A terhesség az öröm és a várakozás időszaka, de tele lehet szorongással is, különösen, ha szövődmények merülnek fel. Az egyik ilyen szövődmény a fenyegető vetélés, amely kifejezés félelmet és bizonytalanságot kelthet a várandós szülőkben.
Fenyegető vetélésnek nevezzük azt az állapotot, amikor a terhesség 20. hete előtt a várandós kismama hüvelyi vérzést észlel, de a terhesség nem szakadt meg. Fontos megjegyezni, hogy bár a fenyegető vetélés a terhesség elvesztésének kockázatát jelzi, nem jelenti azt, hogy a vetélés elkerülhetetlen. Sok nő, aki fenyegető vetélést tapasztal, egészséges terhességet produkál.
A fenyegető vetélés okai és kockázati tényezői
A vetélés okát meghatározni sokszor nem tudjuk. Irodalmi adatok alapján mondhatjuk, hogy a legtöbb esetben az embrió fejlődési (kromoszómális) rendellenessége áll a vetélés hátterében, különösen az első trimeszterben. A spontán vetélés oka gyakran ismeretlen marad, de hátterében számos tényező állhat.
Életmódbeli tényezők
- Gyakrabban láthatunk vetélést idősebb anyai életkorban (különösen 40 év felett).
- Ha a páciensnek volt már korábban vetélése.
- Dohányzás (naponta több, mint 10 szálat), túlzott alkoholfogyasztás és tiltott drogok használata.
- A túlsúly vagy kóros soványság, extrém túlsúly.
- Az alacsony D-vitamin- és folsavszint.
- Túlzott koffeinfogyasztás.
Orvosi és környezeti tényezők
- Anyai fertőzések, például bakteriális vaginózis, szexuális úton terjedő fertőzések és vírusfertőzések (citomegalovírus (CMV) vagy rubeola), pajzsmirigy rendellenesség. Bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét; az így kialakuló gyulladás következtében a burok megrepedhet, ami a magzat kilökődését okozhatja.
- Cukorbetegség.
- Véralvadási zavar.
- A lázas állapot.
- Különböző környezeti hatások, mint például a stressz.
- Lisztérzékenység.
- Policisztás ovárium szindróma (PCOS).
- Sárgatest-elégtelenség: ha a sárgatest a menstruációs ciklus során nem termel elég progeszteront (sárgatesthormont), akkor a méhnyálkahártya nem tud kellően felépülni vagy fennmaradni a megtermékenyített petesejt befogadására.
- Nőgyógyászati rendellenességek: vetélést okozhat például a méh fejlődési rendellenessége, a méhnyálkahártya pusztulása, a méhfalak összenövése, esetleg nagy, sok vagy rossz helyen lévő mióma jelenléte is.
- Méhnyak-elégtelenség: lehet elsődleges a méh fejletlensége vagy fejlődési rendellenessége miatt, illetve másodlagos korábbi szülés vagy terhességmegszakítás során elszenvedett sérülés miatt is kialakulhat.
- Immunológiai összeférhetetlenség: ha a pár antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, akkor késhet a magzatot védő ellenanyagok termelése, ezáltal a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (ún. killer sejtek) áldozatává válhat.

A fenyegető vetélés tünetei és diagnózisa
Tünetek
A fenyegető vetélés elsődleges tünete a hüvelyi vérzés, amelynek színe a halvány rózsaszíntől az élénkvörösig változhat. A vérzés sokféle lehet: a barnás váladékozástól kezdve a menstruációs jellegű vérzésig széles skálán változhat. Gyakori tünetek közé tartozik még az enyhe görcsök és derékfájás.
Előfordulhat hátfájdalom, súlycsökkenés, fehéres-rózsaszínes, nyálkás folyás, 5-20 percenként ismétlődő méhösszehúzódások okozta erős fájdalom, vérrögökkel kísért szövetdarabok távozása a hüvelyből, valamint a terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése.
A terhesség növekedése a méh növekedésével jár, ami menstruációszerű görcsöket okozhat. Ha nem fokozódik, akkor nem jelent problémát.
Diagnózis
A fenyegető vetélés diagnózisa alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. Ez magában foglalja a beteg részletes kórtörténetének felvételét, a tünetek megbeszélését és fizikális vizsgálat elvégzését.
Az első vizsgálat egy nőgyógyászati vizsgálat lesz, amikor a nőgyógyász megállapítja a vérzést, ellenőrzi annak a mértékét, és esetlegesen azonosítja a vérzésforrást. Ezt egy hüvelyi, vagy a második trimeszteri terhességek esetén hasi ultrahangos vizsgálat fogja követni. Itt elsősorban azt kell vizsgálni, hogy él-e a terhesség, ezt követően pedig keresni kell a lehetséges vérzésforrást.
A vetélés ténye nőgyógyászati vizsgálattal és ultrahangvizsgálattal állítható fel. Nagyon fontos azonban tudni mindenkinek, hogy az elvégzett diagnosztikus vizsgálatok vetélést nem váltanak ki, egy egészséges terhességet nem lehet egy vizsgálattal károsítani, vagy egy vetélést elindítani.

A humán choriogonadotropin (hCG) hormon szerepe
A humán choriogonadotropin (hCG) egy hormon, amelyet először az embrió, majd a méhlepény állít elő. A hCG-hormon létfontosságú szerepet játszik a korai terhességben, mivel segíti a sárgatest túlélését, amely a petesejt petefészekből való kilökődése után marad hátra, és segít fenntartani a méhnyálkahártyát. Stimulálja a pajzsmirigyet, és támogatja a blastocysta beágyazódását (amely később a magzattá fejlődik).
Az összes terhességi teszt kimutatja a hCG-hormon jelenlétét a vérben vagy a vizeletben. A hCG szintje a terhesség első napjaiban gyorsan emelkedik, és a legérzékenyebb laboratóriumi módszerekkel a fogantatás becsült napját követően körülbelül nyolc nappal mutatható ki a vérben. Az otthoni terhességi tesztek érzékenységüktől függően néhány nappal később már kimutathatják a vizeletben.
A hCG-szint gyorsan és exponenciálisan emelkedik, az első hetekben általában 2 naponta megduplázódik, majd a 10. hét körül elér egy állandó szintet (plató); ezt követően pedig lassan csökken. A hCG-szint a terhesség negyedik hetében átlagosan 140 mIU/ml körül van. A tényleges hCG-szintet azonban csak mennyiségi vérvizsgálattal lehet megállapítani.
Az embrió a megtermékenyítés után körülbelül hat-hét nappal kezd el hCG-t termelni. Ennek aránya gyorsan növekszik, különösen akkor, amikor az embrió már beágyazódott a méhbe. A legtöbb otthoni terhességi teszt legalább a menstruáció esedékességének első napjától képes kimutatni a hCG-szintet, de egyes tesztek érzékenyebbek.
A pozitív eredmény azt jelenti, hogy hCG van a vizeletében. A kettes vagy többes ikrekkel terhes nőknél magas a hCG szintje. Ez a megnövekedett hCG-szint lehet az oka annak is, hogy némely, ikreket váró nőknél súlyos reggeli rosszullétek jelentkeznek, szemben azokkal a nőkkel, akik csak egy babát várnak. A hCG szintje tájékoztathatja kezelőorvosát arról, hogy fennáll-e a méhen kívüli terhesség kockázata, vagy történt-e vetélés.
A béta-hCG vizsgálat
A béta-hCG (humán choriongonadotropin hormon egy szakaszát jelöli, rövidítve β-hCG) egy hormon, amelyet a női szervezet a terhesség során termel, illetve férfiaknál here tumoros megbetegedésben emelkedik a szintje. A köznyelvben „sima” béta-hCG vizsgálatnak nevezett teszt (kvalitatív vagy kvantitatív) célja, hogy megállapítsa a terhesség meglétét.
Ez a vizsgálat egyszerű vér- vagy vizeletmintából történik, és azt jelzi, hogy jelen van-e a hormon, azaz fennáll-e terhesség. Vizelet vizsgálat során általában pozitív vagy negatív eredményt adnak a gyorstesztek. Vérből végzett teszt esetén pontos számszerű eredményt kapunk (például 25 mIU/ml), ami segíthet becsülni a terhesség korát, előrehaladását. A nem terhes nők szérumában mért β-hCG-koncentráció < 5 mIU/mL. Ha az érték 5 mIU/mL és 25 mIU/mL közötti korai szakaszban lévő terhességre utalhat.
A diagnosztikus béta-hCG vizsgálatot akkor alkalmazzák, ha nem elegendő csupán a terhesség tényéről információt kapni, hanem annak pontos számszerű értékére is szükség van. Ilyenkor több vérvizsgálat történik, jellemzően 48-72 órás különbséggel. Egyetlen béta-hCG érték önmagában gyakran nem elegendő a pontos diagnózishoz, mivel a normál tartomány igen széles. Az orvos számára a legfontosabb információ a hormonszint változása, ezért szükséges a többszöri mérés. Fontos: a leleteket mindig szakorvosnak kell értelmeznie.
Amikor már tudjuk, hogy biztosan fennáll a terhesség, akkor a hormonszint nyomonkövetése leggyakrabban 2 naponta végzett vérvétellel segíthet a terhesség sorsának az alakulását diagnosztizálni. Fenyegető vetélés esetén csak a panaszok jelentkeznek, de azok ellenére a terhesség tovább fejlődik, és ilyenkor a hormonszint megfelelő emelkedését láthatjuk.
Méhen kívüli terhesség, nem lezajlott vetélés (megszakadt fejlődés), vagy inkompett vetélés esetén azonban a hormon szintje nem megfelelően emelkedik, stagnál, vagy folyamatosan csökken. A hCG 48 óra alatti csökkenése vagy kismértékű emelkedése a méhen kívüli terhesség vagy vetélés jele lehet. Ha a hCG-szint folyamatosan csökken, az arra utal, hogy vetélés történt, vagy a terhesség megszakadt.
A hCG-szint megértése a terhesség korai szakaszában 📈🤰
Különbség a vetélés és a missed abortion között
Vetélésnek nevezzük a betöltött 24. terhességi hét előtti magzat kilökődését, illetve a magzat elhalását. Vetélésről akkor beszélünk, ha a terhesség a várandósság 24. hete - vagy az 500 grammos magzati súly elérése - előtt megszakad. Spontán vetélés esetén az embrió elvesztése külső behatás nélkül következik be. A terhesség 12. hetéig történő vetéléseket korai, míg a 13-23. terhességi hét közöttieket késői vetélésnek nevezzük. A betöltött 24. és 37. hét közötti terhességek már a koraszülés tartományba esnek, ilyenkor már életképes lehet az újszülött, eleinte persze csak orvosi segítséggel.
Amikor az embrió fejlődése leáll, vagy az előző ultrahanghoz képest nem mutat fejlődést, illetve a korábban látott szívműködés az ismételt vizsgálat során már nem látható, akkor missed abortionról beszélünk. Ilyen esetben a kismamák akár teljesen tünetmentesek is lehetnek. Előfordulhat az is, hogy a magzat elhal, de kilökődése nem indul meg spontán: ez az ún. missed abortion, amikor a kismamák akár teljesen tünetmentesek is lehetnek.
Becslések szerint a kezdődő terhességek egytizede-egynegyede végződik vetéléssel, és jelenleg nincs olyan módszer, amellyel az embrió elvesztése elkerülhető lenne. A spontán vetélések többnyire a várandósság első 12 hetében fordulnak elő; ritkábban a 12. és a 24. terhességi hét között. A 24. hetet követően már nem vetélésről, hanem halvaszületésről van szó.

A vetélés típusai és kezelési lehetőségei
A spontán vetélés típusai tünetek alapján
A terhesség betöltött 16. hete előtt a vetélés többnyire egyetlen szakaszban történik: a magzat, a burkok és a lepény együtt távoznak; a 16. héttől a vetélés rendszerint kétszakaszos: előbb a magzat távozik, majd a lepényi fázisban a lepény.
- Ha a méh teljesen kiürül, akkor a vetélés teljes (komplett).
- Ha a méh nem ürül ki teljesen, akkor a vetélés tökéletlen (inkomplett).
Kezelés
A fenyegető vetélés kezelése gyakran a kiváltó októl és a tünetek súlyosságától függ. Sok esetben nincs szükség speciális kezelésre, és a terhesség beavatkozás nélkül is folytatódhat.
Bár a hazai gyakorlatban bevett szokásnak számít a fenyegető vetélés sárgatest hormonnal való kezelése (Duphaston, Utrogestan, Progesterone Exeltis), azonban a nemzetközi gyakorlatban ennek nyomát sem leljük. 2019 májusában egy nagy számú vizsgálat bebizonyította, hogy a sárgatesthormon készítmény nem csökkenti a vetélés előfordulását, így adása NEM javasolt!
Szintén elterjedt kezelés az ágynyugalom. Vizsgálatok egyértelműen igazolják, hogy az ágynyugalom NEM csökkenti a vetélés előfordulását. Ennek megfelelően a kórházi befekvés sem javítja a terhesség kimenetét. Fenyegető vetélés esetén az egyik legfontosabb teendő a pihenés, kímélet, adott esetben ágynyugalmat is javasolhat a kezelőorvos. Önmagában ez nem akadályozza meg a vetélést, de a testet és a lelket érő stresszt csökkenteni kell, így jó eséllyel a panaszok is csökkennek majd.
Javasolható azonban a bő folyadékfogyasztás mellett a megerőltető fizikai aktivitás, valamint a szexuális élet kerülése. Bő folyadékfogyasztás, magnéziumpótlás és sárgatesthormon pótlása is szinte minden esetben szükséges lesz. Fenyegető vetélés esetén hüvelyi készítményeket csak orvosi utasításra szabad alkalmazni, ilyen lehet például a hormonpótlás is, amennyiben a helyileg alkalmazható készítményt választják. Tampon vagy egyén kúpok használata nem javasolt.
A korán észlelt, fenyegető vetélés gyakran visszafordítható ágynyugalommal, enyhe nyugtatókkal, méhellazítókkal, progeszteronkészítményekkel.
Teljes vetélés esetén, amikor a méh teljesen kiürül, nincs szükség külön kezelésre. Tökéletlen vetélés esetén a terhesség korától és a vérzés intenzitásától függően műtétre, esetenként ún. méhűri revízióra (nőgyógyászati küret) van szükség, hogy a méh üregében ne maradjon magzati rész vagy vérömleny; ezt általában műtéti körülmények között, altatásban végzik.
Ha a terhesség nem lökődik ki teljesen, a vérzés, a görcsök, a fertőzés kockázata súlyos szövődményeket okozhatnak, amely az anya egészségét, akár életét vagy a következő terhesség sikerességét veszélyeztetik. 12. terhességi hétig minden esetben altatásban, műtéti körülmények között végezzük el a félig lezajlott vetélés műszeres befejezését.

A vetélés megelőzése és a prognózis
Megelőzés
A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető. Jól gyógyítható a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség. Előzetes műtétre lehet szükség méhnyak-elégtelenség, egyes daganatok (pl. mióma), súlyosabb méhfejlődési rendellenességek, illetve Asherman-szindróma esetén.
Az egészséges várandósság érdekében a továbbiak betartása is ajánlott:
- Egészséges életmód és táplálkozás.
- Fertőzések megelőzése, megfelelő kezelése.
- Rendszeres testmozgás.
- Stressz kerülése.
- Alkoholfogyasztás, dohányzás mellőzése.
Prognózis
A fenyegető vetélés prognózisa az egyéni körülményektől függően változik. Sok nő, aki fenyegető vetélést tapasztal, sikeres terhességet produkál. Bár sok nő vetélésveszély után is egészségesen fog teherbe esni, érzelmi kihívások merülhetnek fel. A rövid távú szövődmények közé tartozhatnak fizikai tünetek, például erős vérzés vagy fertőzés. A hosszú távú szövődmények érzelmi kihívásokkal járhatnak, beleértve a gyászt és a szorongást a jövőbeli terhességek miatt.
Azok a nők, akik már kettőnél több terhességet elveszítettek, az úgynevezett „szokványos vetélők” idegen kifejezéssel habituális vetélők. Nekik is van esélyük egészséges terhesség kiviselésére, de velük a szokásosnál óvatosabban kell bánni.
A közeli családtagok, barátok ilyen esetekben nagyon sok segítséget nyújthatnak, nem szabad teljesen bezárkózni, inkább érdemes támogatást, segítséget kérni, mert a stresszt egyedül sokszor nehéz leküzdeni.