A hvg.hu által megkeresett meddőségi szakemberek reakciója arra a bejelentésre, hogy hat centrum állami kézbe kerül, a bizonytalanságot és a szándékok tisztázatlan voltát tükrözte. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében az alábbi szolgáltatók érintettek az államosításban: a budapesti székhelyű Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft., a szintén budapesti Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft., a szegedi Kaáli REK Reprodukciós Központ Kft., a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft. (amely szintén a Kaáli Intézethez tartozik), a budapesti Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft., valamint a szintén fővárosi Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft. (utóbbi kettő székhely alapján a Dévai Intézetet képviseli).
Az intézkedéssel mindössze három olyan intézmény marad az országban, amely teljesen magánkézben működik tovább: a Róbert Magánkórház meddőségi centruma, a Reprosys és a Versys magánklinika. Az egészségbiztosítással rendelkező páciensek számára itt is jár részleges gyógyszertámogatás, azonban a vizsgálatokat és a lombikkezelést saját zsebből kell finanszírozniuk. Ezt a szolgáltatást általában azok veszik igénybe, akik el kívánják kerülni az állami rendszert és a várólistákat, megengedhetik maguknak az árát, vagy kimerítették a TB-támogatással járó öt alkalmat, de továbbra is gyermeket szeretnének.
A központosításon túl az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára további módosításokat is bejelentett. Novák Katalin sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 2024. január elsejétől ingyenessé válnak a meddőségkezelésben használt, jelenleg is finanszírozott gyógyszerek és meddőségi beavatkozások. Arról azonban nem volt szó, hogy ez a magánintézményekben is így lesz-e. A sajtótájékoztatóra a hvg.hu-t nem hívták meg, így tisztázó kérdéseiket írásban tették fel a minisztériumnak.
Jövő év július elsejétől a meddőségi vizsgálatok is ingyenesek lesznek mind a nők, mind a férfiak számára. A területen eltörlik a teljesítmény-volumen korlátot, ami azt jelenti, hogy "a jövőben nem lehetnek várólisták a meddőségkezelésben". Eddig ugyanis a kormány megszabta, hogy egy évben hány államilag finanszírozott meddőségi kezelést végezhetnek, ami sok nőnek okozott várakozást, és emiatt rengetegen maradtak ki az eljárásból.
„Az emberi élet nem üzlet” - jelentette ki Novák Katalin, aki szerint a Nemzeti Humán Reprodukciós Program is elkészült, melynek megtárgyalása a következő hónapok feladata lesz. A program fő célja a férfiak meddőségének visszaszorítása.

A sajtótájékoztatón részt vett a most államosított Kaáli Intézet igazgatója, Kaáli Nagy Géza szülész-nőgyógyász is, aki elmondta, hogy hét telephelyük segítségével eddig mintegy 30 ezer gyermek jött a világra. Várakozásai szerint a "jobb finanszírozás" következtében még több gyermek fog születni az intézet segítségével. Ennek némileg ellentmond, hogy a Kaáli Intézet eddig is teljesítőképességének maximumán működött, így kérdéses, miként tudna több kezelést végezni attól, hogy állami kézben van, hiszen több orvos vagy több eszköz ettől még nem áll rendelkezésükre.
Forgács Vince, a szintén meddőségkezelést végző Forgács Intézet igazgatója arról beszélt, hogy intézetük idén már 1500 ciklust kezelt társadalombiztosítási forrásból. Az igazgató szerint az új rendszerben "sem a minőség, sem a színvonal, sem a hangulat" nem változik meg az intézetben. Arról egyikük sem beszélt, hogy milyen feltételekkel adták át állami tulajdonba az intézeteket, de annyi biztos, hogy nem jótékonyságból tették ezt.
A most államosított intézmények nagy része eddig is szerződésben állt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEÁK), azaz államilag finanszírozott IVF-kezeléseket végeztek. Az eszközparkjuk azonban a sajátjuk volt, ami a rendelettel most állami tulajdonba kerül. Emellett az itt dolgozó szakemberek sem az állami rendszerből kapták a fizetésüket, ami sok orvosnak volt vonzó alternatíva.
A bejelentés számos kérdést vet fel. Nem tudni, milyen jogi alapja van az államosításnak. Nem világos, hogy a centrumok tovább működhetnek-e a megszokott helyszínen, vagy fizikailag is be kell-e olvadniuk egy nagyobb intézménybe. Az államosítás az épületeket is érinti. Továbbá az sem derül ki, milyen hatása lesz az ott dolgozó orvosokra, csökken-e a bérük az állami szintre, és természetesen kérdéses az is, érzékelnek-e ebből majd bármit a páciensek.
Nem lényegtelen információ, hogy nemrég csendben megnyílt egy teljesen új állami meddőségi klinika: a Semmelweis Egyetem új, Asszisztált Reprodukciós Centrumának ambuláns egysége. Itt a kezeléseket teljes egészében a TB finanszírozza majd. Az érintettek egyelőre kivizsgálásra, konzultációra és inszeminációra jelentkezhetnek az ambulancián, a lombikbébi kezelések pedig jövő év elején, a csaknem 500 milliós eszközpark üzembe helyezésével kezdődhetnek meg. Nem kizárt tehát, hogy sok orvos és páciens is itt fog kikötni.
A kormány már régóta nem titkolja, hogy növelni kívánja szerepvállalását a meddőségi kezelésekben, hogy minél több gyermek szülessen az országban. A hvg.hu már 2017-ben is írt arról, hogy kiszorítanák a területről a magánintézményeket, amit többek között az a módosítás is szolgált, mely szerint a lombikkezelés során szükséges gyógyszerek TB-támogatása 70 százalékról 90 százalékra nőtt. Ez azonban csak az államilag támogatott kezelésekre volt érvényes. A magánellátóknál igénybe vett beavatkozásnál az orvosok egységesen 55 százalékos TB-támogatással írhattak fel gyógyszert.
A jelenlegi rendelet azt is leírja, hogy az államosításra azért van szükség, hogy megállítsák a népességfogyást és minél szélesebb körben elérhetővé tegyék a meddőségi kezeléseket. A megkérdezett szakemberek azonban állítják, hogy a központosítás nem garancia a jobb és hatékonyabb kezelésekre. „Mi garantálja, hogy az állami rendszerbe besorolt meddőségi centrumok nem vesznek el a magyar egészségügy alulfinanszírozottságában? Hogyan kezelik majd az esetleges bérfeszültségeket?” - sorolta kételyeit egyik forrásuk.
Magyarországon - mint a világ több más részén - folyamatosan emelkedik a meddőséggel küzdő párok száma. Ennek egyik oka, hogy kitolódik az első gyermek vállalásának időpontja, márpedig mind a férfiak, mind a nők termékenysége drasztikusan csökken az évek előrehaladtával. Magyarországon körülbelül 150 ezer párt, azaz 300 ezer embert érint a probléma, és az esetek 40-45 százalékában ez a férfi egészségügyi állapotára vezethető vissza.

Egészségügyi szakemberek ugyanakkor már régóta arra figyelmeztetnek, hogy nemcsak az IVF-kezelések számát kellene növelni, hanem segíteni kellene a rendkívül szigorú spermabehozatalt és a petesejt-donáció lehetőségén is el kellene gondolkodni.
A Forgács Intézet múltja és jövője
Az intézetünk munkacsoportja a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel együttműködésben 1990-ben, Magyarországon a legelsők között kezdte meg működését a Dél-pesti Jahn Ferenc Kórházban, a későbbi Forgács Intézet szakmai előfutáraként. A Forgács Intézet alapító tulajdonosa, Dr. Forgács Vince az elmúlt 35 évben tudatos szakmai és infrastrukturális fejlesztéseket hozott létre. Az első Intézet 2001-ben költözött mai helyére, a Pesterzsébet zöldövezetében álló barátságos villaépületbe. Ezt követte 2019-ben a mellette álló újabb ingatlan megvásárlása, majd egészségügyi ellátásra alkalmassá tétele. 2024-ben a minden igényt kielégítő harmadik modern épület a DUNAMENTI REK Reprodukciós Központba történő beolvadást követően készült el. Ez az épület a magyarországi asszisztált reprodukció fejlesztésének egyetlen olyan, újonnan épült objektuma, melynek megvalósítása a DUNAMENTI REK intézményes keretén belül valósult meg. Ennek eredményeként jelenleg három, összefüggő egységben működő, összességében mintegy 1000 m² alapterületű létesítményt alakítottunk ki.
Az intézetünkben alkalmazott legkorszerűbb műtéti és laboratóriumi technikák alkalmazása az előfeltétele és egyben garanciája is eredményes tevékenységünknek. Ezek terén folyamatosan élen jártunk; ilyenek a blasztociszta stádiumban történő vitrifikáció, illetve az embriók time-lapse kamerarendszerben történő ellenőrzése, amelyben a legtöbb tapasztalatot szereztük. Magyarországon 2022-ben elsőként és egyedüliként vállalkoztunk arra, hogy csupán egy darab, ötnapos embriót transzferálunk. Ennek eredményei kiválónak bizonyultak. Egy embrióval végzett beültetés után, 40 éves kor alatti beültetésre számítva 40%-os klinikai terhességet értünk el. Ugyanezt az eredményt kaptuk fagyasztott embrió beültetését követően is. Mindezek nemzetközi szinten is elismert eredmények, Magyarországon az IVF élvonalában tartják számon.
Nagy hangsúlyt fektetünk valamennyi munkatársunk szakmai képzésére és továbbképzésére, különös tekintettel szakorvosaink és embriológus kollégáink hazai és külföldi kongresszusokon, illetve továbbképző workshopokon történő részvételére. Több évtizedes tapasztalatunk alapján olyan petefészek stimulálási és embrió-fagyasztási technológiát dolgoztunk ki, amely esetén ezek a kiváló eredmények 1% körüli ikerterhességi arány mellett érhetőek el. Büszkék vagyunk arra, hogy évek óta a jól végiggondolt IVF kezeléseink eredményeképpen nem keletkezett petefészek túlstimulálási szövődmény. Ezzel a szemlélettel és gyakorlattal a lombik kezelési eljárások során elkerültük a kezelések potenciális veszélyeit, az ikerterhességet és a hiperstimulációt. Szilárd meggyőződésünk, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás mellett ezek a technológiák és kezelési módok jelentik a jövőben az etalont.
2019. december 19-től az intézet feletti irányítást és a működéshez szükséges ingatlant a Magyar Állam (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) szerezte meg. A tulajdonosi jogok gyakorlója 2022. december 31-ig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Az összefonódásokat (azaz a nyereségesen működő budapesti Forgács Intézet, Kaáli Intézet és Dévai Intézet, valamint a szegedi Kaáli REK Reprodukciós Központ Kft. és a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft.) követően az intézet munkacsoportja 1990-ben, Magyarországon a legelsők között kezdte meg működését a dél-pesti Jahn Ferenc Kórházban. 2001-ben költözött az intézet mai helyére, a Pesterzsébet zöldövezetében álló barátságos villaépületbe. A bensőséges környezet, a családias hangulat, a modern műszerezettség és a legkorszerűbb biotechnológiai anyagok és módszerek alkalmazása az előfeltétele és egyben garanciája is az eredményes tevékenységnek.
Az ittlakunk.hu oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. A jogszabályok alapján Magyarországon csak olyan házas-, vagy élettársi kapcsolatban élő nők vehetnek részt meddőségi kezelésen, akiknél a pár egyik, vagy mindkét tagjánál fennáll valamilyen fogamzási probléma. Mielőtt bárki belekezdhetne a lombik programba, vagy más meddőségi kezelésbe, először fel kell deríteni a természetes fogantatást akadályozó okokat. A férfiaknál ez általában spermium vizsgálattal történik, amiből fény deríthető a hímivarsejtek számára és minőségére. Ebből kiderül, hogy fennáll-e más probléma a pár férfi tagjánál, vagy sem. A női meddőség eredetét sokrétű vizsgálatokkal keresik, amik között hormonális laborvizsgálatok és ultrahangvizsgálatok is szerepelnek. Ha bebizonyosodik, hogy a pár meddőségi problémákkal küzd, illetve női tagja még nem töltötte be a 45. életévét, akkor vehetnek részt lombik kezelésen.
2019-ben kezdődött meg a magyarországi meddőségi ellátások teljes átszervezése, aminek a célja a reprodukciós ráta növelése és a népességfogyás csökkentése lenne. Féltucat magánkézben lévő klinikán is igénybe vehettek kezeléseket TB támogatással, habár ennek aránya jellemzően alacsonyabb volt, mint az állami intézményekben. Ezen kívül három magánklinikán tisztán magánfinanszírozott kezelésben is részesülhettek. Az átalakítással ezeknek a magánkézben lévő központoknak az irányítása és finanszírozása nagyrészt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonába került. Ezáltal minden a lombik programot megelőző orvosi vizsgálat, kezelés, illetve beültetés ingyenessé vált. Az eljárás során felírt hormonális és egyéb készítményekre pedig, ha nem is lettek teljesen ingyenesek, de megnőtt az igénybe vehető támogatás.
Ahogy a legtöbb meddőségi kezelésnél, úgy a lombik programnál is az idő az egyik legfontosabb tényező. Mivel az eljárást hosszadalmas és bonyolult vizsgálatok előzik meg, amelyekre még magán ellátásban is gyakran heteket, vagy hónapokat kellett várni, a várólisták már régóta gondot jelentenek. A Magyarországon található meddőségi központok évente nagyjából 8 ezer petesejt stimulációt végeznek, aminek a negyede korábban magán ellátásban történt. Ezek most mind átkerültek az állami intézményekhez, azok kapacitásának növelése nélkül. Ha lombik programba szeretnénk vágni, ezt érdemes mérlegelni. Az eljárás ugyanis nagyobb arányban jár sikerrel fiatalabb pácienseknél, illetve a támogatást csak akkor vehetjük igénybe, ha a kezelést még a 45. életévük betöltése előtt megkezdik.
A szabályozások nem azt jelentik, hogy az állami támogatás alól kieső csoportok nem vehetnek részt IVF kezelésen. Ide tartoznak a 45 év feletti nők, azok, akik túl vannak már az ötödik beültetésükön (attól függetlenül, hogy az állami vagy magán ellátásban történt-e), illetve akiknek nincs magyar TB számuk. A Versys Clinics és a Reprosys Termékenységi Központ az utolsó két magánkézben maradt meddőségi klinika Magyarországon, melyek azonban új pácienseket magán ellátás keretében 2021-től fogadnak.
