A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártatásaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén.
A törvény általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja, és a köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg.
Az állam közszolgálati feladata az ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatás biztosítása az érettségi megszerzéséig, a szakgimnáziumi, szakiskolai nevelés-oktatásban a második szakképesítés, szakmai vizsga befejezéséig, valamint a készségfejlesztő iskola utolsó gyakorlati évfolyamának befejezéséig.
Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) és Programtantervek (PTT)
A Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) és a Programtantervek (PTT) biztos alapot adnak mind a szakképző intézményeknek, mind a duális képzésben részt vevő gazdálkodó szervezeteknek saját szakmai programjuk, képzési programjuk kidolgozásához.
A Szakmajegyzék szakmáihoz új szemléletű, a gazdaság igényeit tükröző Képzési és Kimeneti Követelmények kerültek meghatározásra, melyek a korszerű szakmai kompetenciák elsajátítását szolgálják.
A Programtanterv ajánlásként tartalmazza az egyes tananyagegységek célját, tartalmát, terjedelmét, időkeretét, évfolyamonkénti megoszlását.
Segédanyagok a KKK-k alkalmazásához
Tájékoztatás a felmenő rendszerben módosult Képzési és Kimeneti Követelmények bevezetéséhez.
A KKK-k változásai: Innen letölthetőek a Képzési és Kimeneti Követelmények legutóbbi módosításaival - azonnali hatállyal és felmenő rendszerben - bevezetett főbb változások összefoglalói.
Módszertani segédanyagok: a KKK előírásainak és a PTT ajánlásainak összehangolásával készült anyagok az intézmények szakmai programjainak kialakításához és a projektszemléletű oktatás megvalósításához. A segédanyag használatát Tájékoztató segíti.
Szakmajegyzék
Itt elérhető a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő Szakmajegyzék szerinti szakmák és szakmairányaik listája.
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (Nkt.) fogalomtára
Az Nkt. 4. §-a definiálja a köznevelési rendszerben használt kulcsfogalmakat, mint például:
- Aránytalan teher: ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak.
- Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd.
- Egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg.
- Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló (sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, kiemelten tehetséges), b) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, c) tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló.
- Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.
Kerettantervek és Helyi Tantervek
A szakgimnáziumban az iskolai nevelés-oktatásnak a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszának tartalmi követelményeit az adott szakképesítés programkövetelménye és az annak alapján kiadott kerettanterv határozza meg.
A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógiai elvek, nevelési célok, fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak a Magyar Közlönyben közzétett kerettantervekben kerültek meghatározásra.
Az iskolák választhatnak a kiadott kerettantervek közül (A és B variációk), figyelembe véve erőforrásaikat és az iskola profilját. A nevelőtestületek dönthetnek az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról, bevezethetnek szabadon választható tantárgyakat.
A fentieken túl az iskolák dönthetnek a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról is. A két tanévre előírt ismeretek és fejlesztési követelmények szétválasztása történhet a tematikai egységek mentén, de bizonyos esetekben a tematikai egységek meg is bonthatók.
Az Nkt. vonatkozó előírásai alapján az iskoláknak 2013. március 31-ig volt lehetőségük pedagógiai programjaik és helyi tanterveik felülvizsgálatára.
Gyermekápolási áttekintés | Hogyan tanuljunk és sikeresen teljesítsük a gyermek-egészségügyi ápolást (pediátriai) az ápolóiskolában
A 73/2013 (III.8.) Kormányrendelet módosította az új nemzeti alaptanterv és az új kerettantervek alapján megírt helyi tantervek bevezetésében érintett évfolyamok meghatározását. Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.
tags: #gcsecsemo #es #gyermekapolo #kerettanterv