A terhesség alatt a magzat a méhen belül mozog, így nem minden esetben találjuk ugyanabban a pozícióban a vizsgálatok során. A terhesség előrehaladtával azonban már egyre korlátozottabb lesz a magzat mozgástere, így a várandósság vége felé már meg lehet jósolni, hogy milyen pozícióban lesz a szüléskor. Leggyakrabban a fej kerül lefelé, a szülőcsatorna irányába, ezt nevezzük fejvégű hosszfekvésnek. Előfordulhat azonban, hogy a far kerül lefelé, vagy harántirányban (keresztben) fekszik a magzat. Ezeket a pozíciókat hívjuk farfekvésnek (vagy medencevégű fekvésnek), illetve harántfekvésnek.
Sok anyuka kétségbeesik, amikor a 18. hetes ultrahangon farfekvésben látja az ultrahangon a babát, pedig ekkor még nem kell kétségbeesni. Valójában a 30.-32. hétig a legtöbb baba farfekvésben helyezkedik el, nagyjából ilyenkor fordulnak át (nem egy anyukával találkoztam már, akik pontosan meg tudták mondani, mikor fordult át a baba farfekvésből fejfekvésbe, de ez nem mindenkinél ilyen egyértelmű, a legtöbben csak a 36. héten tudják meg, hogy a baba végre átfordult).
A baba gyakorlatilag a fájások beindulásáig bármikor megfordulhat. A 28. hét előtt a babáknak még a negyede farfekvéses, a 32. héten ez az arány már csak 7%, a terminus környékén pedig csak 4%. Az összes szülésre vonatkoztatva a medencevégű fekvés gyakorisága 4-5%, és szülészeti szempontból a fekvési rendellenességek csoportjába tartozik, melyről akkor beszélünk, ha a hosszfekvésben elhelyezkedő magzat elölfekvő része nem a koponya, hanem a far. Viszont a legfontosabb, hogy bizony a babáknak körülbelül 4%-a farfekvéses marad a baba születésekor is!
A 32. hét előtt nem aggódunk a medencevégű fekvés miatt, mivel a babák gyakran forgolódnak. A szülés várható idejéhez közeledve a legtöbb baba fejjel lefelé fordul. Ha a szülés várható idejéhez közeledve a baba még mindig medencevégű fekvésben helyezkedik el, császármetszést javasolnak, néhány nő azonban a hüvelyi szülést választja, amelynél a lehető legnagyobb gondossággal kell eljárni és fel kell világosítani a szülőket az esetleges szövődményekről (csípőficam, köldökzsinór-előreesés).
Mi az a farfekvés?
A faros baba olyan magzatra utal, amely a méhben úgy helyezkedik el, hogy a feneke vagy a lába van lent, nem a feje. Ez a pozíció bonyolíthatja a szülési folyamatot, és kockázatot jelenthet mind az anyára, mind a babára nézve. A farfekvéses baba olyan pozícióban van a méhben, ahol a feneke vagy a lábfeje lefelé néz, nem pedig a feje. Ez a pozíció abnormálisnak tekinthető a szülés szempontjából, mivel a feje jellemzően a baba első része, amely belép a szülőcsatornába hüvelyi szülés során.
A magzat ideális esetben fejjel lefelé helyezkedik el a méhben a szülés előtt. Farfekvésnél viszont a fenék vagy a lábak vannak lent, a fej pedig fent. Ez a magzati pozíció a terhesség végén, a 36. hét környékén derül ki a legtöbb esetben.
A farfekvéses újszülött diagnózisa általában alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. A nőgyógyász a terhesség utolsó heteiben tapintással és ultrahanggal ellenőrzi a magzat helyzetét. Ha az ultrahang megerősíti a feltevést, az orvos az anya alhasi részére gyakorolt enyhe nyomással megkísérli kibillenteni helyzetéből a babát.
Farfekvés típusai
A leggyakoribb a teljes farfekvés, amikor a baba V alakban ül, a lábacskáit a teste előtt kinyújtva. Részleges (vagy valódi) farfekvésnek nevezzük, amikor a baba behajtja maga előtt a lábait és szinte guggoló testhelyzetben van. Ezt a két típust lehet még kombinálni is: egyik láb kinyújtva, a másik pedig behajtva. Viszonylag ritka, de előfordul a lábtartás is, amikor a baba szinte áll az anyaméhben.
A szakirodalom megkülönbözteti a:
- Teljes farfekvés: A baba lábait a teste előtt, V alakban tartja.
- Részleges (valódi) farfekvés: A baba lábait a teste elé hajtja, guggoló pozícióban.
- Lábtartás: Az egyik vagy mindkét láb lefelé lóg.
Fontos, hogy a farfekvéses baba hogy tartja a fejecskéjét! Ha a mellkasára hajtja, akkor a fej legkisebb átmérőjének kell a medencén átférnie, ha viszont hátraszegi, akkor nagyon nehéz - sőt lehetetlen - lesz átférnie a medencén.
Miért alakul ki farfekvés?
A farfekvés kialakulásának oka sokszor ismeretlen. Méh rendellenességei (pl. miómák vagy szerkezeti problémák) korlátozhatják a baba számára rendelkezésre álló helyet a fejjel lefelé forduláshoz. Genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a farfekvéses megjelenésekben, bár a kutatások korlátozottak. Egyes tanulmányok szerint a farfekvéses születések családi előfordulása növelheti a farfekvéses baba születésének valószínűségét. Bizonyos életmódbeli és étkezési szokások befolyásolhatják a magzati pozíciót. Például az ülő életmód korlátozhatja az anya azon képességét, hogy olyan tevékenységeket végezzen, amelyek elősegítik az optimális magzati mozgást.
A legtöbb baba azért fordul fejjel lefelé, mert így a kényelmesebb, ugyanis a fejecskéjüket nehéz tartani. Hivatalos, tudományos álláspont szerint nem tudni, hogy egészséges kisbabák miért nem fordulnak meg, de bodywork-ben járatos bábák, dúlák, Spinning Babies oktatók szerint csupán azért nem, mert nem tud a baba megfordulni! És hogy miért nem tud megfordulni? Általában azért, mert nincs elég hely a fordulási manőverhez - vagy nagyon ritkán valamilyen veleszületett rendellenesség akadályozza a baba fordulását.
A bevezetőben említettem, hogy a faros babák az esetek legtöbbjében azért maradnak farfekvésben, mert hely hiányában nem tudnak fejjel lefelé fordulni - és nem a medence méretei miatt! Sokkal inkább a „puha” szövetek miatt! Lehet, hogy a méhszalagok túl feszesek vagy hogy a méh egy picit elcsavarodott vagy egyéb izmok feszessége csökkenti a baba rendelkezésre álló helyét!
Mit lehet tenni farfekvés esetén?
Ha a baba nem fordul meg időben, akkor sem csak a program császár az egyetlen opció! A lábbal előre világra kívánkozó kisbabák súlyos szövődményeket okozhatnak mind saját maguknak, mind édesanyjuknak.
1. Várakozás és figyelés
Sok baba magától átfordul a 36. hétig. A 34. hét előtt nem aggódunk a medencevégű fekvés miatt, mivel a babák gyakran forgolódnak. A kezelőorvos fizikális vizsgálattal vagy ultrahanggal állapítja meg, hogy a magzat medencevégű fekvéses-e. Ebben az esetben az orvos javasolhatja az úgynevezett Enkin-tornát, mely a baba spontán megfordulását segíti elő. Ennek lényege, hogy a kismamának kétóránként térd-könyök helyzetben kell 15 percet töltenie. A gyakorlatot ajánlott 1-2 héten át végezni.
2. Külső fordítás (ECV - External Cephalic Version)
Az ECV során az orvos kívülről, speciális technikával próbálja a babát fejvégű fekvésbe fordítani. A külső magzatfordítás egy olyan eljárás, mely során a magzatot fejvégű helyzetbe segítik még az anyaméhen belül, úgy, hogy az orvos a kezével enyhe nyomást gyakorol a kismama hasára, közben pedig ultrahangos készüléken követik a magzat helyzetét. A 36-37. hét körül kísérelhető meg, feltétele, hogy a magzati far még ne rögzüljön az anyai medence bemenetben.
A külső fejrefordítás tehát egy fekvési rendellenesség megszüntetésére irányuló tevékenység. A 36-37 hét után kísérelhető meg, feltétele, hogy a magzati far még ne rögzüljön az anyai medence bemenetben.
A külső magzatfordítás zavartalan terhesség esetén ajánlott, amennyiben nincs hüvelyi vérzés, a lepény nem tapad mélyen és/vagy nem fedi a méhszájat, megfelelő mennyiségű magzatvíz veszi körül a babát, a magzati szívhang normális, nincs idő előtti burokrepedés, nem ikerterhességről van szó, a magzat mérete az átlagosnál nem nagyobb, és egyéb veszélyeztetettségi lehetőség nem áll fenn.
A külső magzatfordítás kockázatai: a szülés beindulása, idő előtti burokrepedés, vérzés - akár a baba akár az anya esetében, a magzati stressz, sürgősségi császármetszést igényelhet, a magzat visszafordulhat medencevégű fekvéses helyzetbe.
A külső magzatfordítást kórházban végzik. A beavatkozás előtt ultrahangos vizsgálattal ellenőrzik a baba és a lepény fekvését, a magzatvíz mennyiségét, emellett pedig magzati szívhangvizsgálat is történik, hogy megbizonyosodjanak róla, az nem rendellenes. A méh izmainak ellazítására a kismama injekciót kaphat, de előfordulhat az epidurális érzéstelenítés is, hogy biztosan teljesen ellazult legyen. A külső magzatfordítás az anya hanyattfekvő helyzetében történik, az orvos a kezeivel enyhe nyomást gyakorol a hasra úgy, hogy fordulásra késztesse a babát. A kórházi és főleg azonnali műtéti háttér rendkívül fontos és készenlétben kell állnia neonatológusnak, aneszteziológusnak is a beavatkozás megkezdése előtt.
A külső fordítás az esetek nagyjából felében eredményes és tényleg sikerül a babát fejvégű pozícióba forgatni és sikeres fordítás esetén a szülések 75%-ánál elkerülhető a császármetszés.
3. Alternatív módszerek
A célzott mozdulatokkal, célzott lazító gyakorlatokkal tudunk helyet csinálni a babának a forduláshoz! Ebben segíthet például a Spinning Babies módszer is. Én magam egy hat napos programot tanítok az édesanyáknak, amikor is naponta többször, meghatározott sorrendben végzendő gyakorlatokkal hívjuk meg a babát a fordulásra. Természetesen nem tuti bombabiztos módszer, de elég jó eredményeket lehet elérni vele és bizony nagyon sok kisbaba egy-két nap után sikeresen fejjel lefelé fordul!
A Spinning Babies kiegészíthető még a moxázással is - amit akár magában is lehet alkalmazni. A moxaterápia a hagyományos kínai orvoslás része. A moxázás során egy szivarhoz hasonló fekete ürömből készült tekercset égetnek a láb kisujjától egy-két centiméternyi távolságra, ami a lábon lévő akupresszúrás pontot ingerli a füsttel és a meleggel, ami a méhben fokozza a vérbőséget - ami miatt a baba intenzíven mozgolódni kezd! A moxaterápiát még a Cochrane adatbázis (magas minőségű egészségügyi kutatások tárháza) is megemlíti, mint lehetőséget, ami csökkenti a farfekvés előfordulását - ismert kockázatok nélkül!
A baba fordulásában segíthet még egy kiropraktor is, aki a keresztcsont és a méhszalagok manipulálásával növeli a baba rendelkezésre álló helyét.
Sokan próbálkoznak azzal, hogy valami nagyon hideget (pl fagyasztott zöldség) raknak a pocak tetejére, mondván, hogy a babát majd „elüldözi” a hideg és emiatt fog megfordulni. Ha azért nem fordult meg eddig, mert nem volt hozzá elég helye, akkor kevés az esélye, hogy az üldözős módszer segítsen. Ugyanez a helyzet a csalogatással is, amikor is zenével próbáljuk a babát fejjel lefelé bűvölni.
A fenti babafordító trükkökkel Te magad is próbálkozhatsz kisebb-nagyobb anyagi ráfordítással vagy akár anélkül a 28.-30. héttől.
Hüvelyi szülés farfekvéses magzattal
A farfekvéses szülés a második szakaszig teljesen úgy zajlik, mint a fejvégű szülés, általában hagyják, hogy a baba lába és törzse magától bújjon ki és -ha szükséges- a vállak és a fej kibújását segíti az orvos fogóval.
Ha a baba farfekvésben marad, az orvos mérlegeli, hogy hüvelyi szülés vagy császármetszés biztonságosabb. A hüvelyi úton történő szüléshez több tényező is szükséges: a magzat fara legyen elöl, ne a lábai (lábtartás); relatív téraránytalanság ne álljon fenn (vagyis az anyai csontos medencebemenet és a magzati koponya közötti ne legyen olyan méretkülönbség, amely a hüvelyi szülés lehetőségét kizárja); a méhlepény elhelyezkedése megfelelő legyen, ne legyen elölfekvő a lepény; a várandós hüvelyi úton szeretne szülni. Általában előnyt jelent, ha a várandós korábban már szült hüvelyi úton, ilyen esetekben ritkábban fordulnak elő szülés közbeni szövődmények, nagyobb bizonyossággal kezdhető meg a hüvelyi szülés.
A medencevégű fekvéses, avagy farkekvéses babák esetében magasabb a komplikációk kockázata. Amennyiben a medencevégű fekvéses szülés hüvelyi úton történik, nagyobb a sérülés kockázata a szülés során vagy azt követően, mint a fejvégű fekvésben lévő babáknál. A hüvelyi úton születő medencevégű fekvéses babáknál nagyobb a valószínűsége a születési sérülésnek, mely során a csípőízületi vápa és a combcsont szétválnak. Emellett a köldökzsinórral kapcsolatos komplikációk is gyakoribbak a medencevégű fekvéses szülésnél, ha az hüvelyi úton történik. Ilyenkor ugyanis a köldökzsinór könnyen leszorulhat, ami oxigénhiányt, így idegi és agykárosodást okozhat.
A magzat legnagyobb kerülettel rendelkező testrésze a fej, ezért fejvégű fekvésben történő szüléskor a magzat feje tágítja a szülőcsatornát, így a többi testrész a legtöbbször könnyedén meg tud születni. Amennyiben a far születik meg elsőként, a fejhez érkezve tovább kell tágulnia a méhszájnak. Ez alatt az idő alatt a magzat oxigénhiányos állapotba kerülhet, ezért létfontosságú ezt az időszakot a lehető legjobban lerövidíteni.
Erre a szülésznőnek és az orvosnak több eszköze is van a kezében: oxitocyn adása infúzióban a méhösszehúzódások erősségének serkentése céljából, manuális méhszájtágítás, gátmetszés (episiotomia), a kitolási szak elején - a tolófájások megérkezésekor - a kismamát úgy irányítja a szülésznő és a szülészorvos, hogy még ne nyomjon akaratlagosan, a nyomásingereket „sóhajtozza át”, így még több időt kap a méhszáj a tágulásra.
Szülés 4. fejezet: A szülés sematikus magyarázata
Császármetszés
A CDC 2021-es riportja szerint az USA-ban a farfekvéses babák 95%-a műtéti úton születik. Pontos hazai számok sajnos nincsenek, de nálunk valószínűleg ez az arány még magasabb, a faros hüvelyi szülés rendkívül ritka manapság.
A császármetszés biztonságos alternatíva lehet, ha a hüvelyi szülés túl kockázatos. Noha egyes esetekben a medencevégű fekvéses babák hüvelyi úton is biztonsággal világra segíthetők, az orvosok általában a császármetszés mellett döntenek, melynek azonban szintén megvannak a kockázatai, mint a vérzés, fertőzés vagy hosszabb kórházi tartózkodás a baba és az anya számára is.
Magyarországon az elmúlt években ha vállalt is orvos faros hüvelyi szülést, az teljesen medikalizált szülés volt: a protokoll része volt az oxitocinos fájáserősítés, a gátmetszés és a Kristeller-manőver (hasbakönyöklés) is. Szerencsére a haladóbb szüléskísérők már pont ennek az ellenkezőjét vallják és faros hüvelyi szülésnél a lehető legkevesebb beavatkozást végzik, mégpedig azért, hogy a baba jólétét megőrizzék.
Ha a baba farfekvésben marad, az orvos mérlegeli, hogy hüvelyi szülés vagy császármetszés biztonságosabb. Hazánkban az ilyen esetek többségében császármetszésre kerül sor.
A faros baba helyzete sok szülőben bizonytalanságot kelt, de nem vagy egyedül. A modern szülészet számos biztonságos megoldást kínál, és az orvosok minden esetben a legjobb döntést hozzák meg.
Vida Ági pszichológia és pedagógia szakon végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként és gyermeknevelési tanácsadóként segíteni a hozzá forduló szülőknek.