Amikor egy pár belevág a lombikprogramba, sokszor érzik úgy, hogy sodródnak, egyik esemény követi a másikat és alig tudják követni, hogy mi miért történik. Igyekszünk választ adni egy-két fontos kérdésre, különösen az embriók osztályozásával és kiválasztásával kapcsolatban.
A lombikprogram menete és az embriófejlődés
A meddő párok egy részénél a mesterséges megtermékenyítés jelenti a problémák megoldását. Ilyenkor a pácienseknek meghatározott hormonkészítményeket kell a szervezetükbe juttatniuk az orvosi előírásoknak megfelelően. Ennek hatására nem csak egy tüsző fejlődik ki a petefészekben, mint a spontán ciklus során, hanem több. A több tüszőből több petesejt lesz.
A lombik kezelés folyamán az érett petesejteket leszívják és laborkörülmények között segítik a megtermékenyülésüket. Ezeket egy altatásban végzett rutineljárás során leszívják a petefészkekből (punkció). Minél több a petesejt, annál több embrió létrejöttére van esély.
A leszívást követően a tüszőket tartalmazó folyadék az embriológushoz kerül, aki megkeresi benne a petesejteket. Ezeket megfelelő táptalajba helyezi, melyet direkt erre a célra fejlesztettek ki. A férj spermiumait eközben tisztítják, centrifugálják, így készítik elő a megtermékenyítésre.
Ha a spermakép jó, a megtermékenyítés hagyományos módon, rácseppentéssel történik, azaz a spermium magától termékenyíti meg a petesejtet. Amennyiben a meddőség oka a gyenge minőségű spermakép, akkor arra van szükség, hogy a spermiumokat mikromanipulációs eljárással mesterségesen juttassuk a petesejtbe (Intracitoplazmatikus Spermium Injektálás, ICSI).
A petesejteket tehát megtermékenyítik a partner spermiumaival, és az embriók fejlődésnek indulnak. A megtermékenyítés után az embriót a laboratóriumban öt-hat napig megfigyelés alatt tartják.
Az embriók osztályozása és minősítése
Viszont embrió és embrió között is van különbség, így az embriókat osztályozzák. A visszaültetésre kerülő embriók kiválasztása az embriológus feladata, akinek igen nehéz a dolga, mivel a helyes választás nagy mértékben meghatározza lombikprogram kimenetelét. Az embriók osztályozására többféle rendszer is létezik, ám mind egyazon alapelvre épül.
Az embrió minőségét számos tényező befolyásolja. Kulcsfontosságú elsősorban az ivarsejtek - a petesejt és a spermium - minősége, hiszen belőlük jön létre az embrió. A petesejtek és a spermiumok minőségét a laboratóriumban befolyásolni nem lehet, mivel ez függ a pár életkorától, genetikai hajlamaiktól és a nő petefészkeinek reakciójától a hormonális stimulációra.
A petesejtek, így az embriók minősége is természetes módon romlik a nők életkorának előrehaladtával. A 40. év betöltésével nemcsak a spontán terhesség kialakulásának esélye csökken, de egyre gyakoribbak a genetikai rendellenességek is a petesejtekben. Emiatt az IVF-kezelés eredményessége csökken és a terhesség közbeni szövődmények kockázata is magasabb. A megfelelő orvosi eljárások megválasztásával és a jó minőségű embriók kiválasztásával viszont a 40 év feletti nőknél sem kizárt a terhesség.
Az embriók minőségét az embriológusok határozzák meg. Az embrió értékelése többfázisú és nagyon gondosan elvégzett folyamat. Magában foglalja a meghatározott ismérvek szerinti embrióértékelést, mint a kinézetük és a sejtosztódás gyorsasága.
A 3-as szám az embrió fejlődési szakaszát azonosítja. A két betű pedig azt jelöli, mennyire hibátlan az embrió. A sikerességi ráta tekintetében BB-ig nagyon jó eséllyel indulsz neki a terhességnek.
Klinikákon szorosan együttműködik két laboratórium - az embriológiai és a genetikai. Az embriológiai laboratóriumban történik a petesejtek megtermékenyítése a spermiumokkal - itt jön létre az embrió. Míg a genetikai laboratóriumban az esetleges genetikai betegségek és más rendellenességek kiszűrése céljából tesztelik az embrióból vett mintát.
IVF time-lapse képalkotás | Sunway Termékenységi Központ
Az embriótranszfer időzítése: 3. vagy 5. nap?
Az embriók visszaültetése a méhbe a második, harmadik vagy ötödik napon lehetséges. Az embriótranszfer napját általában az embriók mennyisége és minősége határozza meg. Minden az egyedi esetek értékelésétől függ. Minden párnak megvannak a maga sajátos igényei, ezért más-más megközelítést igényel.
- Ha valakinek egy-két embriója van, a második napi embriótranszfer az ideális, amikor az embriók 4 sejtesek, hiszen minden fejlődésnek indult embriót visszahelyezünk.
- Ha több embrió van, akkor a harmadik napi embriótranszfer a jobb, mert ilyenkor a plusz egy napi várakozás segíthet az embriók szelektálásában.
- Ha sok jó minőségű, 8 sejtes embrió van a harmadik napon, nehéz kiválasztani a legéletképesebbeket. Ilyenkor lehet továbbvinni őket az ötödik napig, amikor egy részük blasztocisztává (hólyagcsírává) fejlődik. A blasztociszták alkalmasak a visszaültetésre, ez az ötödik napi stádium.
A fejlődés első 3 napja alatt az embrió a korai sejtosztódás folyamatán megy keresztül. Ekkor az embrió alkalmassága elsősorban a petesejtek minőségétől függ, és még túl korai lenne mindkét ivarsejt (petesejtek és spermiumok) genompotenciáljának valódi megvalósulása. Nagyobb számú embrió esetén sok embrió 3 napos tenyésztés után nagyon hasonló. Ezen a ponton nehéz meghatározni, hogy melyik a valóban legígéretesebb.
Egyszerűen fogalmazva, jobb, ha hagyjuk, hogy az embriók önmagukban mutassák meg potenciáljukat, és gondosan megfigyeljük, hogy melyek képesek a blasztociszta stádiumba (a tenyésztés 5. napja) fejlődni. A tenyésztés meghosszabbítása lehetőséget ad arra is, hogy az embriót genetikai vizsgálatnak vessük alá, amelyet a jelenlegi technikákkal csak a fejlődés egy bizonyos szakaszában (expandált blasztociszta, kinyúló blasztociszta), azaz legkorábban az 5. napon lehet elvégezni.
Klinikákon előnyben részesítik a krioembriótranszfert (KET), vagyis a fagyasztott embriók beültetését. A KET sikerességi rátája nagyobb, mint a friss embriók beültetése. A friss embriót szigorúan a petesejt megtermékenyítése utáni 5-6. napon vissza kell ültetni az anyaméhbe. Krioembriótranszfer esetében jobban fel tudjuk készíteni a méhnyálkahártyát az embrió befogadására és ki tudjuk választani a beültetés optimális időpontját.
Az embriók kiválasztása és a beültetések száma
Amennyiben több embrió is megtermékenyült, nagyon fontos, hogy azt ültessék be, amelyik a legnagyobb valószínűséggel lesz a befutó. Az in vitro embriótenyésztés alapvetően egy szelekciós folyamat. Az egyes embriók fejlődését folyamatosan értékelik, és döntést hoznak arról, hogy melyik embriónak van a legnagyobb esélye a sikeres beültetésre.
Jó minőségű, tehát genetikai rendellenességek nélküli és helyes sejtosztódás-dinamikát kimutató embrió kiválasztásával nő az IVF-kezelés sikerességének esélye. Az IVF-kezelés eredményességét viszont számos más tényező is befolyásolja, mint például a nő életkora, egészségügyi állapota stb.
Az IVF kezelés elsődleges célja egészséges gyermek megszületése. Ahhoz, hogy növeljük a terhesség létrejöttének esélyét, több embriót is be lehet ültetni, ez azonban a többes terhességek számának növekedéséhez vezethet. A többes terhesség viszont számos kockázatot jelent mind az anyára, mind pedig a magzatra nézve.
A magyarországi jogszabályok bizonyos esetekben 3 vagy akár 4 embrió beültetését is lehetővé teszik. A kettőnél több embrió visszahelyezése azért sem ajánlott, mert emeli a háromszoros ikerterhességek kockázatát - hangsúlyozták a The Lancet című orvosi folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány szerzői. Nagy-Britanniában a szigorú szabályozás következtében 2010-ben az összes lombikbébi-eljárás közül csak 4 százalékban ültettek be három embriót, 65 százalékban kettőt, 31 százalékban pedig egyetlen embriót ültettek be.
| Beültetett embriók száma | Szülési arány (%) |
|---|---|
| 1 | 31 (becsült) |
| 2 | 33 |
| 3 | 25 |
A most közzétett tanulmány szerzői - Scott Nelson, a Glasgow-i Egyetem és Debbie Lawlor, a Bristoli Egyetem kutatója - 124 ezer IVF-ciklus adatait elemezték, amelyeket 2003 és 2007 között Nagy-Britanniában hajtottak végre. Adataik szerint a 40 évnél fiatalabb nőknél, akiknek két embriót ültettek be, a szülési arány átlagosan 33 százalék volt. Három embrióval ez az arány 25 százalékra csökkent, noha ennek pontos okát nem találták a kutatók. Nelson mindazonáltal úgy véli, a többszörös terhességek miatti nagyobb vetélési kockázat lehet a magyarázat.
Látszik tehát, hogy nagyságrendileg 50% az esélye a sikerességnek, ami nagyon-nagyon jónak mondható. Azt tegyük hozzá, hogy mivel lombik kezelést általában azok kapnak, akiknél természetesen nem jön össze a baba, így ezek a statisztikák ezektől a pároktól származnak.
Beágyazódás és további sikerek
Az embrió beültetése után több kulcsfontosságú folyamatra sor kerül. Az embrió igyekszik megtapadni a méh falán, amit a szaknyelv nidációnak nevez. Ha a beültetés sikeres, az embrió elkezdi termelni a hCG hormont, ami a terhesség korai indikátora.
Asszisztált hatching eljárással az embrió beágyazódása, így az IVF-ET kezelés sikeressége növelhető. Az AHA (asszisztált hatching) során az embriót körülvevő zóna pellucidán kis nyílást ejtünk, így az embrió méhbe ültetésekor az embrió könnyebben szabadul ki a burokból és tapad meg a méh nyálkahártyáján.
Az embriókat körülvevő burok, a zona pellucida eredetileg fontos szerepet játszik a petesejt megtermékenyülésében, ugyanis a petesejtet körülvevő sok spermium közül csak egyetlen áthatolását engedi. Ezen kívül védi a petesejteket mind mechanikai, mind immunológiai behatásoktól, miközben azok a petevezetőben vándorolnak. Viszont az embrióknak ki kell tudniuk kelni ebből a burokból, hogy megtapadjanak a méh nyálkahártyáján. A folyamat neve hatching, általában a megtermékenyítést követő ötödik napon történik meg. Ahogyan az embrió növekszik, szétfeszíti ezt a burkot. Ha nem képes rá és nem tud kibújni, akkor megtapadni sem képes, így elpusztul.