyik legnagyobb kérdés, hogy a baba egészségesen fejlődik-e. Az ultrahangvizsgálatok nemcsak a magzat növekedését követik nyomon, hanem segítenek kiszűrni az esetleges fejlődési rendellenességeket is. A magzati ultrahang az egyik legfontosabb szűrővizsgálat a várandósság alatt, mivel lehetőséget ad a fejlődési rendellenességek időben történő felismerésére. Az ultrahangvizsgálatok során a szakemberek ellenőrzik a magzat méretét, szerveinek fejlődését, a méhlepény működését és a magzatvíz mennyiségét. A cél, hogy időben felismerjék azokat a kóros eltéréseket, amelyek befolyásolhatják a baba életkilátásait vagy a szülés módját. Bizonyos rendellenességek már a 12-14. heti ultrahangon is láthatók, míg másokat csak a 18-22. heti genetikai vizsgálaton lehet pontosabban megállapítani.
Milyen rendellenességek szűrhetők ki ultrahanggal?
- Genetikai eltérések (pl. Down-szindróma - nyaki redőmérés, orrcsont vizsgálata)
- Szívfejlődési rendellenességek (veleszületett szívhibák)
- Idegrendszeri eltérések (pl. nyitott gerinc, agyfejlődési problémák)
- Végtag- és csontfejlődési problémák
- Hasfal- és rekeszizomsérvek, veseeltérések
Bár az ultrahang segíthet genetikai betegségekre utaló jelek felismerésében, önmagában nem ad 100%-os diagnózist. Ha eltérés gyanúja merül fel, az orvos kiegészítő vizsgálatokat (pl. kombinált teszt, magzati DNS-teszt, amniocentézis) javasolhat a pontosabb eredmény érdekében.
Ultrahang típusok a terhesség alatt
- I. trimeszteri ultrahang (11-14. hét) - Genetikai kockázatok szűrése: A cél a magzat fejlődésének ellenőrzése és a kromoszóma-rendellenességek kockázatának felmérése.
- II. trimeszteri genetikai ultrahang (18-22. hét) - A magzat szerveinek részletes vizsgálata: A magzat anatómiai struktúráinak részletes áttekintése, belső szervek, például a szív, az agy, a vesék és a végtagok fejlődésének ellenőrzése.
- III. trimeszteri ultrahang (28-32. hét) - Késői eltérések és fejlődési állapot felmérése: A magzat növekedésének nyomon követése, a magzatvíz mennyiségének mérése, valamint a méhlepény elhelyezkedésének és működésének ellenőrzése.
- Doppler-ultrahang - Véráramlás és méhlepény működésének vizsgálata: A magzat és a méhlepény közötti véráramlás mérése, a magzat oxigén- és tápanyagellátásának felmérése.
Az ultrahangvizsgálatok során, különösen az első trimeszterben, olyan jelek kereshetők, mint a megvastagodott nyaki redő, amelyek kromoszóma-rendellenességekre, például a Down-szindrómára utalhatnak. Ezek a jelek azonban nem diagnosztikusak, ezért további genetikai tesztek szükségesek a pontos meghatározáshoz.
A veleszületett szívhibák, mint a kamrai sövényhiány (VSD) vagy a nagyér-transzpozíció, ultrahanggal már a terhesség korai szakaszában felismerhetők. A ductus arteriosus nyitva maradása (PDA), az aorta szűkülete (coarctatio aortae) és a szívbillentyűk fejlődési rendellenességei is kimutathatók.
Az emésztőrendszeri rendellenességek közül a rekeszsérv (diafragmatikus hernia), a bélelzáródások (omphalocele, gastroschisis) és a vese- és húgyúti eltérések (renális agenesis, policisztás vesebetegség) is felismerhetők ultrahanggal.
Végtag- és csontfejlődési rendellenességek, mint a végtaghiány, rövid végtagok, csontnövekedési problémák, dongaláb (clubfoot) és egyéb ortopédiai eltérések, valamint a törpenövés és csontfejlődési betegségek is kiszűrhetők.

További vizsgálatok gyanús ultrahanglelet esetén
Ha az ultrahangvizsgálat eltérést mutat, további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnózis felállításához. A non-invazív prenatális teszt (NIPT) egy anyai vérvizsgálat, amely a magzati DNS-t elemzi genetikai rendellenességek, például a Down-szindróma, Edwards-szindróma és Patau-szindróma kimutatására. Ez a teszt biztonságos, mivel nem jár beavatkozással a méhbe, és már a terhesség korai szakaszában elvégezhető.
Az amniocentézis során a magzatvízből vesznek mintát, amely tartalmazza a magzati sejteket és anyagokat. Ezeket a sejteket genetikai vizsgálatoknak vetik alá, hogy azonosítsák a kromoszóma-rendellenességeket vagy genetikai betegségeket. Bár az eljárás invazív, és kismértékű vetélési kockázattal jár, pontos diagnózist nyújt a genetikai eltérések jelenlétéről.
Ha az általános ultrahangvizsgálat során szívfejlődési rendellenesség gyanúja merül fel, magzati echokardiográfiát végeznek. Ez a speciális ultrahangvizsgálat részletesen elemzi a magzat szívének szerkezetét és működését, lehetővé téve a veleszületett szívhibák korai felismerését. Ezen kívül, ha más szervekben észlelnek eltéréseket, célzott ultrahangvizsgálatokra vagy MRI-re is szükség lehet a pontosabb diagnózis érdekében.
Genetikai betegségek megelőzése és szűrése
A veleszületett rendellenességek egy része megelőzhető. Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi. A magyar törvények szerint a terhes nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.
A laktózérzékenység, az allergia, a kismamáknál a trombózisra való hajlam és még száznál is több egyéb genetikai eredetű betegség előzhető meg genetikai tesztekkel. A DNA+Baby 100+ a világon jelenleg kapható legösszetettebb és legpontosabb, nemzetközileg is elismert újszülött- és kisgyermek tesztje, amely 101 genetikai eredetű anyagcsere betegséget szűr. A szülők gyakorlatilag már gyermekük születésének pillanatától tisztában lehetnek a kicsi betegségekre való hajlamával és az ezzel járó kockázataival is.
A trombózisok a várandósság ideje alatt bekövetkezett halálesetek 1/3-ért felelősek, és a trombózisban szenvedő nők 30-60%-a genetikailag előterhelt. A genetikai tesztek révén a várandós nők tisztában lehetnek a genetikai egészségkockázatukkal, és orvos által támogatott terápiával sok esetben elkerülhető az olyan életveszélyes komplikáció, mint pl. a trombózis.
Az emberi genom megismerésének egyik legfontosabb célja annak megértése, hogy hogyan alakulnak ki a betegségek, hogyan lehet ezt a folyamatot megakadályozni, vagy lassítani, illetve a betegség kialakulása után azt meggyógyítani, vagy a tüneteit enyhíteni. A teljes genom megismerésének alternatívája lehet, ha csak azokat a géneket nézzük, amelyekről tudjuk, hogy hibájuk betegséget okoz, aminek kialakulását meg tudjuk akadályozni, vagy enyhíteni tudjuk a tüneteken.
A leggyakoribb betegségeket nem egyetlen gén hibája okozza, hanem sok gén és a környezet kölcsönhatásaként alakulnak ki. Ezek az úgy nevezett poligénes, multifaktoriális betegségek. Ide tartozik az ateroszklerózis, amely a fejlett világban vezeti a halálozási okokat, a diabétesz, magas vérnyomás, obezitás, Alzheimer kór, depresszió, allergia, asztma, stb. Ezeknél a betegségeknél nagyon nehéz hasznosítható gén-betegség összefüggést találni, hiszen sokszor több 100 kishatású gén és a környezet kölcsönhatása következtében alakul ki a betegség.
A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek. Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulatnak ki. Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük.
| Ártalom | Lehetséges következmények |
|---|---|
| Rózsahimlő (Rubeola) | Fejlődési rendellenesség, siketség, látáskárosodás (szürke hályog), szívbetegség, értelmi fogyatékosság, csontfejlődési problémák. |
| Cytomegália vírus (CMV) | Máj- és lépnagyobbodás, méhlepény meszesedése, fejlődésbeli elmaradás. |
| Herpesz | Az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket, de előfordulhat a nemi szerveken is. |
| Parvo B19 vírus | Vetélés (első trimeszterben), fejlődési rendellenességek. |
| Toxoplazmózis | Agyvelőgyulladás, máj- és lépgyulladás, szívizomgyulladás. |
| Röntgensugárzás | Mikrokefália (kisfejűség), ivarsejtek károsodása. |
| Nehézfémek, vegyszerek, toxinok | DNS károsodás, komoly fejlődési rendellenességek. |
| Bizonyos gyógyszerek (pl. Thalidomid) | Súlyos végtagkárosodások. |
Az emberre jellemző kromoszómaszám 46, ami 2-szer 22 testi és két ivari kromoszómából áll. A kromoszómák számbeli eltérései azt jelentik, hogy valamely kromoszómából több, illetve kevesebb található a sejtekben. A legtöbb ilyen eltérés korai vetélést idéz elő. A kromoszómák számbeli eltérései általában nem öröklöttek, előfordulási gyakoriságuk általában jelentősen függ az anyai életkortól.
A Down-szindróma (21-es triszómia) olyan kromoszóma rendellenesség, melyet a 21-es kromoszóma többlete okoz. Megelőző vizsgálatok nélkül megközelítőleg minden 6-700 csecsemőből 1 születne ezzel a betegséggel. Az Edwards-szindróma (Triszómia 18) és Patau-szindróma (Triszómia 13) súlyos kromoszóma-rendellenességek, amelyek gyakran felismerhetők ultrahanggal.
A Kombinált tesztet a 12-14. héten végezzük, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával. Ultrahanggal az ülőmagasság alapján határozzuk meg a pontos terhességi kort, majd megmérjük a tarkóredőt és vizsgáljuk az orrcsont jelenlétét. Az anyai vérből a magzat által termelt két marker (PAPP-A és a free- ß-hCG) koncentrációját mérjük. A Down-szindróma kockázata az anyai életkorral együtt növekszik, melyet a vizsgálatoknál is figyelembe kell vennünk.