Az első életév során a csecsemő táplálásának fő célja, hogy hozzájusson a megfelelő növekedéséhez szükséges tápanyagokhoz. Emellett legalább ilyen fontos cél az evéshez kapcsolódó motoros készségek elsajátítása és az egészséges étkezési viselkedés kialakulása. Az evés fejlődésének alapja a megfelelő anatómiai felépítés és idegrendszeri működés.
Az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság Táplálkozási Bizottsága, és az uptodate.com (mely az egyik legnagyobb orvosszakmai portál) azt javasolja, hogy az elsőkként babáknak kínált ételek között legyenek a húsok. A húsban a vas ún. haem-vas formában van jelen, mely nagyon jól felszívódik. A vas fontos a babának. A vasraktárak 4-6 hónapos korra már kimerülnek, és az anyatej vas tartalma ekkorra már nem elegendő. Az anyatejben kevés vas van, de azt nem szabad elfelejteni, hogy ez nagyon jól felszívódik.
A hozzátáplálás bevezetésének idejét és az előrehaladást az ételek változatosságában, állagában, ízében és mennyiségében az adott csecsemő fejlettsége, készségei és szükségletei határozzák meg. A hozzátáplálást az 5. hónap eleje és a 6. hónap között kell elkezdeni. Nem jó, ha egy baba hónapokig csak zöldségeket, gyümölcsöket eszik, a hús kitűnő tápanyagforrás. Nagyban hozzájárul a növekedéshez, egészséghez. Fontos építőkocka az első falatoktól.
A hozzátáplálás megkezdése
Az időre született babák emésztési és vesefunkciói kb. 4-5 hónapos korban (17 hetesen) készen állnak a hozzátáplálásra. Az időre született babák kb. 4-6 hónapos kor között általában elsajátítják azokat a készségeket, amelyek szükségesek a hozzátápláláshoz. Az egészséges anya kizárólagos szoptatással az egészséges, időre született csecsemője tápanyagigényének javát nagyjából 6 hónapos korig fedezi, de ez nem minden anyára és csecsemőre igaz. Néhány csecsemőnek szüksége lehet energia- vagy vaspótlásra 6 hónapos kora előtt.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az állítások, javaslatok az érett, időre született babára vonatkoznak, akire jellemző, hogy a hozzátáplálás megkezdésének idején már:
- segítséggel képes ülni (kb. 110-120 fokos szögben);
- tartja a fejét, nyakát;
- kezét, vagy a játékait a szája felé közelíti;
- hason fekve, nyújtott könyökkel kinyomja magát;
- nyitja a száját, ha az étel közelít a szájához, és elfordul, becsukja a száját, ha már jóllakott / nem kér;
- érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, a tárgyakat egyik kezéből a másikba helyezi;
- megduplázta már a születési súlyát (a legtöbb csecsemő 4 hónapos korára megduplázza a születési súlyát).
Tévhit, hogy a csecsemőknek 6 hónapos korukig „nyitott” a bélrendszerük. Mi történhet, ha túl hamar kezded el babád hozzátáplálását (4 hónapos kor előtt)? Gyakoribb lehet a félrenyelés, a még meglévő nyelökölő reflex (mely általában 4-5 hónapos korban tűnik el) nehezíti a táplálást, ezenkívül a túl korai bevezetésnek egyéb, nem kívánatos mellékhatásai is lehetnek, ezért nem ajánlott.
Mi történhet, ha túl későn kezded el babád hozzátáplálását? Fokozódhat a táplálékallergiák és az atópiás ekcéma kialakulásának kockázata. Lassult súlyfejlődéshez vezethet, mivel babád 6 hónapos kora után kizárólag az anyatejből / tápszerből nem jut már elég tápanyaghoz és az allergia kialakulásának kockázata is fokozódhat.
Az első gyümölcsöket-zöldségeket jól megválasztani, a többi hétről-hétre fokozatosan bevezethető. A hozzátáplálás során a Te feladatod eldönteni, milyen ételt kínálsz gyermekednek, és eldönteni, hogy ezt hogyan és mikor tálalod. A gyermeked feladata eldönteni, hogy kér-e belőle, és eldönteni, hogy mennyit szeretne belőle enni.
Szeresd és fogadd el gyermekedet olyannak, amilyen! Mindig mutass példát: egyetek együtt, élvezzétek az étkezést, ne ess át a ló másik oldalára: ne jutalmazz és ne büntess, ne zsarolj étellel!
Az ételek bevezetése és elkészítése
A hozzátáplálás menete:
- 1. nap: 1-2 teáskanál gyümölcs-/zöldségpüré (5-20 g) (esetleg anyatejjel/csecsemőtápszerrel keverve)
- 2-3. nap: 3-5 evőkanál gyümölcs-/zöldségpüré
- 4-5. nap: fél adag gyümölcs-/zöldségpüré (kb. 60-90 g)
- 6-7. nap: egy teljes adag / étkezés (kb. 180-200 g)
Ne feledd, minden baba más. Híába írunk neked mennyiséget, ő nem mindig gondolja így. Előfordulhat, hogy buzgón nyitja a száját már a második napon, és kéri a fél adagot. Bízz benne és az ösztöneidben, a baba érzi, hogy mire van szüksége! Ez nem azt jelenti, hogy rögtön egy teljes adagot kínálj az első nap, hiszen a pocakját fokozatosan kell a szilárd táplálékokra szoktatnod. Elég egyértelmű jelekkel tudatja babád, ha kér még: nyitja a száját. Becsukja és elfordul, ha jóllakott.
Azt javasoljuk, hogy a babák étkezésének gerincét a hazai, szezonális alapanyagok adják, de nyugodtan egészítsd ki ezt alkalomadtán egy-egy más jellegű (exotikus /nem szezonális / külföldi) alapanyaggal, ha kedve / kedved van és megengedheted magatoknak. Mindegyik gyerkőc más és más, nem reagálnak egyformán minden alapanyag ízére, állagára.
Az új ételeket egyenként érdemes bevezetni, két új étel között legalább 3 napot kivárva, hogy az esetleges allergiás reakció oka azonosítható legyen. A baba sírása, elutasítása jelezheti, hogy még nem áll készen az új étel bevezetésére. Ilyenkor nyugodtan lehet pár napot várni, majd újra próbálkozni. Nagyon változó, hogy melyik csecsemő hogy fogadja az új ízek és állagok bevezetését, a kulcsszó a türelem. Az új étel visszautasítása normális jelenség, ahhoz, hogy a baba elfogadja, átlagosan 8, de akár 15-20-szori kínálásra is szükség lehet.
A húsok bevezetésekor fontos a megfelelő hőkezelés: nem jó a félig átsült, a picit átmelegített maradék, a hűtőbe tárolt hidegtál. A babáknak jól átsült hús kell, maradék esetében is jól átforrósított. Vigyázz, a mikró kiszárítja a húst, még nehezebb ilyenkor rágni. A húsok elkészíthetők:
- pürésítve: a legjobb, ha még nyersen kisebb darabokra összevágod a húst, és akkor pürésíted. Nehezebb, ha a hús forró, de ha így hozta az élet, ezt is tudod pürésíteni, de adj hozzá mindenképp folyadékot ekkor.
- sütőben sütve;
- pácolva: egy kis joghurtba, kefirbe, egy pác csepp citromlével, fűszerekkel igazán porhanyós, finom lesz a hús.
A húsokat a legnehezebb minden étel közül elrágni. Pürés táplálásnál össze kell keverni a húst valamilyen más, magas víztartalmú zöldséggel, hogy egy kicsit jobban csússzon (pl. cukkinivel). Darabos táplálásnál lazítani: darált hús formájában elkészíthető úgy, hogy nagyon könnyű legyen rágni, kézbe fogható és igazán finom legyen. Mehet a darált hús mellé reszelt majd kinyomkodott cukkini, reszelt sajt, tojás, zabpehely, áztatott majd kinyomkodott zsemle/kifli, fűszerek.
A vas felszívódását elősegíti a C-vitamin, ezért magas C-vitamin tartalmú étel naponta 1x legalább kerüljön a baba tányérjára (pl. paprika, paradicsom, brokkoli, karfiol, narancs, mandarin, kiwi, eper, meggy, cseresznye, szilva). A só és a cukor mennyiségét pedig minimalizáljuk.
Mit kerüljünk?
Nem javasolt 1 éves kor alatt a feldolgozott húsok rendszeres fogyasztása. A világ azonban nem fog összeomlani, ha néha megkóstolja, ismeri a baba a virslit (csak is hosszában félbevágva a félrenyelés elkerülése miatt), a párizsit, a szalámikat. A házi kolbász esetében fontos, hogy minden esetben alaposan hőkezelni kell gyermeknek kínálás előtt a botulizmus veszélye miatt, ami egy nagyon súlyos betegség (alias kolbászmérgezés).
A nem vegetáriánus táplálkozású szülők, akik egyébként fogyasztanak húst, nyugodtan adjanak a gyermeknek is. Azok a vegetáriánusok, akik nem fogyasztanak húst, de fogyasztanak tejterméket/halat/tojást, a megfelelően összeállított étrend mellett is egészségesek lehetnek. Az étrendet gyermek esetében különösen ebben az esetben jó szakember felügyelete mellett szükséges összeállítani és ellenőriztetni, hogy a gyermek ebben az érzékeny periódusban ne szenvedjen hiányt. A vegán táplálkozás azonban nem javasolt gyermekkorban.
A higiénia fontossága
Gyermeked piciny szervezete érzékenyebb a különböző fertőzésekre, mint a te szervezeted. A fertőzések kialakulását minimalizálhatod akkor is, ha nem vagy konyhatündér! Odafigyelés, következetesség és rendszeresség szükséges! Mindig moss kezet, az eszközöket tartsd rendben, babád eszközeit külön mosogasd, ételkészítésnél, tárolásnál pedig fokozottan figyelj arra, hogy nyers hús, tojás ne érintkezzen semmivel. Talán a legfontosabb az, hogy a „konyharuhába törlök mindent” felejtsd el! A konyharuha fertőzőforrás lehet, ha mindent abba törölsz. Például, ha nyers hús szeletelése után bele törlöd a kezed, majd ugyanebbe a konyharuhába a tiszta edényeket törlöd, a fertőzésveszély megnő.
Fejlődés és táplálkozás
A baba fejlődését a súlygyarapodás mellett a mozgásfejlődés, a szociális és érzelmi fejlődés, valamint a kommunikációs készségek fejlődése is jelzi. A hozzátáplálás során a baba új ízekkel, állagokkal ismerkedik meg, ami segíti az idegrendszer fejlődését is. A vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődéséhez is.
A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük. A gyermek rágó mozgásokat végez ebben a korban. A szoktatás módja, hogy egy-egy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat a csecsemő. A rágás a rágóizmok használata kedvezően befolyásolja az állcsontok fejlődését, és e folyamat elősegíti a fogcsírák fejlődését is.
Az étkezések mennyisége, energiaszükséglet: A csecsemőnek egy éves korig minimum 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre van naponta szüksége. Hathónapos kortól kezdve a csecsemő energia-igényét már nem fedezi az anyatej. A hiányzó energiát kell a kiegészítő táplálékokkal pótolni. Az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig ne haladja meg a napi 1000 g-ot. Az egyszeri adag kb. 200-250 ml legyen, napi 4-5 étkezéssel számolva.
Az aranyszabály: a szülő dönti el, hogy mit, mikor, hol eszik a gyermek, a gyermek dönti el, hogy eszik-e és mennyit.
A hozzátáplálás minőségi kiegészítés, amely során kiemelt szerepe van a vas utánpótlásának.