A gyermekvállalás számos változást hoz a család életébe. A változás első kézzelfogható jele az, hogy az édesanya keresete átmenetileg vagy akár hosszabb időre kiesik a családi kasszából. Helyette különféle állami támogatásokkal kell számolni. Ezek között vannak egyszeri (anyasági támogatás) és rendszeres (GYES) támogatások, és van, amelyet bármelyik szülő, vagy akár a nagyszülő is igénybe vehet (GYED).
Ebben a cikkben azt az esetet tekintjük át, amikor a család legalább három gyermeket vállal, és az anya főállású szülővé (a köznyelvben főállású anyává) válik. Nem mindenki számára egyértelmű, de az anyasággal, szülői feladatokkal járó tevékenység főállásban is végezhető mind az anya, mind az apa számára.
A köznyelvben azokat hívják főállású anyának, akik gyermeknevelési támogatásban részesülnek. Gyermeknevelési támogatást a Magyar Államkincstárnál lehet kérvényezni egy “Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapításra” című nyomtatvánnyal. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
A gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósítása szolgálati időnek minősül, hiszen nyugdíjjárulékot vonnak belőle. Ez viszont a kedvezményes nyugdíjjogosultsági idő esetén nem érvényes. A támogatás összege az adott évben aktuális öregségi nyugdíjminimummal azonos, amely 2026-ban 28.500 Ft. A támogatás a legidősebb gyermek 18. életévének betöltéséig él. Amint a legidősebb gyermek elérte a nagykorúságot, a támogatás megszűnik. Kivételt jelent, ha háromnál több gyermekünk van, és a GYET tovább él a soron következő gyermek 18. életévének betöltéséig.
Fontos tudni, hogy lehet dolgozni a GYET mellett, de csak maximum heti 30 órában. Kivételt képez a teljes mértékben otthonról végzett munka.
A gyermekgondozási támogatás nem vehető igénybe, ha az igénybe vevő előzetes letartóztatásban van, büntetését tölti, illetve ha a rendszeres gyermeknevelési támogatások (CSED, GYES vagy GYED) bármelyikében, vagy egyéb rendszeres ellátásban, például öregségi nyugdíjban részesül.
A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő (és ez lehet az apa is), a gyám - kivéve gyermekvédelmi gyámot, valamint a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt -, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. Megjegyzés: három vagy több gyermeket nevelő munkavállalónak minősül többek között az, aki gyermeknevelési támogatásban részesül.
Gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt dolgozó munkavállaló után a munkáltató legfeljebb öt évig szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolni a gyermeknevelési támogatás folyósítását, amit a fővárosi kerületi, illetve járási kormányhivatal, vagy családtámogatási kifizetőhely igazol. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. Megjegyzés: az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szocho tv.) alapján, ha a munkavállaló gyermeknevelési támogatásban részesül, akkor nem kell külön igazolni, hogy legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra is jogosult. A szakképzési hozzájárulás alapját ez esetben csökkenteni lehet. A kedvezmény mértéke: a bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 000 forint.
A főállású anyák vagy apák számára szóló támogatás valóban segítség tud lenni a nagycsaládosok számára, azonban a legtöbb esetben sajnos nem kerül ezek igénybevételével olyan anyagi helyzetbe a háztartás, mintha mindkettő szülő aktívan, teljes munkaidőben dolgozna. Nem szabad elfeledni azt sem, hogy a gyermeknevelési támogatás (GYET) mellett léteznek egyéb támogatások is, amiket a szülők igénybe tudnak venni.
Egy más jellegű és ritkább opció, amikor a családfenntartó kimagasló jövedelme teszi lehetővé és indokolja az édesanya otthon maradását. Ilyen esetben is javasolt a GYET igénylése, leginkább az állami nyugdíjrendszerben való ellátás biztosítása miatt.
A megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás lenne a legelőnyösebb. A megbízási jogviszony végezhető adószám nélkül (ekkor a megbízott nem számlaképes) vagy adószám kiváltásával (ekkor a megbízott számlaképes). Mindkét esetben az elszámolás hasonlóképpen működik, de az adószám kiváltásával a vállalkozónak nyilatkoznia kell az áfát illetően. Tehát lehet az áfakörnek tagja vagy alanyi adómentes adózó, azaz a számlát áfamentesen állítja ki. Az adószám kiváltásának kérdését előzetesen a megbízóval kell egyeztetni. Ennek akkor szokott jelentősége lenni, ha a megbízó ragaszkodik a számlához, mert azt csak az adószámos magánszemély tud kibocsátani. Megjegyzendő, hogy adószám nélküli megbízási jogviszonyban a NAV elfogadja a számviteli bizonylatot is, tehát elvileg nem kell havonta számlázni.
Tehát az adóelőleg megállapítása a kifizető feladata, de ebben a megbízott írásos nyilatkozatára van utalva, mely nyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az adóelőleget ugyanis a kifizető számolja ki, vonja le, vallja be, és fizeti meg havonta az állami adóhatóságnak.
A lehetséges költségelszámolást illetően, amely szintén előzetesen nyilatkozatköteles a magánszemély részéről az igazolható költségek az irányadóak a bevételi összeg 50%-ig. Ha léteznek igazolható költségek (számlával), akkor ezek a költségek csökkentik az adóelőleg alapját, de csak a megbízási díj maximum 50%-ig. Amennyiben nem léteznének igazolható költségek, akkor a magánszemély érvényesítheti a 10% költséghányadot, amelyhez nem kell semmilyen igazolást sem benyújtania. A vélelmezett költségelszámolás bizonylat és számla nélkül lehetséges (akár felmerült a hónap során költség, akár nem), amely mindig a megbízási díj 10%-a.
A járulékfizetési kötelezettség attól függ, hogy a megbízási díj a 10% költséghányad figyelembe vételével és levonásával eléri vagy nem a minimálbér 30 százalékát, ami 2022-es adóévben 60 ezer forintot jelent havonta. Amennyiben nem, akkor kifizetői oldalon 13% szochó fizetési kötelezettség keletkezik, az magánszemélyt pedig 15% szja terheli. Ha viszont a megbízási díj eléri vagy meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor már biztosítási jogviszony jön létre és 18,5% tb-járulékot is vonni kell a díjazásból. Valamennyi esetben a kifizetőt bevallási (08-as) és befizetési kötelezettség is terheli. A biztosítási jogviszony (ha létrejönne) pedig bejelentési kötelezettséggel jár, amelyet a kifizetőnek az adóhatóságnál a ..T1041-es nyomtatvány kitöltésével kell bejelenteni.
A munkáltató a legkisebb gyermek 3 éves koráig (ez megegyezik azzal az idővel, ameddig a GYES jár) biztosít fizetés nélküli szabadságot a szülő részére - kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, ekkor ez az életkor tizennégy éves korra módosul.
A főállású anyaság vagy apa státusz nem mindenki számára egyértelmű. Sokan nem tudják, hogy az anyasággal, szülői feladatokkal járó tevékenység főállásban is végezhető mind az anya, mind az apa számára.
Bármi is a motiváció, azok, akik nem állnak munkaviszonyban, de nem is regisztrált álláskeresők, nem kötelesek megfizetni a társadalombiztosítási hozzájárulást. Ezzel azonban sem az orvosi ellátásra, sem a táppénzre, sem az állami nyugdíj ellátásra nem lesznek jogosultak.
A gyermeknevelési támogatás (GYET) olyan családok esetében lehet ezért célszerű választás, ahol az igénybe vevő szülő otthonról dolgozik.
A GYET összege az öregségi nyugdíjminimummal azonos. A támogatás a legidősebb gyermek 18. életévének betöltéséig él. Kivételt jelent, ha háromnál több gyermekünk van, és a GYET tovább él a soron következő gyermek 18. életévének betöltéséig.
A gyermeknevelési támogatás (GYET) főállású anyák vagy apák számára szóló támogatás valóban segítség tud lenni a nagycsaládosok számára, azonban a legtöbb esetben sajnos nem kerül ezek igénybevételével olyan anyagi helyzetbe a háztartás, mintha mindkettő szülő aktívan, teljes munkaidőben dolgozna.
A gyermekgondozási támogatás (GYET) olyan családok esetében lehet célszerű választás, ahol az igénybe vevő szülő otthonról dolgozik.
A GYET olyan családok esetében lehet célszerű választás, ahol az igénybe vevő szülő otthonról dolgozik.
A gyermeknevelési támogatás (GYET) mellett léteznek egyéb támogatások is, amiket a szülők igénybe tudnak venni:
- GYES, azaz Gyermekgondozási segély: öregségi nyugdíjminimum, a gyermek 3. életévének betöltéséig.
- GYED, azaz Gyermekgondozási díj: jövedelem alapján jár, a CSED végétől a gyermek 2. életévének betöltéséig.
- Családi pótlék: alanyi jogon jár minden magyar állampolgárságú szülőnek, akkor, ha a gyermek még nem tanköteles, vagy még közoktatási intézményben tanul.
A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt dolgozó munkavállaló után a munkáltató legfeljebb öt évig szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolni a gyermeknevelési támogatás folyósítását, amit a fővárosi kerületi, illetve járási kormányhivatal, vagy családtámogatási kifizetőhely igazol. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki.
A szakképzési hozzájárulás alapját ez esetben csökkenteni lehet. A kedvezmény mértéke: a bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 000 forint.
A főállású anyaság vagy apa státusz valóban segítség tud lenni a nagycsaládosok számára, azonban a legtöbb esetben sajnos nem kerül ezek igénybevételével olyan anyagi helyzetbe a háztartás, mintha mindkettő szülő aktívan, teljes munkaidőben dolgozna.
Ismersz olyat, akinek aktuális lehet, mert gyermeket vár, vagy gyermekvállaláson gondolkozik? Úgy gondolod, vannak ismerőseid, akik jó ha tudnak ezekről a dolgokról?
tags: #foallasu #anyasag #munkaltato #kotelessegei