Vállalkozás és gyermeknevelési támogatások: Gyed, Gyes, Gyet és az egyéni vállalkozói lét

Amikor anyai örömök elé nézünk, sem szabad megfeledkeznünk arról, ha van egy egyéni vállalkozásunk. Sok kisgyermekes édesanya álmodozik vállalkozás indításáról az otthon töltött évek alatt, mert rugalmasabb, mint az alkalmazotti lét, anyaként érthetően sokan vágynak erre. De az alapos tervezés elengedhetetlen, hogy ne bukjon bele a kezdeti próbálkozásokba senki. Ehhez nyújt segítséget a következőkben Fülöp Olga, a Számpatikus, „az online bizniszek adózási szakértője”, aki az elmúlt 10 évben több száz vállalkozás indításánál segített szakértői tanácsaival.

Olga, mi az első dolog, amit egy édesanyának mondasz, ha azzal keres fel, hogy vállalkozást szeretne indítani?

Az első és legfontosabb az alapos tervezés, aminek az alapja az információmegyűjtés, ez pedig utána kéz a kézben jár az élethosszig tartó tanulással. Fontos tudni már az elején, hogy vállalkozni sokkal nehezebb, mint alkalmazottnak lenni, és erre sokan nincsenek felkészülve. Arról nem is beszélve, hogy a magyar jogszabályi környezet a közel 60 adónemével nem az egyszerűségéről híres.

A rendszer ráadásul annyira felelőtlen, hogy bárkinek bármikor adnak adószámot bármire (akár egyéni vállalkozásról, akár cégről van szó), de nem kap senki egy paksamétát induláskor a kezébe, hogy mégis milyen teendői lennének vállalkozóként, vagy milyen elvárásokat támaszt a jogalkotó vele szemben. Ezt mindenkinek egyedül kellene kikutatnia a sok-sok jogszabály közül. És akkor ez még csak az én témám, de az adózás és pénzügyek mellett minden vállalkozónak értenie kellene a marketinghez, értékesítéshez, logisztikához, vezetéshez, munkaügyhöz, programozáshoz és még sorolhatnám, hogy hányféle területhez. Szóval bármibe is kezdünk, előtte tanuljunk, tanuljunk, tanuljunk! Ezt üzenném minden édesanyának, aki vállalkozást szeretne indítani.

Mégis miket gondoljon végig, mielőtt belevág?

Minden konzultáción az első kérdésem, hogy jelenleg milyen jogviszonya van valakinek, és hogy mivel szeretne foglalkozni. Ez a kettő adja a gerincét utána a vállalkozási forma, majd pedig ahhoz az adózási mód kiválasztásának. És a legvégén természetesen mindig eljutunk az ÁFA és alanyi mentesség kérdéséig is, de ott is számos dolog függvénye (pl. bevétel, költségek, tevékenység, van-e külföldi eladás vagy beszerzés?, kik a vevőink? stb…), hogy épp kinek mi a jobb. Tehát a legfontosabb, hogy mindig az adott élethelyzetből és a rövidtávú terveinkből kell kiindulni, és ehhez mérten tudjuk meghozni az éppen legjobb döntést.

CSED, GYED, GYES és GYET - Alapfogalmak és jogosultságok

Mielőtt belemerülnénk a vállalkozói lét rejtelmeibe a gyermeknevelési támogatások mellett, érdemes tisztázni a legfontosabb ellátásokat és azok feltételeit.

Csecsemőgondozási díj (CSED)

• A CSED-et első körben az az anya tudja igényelni, aki a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosított volt.
• A gyermek születésétől, vagy a kiírt időpontnál 28 nappal korábban vehető igénybe.
• 168 napra jár (szülési szabadság).
• Az igénylő jövedelme alapján számolt naptári napi alap 100%-a.
• Minimálbéres CSED 2024: a bruttó minimálbér 2024-ben 266.800 Ft.
• Garantált bérminimum CSED 2024: a bruttó 326.000 Ft.
• A CSED időszaka alatt az édesanya nem végezhet keresőtevékenységet. Ez alól sem az alkalmazotti jogviszony, sem a vállalkozói munka nem képez kivételt. A szabály célja egyértelmű: a gyermekágyas időszak zavartalan biztosítása, amikor az anyai szerepre való ráhangolódás, a testi regeneráció és a baba gondozása kap teljes fókuszt.
• Van olyan lehetőség, hogy ebben az időszakban alkalmazottunk legyen, aki működteti a vállalkozást.

Gyermekgondozási díj (GYED)

• A GYED-et az tudja igényelni, aki a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosított volt, tehát jogosult CSED-re és a gyermeket saját háztartásában neveli.
• A szülési szabadság lejártától a gyermek 2 éves koráig jár (ikrek 3 éves koráig).
• Az igénylő jövedelme alapján számolt naptári napi alap 70%-a (max. a minimálbér 2x-esének 70%-a).
• A GYED melletti munkavégzés során 2024-ben is végezhető akár napi 8 órás munka. Az újbóli munkába állás tényét nem kell a GYED-et folyósító szerv felé bejelenteni.
• A GYED 2024. évében változatlanul legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-a lehet maximum, ami 2024-ben bruttó 373.520 Ft, ebből 15% SZJA és 10% nyugdíjjárulék kerül levonásra. Nettó maximum 281.640 Ft lehet havonta, kedvezmény nélkül.
• A GYED EXTRA szabályozása szerint a gyermek féléves korától korlátlanul végezhető keresőtevékenység a GYED megtartása mellett.

Gyermekgondozási segély (GYES)

• A GYES-t a gyermek 3. éves koráig folyósítanak. Ha kaptunk CSED-et annak lejártától, ha nem kaptunk, akkor a gyermek születésétől kezdve jár.
• Ennek összege már jóval kedvezőtlenebb, Br. 28.500 Ft/hó/ gyermek.
• A GYES folyósításának tartama alatt viszont csak akkor nem kell a minimumkötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja.

Gyermeknevelési támogatás (GYET)

• A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alapokból járulékot. Ha a vállalkozó „jövedelmet” vesz fel, akkor fizetnie kell a személyi jövedelemadó előleg alapot képező jövedelem figyelembevételével a társadalombiztosítási járulékot.

Vállalkozás és gyermeknevelési ellátások: adózási tudnivalók

Főállású egyéni vállalkozóként

• Főállású vállalkozóként az első 168 napban, azaz a CSED vagy szülési szabadság időszaka alatt nem végezhetünk munkát. A bevallásokat ugyanúgy be kell nyújtanunk, ugyanakkor havi járulékok alól mentesülünk.
• Ezt követően a GYED időszaka alatt már végezhetünk munkát, ha szeretnénk, valamint az államtól igényelt pénzbeli ellátásra is ugyanúgy igényt tarthatunk. Ekkor, ha ténylegesen dolgozunk a vállalkozásban, a járulékok megfizetése alól nem tudunk mentesülni.
• A GYES mellett főállású vállalkozónak minősülünk - személyes közreműködési kötelezettség. A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett egyéni vállalkozóként dolgozó személy a 18,5% társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbérből, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél havonta legalább a garantált bérminimumból köteles megfizetni.
• A gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alapokból járulékot.

Mellékállású egyéni vállalkozóként

A mellékállású adózóként a leendő kismamák speciális helyzettel állnak szemben. Ha nem lépjük túl a mentességi határt, egyébként sem vagyunk kötelezettek havi járulékfizetésre. Az első 168 napban nem lehet keresőtevékenységet folytatni. Ezután általánosságban elmondható, hogy nagyon ritka, ha valaki újra munkába áll. Ebben az időszakban a főállásunkban fizetési nélküli szabadságon vagyunk, mely jogviszonyunk passzív lesz.

168 nap után már a GYED időszakáról beszélünk, ami alatt már szabadon vállalhatunk munkát, az államtól igényelt pénzbeli ellátásra is ugyanúgy igényt tarthatunk, mint főállás esetén is. A vállalkozás szempontjából a Tbj. 40. § (2) és (4) bekezdése alapján ebben az időszakban még nem vagyunk kötelezettek minimális járulékfizetésre.

Átalányadózás GYED/GYES mellett

A GYED vagy GYES folyósítása önmagában nem zárja ki a vállalkozói tevékenységet, viszont érdemes tudni, hogy az átalányadózás alapján csak akkor keletkezik biztosítási jogviszony, ha az adózó főállásúként működik. Az átalányadó választása akkor lehet előnyös, ha az édesanya kiszámítható, alacsonyabb jövedelem mellett dolgozik, és nem szeretne bonyolult elszámolási szabályokkal bajlódni. Az átalányadózást egyéni vállalkozók választhatják, és jellemzően olyan szülők élnek vele, akik szabadúszóként, szakértőként vagy kisebb volumenű szolgáltatással egészítenék ki a családi kasszát.

Gyermekével otthon lévő anyuka gyed mellett átalányadózó szeretne lenni. Nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya. Ebben az esetben főállású átalányadózó lesz. Azaz a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizeti az édesanya az egyéni vállalkozásában szerzett jövedelméből. A gyermekgondozási díj folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alapokból járulékot. Ha a vállalkozó „jövedelmet” vesz fel, akkor fizetnie kell a személyi jövedelemadó előlegen túl a járulékot, azonban, ha nincs havi jövedelme, akkor nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség. Hasonlóan alakul a vállalkozás által fizetendő közteher is. Az egyéni vállalkozó jövedelme után kell megfizetni a 13 százalék szociális hozzájárulási adót a gyermekgondozási díj folyósítása alatt. Azaz ez esetben sem kell megfizetni az ún. minimális alapokból szociális hozzájárulási adót.

A KATA adózás változásai

2026-ban a KATA már nem jelent valós alternatívát a GYED vagy GYES melletti munkavégzéshez, mivel csak főállású egyéni vállalkozók választhatják, így a kisgyermekes szülők többsége számára nem elérhető. A korábbi években kedvelt konstrukció helyett ma már az átalányadózás, a megbízási szerződéses forma vagy a részmunkaidős munkaviszony lehet a legéletszerűbb megoldás. Korábban a KATA adó mértéke akár 0 forint is lehetett, ha a kisadózó vállalkozó valamilyen ellátásban - például GYED, GYES vagy GYET - részesült. Ez a lehetőség 2026-ban már csak szűk kör számára érhető el, mivel a KATA kizárólag főállású egyéni vállalkozók számára választható, így a legtöbb kisgyermekes szülő kiesik a jogosultak köréből. Ezzel együtt megszűnt az a korábbi előny is, hogy a GYED vagy GYES ideje alatt automatikus adómentességet élvezett a kisadózó.

Egyéb lehetőségek és tudnivalók

Megbízási szerződés

A megbízási szerződés ideális választás lehet azok számára, akik nem folyamatos munkavégzést, hanem eseti vagy projektalapú feladatokat vállalnak GYED vagy GYES mellett. Ennek a jogviszonynak az egyik legnagyobb előnye, hogy rugalmasan köthető, nem kell hozzá egyéni vállalkozást indítani, és a munkaidő is tetszőlegesen alakítható. Fontos tudni, hogy a megbízási jogviszony nem automatikusan jár biztosítási jogviszonnyal. 2026-ban akkor számít a megbízott biztosítottnak, ha a díjazás eléri a minimálbér 30 százalékát havonta - ez jelenleg 87.240 forint. Hátránya, hogy a megbízási szerződés kevesebb munkajogi védelmet biztosít, és a jövedelem után a megbízottnak kell számolnia a járulékokkal, illetve a személyi jövedelemadóval is. Mivel a megbízás mögött nincs munkaviszony, nincs felmondási védelem vagy táppénz-jogosultság sem.

Részmunkaidős alkalmazotti jogviszony

Az egyik legbiztonságosabb forma a GYED vagy GYES melletti munkavégzésre a részmunkaidős alkalmazotti jogviszony. Ebben az esetben az édesanya munkaszerződéssel, bejelentett munkavállalóként dolgozik, jellemzően heti 4-6 órás időbeosztásban. Előnye, hogy a munkáltató gondoskodik a járulékok és adók megfizetéséről, az adminisztráció minimális, és a munkavállalót a Munka Törvénykönyve szerinti védelem is megilleti. Ugyanakkor 2026-ban is fontos tudni: ha az édesanya GYED mellett vállal munkát, a felmondási védelem már nem áll fenn automatikusan, még akkor sem, ha a gyermek még nem töltötte be a hároméves kort.

Személyes munkavégzés

A GYES folyósításának tartama alatt csak akkor nem kell a minimumkötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja. Jelen esetben az egyéni vállalkozás ügyeit a vállalkozó férje, illetve a bevételszerző tevékenységet az alkalmazottja végzi, tehát személyes munkavégzésről nincs szó. Hogy mit értünk a vállalkozó személyes munkavégzése alatt, nincs meghatározva. Arra vonatkozóan, hogy az egyéni vállalkozó helyett más látja el a vállalkozói feladatokat, köthető szerződés, és ez a szerződés igazolja, hogy az egyéni vállalkozó nem folytat személyesen tevékenységet, és a feladatait helyette ki fogja ellátni. Mindezek alapján javaslom, hogy olyan szerződés kerüljön megkötésre, amely tartalmazza, hogy az egyéni vállalkozó a gyermeknevelési támogatás (GYET) és a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósítása alatt semmilyen személyes tevékenységet nem végez, beleértve a számla kiállítást is. Ezen szerződéssel igazolható, hogy az egyéni vállalkozó helyett a szerződésben foglalt személy folytatja a keresőtevékenységet.

Tanácsok kismamáknak és leendő vállalkozóknak

Nehéz egzakt választ adni, mert ahogy már az előbbiekben is említettem, minden az egyéni élethelyzettől függ. Teljesen mást tanácsolok annak, aki főállás mellett kezdene el vállalkozni, és teljesen mást, akinek az nincs, és azonnal a vállalkozása válik a főállásává (jogi értelemben). Nekik ugyanis járulékot kell fizetniük az első naptól a saját vállalkozásukban, ráadásul a 8 órás minimálbér (vagyis inkább a garantált bérminimum, ami 2022-ben 260e Ft) alapján. Ez 100-120e Ft-os járulékterhet jelent havonta, így számukra még jelenleg is a KATA a legjobb adózási mód, hisz az csak havi 50e Ft, ami alatt nem lehet megúszni a járulékfizetést. A további költségeket nagyban meghatározza a tevékenység jellege (kell-e beszerezni árut, alapanyagot) és például az áfa kérdésköre is (pl. alanyi mentes egyéni vállalkozóknak nem kötelező a vállalkozói számla nyitása, de mindenki másnak igen). Ide rengeteg példát fel lehetne sorolni egyébként egy weboldal elkészítésétől kezdődően a személyes képzésünkön keresztül egészen a hirdetési költségekig, vagy bérleti díjig. Erre szoktam azt mondani, hogy mindenki írja össze a saját tevékenységére, hogy mi az, amire feltétlenül szüksége van, mi az, amit maga is meg tud csinálni, vagy meg tud tanulni (ugye itt a képzésnek is költsége van értelemszerűen), és utána ez már egy jó kiinduló alap tud lenni a további pénzügyi tervezéshez.

GYED és GYET folyósítása alatt lehetséges mentesülni a járulékfizetés alól, de GYES-nél ezt se ússzuk sajnos meg (kivéve ha nincs munkavégzés adott hónapban). Ekkor „csak” az év végi adók terhelnek bennünket.

Ha valaki gyorsan tervez következő babát, akkor szoktam mondani, hogy egy jól fizető főállásból jobban megéri újra elmenni babázni - igénybe véve a kedvezményszabály adta lehetőséget -, mint egy minimálbéres vagy katás vállalkozásból. Viszont azt érdemes tudni, hogy aki 50 ezer katát fizet, annak az ellátási alapja mindössze havi 108 ezer Ft jelenleg, a 75 ezer Ft-os katásoké pedig 179 ezer Ft, ami idén már szintén nem éri el a minimálbért sem.

Könyvelőre van szükségem?

Kormányzati oldalról 10 éve mást se hallunk, mint, hogy „katásoknak nem kell könyvelő”, ami az egész kérdéskör kiindulópontját jelenti. Bizonyos egyszerűbb adónemek (ez kb. csak a katára igaz egyébként) adminisztrációja is egyszerűsített, amihez nem feltétlenül kell havi díjas megoldásban könyvelőt megbízni. Viszont akkor is célszerű hozzáértő szakember segítségét igénybe venni időnként. Főként az elején, a vállalkozás elindításakor tud rengeteg időt, energiát és pénzt spórolni számunkra. Illetve későbbiekben eseti jelleggel tanácsadói keretek között is érdemes felkeresnünk, ha van néhány kérdésünk, vagy szeretnénk segítséget kapni 1-1 adminisztrációs teendő pontos elvégzéséhez akár év közben, akár év végén. Viszont ezt a megoldást is kizárólag csak azoknak szoktam javasolni, akik számára nem nyűg az adminisztráció, akiknek van erre idejük, akik szeretik a számokat, akiket nem ráz a hideg már egy számla kiállításától is, és nem utolsó sorban láttak már ÁNYK-t belülről (NAV nyomtatványkitöltő programja), mert mondjuk évekig saját maguk készítették az SZJA bevallásukat benne.

Rengetegszer látom, hogy a vállalkozók próbálkoznak ezzel a „saját könyvelés” dologgal, de aztán sokszor nagyot koppannak, mert nem (vagy már túl későn) látják be, hogy ez nekik nem való. Én őszinte ember vagyok, és mindig megmondom az ilyen ügyfeleknek, hogy szerintem ez az a pont, ahol inkább legyen egy állandó könyvelője. Sajnos ez sem garancia semmire sem, hiszen rengeteg kókler van ezen a piacon is, mint az összes többi szolgáltató piacán is. Ráadásul a könyvelők munkája láthatatlan, és ha valaki jó, az kb. soha nem derül ki 100%-ra pontosan, viszont ha valaki rossz, az meg már csak akkor, ha nagy a baj, és milliós tartozások vagy bírságok halmozódnak fel. Természetesen vannak nagyon szép ellenpéldák is a vállalkozók körében, amikor annyira precíz valaki és annyi mindennek utánajár, hogy sokszor magam is meglepődöm rajta. Őket mindig megdicsérem, és biztatom is, hogy „csak így tovább!”. De látni kell azt is, hogy nagyon nagy különbség van aközött, ha valakinek havi 1 bevételi számlája van, az is belföldre készül, és semmi költsége, mint azon vállalkozások között, akik importálnak-exportálnak, havi több száz számlájuk is lehet, mert mondjuk egy webshopot üzemeltetnek. Utóbbi ezerszer több szakmai tudást igényel.

tags: #eva #alany #vallalkozo #gyed #mellett