Endometriózis, IVF és terhesség: útmutató a fogantatáshoz és szüléshez

Az endometriózis egy krónikus nőgyógyászati betegség, amely során a méhnyálkahártyához hasonló szövetek a méhen kívül, például a petefészkekben, a petevezetékekben, vagy akár a kismedence egyéb területein is megjelennek. Ezek a szövetek minden menstruációs ciklus alatt megduzzadnak és vérzés formájában kilökődnének, ha a méhen belül lennének, azonban a test nem képes ezeket a vérzéseket megfelelően eltávolítani. Ez fájdalmat, gyulladást és hegszövetképződést okozhat, ami akadályozhatja a reprodukciós folyamatokat, és számos esetben meddőséghez vezethet. Becslések szerint Magyarországon 180-200 ezer 15 és 39 év közötti nőt érint. A fogamzási problémákkal küszködő nők egyharmada endometriózistól szenved, aminek a legsúlyosabb szövődménye a meddőség.

Endometriózis és a terhesség esélye

Az egészséges nők minden hónapban körülbelül 20-25 %-os eséllyel esnek teherbe. Az endometriózis enyhe eseteiben ez körülbelül 7-10 százalék. A súlyosabb elváltozásokkal, hegesedéssel járó endometriózis esetén, amikor lezárt petevezetők, petefészekben jelen lévő csokoládéciszták vannak, a terhesség spontán létrejötte rendkívül nehéz lehet kezelés nélkül. A laparoszkópos műtéttel kezelt endometriózis esetében - bár végleges gyógyulásról nem beszélhetünk, de - van egy körülbelül 36 hónapos időszak, ami alatt 75 %-osra nő a terhesség esélye.

A terhesség kialakulásához egy fogamzóképes petesejtnek kell kijutnia a petefészekből, majd a petevezetéken keresztül a méhbe vándorolnia, ahol aztán a hímivarsejt megtermékenyíti, majd a megtermékenyített petesejt a méh falába ágyazódva elkezdhet növekedni. Az endometriózis azonban gyakran olyan összenövéseket eredményezhet, ami a petesejtet a petefészekhez közel elakaszthatja. Gátolhatja továbbá a petevezető mozgását, így megakadályozhatja, hogy a petesejtet felszedje. Leggyakrabban az endometriózis azonban ennél komplexebb módon akadályozza a fogantatást. Mindezen szövődmények ellenére sokszor az endometriózisban szenvedő nők is teherbe tudnak esni. Lehet, hogy ehhez egy kicsit hosszabb időre lesz szükség, de a legtöbb enyhe, mérsékelten súlyos endometriózisban szenvedő nő képes a fogamzásra. Az orvosok gyakran a mielőbbi teherbe esést javasolják, mert a betegség idővel súlyosbodhat. Minél régebb óta áll fenn az endometriózis, annál nagyobb a valószínűsége a meddőség kialakulásának.

Hogyan okoz az endometriózis meddőséget?

A petefészek és a petevezeték endometriózisa nehezíti meg a leginkább közvetlen módon a teherbe esést a kialakuló hegesedések és összenövések miatt, de más szervek érintettsége is növeli a meddőség esélyét a kismedencei gyulladás, az immunrendszer és a hormonális rendszer működésének felborulásán keresztül. A meddőség okai:

• Összenövések és hegesedés: Amikor a méhnyálkahártya nem a méhen belül helyezkedik el, hanem egy másik szerv felszínén, a szervezet védekezésképpen hegszövettel veszi azt körbe. Ennek a következménye lesz a hegesedés, és a szervek közötti összenövés, ami befolyásolja ezen szervek normális működését. A petefészek felszínén levő összenövések és hegesedés megnehezítheti a petesejt kijutását a petefészekből peteérés folyamán. A petevezető belfelszíne is hegesedhet, így a petesejt és a spermium nem tud a megfelelő helyre eljutni, és ha mégis bekövetkezik a megtermékenyítés, könnyebben alakulhat ki méhen kívüli terhesség is.
• Az immunrendszer téves működése: A spermium és a megtermékenyített petesejt az immunrendszer számára idegentestként van jelen a szervezetben. Tanulmányok szerint az endometriózisban szenvedő nőknél az immunrendszer megtámadja a megtermékenyített petesejtet, így csökkentve a sikeres terhesség valószínűségét. Az endometriózisban a hashártya által termelt folyadékban sokkal több a védekező sejt, így a szervezet gyorsan megtámadja az „idegen anyagot” jelentő spermiumokat is.
• Hormonális egyensúlyhiány: Az endometriózis befolyásolhatja a hormonháztartást, az ösztrogénszint egyensúlyának felborulása hatással lehet a petefészkek működésére és az ovulációra.
• Fájdalmas együttlét: Az endometriózis egyik tünete lehet a gyulladás és a szexuális együttlét alatti fájdalom, ami néha olyan mértékű lehet, hogy a nő sokszor elzárkózik a párkapcsolattól, és a teherbe esés esélye tovább csökken.

Az endometriózis diagnosztizálása és kezelése

Az endometriózist kezdetben nem könnyű felismerni, a tünetek és az intenzitás mindenkinél eltérő lehet. Bár a betegtörténet és az ultrahang eredmények már megalapozhatják a gyanút, de sokszor más kórképek, főként a gyulladásos bélbetegségek gyanúja is felmerülhet.

A biztos diagnózishoz a kezdeti stádiumban legelterjedtebben ma még laparoszkópiára van szükség. Ilyenkor kis lyukakat vágnak az alhason és egy vékony csőre erősített kamerával vizsgálják a kismedencét. Az optikai vizsgálaton kívül a laparoszkópia során egy szövetmintát is vesznek, amelyet aztán továbbítanak további vizsgálatokra.

Ha a diagnózis megerősítést nyer, megkezdődhet a kezelés. A fájdalomcsillapítás jellemzően minden esetben döntő, és ugyancsak fontos tudni, hogy tervezett-e az érintett nő gyermeket vagy sem.

• Fájdalomcsillapítás: Sokaknak elég lehet a vény nélküli fájdalomcsillapítók használata.
• Hormonális terápia: A hormonális egyensúlyra ható kezelések, mint például a fogamzásgátló tabletták vagy eszközök, segíthetnek a menstruációs ciklus felváltásában.
• Műtéti beavatkozás: Az esetek nagy részében szükség van az endometriumszövetek eltávolítására is azokról a területekről, ahol nincs helyük. Ez szintén laparoszkópos beavatkozás keretén belül történik, és akár véglegesen is rendezheti a helyzetet, ezt azonban nem lehet garantálni. Az endometriózis ugyanis az esetek jelentős részében a műtétet követően is kiújulhat.
• Alternatív és holisztikus gyógyászat: Az alternatív és holisztikus gyógyászat is jelentősen segíthet, például megfelelő étrenddel vagy stresszkezelési technikákkal.

Az IVF (lombikbébi) kezelés endometriózissal

Az IVF egy olyan eljárás, amelynek során a nő szervezetéből petesejteket nyernek ki, és egy embriológiai laboratóriumban megtermékenyítik a partner spermájával. Bár az IVF nem szünteti meg az endometriózissal járó összes problémát, nagymértékben megnövelheti a sikeres terhesség esélyét. Az endometriózisban szenvedő nők esetében az asszisztált reprodukciós technikákat, például az ICSI vagy a PICSI megtermékenyítési módszereket alkalmazzák.

Az IVF folyamata

1. Hormonális stimuláció: A petefészek-stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra. Az első lépésként a lehető legkisebb mértékű hormonális stimulációval a petefészkeket több tüsző növelésére serkentik.
2. Tüszőfolyadék leszívása: Ez altatásban történik, és a megérett petesejteket gyűjtik össze.
3. Megtermékenyítés: A leszívást követő néhány órán belül megtörténik a petesejtek spermiumokkal történő megtermékenyítése. Erre sor kerülhet konvencionális módon, a hímivarsejteket a petesejt mellé engedve, vagy az ICSI (Intracitoplazmatikus Spermium Injekció) eljárás keretében, amikor a spermiumokat mikromanipulációs eljárással mesterségesen juttatják a petesejtbe.
4. Embrió transzfer: A megtermékenyült és szabályosan osztódó embriók visszahelyezése (embriótranszfer) a petesejt leszívástól számított 48-72, esetleg 120 órával történik. Az embriókat először speciális tápoldatban tárolják, majd egy vékony katéter segítségével ultrahang vezérelt módon juttatják a méh üregébe. Az asszisztált hatching (AHA) eljárással az embrió beágyazódása, így az IVF-ET kezelés sikeressége növelhető. Az AHA során az embriót körülvevő zóna pellucidán kis nyílást ejtenek, így az embrió könnyebben szabadul ki a burokból és tapad meg a méh nyálkahártyáján.

A saját IVF-ciklusok sikerességi aránya a 37-40 év közötti nők esetében 36 %, a 37 év alatti nők esetében pedig akár 58 % is lehet.

Egyéb asszisztált reprodukciós módszerek

• IUI (intrauterin inszemináció): Ez a méhen belüli megtermékenyítési módszer akkor előnyös, ha a spermiumok száma vagy mozgékonysága korlátozott, vagy a méhnyaknyák nehezebben átjárható az ondósejtek számára. Az eljárás során célirányosan jól mozgó spermiumokat juttatnak a méh üregébe egy vékony katéter segítségével a tüszőrepedés időpontjában.
• Hormonális támogatás: Amennyiben a kivizsgálás hormonális eltérést mutat (pl. magas TSH- vagy prolaktinszint), akkor ennek korrigálása már önmagában megfelelő kezelés lehet. Ilyenkor hormonális támogatással elérhető, hogy a tüszőérés folyamata megfelelően alakuljon és időzített együttléttel a terhesség is létrejöhet.

A terhesség lefolyása endometriózis esetén

A terhesség alatt az endometriózis tünetei jelentősen enyhülnek vagy megszűnnek. Mivel a terhesség alatt nem következik be menstruáció, az ezzel kapcsolatos panaszok sem jelentkeznek. A várandósság alatt növekvő progeszteronszint hatására lassul az endometriózisos szövetek növekedése, továbbá az immunrendszer változásai miatt csökkenhet a gyulladás mértéke. Szülés, illetve a szoptatás befejezése után az endometriózissal járó panaszok visszatérnek.

Az endometriózis a tünetszegény állapot ellenére növeli a terhességi komplikációk esélyét. Mivel a betegség érinti a méh szöveteit is, nehezebbé válik a beágyazódás és a terhesség fenntartása, magasabb a vetélés kockázata (egyes felmérések szerint 35%), különösen a terhesség korai szakaszában. A növekvő magzat az endometriózis által érintett méhben növelheti a terhességi fájdalmak intenzitását. A gyulladásos állapot, a hormonális és immunrendszert érintő rendellenességek miatt magasabb a koraszülés kockázata. Előfordulhat a placentával kapcsolatos komplikáció (placenta previa) a várandósság alatt és a szülés során, emiatt gyakrabban válik szükségessé császármetszés.

tags: #endometriozis #ivf #szules