Már-már felfoghatatlan, milyen mértékű fejlődésen megy keresztül egy magzat a terhesség 9 hónapja alatt. Mindössze egyetlen sejtből indulva intenzív ütemben növekszik, egyre differenciáltabb sejtjei, majd szervei, testrészei alakulnak ki. Az embrió csíralemezeiből jön létre a szív, a csontok, a tüdő, fejlődik ki a máj, az érzékszervek, stb. Hogy könnyebben el tudjuk képzelni, mekkora a baba a terhesség egyes szakaszaiban, gyakran mókásan gyümölcsökhöz, növényekhez hasonlítva jellemzik a kismamáknak szánt irodalmakban.
A 20. század elejéig teljes mértékben alvó lényeknek tekintették a babákat a pocakban, akiket csupán tapintással lehet stimulálni. Mára már biztosan állítható, hogy a 2. trimeszterre minden érzékszerv működik.
A terhesség kilenc hónapja nem csupán a várakozásról és a babaszoba csinosításáról szól, hanem egy elképesztő biológiai utazásról is, amelynek során egyetlen sejtből egy komplex, gondolkodásra és érzékelésre képes emberi lény fejlődik ki. Az anyai méh biztonságos félhomályában a kisbaba agya elképesztő sebességgel épül fel: percenként több százezer új neuron jön létre, és bonyolult hálózatok szövődnek, amelyek meghatározzák a későbbi kognitív képességeket, az érzelmi intelligenciát és a tanulási készséget. Amikor egy édesanya a kezébe veszi a pozitív terhességi tesztet, a méhében már javában zajlik az élet alapjainak lerakása.
Az érzékszervek fejlődése
A tudományos kutatások nyomán elmondhatjuk, hogy a magzatok érzékszervei már a várandósság felénél működnek. Egész testükkel érzékelik a magzatvíz áramlását és a méhlepény, köldökzsinór tapintását, hallják a külső hangokat, valamint az anya testének belső hangjait is (a véráramlás zúgását, az emésztés hangjait). Ismerkednek az ízekkel (szeretik az édes ízt, a keserűt viszont kerülik), és nézelődnek is az anyaméh derengő félhomályában.
Tapintás
A 7 hetes korban már tapint, a bőrén keresztül érzékeli a rezgéseket. Méhbeli környezetét és saját testét is tapintással érzékeli. A legkorábbi reflex (az ún. primitív vagy túlélőreflex) már az 5. terhességi héten kimutatható. Ez a visszahúzódási (összehúzza magát vagy elhúzódik) és megdermedési (mozdulatlanná válik, élettani folyamatai lelassulnak) reflex. Akkor aktiválódik, ha a baba veszélyt észlel.
Ízlelés és szaglás
Az ízlelőbimbó és a szaglóhám kialakulásának köszönhetően 15 hetesen ízeket és szagokat érez. Az ízlelőbimbók a 15. magzati hétre fejlődnek ki, a magzatvíz lenyelése során kialakuló ízpreferenciák között az édes íz vezet. A magzatvízben sokféle szag-illat tapasztalatot szerez, és ahogy az ízeknél, az illatoknál is az édeset kedveli.
Hallás
4 hónaposan hall, a hangokra szívfrekvencia-változással reagál, illetve zárt szemhéján keresztül a fényt és a sötétet is észleli. A 16. héttől észleli a hangokat. Az anya nyugodt szívhangja végigkíséri őt a méhbeli élete során, és állandó jelenlétével a biztonságot és kiszámíthatóságot nyújtja. A méhben az anya hangja hallható a legjobban, hisz azt a testének rezgései is továbbítják. Kutatások - melyek a magzatok szopási ritmusát vizsgálták - bizonyítják, hogy a babák már közvetlenül születésük után is képesek elkülöníteni édesanyjuk hangját más nők hangjától, azt szívesebben hallgatják. Hasonlóképp, édesapjuk hangját is felismerik, és jobban preferálják más férfiak hangjai között. A 25. hét környékén a baba hallása már egészen fejlett. Hallja az anya szívverését, a vér áramlását, és ami a legfontosabb: az édesanya hangját. A beszélt nyelv ritmusa és dallama már a méhen belül elkezdi formálni a baba agyának nyelvi központjait.
Látás
A 26. héttől már a szemét is tudja nyitni, a fény észlelésekor szívritmusa csökken, mozogni kezd. Vizuális élménye az anya hasfalán keresztül áthaladó fények esetében hasonló, mint amikor kezünkkel eltakarjuk a villanó lámpa fényét. A 7 hónapos magzat szívesen nézeget, a szemét nyitva tartja, különböző irányokba tekintget. A látás képessége alakul ki legkésőbb a magzati korban. A magzat a 16. héttől a szemhéján keresztül érzékeli a fényviszonyok változásait. A 24. héttől kezdi el a szemhéját kinyitni, és a 7. A magzat szemei a 25. héten már teljesen kifejlődtek, amelyeket időnként kinyit és becsuk. Csak a szivárványhártya színe nem alakult még ki a pigmentáció hiánya miatt, bár a szín már a megtermékenyítés pillanatában eldőlt az apa és az anya génjeinek köszönhetően.
Mozgásfejlődés és reakciók
9 hetesen alakulnak aprócska izmai, így képes mozgatni karját és lábát, 15 hetesen már kéz- és lábujjait is meg tudja mozdítani, ujját szájába veszi. Vizsgálatok szerint a 17-25. Bátran kijelenthetjük, hogy a magzat az újszülött teljes mozgáskészletével bír. Sőt a magzatok mozgásosságában egyéni különbségek fedezhetők fel. Ez az egyéni mintázat a teljes terhesség alatt jellemző, megmarad. A 18-20. héttől az édesanya is érezheti a baba mozgását, ficánkolását, ami igen fontos a várandósság tudatosulásában és az édesanya gyermekéhez való kötődésének kialakulásában is.
A magzat viselkedésében, mozgásában érzelemkifejezés figyelhető meg, például mosolyog, sír, a 23-24. héttől pedig a fizikai fájdalom jeleit mutatja. Az ultrahangos vizsgálatok alkalmával jellegzetes arckifejezéseket és gesztusokat figyelhetünk meg. A vizsgálatok során mosolygást, undort, szomorúságot, fáradtságot, búskomorságot véltek felfedezni a kutatók. Mosolyt és sírást már az 5. terhességi hónapban detektáltak a kutatók. Emellett félelemre utaló jelzések is megjelenhetnek. Erre példa, amikor is magzatvízvizsgálat alkalmával a magzatburokba hatoló tűre a baba mozdulatlanná válik, ledermed, szívritmusa megváltozik. Ijedtség, félelem megélésekor a baba az anya szíve irányába törekszik húzódni, a szívverés hangja nyugtatólag hat rá, biztonságot jelent számára. A 23-24. hétre kialakulnak a fájdalomingert szállító idegpályák, így a magzat arcán már a fájdalom megélése is tükröződhet.
A magzat minden új ingerre felfigyel. Az ismeretlen ingerre mozdulatlanná válik, szívritmusa csökkenni kezd, az inger irányába fordul. Ha az inger hosszabban fennmarad, a baba megszokja, megbarátkozik vele, a reakció intenzitása csökken, végül eltűnik. Ilyen például amikor az anya érintésekor ficánkol, s hirtelen az apa teszi az anya tenyerének helyére a kezét, hogy ő is felvehesse vele a kapcsolatot. Gyakran számolnak be csalódottan az apák, hogy a baba mozgása abbamarad. Ennek vélhető oka, hogy a baba észleli a változást. Ez lehet a tenyér mérete, hőmérséklete, vagy akár az anya érzelmi állapotának megváltozása is az apa érintésére.
A magzat egyensúlyérzéke tovább fejlődik, így finomítja a mozgásformákat, amelyeket egyre céltudatosabban végez. Például már meg tudja érinteni az ujjával az orrát és a hüvelykujját a szájába tudja venni. Mozgás során állandóan változtatja a helyzetét. A terhesség 25. hetében még rendelkezésre áll elég hely a magzatnak, hogy aktívan mozogjon. Az idő előrehaladtával azonban egyre kisebb lesz a mozgástere.
Ultrahangvizsgálat a 12.-14. héten 2. rész
A magzat érzelmi és szociális fejlődése
Az anyai méhben szerzett tapasztalatok, korai élmények és magatartás befolyásolja az alkalmazkodást, a környezetével való kapcsolatát, az anya-gyermek egymásra hangolódást, ami a későbbi kapcsolatainak is mintájául szolgál. A baba az ingereket komplex módon fogja fel. Egyszerre észleli a szagot, ízt, látványt, hangot, rezgést, majd mindezt sűrítve őrzi meg. Ezen élményekhez olyan jellegű információkat is képes társítani, hogy azok kellemesek vagy kellemetlenek voltak számára. Például egy orvosi vizsgálat során a műszertől megijedt és elhúzódott, vagy az anya simítása jólesett neki, és közelebb bújt a simogató kézhez. Tehát elraktározza, milyen viselkedési válasszal reagált rájuk.
A várandósság lehetőséget nyújt a ráhangolódásra és érzelmi párbeszédre. Tehát arra bíztatnék minden kismamát, hogy beszéljenek és énekeljenek magzatuknak. A tudomány mai állása szerint a magzatok már a méhen belül képesek tanulni, emlékezni, sőt álmodni is.
Ikerkutatások során a kutatók nemcsak egymást megsimogató vagy egymással civakodó, de puszilkodó magzati viselkedést is leírtak. Egyéb kutatások alátámasztják, hogy a baba osztozik az édesanya érzelmi állapotában. Hogy honnan kap róla információkat? Tudományos vizsgálatok támasztják alá, hogy a csecsemő születésekor veleszületett reflexekkel és tanult ismeretekkel, képességekkel is rendelkezik, melyeket az anyaméhben sajátított el és gyakorolt be.
A magzat fejlődését befolyásoló tényezők
A kismama étrendje közvetlen hatással van a magzat neurológiai érésére. Nem pusztán arról van szó, hogy „kettő helyett kell enni” - sőt, ez egy igen káros tévhit -, hanem arról, hogy a tápanyagok minősége és összetétele alapvetően meghatározza az agy fizikai felépítését.
Táplálkozás
A modern kutatások egyre többet foglalkoznak a kolin nevű tápanyaggal, amelyet gyakran az „agy vitaminjaként” emlegetnek. A kolin elengedhetetlen a sejtmembránok felépítéséhez és az acetilkolin nevű neurotranszmitter előállításához, amely a memóriáért és a tanulásért felelős. Ha az agyfejlődésről beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül az omega-3 zsírsavak, különösen a DHA (dokozahexaénsav) mellett. Az emberi agy jelentős része zsírból áll, és a DHA az agykéreg, valamint a retina egyik legfontosabb szerkezeti eleme. A vas szükséges a mielinizációhoz, ami az idegszálak körüli védőhüvely kialakulását jelenti. A jód a pajzsmirigyhormonok alapanyaga, amelyek közvetlenül irányítják a magzati agy növekedését és differenciálódását.
Környezeti hatások
Amikor az anya stressznek van kitéve, a szervezete kortizolt, azaz stresszhormont termel. A tartós, krónikus stressz hatására a baba agya „túlhuzalozódhat” az éberségre és a szorongásra. A fejlődő agy rendkívül sebezhető a toxinokkal szemben, mivel a vér-agy gát még nem alakult ki teljesen a magzatnál. A dohányzás és az alkoholfogyasztás hatásai jól ismertek, de érdemes figyelni a rejtettebb veszélyekre is.
Az anya és az apa szerepe
Az anyai jóllét közvetlenül fordítható le a baba agyi kapacitására. A sötét, csendes szoba és a lefekvés előtti relaxáció tehát közvetetten hozzájárul a baba idegrendszerének optimális fejlődéséhez. A rendszeres, mérsékelt testmozgás a terhesség alatt az egyik legjobb dolog, amit a baba agyáért tehetünk. Amikor az anya mozog, javul a keringése, ami azt jelenti, hogy a méhlepényen keresztül több oxigén és tápanyag jut el a magzathoz.
Az apa hangja is eljut a magzathoz. A mélyebb tónusú férfihangokat a magzatvíz gyakran még jobban is vezeti, mint a magasabb frekvenciákat. Ha az apa rendszeresen beszél a pocakhoz, énekel vagy mesél, a baba már a születése előtt megismeri őt. A támogató környezet része a harmonikus családi légkör is. Az agyfejlődés szempontjából a biztonságérzet az alap. Ha a kismama érzi, hogy nincs egyedül a feladataival és a szorongásaival, a szervezete több „kötődési hormont” (oxitocint) termel, ami jótékonyan hat a magzat fejlődő limbikus rendszerére.
A bél-agy tengely. Ma már tudjuk, hogy az anya bélflórájának állapota befolyásolja az immunrendszerét és az idegrendszeri gyulladásos folyamatokat, ami közvetve hat a magzat fejlődésére. A kismama táplálkozása - a sok rost, a fermentált élelmiszerek (joghurt, kovászos uborka, savanyú káposzta) - támogatja a hasznos baktériumok szaporodását.
A terhesség lelki vonatkozásai
A várandósság és a szülés a női életút kitüntetett időszaka, hiszen ez a kilenc hónap testi, lelki és párkapcsolati változások egész sorát hozza magával. Az első trimeszterre jellemző a tudatos és a tudattalan elmosódása: félelmek (akár a vetéléstől), furcsa álmok, emlékbetörések, gyerekkor felszakadása nagyon sokak számára jellemzővé válnak. Éppen ezért a hangulatingadozás nagyon jellemző erre az időszakra: az egyik pillanatban kitörő öröm, a másikban sírás, a racionális és az ösztönös érzékelés váltakozása, boldogság és félelem. Ebben az állapotban az anya számos dolgot átértékel: hiszen ilyenkor tudatosul benne, most már felelősséggel tartozik egy másik életért. Ez egyszerre csodálatos és nagyon ijesztő is, hiszen félre kell tenni az eddigi önző vágyakat, megváltozik a fontossági sorrend.
A második trimesztert szokás lelki szempontból a legkönnyebb, legboldogabb, felhőtlen időszaknak nevezni. A magzat állapotáról már nagyon sok mindent tud az anya, sőt, már határozottan érzi is a jelenlétét. Párkapcsolati szinten megkezdődik az az időszak, amikor már valóban közösen élhetik meg a babavárást: a magzat mozgását már nem csak a kismama, hanem párja is érzékeli, beszélhet is a magzathoz.
A harmadik trimeszterben leginkább a szülés közeledtével újulnak ki a félelmek. Ez az időszak valaminek a végét és egyben a kezdetét is jelenti. Ez az elengedés időszaka is: elengedni korábbi életünket, korábbi énünket és teljes szívvel várni és belevetni magunkat valami ismeretlenbe, újba.
Ultrahangvizsgálat a 12.-14. héten 2. rész
A várandósság időszaka alatt lelki egészségünk megőrzése érdekében sokkal nagyobb szükségünk lehet segítségre, mint más, kevésbé érzékeny életszakaszban. Erős megtartó erővel bír, ha kismamaként támaszkodhatunk közvetlen családtagjainkra, valamint a barátainkra, akikkel megoszthatjuk nem csak az örömeinket, hanem az esetleg felmerülő nehézségeinket is. Rendkívül fontos, hogy ne maradjunk magunkra a várandósság idején!