Épület létesítése és feltüntetése: Amit tudni érdemes

Egyre növekvő számban keresik meg irodánkat olyan ügyfelek, akik az illetékes Kormányhivataltól az épület bontására vagy jobb esetben fennmaradási engedély benyújtására vonatkozó határozatot kapnak. Mit tegyünk ahhoz, hogy ezeket az ügyeket elkerüljük? Ehhez ismernünk kell az építésre és az építéshatósági eljárásokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket, és már az építkezés, vagy olyan ingatlan vásárlása gondolatának felmerülésekor érdemes jogi szakemberhez fordulni, amelyet át akarunk alakítani, vagy bővíteni.

Az építési tevékenység jogi háttere

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 18. § (1) bekezdése szerint építési tevékenységet végezni az Étv-ben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad. Az Étv. 31. § (2) bekezdés szabályozza, hogy az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK) meghatározott alapvető követelményeket.

Előzetes tájékozódás és ellenőrzés

Mielőtt az építkezésre legalkalmasabb telket vagy már meglévő építményes ingatlant megvásárolnánk, a tulajdoni lapot és a hiteles térképmásolatot be kell szerezni és ellenőrizni, hogy a természetbeni állapot és a jogi állapot megegyezik-e. Telek ingatlan esetén a kerítés természetben lévő helyét földméréssel lehet ellenőrizni, míg az építményt is tartalmazó ingatlan esetén a telek és az épület felmérése, valamint az épületről az eladónál rendelkezésre álló, vagy az építéshatóságoktól beszerezhető műszaki dokumentáció lesz segítségünkre a jogi státusz megítélésében.

Mivel az építkezés vagy bővítéshez kapcsolódó legfontosabb szabályokat az Önkormányzatok által rendeletben elfogadott helyi építési szabályzatok (HÉSZ) tartalmazzák, mindenképpen érdemes mind annak szöveges, mind rajzos részét megtekinteni, kérdések esetén az ingatlan fekvése szerinti Önkormányzat főépítészi irodáján, vagy az építéshatósági eljárásban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalnál érdeklődni.

Az ingatlanokkal kapcsolatban további információ ismerhető meg az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszerből (ÉTDR), amely felületen helyrajzi szám alapján megtudható, hogy az épület rendelkezik-e például energetikai tanúsítvánnyal, vagy az új rendszer bevezetését követően milyen építési engedélyezési, vagy egyszerű bejelentési eljárással érintett, illetve készült-e az épületről feltüntetési vázrajz.

Ezen információk birtokában lesz az ingatlan vásárló abban a helyzetben, hogy ismerje az adott ingatlanra vonatkozó beépítési szabályokat: hol van az építési hely, amelyen belül az épületnek állnia kell, milyen szabályok vonatkoznak az előkert, az oldalkert, hátsókert távolságokra, a telek mekkora százaléka építhető be, milyen mértékű a zöldfelület mutató, milyen magas épület helyezhető el az ingatlanon. Az adott ingatlanra vonatkozó szabályok ismerete azért is fontos, mivel az építkezés során az építéshatóság, vagy rosszabb esetben az építésfelügyeleti hatóság is ezeknek a szabályoknak a megtartását fogja vizsgálni.

Az építési engedélyek típusai és követelmények

Melyek az építés alapvető szabályai?

Építési engedély nélkül végezhető tevékenységek

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében találhatjuk meg az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek felsorolását. Ezen építési tevékenységekhez nem szükséges sem engedély, sem a később ismertetésre kerülő egyszerű bejelentés sem, azonban ezen építkezéseknek is meg kell felelni az építési szabályoknak.

Egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységek

Mikor kell egyszerű bejelentéssel élni? Az Étv. 33/A. § rendelkezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési és bővítési munkákról. Eszerint egyszerű bejelentéssel történik:

• a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése,
• műemlék kivételével, a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint
• az 1) és 2) pontban foglalt építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.

A természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel kell bejelentse a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési, valamint az ehhez szükséges tereprendezési, támfalépítési tevékenységet, ha azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz. A természetes személy építtető - műemlék kivételével - egyszerű bejelentéssel kell bejelentse a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési, valamint az ehhez szükséges tereprendezési, támfalépítési tevékenységet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi. Saját lakhatásnak minősül minden olyan eset, amelynek során az építtető a lakóépületet vagy lakást életvitelszerű bentlakás céljából használja.

Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenység esetén:

• az építtető az építési tevékenységet kormányrendeletben meghatározott módon bejelenti a kormányrendeletben kijelölt szervnek,
• ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,
• a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú dokumentációt kell mellékelni,
• a bejelentéstől a kormányrendeletben meghatározottak szerint lehet eltérni.

Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenység kormányrendeletben meghatározott eseteiben az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni. A hivatkozott kormányrendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, amelyben a további részletszabályok megtalálhatók.

Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos határidők és következmények

Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenységet a bejelentéstől számított tíz éven belül meg kell valósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől.

Fontos tudni, hogy a hatósági bizonyítvány kiállításától számított 5 évig az egyszerű bejelentés szerinti építési tevékenységgel érintett lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetésváltoztatás jogszabályi feltételei fennállnak. Mi történik, ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem valósították meg az egyszerű bejelentés szerinti építési tevékenységet, azaz nem áll rendelkezésre a hatósági bizonyítvány, de részleges építési tevékenység már volt?

• az új lakóépület építése esetén az elkészült építményt le kell bontani,
• meglévő lakóépület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett építményrészt a visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani, és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani.

Abban az esetben, ha a fenti szabályok nem alkalmazhatóak, akkor az Étv. 34. § szerinti építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. Ebben az esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy ha az ingatlanon egy vagy több épületet is le kell bontani a tervezet épület felépítése előtt, akkor akár a bontáshoz is szükséges lehet építéshatósági eljárásra. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez képest nem hatósági bizonyítvány kiállítással végződik a megépült építmény jogi státuszának rendezése, hanem egy használatbavételi engedélyezési eljárással, amennyiben pedig az eredeti engedélytől eltérés történt, akkor fennmaradási engedélyezési eljárással.

Hatósági határozatok és az építésfelügyeleti eljárás

A hatósági határozatok (hatósági bizonyítvány, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély) lesznek azok a dokumentumok, amely alapján az épület jogilag is használatra készen áll, a lakóházba be lehet költözni, valamint az épület feltüntetésére vonatkozó, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzzal már kérni lehet az épületnek az ingatlan-nyilvántartásban és a térképen való feltüntetését.

Amitől tartunk - az építésfelügyeleti eljárás

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatások szabályait a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. Ebben a jogszabályban találhatjuk meg tehát az építési engedélyezési részletszabályokat és az Étv. valamint ezen jogszabály alapján fogja a kormányhivatal lefolytatni az épületfelügyeleti hatósági eljárást, amelynek eredményeképpen a bontási határozatok is kiadásra kerülnek.

Az építésfelügyeleti eljárás általában úgy indul, hogy a kormányhivatal bejelentést kap, amely alapján hatósági ellenőrzés indul. Ezen eljárást 60 napon belül kell lebonyolítani, amelynek keretében a hatóság helyszíni ellenőrzést tart. Abban az esetben, ha a helyszíni ellenőrzés során szabálytalanságot észlel, akkor hivatalból megindítja az építésfelügyeleti eljárást. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől - ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül van helye. Ez azt jelenti, hogy ha szabálytalanul is épült egy épület a fentiek szerint számított 10 év után annak lebontása nem rendelhető el.

A szabályosság vizsgálata

A kormányhivatalnak az Étv. 48. § szerinti szabályosságot az alábbiak szerint kell vizsgálnia:

• Szabálytalan a jogszerűtlenül, jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenység.
• Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha:
  1. a jogszabály alapján hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet
     • engedély vagy tudomásulvétel nélkül,
     • az engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően,
     • az engedély véglegessé válása nélkül - kivéve, ha a döntés azonnal végrehajthatóvá válik -, vagy
     • a végleges engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére;
  2. az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet
     • bejelentés nélkül,
     • természetes személy esetében 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült lakóépületben nem csak egy lakást kialakítva,
     • természetes személy esetében a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítését nem saját lakhatás biztosítása céljából, nem saját lakhatásra szolgáló lakóépület tekintetében, vagy
     • természetes személy építtető kivételével, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó lakóépület esetében bejelentéssel;
  3. ahhoz jogszabály alapján építési napló vezetése szükséges, valamint a tevékenységet építési napló hiányában végzik.
• Jogosulatlan az Étv-ben kifejezetten nevesített tevékenység, továbbá a vállalkozó kivitelezői tevékenység, ha az építési folyamat a törvényben és kormányrendeletben meghatározott résztvevője az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel, vagy a vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal, vagy a kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság felfüggesztésének időtartama alatt folytat kivitelezési tevékenységet.
• Szakszerűtlen az Étv-ben kifejezetten nevesített tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha:
  • azt - az Étv. 33/A. § szerinti építési tevékenység kivételével - a helyi építési szabályzat rendelkezéseitől eltérően végzik,
  • az Étv. 33/A. § szerinti építési tevékenység esetén a 13. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően végzik,
  • az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy
  • a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a közbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.

A lefolytatott építésfelügyeleti eljárás alapján az Étv. 48/A. § (1) bekezdés szerint, ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján - amennyiben az építmény, építményrész fennmaradása nem eredményez az életet, egészséget veszélyeztető használatot vagy állapotot - fennmaradási engedélyt ad, ha:

• az Étv.-ben, az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, vagy az építményt, építményrészt építési vagy más tevékenységgel szabályossá teszi, vagy
• az műemlékvédelmi érdeket nem sért.

Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság kötelezésként elrendeli:

• a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy
• - ha az építmény fennmaradása nem engedélyezhető - a lebontását.

Mit tegyünk építésfelügyeleti eljárás esetén?

Az építésfelügyeleti eljárás során az ügyfélnek joga van arra, hogy az eljárás iratait megismerje, amelynek legegyszerűbb módja, ha a hatóságtól az ÉTDR rendszerhez való hozzáférést igényel, hiszen minden ügyiratot a hatóság ebbe a rendszerbe tölt fel, vagy oda kerülnek megküldésre. Ezt az iratbetekintést célszerű megtenni, hiszen így lesz az ügyfél és a jogi képviselő is nemcsak elszenvedője, hanem aktív részese az ügynek, mivel ehhez minden rendelkezésre álló információ birtokában kell legyen.

Az eljárás során, különösen, ha egy régi épület bővítéséről van szó, a fent már említett összes információt, az ingatlanra vonatkozó szabályt érdemes beszerezni, mert nem kizárt, hogy éppen az ügyfél fog olyan információt adni a hatóság részére, amely releváns az ügyben. Abban az esetben, ha bontási határozatot kapunk, és még nem rendelkezünk jogi képviselővel, érdemes azonnal jogi segítséget igénybe venni, mert a bontási határozattal szemben fellebbezést nem lehet benyújtani, a jogorvoslat kizárólag a közigazgatási per indítása lehet.

Épületfeltüntetés az ingatlan-nyilvántartásban

Az épületfeltüntetés lényege és célja az, hogy egy elkészült felépítmény létezése rákerüljön a tulajdoni lapra, és a nyilvántartási térképre egyaránt. Ezzel válik az ingatlan-nyilvántartás részévé, vagyis hivatalosan így bizonyítható egy épület létezése.

Mikor van szükség épületfeltüntetésre?

Épületfeltüntetésre akkor van szükség, ha egy telken felépítettek egy vagy több épületet és szeretnék, ha az épületek (vagy a már meglévő épületeket érintő változások) a földhivatali tulajdoni lapon, valamint térképen is megjelenjenek. Szükséges elkészíteni az épületfeltüntetési változási vázrajzot, ha az épület körvonala, kiterjedése változik. Az ingatlan eladásakor szokott fény derülni arra, hogy nem szerepel az épület a térképen. Ha szerepel ugyan, de nem a valóságnak megfelelően, az általában a térkép elkészülését követően megvalósult, későbbi engedély nélküli, vagy nem engedélyköteles építkezések vagy hozzáépítések következménye. Új ingatlan vásárlásánál, ahol az önerőt lakáscélú hitellel kívánják kiegészíteni, feltétele lehet a hitel folyósításának az új épület feltüntetése. Amennyiben a hiteles térképmásolat nem egyezik a valósággal, vagy az ingatlan nincs rajta a tulajdoni lapon, akkor a bank megtagadhatja a lakáscélú hitel folyósítását, vagy megkövetelheti a földhivatal által érkeztetett épületfeltüntetés iránti kérelem benyújtását. Támogatás (pl. CSOK) és hitel igénylésénél is probléma, ha a valóság és a térképmásolat nem egyezik.

Az építmény feltüntetésének akkor is ugyanaz a menete mint a normális folyamat, ha az épület már régóta állt csak valamilyen okból nem lett feltüntetve és az épületfeltüntetést utólag szeretnénk megcsinálni.

Az épületfeltüntetés menete

Az épületfeltüntetéshez alap esetben szükséges egy földmérési dokumentáció elkészítése (melynek végeredménye a záradékolt változási vázrajz), az építésügyi hatóság által kiállított jogerős használatba vételi engedély vagy hatósági bizonyítvány, valamint egy ingatlan-nyilvántartási kérelem. A változás bejelentése kötelező, de erre az illetékes építésügyi hatóság is felhívja a tulajdonos figyelmét.

1. Feladat megbeszélése földmérővel: A földmérőnek tudnia kell a helyrajzi számot, valamint azt, hogy hány darab, mekkora és milyen funkciójú épület felméréséről lenne szó.
2. Terepi felmérés: A terepi felmérés során a földmérő az előre megbeszélt időpontban felméri az épületet. Az épületet csak kívülről kell felmérni, így nem szükséges a megbízónak a helyszínen lennie, csupán a telekre való bejutást kell biztosítania. Szükséges viszont egy ingatlan-nyilvántartási kérelem kitöltése valamelyik tulajdonos adataival és aláírásával, továbbá - amennyiben már rendelkezésre áll - a jogerős használatba vételi engedély eredeti példányának átadása.
3. Irodai feldolgozás és vázrajz készítés: A helyszíni mérés után történik az irodai feldolgozás, ahol a földhivataltól kapott digitális földmérési állomány és a helyszíni felmérés felhasználásával elkészül az épületfeltüntetési vázrajz, valamint a hozzá kapcsolódó műszaki dokumentáció. Az épületfeltüntetési változási vázrajz egy részletes, méretarányos térkép és a hozzá tartozó táblázat, amely az ingatlanon található épület pontos helyzetét, méreteit és változás előtti és utáni adatait tartalmazza. A vázrajz bemutatja az új épület elhelyezkedését a telekhatárhoz és más meglévő épületekhez viszonyítva az adott ingatlanon belül.
4. Földhivatali záradékolás: A földhivatal ellenőrzi, hogy a földmérési munka a jogszabályoknak megfelelően történt-e. A földhivatal a földmérő által készített dokumentumokat műszakilag megvizsgálja, hogy megfelel-e az előírásoknak és ha mindent rendben talál záradékolja azt.
5. OÉNY rendszerbe történő feltöltés: Újépítésű épületeknél a használatbavételi engedély, illetve egyszerű bejelentéssel épült, vagy bővített épületeknél a hatósági bizonyítvány kiadásának feltétele a záradékolt épületfeltüntetési vázrajz feltöltése az OÉNY rendszerébe. Az OÉNY rendszerre történő feltöltést követően az építési hatóság az ÉTDR rendszeren keresztül végzést küld a földhivatalnak arról, hogy a változás az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban és a tulajdoni lapon átvezethető.
6. Ingatlan-nyilvántartási átvezetés: A földhivatal az építésügyi hatóság végzését követően átvezeti a telket érintő változást a térképen és a tulajdoni lapon. Az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre a törvény szerint szintén 60 nap az ügyintézés határideje a földhivatalnak.

Speciális esetek az épületfeltüntetés során

Önálló tulajdonú épület feltüntetése

Önálló tulajdonú épület feltüntetéséről beszélünk abban az esetben, amikor a telek és a feltüntetendő ház, épület, vagy építmény tulajdonosa eltérhet egymástól. Például egy osztatlan közös tulajdonban lévő teleknek négy tulajdonosa van, de a telken álló önálló épületet csak két tulajdonos birtokolja. Ebben az esetben az épület önálló tulajdoni lapot fog kapni, és a telek helyrajzi száma mellett a /A, /B…stb. alátörés lesz az önálló tulajdonú épület helyrajzi száma. Ennek előnye, hogy a telek és az önálló tulajdonú épület külön tulajdoni lappal fog rendelkezni, önállóan is lesznek terhelhetőek.

Utólagos épületfeltüntetés engedély nélkül épült épület esetén

Ha az épület igazolhatóan 10 évnél régebben épült, akkor a fennmaradási engedélynél egyszerűbb műszaki tartalmú hatósági bizonyítványt kell igényelni és az építési hatóság már nem szabhat ki bírságot, valamint az épület elbontását is csak különösen indokolt esetben rendelheti el. Ha az épület 10 éven belül épült (és megfelel a HÉSZ-nek), akkor fennmaradási engedélyt kell kérni az építési hatóságtól az ÉTDR rendszeren keresztül, elektronikus formában. Fel kell keresnie egy építész mérnököt, aki elkészíti Önnek a fennmaradási engedélyhez tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációt. A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolni kell az építészeti-műszaki tervdokumentációt, hiteles térképmásolatot, hiteles tulajdoni lap másolatot, a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, a közműkezelők nyilatkozatait, a statisztikai adatlapot, polgármester településképi véleményét és meg kell fizetni az eljárás illetékét.

Bontás és új építés egyidejű feltüntetése

Előfordul, hogy az építkezés során lebontásra kerül néhány régi, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő épület is. Az épületfeltüntetési vázrajzon egy lépésben megoldható az elbontott épület, épületek törlése az ingatlan-nyilvántartásból és az új épület feltüntetése is, de ilyenkor a bontásról is kell valamilyen okiratot mellékelni. Ha van az elbontott épületről, építményről eredeti jogerős bontási engedély, akkor annak egyik példányát mellékelni kell az épületfeltüntetési vázrajzhoz. Abban az esetben, ha csak az építési engedélyben van megemlítve a bontás, akkor az önkormányzat építéshatósági osztályától kell kérni egy hatósági bizonyítványt, amely igazolja a bontás tényének megtörténtét.

Költségek és díjak

A földhivatalnak fizetendő ingatlan-nyilvántartási eljárási díj 10.600 Ft / helyrajzi szám, melyet az épületfeltüntetési dokumentáció záradékolásra történő beadásakor kell megfizetni. Látható, hogy a munkadíj sok tényezőtől függ, nem lehet minden munkára érvényes munkadíjat meghatározni ezért a feltüntetett árak tájékoztató jellegűek, ajánlattételnek nem minősülnek.

További földmérési tevékenységek

Telekhatárkijelölés

A telekhatárkijelölés egy földmérési eljárás, amelynek célja egy ingatlan (telek) határvonalainak pontos meghatározása és jogilag hiteles rögzítése a földhivatali nyilvántartásban. A módosított telkeknek továbbra is meg kell felelniük a jogszabályi előírásoknak (pl. telekméret, beépíthetőség). A tulajdonosok közös kérelme szükséges. Az eredmény az, hogy a helyrajzi számok nem változnak, csak a határvonal módosul.

Geodéziai felmérés (tervezési térkép készítése)

A geodéziai felmérés célja a földfelszín pontos térbeli leképezése, amelynek során a terepen található építmények, közművek, utak, domborzat, növényzet, határok stb. pozícióját és méreteit mérjük fel. A tervezési térkép egy részletes, pontos, méretarányos térkép, amelyet tervezők (építészek, mérnökök) használnak különféle tervek (építkezés, útépítés, közműépítés stb.) elkészítéséhez.

Közművezetékek geodéziai kitűzése, bemérése

A közművezetékek karbantartásához, megóvásához fontos helyének ismerete. A megépült közművezetéket nyílt árkosan vízszintes és magassági értelmemben történő geodéziai kitűzését és bemérését is elvégezzük. A felmérés alapján elkészítjük az úgynevezett Részletes Szakági Helyszínrajzot, mely tartalmazza a bemért közműnyomvonalat (szerelvényekkel együtt) és környezetét, nyomvonal-töréspontok azonosító pontszámát, magasságát.

tags: #epulet #letesitese #teher