Galambos Erzsi, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 1931. december 5-én született Budapesten és 2023. november 16-án hunyt el. Pályafutása során nemcsak tehetségével és kitartásával, hanem sokoldalúságával is kiemelkedett, hiszen táncos, énekes és prózai szerepekben egyaránt kiváló volt. Karrierjét vidéki színházakban kezdte, majd teljesült az álma, és az egykori Petőfi Színház, később pedig a Fővárosi Operettszínház tagja lett, ahol fénykorát élte.
De ki is volt ez a rendkívüli asszony, aki a színpadon primadonnaként, a magánéletben pedig odaadó édesanyaként és feleségként is helyt állt? Cikkünkben Galambos Erzsi életútját, karrierjét és magánéletének legfontosabb állomásait mutatjuk be, különös tekintettel terhességére és családjára.
Gyermekkor és háborús traumák
Galambos Erzsi szegény családba született Budapesten. Apja a híres Arizona mulatóban volt portás, anyja az Operettszínházban dolgozott jegyszedőként. A gyermekkorát beárnyékolta a második világháború borzalma. „Katasztrofális gyerekkorom volt. Csillagos házban nőttem fel, én római katolikus vagyok, de volt egy olyan törvény, hogy ahol 80 százalékban zsidók laknak, azt csillagos háznak kell hívni. Gyerekként nem értettem, hogy miért nem beszélhetek a zsidó barátnőimmel. A mai napig gyűlölöm a kirekesztést” - mondta a színésznő Rónai Egonnak az ATV Húzós podcastjában.
A háború alatt a kislány Galambos Erzsinek felöltözve kellett aludnia, állandóan menekülésre készen voltak. A mai napig csak villanyfényben tud aludni és rendszeresen vannak rémálmai is. A világégés mégsem rémisztette meg, ehelyett dacossá tette, olyan gyermekké, aki már aprócska fruskaként pontosan tudta, hogy magának kell megvalósítani mindazt, amiről álmodik.
A szegénység ellenére a szülei szorgalmasak voltak, és két szobás lakásban éltek, ami a harmincas évek Magyarországán nagy szó volt. A színésznő hamar rájött, dolgoznia kell, így iskola előtt mindennap egy pékségben vállalt munkát. Hétvégén pedig idegenek ajtaján kopogtatott be, nem kell-e elmosogatni. Húsz fillér az élet! Mert az élet akkor már a színészetet jelentette a számára, tudniillik a legendás Lakner bácsi-féle gyerekszínházban játszani, az maga lehetett az álom.
Karrier a színpadon
Galambos Erzsi négyévesen elhatározta, hogy primadonna vagy szubrett lesz. Játszott Lakner Bácsi Gyermekszínházában, nyolc évig balettozott. Elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző iskoláját, főiskolásként Bajor Gizi mellett statisztált. Később Somlay Artúrtól Básti Lajoson át Latabár Kálmánig és Honthy Hannáig a század legnagyobbjaival lépett fel.
1955-ben a Miskolci Nemzeti Színházhoz, majd 1958-ban a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, ahol első koreográfiáit is készítette. 1962-ben került Budapestre, a mai Thália Színház helyén működő Petőfi Színházhoz. Két év múlva valóra vált nagy álma: a szemközti Fővárosi Operettszínház tagja lett. A Nagymező utcában csaknem két évtizedig az első számú sztárok egyike volt, aztán váratlanul, 1983-ban átszerződött a József Attila Színházhoz, meg akarta mutatni, hogy prózai színésznőnek is kitűnő.
Galambos Erzsi Németh Sándor - Én teve
Legsikeresebb szerepek és elismerések
Legnagyobb sikereit modern zenés darabok főszerepeiben aratta: volt Eliza (Loewe: My Fair Lady), Dulcinea (Leigh-Wassermann: La Mancha lovagja), Anita (Bernstein: West Side Story), Kocsma Jenny (Brecht-Weil: Koldusopera). Ő maga legemlékezetesebb szerepének Georg Kreisler Lola Blau című zenés monodrámáját tartotta. Sikeres prózai alakításai közé tartozik Marosiné (Molnár Ferenc: A doktor úr), Breitmayerné (Szomory Dezső: Incidens az Ingeborg-hangversenyen) és Muskátné (Molnár Ferenc: Liliom).
Galambos Erzsi rendkívül sokoldalú művész volt, táncos, énekes és prózai szerepekben egyaránt kiváló, sőt koreográfusként is bemutatkozott. Egy interjúban elmondta, hogy a világon a legjobban a színpadon érzi magát, egy méltató kritika szerint mindent tud a színpadon, színházat lehet rá építeni. Azt tartotta feladatának, hogy a rivaldafényben azt nyújtsa, amit a közönség elvár tőle, és legszívesebben azt hallgatta, amikor neki tapsolnak.
Elismerései:
- 1968: Jászai Mari-díj
- 1973: Érdemes művész
- 1981: Kiváló művész
- 1993: Déryné-díj
- 1998: A Halhatatlanok Társaságának örökös tagja
- 2002: Kossuth-díj
- 2013: József Attila-gyűrű
- 2016: Kaló Flórián-díj
- 2020: Sztankay István- és Emberi Hang díj, XIII. kerület díszpolgára
Magánélet és család
Hivatásánál már csak egyvalami volt fontosabb: a családja. „Családcentrikus vagyok. Ha kijövök a színházból, szimpla feleség, anya vagyok, aki főz, mos, bevásárol, takarít - fogalmazott egykor.
Galambos Erzsi háromszor házasodott. Nagy Attilával és Perlaki Istvánnal csak rövid ideig tartott a házassága. Harmadik férje Petrovics Emil zeneszerző volt, akivel húsz évig alkottak egy párt. Ennek a szerelemnek köszönheti egyetlen lányát, Petrovics Esztert, aki 1972-ben született és később rendező és szerkesztő lett.
| Házastárs neve | Házasság időtartama | Gyermek(ek) |
|---|---|---|
| Nagy Attila (színész) | Rövid ideig | Nincs információ |
| Perlaki István (színész) | Rövid ideig | Nincs információ |
| Petrovics Emil (zeneszerző) | Húsz évig | Petrovics Eszter (sz. 1972) |
A színésznő és a zeneszerző később ugyan elváltak, sokáig nem is beszéltek egymással, de miután lányuk esküvőjén kibékültek, nagyon jó baráti viszonyt alakítottak ki. Zsófi unokájukat is együtt dajkálták. Galambos Erzsi pár éve bevallotta, bánja, hogy elvált gyermeke édesapjától. „Hülyeségen vesztünk össze, talán ha vártunk volna két napot, ha alszunk rá egyet, nem így történik. Utólag mind a ketten megbántuk.”
Galambos Erzsi tavaly novemberben, 92 éves korában aludt örökre. Temetésén búcsúbeszédet mondott többek között Nemcsák Károly, Léner Péter, Mihályi Győző, Szegvári Katalin és Hegedűs D. Géza.
tags: #galambos #erzsi #terhessegei