A Gyermekek Háza az egyik első olyan hazai iskola, amely vállalta a speciális nevelési igényű gyerekek integrált oktatását. Az iskoláról készült esettanulmány részletesen bemutatja, milyen szellemiség, nevelésfilozófiai alapállás jellemzi az iskola tantestületét és azt a gazdag tevékenységrendszert, amely lehetővé teszi, hogy a súlyos fogyatékosok is megfelelő fejlesztést kapjanak.
A Gyermekek Háza gyakorlatában a sérült gyermekek a befogadó osztály állandó tagjai, minden foglalkozáson, együttléten képességeiknek megfelelő mértékben, társaikkal együtt részt vesznek. Megvalósul tehát a teljes integráció. Az iskola pedagógusainak célja, hogy a gyermeket érdekeltté, aktívvá tegyék az ismeretszerzés folyamatában. A gyermekeket a kíváncsiság, a felfedezés és tapasztalás igénye jellemzi, ezért a tanulási folyamatok szervezésénél a kutató, felfedező, cselekvéses tanulás kerül előtérbe egyéni, kiscsoportos és csoportos tevékenységek keretében.
Az érzelmi biztonság és a fejlesztés módszertana
A pedagógusok mernek a gyermekek szükségleteiben gondolkodni. Amikor az ún. együttléteket figyeljük, a kívülállónak óhatatlan Maslow ötszintű piramisa kerül a látókörébe, amelyben az emberi szükségletek hierarchiáját mutatja be. A foglalkozásokon megfigyelhető, mennyire fontosnak tartják a gyermekek biztonságigényét, a védettség és elfogadottság érzésének kielégítését. Tudatos pedagógiai munkájukban manifesztálódik az a tény, hogy a gyermekek későbbi boldogulásában, az életben való helytállásában sokkal nagyobb százalékban érvényesül az érzelmi intelligencia fejlettsége, mint az IQ.
A tanulásszervezés minden mozzanatában nyomon követhető az érzelmi biztonság adására való törekvés. A pedagógiai programban a pedagógus szerepe elsősorban az együttműködésben nyilvánul meg. Az osztálytermek berendezésénél elsődleges cél, hogy lehetőséget biztosítson a frontális, a kooperatív kiscsoportos vagy páros, illetve az elkülönült, egyéni munkavégzésre. Így lehetőség nyílik az önálló feladatvégzésre is.
| Tevékenység típusa | Célja a fejlesztésben |
|---|---|
| Kooperatív munka | Együttműködési készség, szociális érzékenység fejlesztése |
| Egyéni feladatvégzés | Önállóság, saját tempójú haladás biztosítása |
| Páros munka | Kölcsönös egymásra utaltság, segítségadás |
Esettanulmány: Gyermekfejlődés a bölcsődei integrációban
A program sajátossága, hogy differenciált ismereteket nyújtó tananyaggal dolgozik. Márk esetében a gyermekvédelmi gyám íratta be a bölcsődénkbe, aki nagyon együttműködően és érdeklődően viselkedett, igyekezett a gyermekről a fontosabb információkat átadni. A kisfiú a nevelőszülőknél töltött harmadik napon került a bölcsődei csoportunkba, ekkor 35 hónapos volt.
A bölcsődei beszoktatását követő időszakban Márk beilleszkedett a csoport életébe, megismerte szokásainkat és szabályainkat. Mozgásának megfigyelésekor észrevehető volt, hogy mozdulatai gyorsak, de koordinálatlanok. Beszédértése jó volt, szóbeli kérésekkel jól lehetett irányítani, de beszéde nagyon nehezen volt érthető, egy-egy szóra korlátozódott. Megállapították, hogy a gyermek valamennyi képességterületen elmaradást mutat, egyéb pszichés fejlődési zavart azonosítottak nála, sajátos nevelési igényűvé nyilvánították.
A vizsgálatokat követően Márkot hetente egyszer vitte el a nevelőszülője fejlesztésre. A vizsgálatok és a fejlesztés megkezdését követő időszakban a kisfiú beszédfejlődésében folyamatos javulást tapasztaltunk, mire óvodába ment, már többszavas, viszonylag jól érthető mondatokban beszélt, szívesen énekelt és mondókázott. A dühkitörések is megmaradtak, egyes időszakokban gyakrabban, máskor kissé ritkábban jelentkeztek.
tags: #esettanulmany #projekt #bolcsode