A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház: Szolgáltatások, Történet és Fejlesztések

A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Székesfehérváron található, regionális hatókörű kórházkomplexum, mely az egész Dunántúl legnagyobb egészségügyi intézménye. Kórházunk 270.000 lakos teljes körű ellátását végzi, bizonyos szakterületeken azonban a 420.000 lakosú megye valamennyi polgárának rendelkezésére áll (pl. ortopédia, idegsebészet). Jelenleg 1631 ágyon fogadja a betegeket, és komplex ellátást nyújt: a sürgősségi ellátástól a fekvőbeteg-ellátáson át a rehabilitációig.

Feladatainkat kiváló szakemberekkel, 2500 elkötelezett munkatársunkkal, köztük 400 orvossal látjuk el.

A Kórház Története

Az intézményt 1901-ben alapították, és Szent György Közkórház néven 1901. január 2-án adták át. Az építkezés 1898-ban indult meg, és 1900 végére fejeződött be, Kégl György földbirtokos 200.000 koronás adományából és a 240.000 korona vármegyei pótadó hozzájárulásból. Az intézményt az adományozó tiszteletére Szent Györgyről nevezték el. A kórház 6 épülettel, 150 ággyal és 59 fős személyzettel kezdte meg tevékenységét. Az első évben 1000, a következő évben pedig 2000 beteg ápolását, gyógyítását látta el.

Korai Fejlesztések és Kihívások

A növekvő betegforgalom szükségessé tette az ágyszám növelését. Új épületek emelése nélkül egy éven belül 150-re, majd 200-ra bővítették az ágyak számát. Mivel a kórháznak saját bevételből kellett fenntartania magát, az első években anyagi nehézségekkel is küzdött, és komoly takarékossági intézkedésekre kényszerült. Az ellátás javítása érdekében, valamint a kórházi moslék hasznosítása céljából például sertéstelepet létesítettek és tartottak fenn. A takarékosság jegyében a villany- és egyéb energiafogyasztást csökkentették, a központi fűtést az olcsóbb szénfűtésre állították át. A mosókazánt a Déli Vasútpálya Társaságtól ingyen kapott kazánnal oldották meg.

Az első világháború évei alatt zsúfolásig megteltek a kórtermek. A betegek ápolásában, kezelésében apácák, önkéntes ápolók segítettek. Az infláció lehetetlen gazdasági helyzetbe sodorta az intézményt. A kiadások csökkentésére a kórház vezetősége betegeket foglalkoztató műhelyeket rendezett be, ahol javítási, karbantartási munkákat végeztek, s ápolási eszközöket készítettek. De ezzel sem tudták megakadályozni a kórház 1918-ban bekövetkezett teljes elszegényedését.

Berzsenyi Zoltán és a Háború Utáni Időszak

A Szent György Közkórház első nagyszabású fejlesztése dr. Berzsenyi Zoltán vezetése alatt valósult meg, aki 1920-ban vette át az intézmény irányítását. Igazgatósága idején a kórház számos új létesítménnyel bővült: apácaotthont alakítottak ki, új laboratórium és kórbonctan épült, 60 ágyas járványkórházat, valamint fertőtlenítő állomást adtak át. Új mosóházat alakítottak ki, és gőzfőző üstökkel, gépekkel korszerűsítették a konyhát. Felépült a központi kazánház, a kórház egész területén megszűnt a kályhás fűtés. 1931-ben megépült és a kórház területére került az addig azon kívül működő gyermekosztály, valamint a szülészet-nőgyógyászat. A betegosztályokat új műszerekkel, ápolási eszközökkel szerelték fel.

A II. világháború megszakította a negyedszázados fejlődését. A háború szinte teljesen megsemmisítette mindazt, amit a megelőző években sikerült felépíteni. Az 1944. évi bombázások során megrongálódott, illetve megsemmisült az épületek többsége, tönkrementek, „eltűntek” az értékes berendezések. A bombázások miatt ki kellett telepíteni a kórházat. A harcok befejeztével a gimnáziumot szovjet katonai kórháznak minősítették, majd elrendelték 24 órán belüli kiürítését. A kórház ismét kénytelen volt költözni. A különböző osztályok más és más épületben kaptak helyet. A zavaros és kiélezett helyzetben dr. Berzsenyi Zoltán főigazgató is áldozatául esett az erőszakoskodásoknak 1945. január 18-án.

A Szent György Közkórház területén 1945 szeptemberéig fogolytábor volt. Annak megszüntetését követően indult meg a helyreállítás. Az újjáépítési munkák eredményeképpen 1946 szeptemberében a kórház visszaköltözhetett a helyreállított régi épületekbe.

Modernizáció és Bővítések

Újabb minőségi fejlesztés azonban csak az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején kezdődött meg, amikor dr. Szóró Zoltán vette át a kórház vezetését, aki a kórház második nagy korszerűsítője volt. Vezetése alatt több új részleggel bővült a kórház: intenzív ápolási részleget alakítottak ki a sebészeten, a belgyógyászaton és az idegosztályon. Korszerű diagnosztikai gépekkel, modern altatógépekkel szerelték fel az egyes osztályokat. Központi sterilizálót és ellátót létesítettek. A daganatos betegek kezelésére sugárterápiás osztályt hoztak létre. Elkészült két nővérszálló és a kórházi várócsarnok. A kórbonctanon pedig létrehozták a fotó- és diafilm laboratóriumot. Elsőként az országban diagnosztikai és terápiás útmutató készült. Megkezdődött a nővérhívó rendszer kiépítése. A kórház anyagi helyzetének stabilizálását követően előtérbe került további fejlesztés is, mely során egy új, Y alakú kórház tervei is elkészültek.

1973-ban dr. Mezei Bélát nevezték ki főigazgató főorvosnak. Az ő vezetésének ideje alatt került sor a kórbonctan és a műtők bővítésére, korszerűsítésére. Akkor kezdte meg működését a szájsebészet, épült fel az új elmepavilon, és költözött külön épületbe a szülészet-nőgyógyászat. 1976-ban elkészült a kórház rekonstrukciós terve, és 1980-ban megindult a nagyarányú fejlesztés. A rekonstrukció első ütemében készült el a hőközpont, valamint a transzformátorház. A második szakaszban adták át a korszerű főzőberendezésekkel felszerelt négyezer adagos konyhát, illetve a hét tonna ruha tisztítására alkalmas mosodát. Új gépkocsigarázsokkal, műhelyekkel, raktárakkal gazdagodott a kórház. Elkészültek a gazdasági, műszaki irodák. Ezek a létesítmények még mindig a kórház - nagyüzem háttérbázisának bővítését szolgálták. Egyre több orvost, nővért foglalkoztattak, akiket megpróbáltak marasztalni. Ezért sürgetővé vált az orvos-nővér szálló megépítése. A tízemeletes házban 220 egyedülálló kórházi alkalmazott, illetve gyermektelen házaspár talált otthonra.

A tervekben nem szerepelt, de halaszthatatlanná vált egy új belgyógyászati tömb megépítése, melynek elkészülte után 200-zal emelkedett a kórházi ágyak száma. 1976. január 1-től dr. Kuchár Ferenc lett a kórház új főigazgató főorvosa, kinek három fontos feladatot kellett vezetői pályájának indulásakor megoldani: Központi Kórház-Rendelőintézet Integrációs Egységbe kellett szerveznie a központi kórházat, a megyei rendelőintézetet, a csákvári gyógyintézetet, a sárbogárdi, enyingi, bicskei rendelőintézeteket. Az Integrációs Egység szakmai és gazdasági ellátására megfelelően képzett vezetőket és egyéb személyzetet kellett biztosítani. Meg kellett indítani a kórház rekonstrukciós fejlesztésének munkáját a rendelkezésre álló anyagi fedezet és fejlesztési koncepció alapján.

Az 1990-es Évek Fejlesztései

A kórházbővítés harmadik szakaszában három egymással összekapcsolt épület készült el 1995 végéig. A II-es Szakambulanciát 1991 januárjában adták át. A járóbetegeket fogadó intézmény négyszintes, átriumos kialakítású. 38 orvosi rendelő és öltözők kaptak itt helyet. Ebben az épületben található a Szent György Kórház legszebb terme, a 220 személyt befogadó auditórium. Ezt követően készült el a diagnosztikai szárny. Először a laboratóriumot és a radiológiát helyezték üzembe, a már elkészült szakambulancia kiszolgálására. Aztán szinte évenként újabb és újabb funkciók „költöztek be”: a patológia, a hidro- és fizioterápia, az informatika, a központi sterilizáló. A korszerű diagnosztikát megtestesítő orvosi berendezések közül, egyebek közt, a komputertomográf, a digitális angiográfia és az izotóp laboratórium is ide került. 1994 közepén a sürgősségi osztály is itt kapott helyet sebészeti típusú intenzívvel. 1995 decemberében további 13 műtővel gazdagodott az épület.

A hotelépület szerkezetét 1984-ben húzták fel és 1996-ban adták át. Eredetileg hatágyas betegszobákat alakítottak volna itt ki, de a jövő évezred igényeivel számolva 1992-ben áttervezték az épületet. A televízióval, rádióval felszerelt, városi telefonnal is rendelkező betegszobákban különleges technikák és biztonsági berendezések (pl. orvos, nővér segélyhívó, tűzjelző, infúziófigyelő stb.) is segítik a gyógyító, ápoló munkát.

1989-90-re kialakultak már azok a körülmények, amelyek megérlelték Kelet-Európa országaiban a nagy társadalmi és politikai változásokat. Az átalakulás az egészségügyben is éreztette hatását. Az új jogszabály értelmében a kórház irányítását a dolgozók által választott új vezetőnek kellett átvenni. A jelölést pályázat előzte meg, és a választás titkos szavazással történt. 1991. január 1-től dr. Szabolcsi István lett a kórház új igazgatója. A kórház új vezetése célkitűzései között szerepelt az intézmény hagyományainak megőrzése és a régi dolgozók megbecsülése. Ekkor lett a korábbi Fejér Megyei Kórházról - az alapítóról gróf Kégl Györgyről és az egészségügyi dolgozók védőszentjéről, Szent Györgyről elnevezve - Fejér Megyei Szent György Kórház. A hagyományok ápolását jelenti az is, hogy 1991-ben Szent György napján az akkori vezetés újra felavatta a 90 éves alapítói márványtáblát, a Kégl család jelenlétében és képviseletében.

Jelenlegi Fejlesztések és Jövőbeli Tervek

Honlapunkon lehetősége van megismerni kórházunk szolgáltatásait, munkatársainkat, elérhetőségeinket, legfontosabb híreket, folyamatban lévő fejlesztéseinket, s így mindezeken keresztül mindennapi életünket, működésünket. Több mint 8 milliárd forintos Európai uniós pályázat során 2016-ban építettünk új tömböt, amelyben az új központi műtők mellett az intenzív terápiás osztály egy részét, a központi sterilizálót, és a szeptikus részleget helyeztük el. Uniós projekt részeként fejlesztettük a pszichiátria rehabilitációt együttműködve a közép-dunántúli régió további hat egészségügyi intézményével.

A Modern Városok Program keretében egy közel 12.000 m2-es új belgyógyászati típusú tömb kivitelezésével fejlesztjük tovább kórházunkat. Ezzel a fejlesztéssel a komplex ellátás célszerű struktúrájának kialakításához szükségszerű új belgyógyászati típusú tömb közvetlen kapcsolattal lesz a sürgősségi fogadóhellyel, diagnosztikával, intenzív osztállyal és a műtőkkel.

A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház jogszabályi, társadalmi-, gazdasági és környezeti elvárásoknak megfelelően - ISO 9001, 14001 nemzetközi szabványok követelményeit alapul véve -, működteti az Integrált (minőség, környezet) Irányítási Rendszerét (IIR), melynek segítségével kívánja megőrizni az egészségügyi ellátó-rendszeren belül elfoglalt helyét.

Szent György Kórház Alapítvány

A Szent György Kórház Alapítvány kuratóriuma 2020 nyarán újjáalakult és kiemelt célként tűzte ki maga elé, hogy a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban elősegítse és támogassa a kórházat eszközök, műszerek, berendezések beszerzésével, valamint az ehhez kapcsolódó az infrastruktúra fejlesztésével. Az alapítványi támogatói kör bővítésére létrehoztuk a Kórház Barátai Ligát. Támogatásra felhívó levelünkre több mint 60 vállalkozás jelentkezett, s nyújtott anyagi támogatást. Közreműködésükkel egy olyan hazai kis- és középvállakozásokra támaszkodó támogatói kör jöhetett létre, mely több mint 60 millió forintot biztosított csak a tavalyi évben az alapítvány részére. Az önzetlen és nagy tiszteletet érdemlő támogatóink segítségére támaszkodva jelentősen hozzájárulunk ahhoz, hogy a jelenleg zajló egynapos sebészeti műtőblokk átalakítása során egy korszerű műtőblokk kerüljön kialakításra. Az Alapítvány székhelye: 8003 Székesfehérvár, Seregélyesi u.

Betegelégedettségi Visszajelzések

A kórház számos pozitív visszajelzést kap a betegektől és hozzátartozóiktól, melyek kiemelik az intézményben dolgozók emberségét, szakmaiságát és odaadó munkáját:

• „Nehezen találom a szavakat arra, amit ma Önöktől kaptam. Nem tudom elmondani, mennyire hálás vagyok Önnek, hogy tegnapi üzenetemet érdemben elolvasta és az adott keretek között segítséget nyújtott Papámnak és ezáltal nekem is.”
• „Hálás vagyok, hogy mind a járóbeteg szakrendelésen, mind az ambulancián, valamint a szülészet valamennyi részlegén részem lehetett a gondozásban. Egy kismama számára, a terhesség utolsó hetei érzelmileg feszítettek, különösen ha már távol a családjától intézményben kell azt tölteni. Engem is izgalommal és félelemmel töltött el, hogy milyen lesz diabéteszes kismamaként kórházban feküdni. Visszatekintve most mégis sok hála van a szívemben.”
• „Hálás vagyok a móri és a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főorvosainak, orvosainak, altatóorvosainak, műtős és osztályos szakápolóinak, laborosainak, dolgozóinak lelkiismeretes, gondos, a betegekre maximálisan odafigyelő munkájáért.”
• „Az igazi CSODA itt következett. A nővérek, orvosok áldozatos munkája, hozzáértése, embersége elképzelhetetlen volt eddig számunkra. A mindennapos felvilágosítás, mind telefonon mind személyesen rengeteg erőt és bizakodást adott a családunknak. A betegekkel való bánásmódot, a családtagokkal való kapcsolattartást ilyen pozitívan még sehol nem tapasztaltuk...”
• „Édesanyámat befogadták a Mozgásszervi Sebészeti Centrumba, - Dr. Zahár Ákos PhD Centrumvezető, - Dr. Dobos Ferenc főorvos által vezetett Ortopédiai Osztályra, ahol mindent megtettek annak érdekében, hogy a lábát többszöri műtétek árán, megmentsék. Sajnáljuk, hogy nem mentünk hamarabb önökhöz, akkor valószínű nagyobb esélyünk lett volna.”
• „Szeretnék köszönetet mondani a Gyermekambulancia összes dolgozójának, akik szombaton éjjel dolgoztak, valamit a Infektológia osztály gyermek részlegén lévő dolgozóknak. Ebben a pár napban tartották bennem a lelket! Mindenki egytől egyig barátságos volt! Kisfiam (2,5 éves )egy hang nélkül tűrte a vizsgálatokat, még huncutkodott is az orvosokkal, ápolókkal.”
• „K. Cs. vagyok, és ebben a levélben szeretném kifejezni hálámat, köszönetemet, az intenzív osztályon eltöltött idő alatt tapasztalt, átélt: segítőkészségről, hozzáállásról, támogatásról, amit kaptam a kezelés alatt. Hozzáfűzném, hogy a való életben NEM TALÁLKOZTAM soha ilyen, kedvességgel, amit a kezelésem alatt tapasztaltam, kaptam.”
• „Édesanyám - F. P-né -, idős 96 éves asszony, közel két hónapig feküdt a kardiológiai ill. a hospice osztályon - vérrögképződési, rákos betegként. A kardiológián dr. Kubis Marcell, a hospice osztályon pedig dr. Szabó Gabriella emberségből, empátiából - mint tanár mondom -" csillagos ötösre " vizsgázott.”
• „Infarktussal kerültem 2021. július 14-én a Szent György Kórház Sürgősségi Ügyeletére, majd a II. belgyógyászat koronária őrzőjébe. Elismerés és köszönet illeti Dr. Somogyi Mariann, Dr. Vagyon Gábor, Dr. Ölvédy Csaba, Dr. Orbán Kinga, Dr. Lőrincz Márton Ákos orvosokat.”
• „Köszönetet szeretnék mondani az ambulancia minden dolgozójának az emberséges és gyors ellátásért, ahol is vérvétel, PCR teszt, mellkas röntgen elvégzése, plusz még infúzió lefolyatása után, még gyógyszerrel is elláttak minket térítés mentesen!”

A Tuberkulózis Világnapja és a Kórház Szerepe

Az Egészségügyi Világszervezet 1982-ben nevezte ki március 24-ét a tuberkulózis elleni küzdelem világnapjának, mivel 1882-ben e napon jelentette be Robert Koch a tuberkulózis baktériumának felfedezését. A tuberkulózis (más néven gümőkór) fertőzéses eredetű megbetegedés, melyet elsődlegesen Mycobacterium tuberculosis okoz. A vele rokon egyéb Mycobacterium törzsek jellemzően atípusos megbetegedést okoznak. A Mycobacterium tuberculosis lassan terjedő, megbetegedést azonnal nem okozó, de a környezeti hatásoknak és a gyógyszereknek is nagymértékben ellenálló baktérium. Magyarországon a XX. század elején még a halálesetek negyedéért volt felelős a tüdőgümőkór, amit népbetegségnek tartottak (Morbus hungaricus - magyar betegség néven vált ismertté) akkoriban. Ez az igen magas megbetegedési arány napjainkra jelentősen csökkent, hála a javuló közegészségügyi helyzetnek. A tuberkulózis ennek ellenére továbbra is figyelmet érdemel, hiszen világszerte mintegy 8-10 millió új tbc-fertőződés történik évente, 1 milliónál több halálesetet okozva, ezzel a tuberculosis napjainkban is az egyik legveszélyesebb bakteriális fertőzésnek számít.

Gyakori a betegség a szubszaharai Afrikában (elsősorban Dél-Afrikában), Dél-Ázsiában (India), Kelet-Európában és Közép-Ázsiában (Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán). A tbc az esetek túlnyomó többségében a fertőzött személy által kiköhögött, kitüsszögött fertőzött cseppecskékkel terjed (cseppfertőzés). Mivel a tbc elleni vakcina a kötelező oltások közé tartozik, a lakosság nagy része valamennyire rezisztens. A gyerekkori oltás ugyanis bár nem biztosít teljes immunitást, de annyi védelmet igen, hogy a baktérium az esetek jó részében nem képes megmaradni a megfertőzött szervezetben. Ezért gyakori, hogy az kapja el a tbc-t, akinek valamilyen okból kifolyólag legyengült az immunrendszere. A környezet és az életmód is sokat számít. A tbc tüneteit nehéz felismerni, ugyanis nem jellegzetesek. Ehhez jönnek hozzá a specifikus tünetek. A tüdő érintettsége esetén jellemző a köhögés, a köpetürítés, a nehéz légzés és a mellkasi és háti fájdalom. A tuberkulózis diagnózisához több vizsgálatra is szükség van. Tüdő-tbc gyanúja esetén köpetmintát vesznek, amelyet mikroszkóppal megvizsgálnak. Emellett bevett gyakorlat a speciális tenyésztési eljárások, illetve a molekuláris gyorstesztek (pl. PCR) alkalmazása is. Ezek egészülnek ki a képalkotó vizsgálatokkal, mint például a mellkas-röntgen és a CT.

Osztályok és Vezetők

A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház számos osztállyal és részleggel működik, melyek mindegyikét tapasztalt főorvosok és szakemberek vezetik:

tags: #fej #r #megyei #szent #gy #rgy