Fogzás 2 éves korban: Miért nem eszik a gyermek, és mit tehetünk?

Minden szülő számára ismerős a helyzet, amikor a gyermek étkezési szokásaiban változás áll be. Gyakran aggódunk, ha a kisgyermek napok óta kevesebbet eszik, vagy elutasítja a korábban kedvelt ételeket. Két éves kor körül az étvágytalanság hátterében számos tényező állhat, melyek közül az egyik leggyakoribb a fogzás. Ebben a cikkben részletesen áttekintjük, miért nem eszik a gyermek 2 éves korban, különös tekintettel a fogzásra, és milyen lépéseket tehetünk a probléma kezelésére.

A fogzás és az étvágytalanság kapcsolata

Ha azt tapasztaljuk, hogy a baba napok óta nem eszik, visszaesett az étvágya és elutasítja a kedvelt csemegéket is, érdemes gyors ellenőrzést tartani a szájüregben. Gyakran egyszerűen csak a fogzás áll a háttérben.

A fogzás folyamata és tünetei

• A baba első foga 6 hónapos kor körül bújik ki, és legtöbbször a gyermek 2 és fél éves korára mind a 20 tejfog kinő.
• A fogzás megviselheti gyermekünket, fokozottabb nyálképződéssel, nyugtalansággal, elesettséggel, sőt akár hőemelkedéssel is járhat.
• Mindez azért alakul ki, mert a fog az előbújása során nyomja a felette lévő ínyt, így az vörös, duzzadt, gyulladt lehet, ami fájdalommal is járhat.
• Jellemző viselkedés ilyenkor, hogy a babák minden mozdíthatót a szájukba vesznek és rágnak.
• A nyálmirigyek extrém munkájának eredményeként nő a kiválasztott nyál mennyisége, melyet nem győz nyelni, megállás nélkül folyik a szájából, átnedvesíti a ruháit.
• Az ínyben és az egész szájüregben a fokozódó vérkeringés az orrnyálkahártyára, ezzel együtt pedig a nyálkát termelő sejtek munkájára is hatással van, serkenti a működésüket.
• Sok szülő beszámol a fogzást kísérő hasmenésről. Ennek legfőbb oka a rágással, harapdálással a szervezetbe juttatott kórokozók, melyek fertőzést idéznek elő. Fontos, hogy a hasmenés tüneteit tapasztalva konzultálni kell egy gyermekorvossal is.

A fogzással járó kellemetlenségek enyhítése

A fogzó baba megnyugtatására, a tünetek enyhítésére számos módszer létezik:

• Hűtés és masszázs: Hűthetjük finoman a területet, vagy masszírozhatjuk az ínyt.
• Illóolajok: Az aromaterapeuta, Ingeborg Stadelmann kifejlesztett egy „fogolajat”, ami segít a fogzás kínjainak csökkentésében. A keverékben római kamilla, valamint levendulaolaj van, amelyek fájdalomcsillapító hatásúak, míg a szegfűszegolaj összetevő melegítő és érzéstelenítő hatással bír.
• Gyógynövényes borogatás: Kamillába- vagy zsályateába áztatott vattával finoman kenjük be az ínyt, ennek ugyanis nyugtató hatása van.
• Fájdalomcsillapítók: Ha nem válnak be a gyógyszertári kenegetők, illetve a fenti módszerek, nyugodtan adagoljunk kisgyermeknek való fájdalomcsillapító készítményt.
• Rágókák és rágcsálnivalók: A lehűthető rágóka remek segítség, de emellett nyers répa vagy egy-egy szelet alma is kerülhet a kezükbe. Fontos, hogy étellel a kezükben soha ne hagyjuk gyermekünket egyedül!
• Borostyánlánc: A legtöbb bababoltban már árusítanak fogzáskönnyítő láncot. A borostyán csökkenti a fájdalmat, magába szívja a hőt, csökkenti a gyulladást, csillapítja a nyugtalanságot, enyhíti a rossz közérzetet. Fontos, hogy a babaláncot csak szülői felügyelet mellett használhatjuk, éjszakára ne hagyjuk a láncot a babán.

Az étvágytalanság egyéb okai 2 éves korban

Ha a fenti tüneteknek nincs jele, a kicsi viszont hosszabb ideje - néhány napja, két-három hete - látványosan kevesebbet eszik, érdemes konzultálni a gyermek háziorvosával. Számos oka lehet annak, hogy miért nem eszik a baba vagy a kisgyermek.

Fizikai és környezeti tényezők

• Kisebb gyomorkapacitás: A csecsemők és kisgyermekek gyomorkapacitása jóval kisebb, mint a felnőtteké, ezért az elfogyasztható ételek és folyadékok mennyisége is korlátozottabb.
• Túl sok folyadék és nassolás: Ha a gyermek túl sok folyadékot iszik vagy gyakran nassol, kevésbé lesz éhes a főétkezéseknél. A különféle édes itókákban található természetes és finomított cukrok elegendő szénhidrátot jelentenek a gyerekek számára, így ha gyermeked sok ilyet fogyaszt, szinte sosem lesz éhes.
• Túl sok anyatej vagy tápszer: Egy 9 hónapos baba esetében az ajánlott napi mennyiség kb. 500-600 ml anyatej vagy tápszer. A túl sok anyatej vagy tápszer szintén csökkentheti az étvágyat a szilárd ételek iránt.
• Fáradtság: Előfordulhat, hogy a gyermek étvágytalansága egyszerűen csak annak a jele, hogy túl fáradt az evéshez. Fontos, hogy az étkezések ne menjenek a napirend rovására: ne áldozd fel az alvásidőt csak azért, hogy evésre kerüljön sor.
• Betegség: Ha a babád nincs jól, az evés valószínűleg az utolsó dolog, amihez kedve van. Kis csecsemőnél megfigyelhető, hogy a mama menzeszének megjövetele előtt pár nappal az anyatej íze megváltozik és az addig jól szopó gyermek átmenetileg étvágytalanabbá válik.
• Új ízek és textúrák elutasítása: Kisdedek a világot érdekesebbnek találják minden másnál. Elindulnak felfedező körútra és „nincs idejük enni”. Ugyanakkor ebben a korban a kicsik még idegenkednek az új ízektől, az új ételek küllemétől, szagától.
• Kanál elutasítása: Vannak babák, akik egyszerűen nem szeretik, ha kanállal kínálják őket. Lehet, hogy maga a kanál nem megfelelő, például túl kemény vagy túl széles számukra.

Orvosi és pszichés okok

A tartós étvágytalanság okai sokfélék lehetnek, és fontos, hogy orvoshoz forduljunk, ha a probléma elhúzódó:

• Betegségek: Étvágytalanságot számos betegség okozhat, mint például vérszegénység, húgyúti fertőzés, elhúzódó fertőzéses betegség, különösen csecsemőkorban a látens középfülgyulladás. Egyes krónikus betegségek, például szívbetegség, vesebetegség szintén okozhatják azt, hogy a gyermek rosszul eszik. Bizonyos genetikai betegségek során is találkozhatunk étvágytalansággal.
• Pszichés gondok: Egyes esetekben az étvágytalanság hátterében pszichés gondok húzódnak meg. Sajnos már egészen kicsi korban, akár 2-3 évesen a gyerekek a különböző konfliktusokra az étel megtagadásával válaszolhatnak. Ez lehet testvérféltékenység, családi konfliktus, haláleset stb.

Mit tehetünk, ha nem eszik a gyermek?

Orvosi konzultáció és kivizsgálás

Ha a kicsi hosszabb ideje kevesebbet eszik, érdemes konzultálni a gyermek háziorvosával. Ezen állapotok diagnosztizálása nem a szülők feladata, megfigyeléseik azonban jelentősen hozzájárulnak a szakemberek által felállított diagnózishoz.

• Étkezési napló: Ha úgy véljük, gyermekünk nem eszik eleget, érdemes étkezési naplót készítenünk arról, pontosan mit, milyen elkészítési módot követően és milyen mennyiségben fogyasztott el az a gyermek az adott napokon. Ha lehet, fotózzuk is a tányérokat evés előtt és után!
• Kivizsgálások: Számos vizsgálat segíthet a probléma felgöngyölítésében. Bélférgesség, bakteriális fertőzés, gomba, széklet vér kimutatása, ételallergia, Helycobacter pylori baktérium (gyomorban előforduló kórokozó) vizsgálat már a háziorvosunk által megtörténhet.
• Szakorvosi vizsgálatok: Ha gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy például gyermekünknek egyéb bélbetegsége van (lisztérzékenység, felszívódási zavar), akkor gasztroenterológus szakrendelésen további vizsgálatok történnek.

Támogató környezet és étkezési szokások kialakítása

A kezelés lehetőségei széleskörűek, és ha a panaszok hátterében valamilyen betegség áll, akkor azt kell kezelni. Ha azonban nem igazolódott semmi, akkor elgondolkozhatunk azon, hogyan tovább:

• Gyakori, kisebb étkezések: Érdemes a gyermeket minél gyakrabban megkínálni ennivalóval, inkább kevesebb ételt elé tenni, de többször.
• Választási lehetőség: Kínáljunk fel neki több lehetőséget, azok közül könnyebben tud választani. Engedd, hogy ő válasszon tányért, evőeszközt vagy poharat! Ezzel megerősíted őt abban, hogy képes önállóan döntéseket hozni és van hatása arra, mi vele történik, ráadásul finommotoros készségei is fejlődnek!
• Közösségi élmény: Sokszor az is segít, ha más gyerekekkel eszik együtt, ha látja, hogy a másik gyerek megeszi az ételt, ő is kedvet kaphat hozzá.
• Következetesség: Tartsd magad a napi öt étkezéshez és az étkezések időtartamát is előre határozd meg! Legyél következetes és ragaszkodj ahhoz, gyermeked kizárólag szénsav- és cukormentes vizet fogyasszon egész nap! Nagyon fontos továbbá, hogy ha gyermeked feláll az asztaltól, ne vidd az ételt utána!
• Cukros italok és nassolás kerülése: Soha, semmilyen körülmény között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit. A cukros babateákat, gyümölcsleveket felejtsük el.
• Darabosabb ételek bevezetése: Sok szülő nem mer tovább haladni a darabosabb állagok felé, vagy nem kínál a babának falatkákat, mert fél az öklendezéstől vagy - még rosszabb - a fulladástól. Próbáljunk meg nem túlságosan óvatosak lenni, és ne féljünk a darabosabb, rágást igénylő falatoktól.
• Önálló evés támogatása: Sok baba sokkal jobban boldogul falatkákkal, ha maga ehet.
• Pihenés biztosítása: Ha épp egy „rosszabb” nap van - kimaradt a délutáni alvás, nyűgös a baba - ilyenkor kínálj valami olyat, amit biztosan szeret.
• Türelem és megértés: Engedd meg, hogy a baba a saját étvágyának megfelelően egyen - nem kell minden alkalommal meginni a cumisüveg teljes tartalmát, elfogyasztani az összes pürét vagy falatkát amit elé teszel.

A szájhigiénia és a fogazat egészsége

A fogak fenti előtörési sorrendje átlagos, ettől egyéni eltérés lehetséges. A fogak előbújásának pillanatától szülőként nagy felelősségünk van abban, hogy mivel és hogyan itatjuk és etetjük a kicsiket.

A tejfogak fejlődése és ápolása

A tejfogazat fejlődése már a magzati élet 8. hetében megindul, és a 9. magzati hónapban már megvan az összes tejfog koronája. Fontos, hogy a kismamák fehérjékben gazdag tápanyagokat, valamint vitaminokat, ásványi anyagokat (kalcium, magnézium, foszfor stb.) és nyomelemeket (fluorid, molibdén) tartalmazó ételeket fogyasszanak. Ezzel a fogszuvasodásnak ellenállóbb, egészségesebb fogak, és jól fejlett állcsontok alakulhatnak ki.

• Fogmosás kezdete: A fogmosás elkezdése nem korhoz kötött. Akkor kell elkezdeni, mikor az első tejfogak megjelennek a szájüregben. Már a fogak előtörése előtt is érdemes a szájhigiéniát elkezdeni, a csecsemők ínyét megtisztítani, tulajdonképpen áttörölni steril gézzel.
• Fogkefe és fogkrém: Miután megjelenik a szájban az első fogacska, meglephetjük gyermekünket egy kis fejű és puha fogkefével. Kezdetben csak rágcsálni fogja, de ez nem baj, a lényeg a rendszeres használat megszokása. Míg csak néhány fog van a szájban, ne használjunk fogkrémet, később (ha már 6-8 fog előtört) borsószemnyi gyermekfogkrémet alkalmazzunk. A gyermekfogkrémek fluoridtartalma lényegesen kisebb, mint a felnőtt fogkrémeké.
• Helyes fogmosási technika: Vízszintes mozdulatokat kizárólag a rágófelszínen alkalmazzunk. A nyelv/szájpadlás, ajak/orca felé néző felszínekről körkörös, illetve le-és felfelé irányuló mozdulatokkal (mindig az íny felől indulva) távolítsuk el a lepedéket.
• Esti fogmosás: Az esti fogmosást soha ne hagyjuk ki, mivel éjszaka csökken a nyáltermelés, ezáltal a nyál nem tudja kifejteni lemosó, tisztító hatását. Fogmosás után tilos enni, és inni is csak vizet szabad.

A fogszuvasodás megelőzése

A tejfogak sokkal gyengébb szerkezetűek, mint a maradó fogak. Nagyon könnyen és nagyon gyorsan romlanak, sőt a szuvasodást okozó baktérium a szomszédos fogakat is megtámadja.

• Cukros cumi szindróma: A felső frontfogak (metszők) igen veszélyes szuvasodása az ún. cirkuláris caries. Ez kizárólag a tejfogakra jellemző. Leggyakoribb oka a cukros cumi (nevezik cukros cumi szindrómának is). A tartós cumizás akkor veszélyezteti gyermekeink fogait, ha az üvegben cukros ital, pl.: magas cukortartalmú gyümölcslé, tea van.
• Egészséges táplálkozás: Lehetőleg ne kerüljön a gyermek táplálékai közé túl sok édesség. Próbáljuk úgy kialakítani gyermekünk táplálkozását, hogy mindig csak a főétkezések után fogyasszon édességet, és ne az étkezések között nassoljon. Gyermekünk minél több tejet, tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget és húst fogyasszon, és mindezeket olyan állapotban, amely rágásra késztet. Kerüljük a pépes, ragacsos ételeket, amelyek nem igényelnek rágást.
• Rendszeres fogorvosi ellenőrzés: Az első fogorvosi ellenőrzésre 3 éves kor körül már sor kerülhet. Nagyon fontos, egy életen át meghatározó élmény lehet, hogy milyen az első találkozás a fogorvossal. Soha ne várjuk meg, hogy fájjon az a pici fogacska. Fogorvosi kontrollt félévenként javaslunk!

Fogváltás és maradófogak

Az első maradó fogak - amelyek megjelennek a szájüregben - az első nagyőrlők, a hatos fogak. Ezek a fogak kb. a 6. életévben bújnak elő a tejőrlők mögött, előtörésüket nem előzi meg tejfog kiesése. Éppen ezért sokan azt hiszik, hogy tejfogak, és nem fordítanak kellő figyelmet a tisztításukra és megőrzésükre. Szinte minden esetben ezek az első maradó fogak, amelyeket töméssel kell ellátni.

Az alábbi táblázat összefoglalja a tejfogak és maradófogak előtörési idejét és számát:

tags: #fogzas #2 #evesen #nem #akar #enni