A terhességi toxémia (preeclampsia)

A terhességi toxémia, ismertebb nevén preeclampsia, egy olyan állapot, amely a terhesség második felében, általában a 20. hét után jelentkezhet. Ez egy több szervrendszert érintő komplikáció, amely súlyos esetekben mind az anya, mind a magzat életét veszélyeztetheti.

A preeclampsia diagnózisa általában a magas vérnyomás és a vizeletben megjelenő fehérje (proteinuria) együttes jelenlétével állítható fel. Korábban a testszerte jelentkező vizenyőt (ödéma) is a tünetek közé sorolták, de ma már tudjuk, hogy ez más okok miatt is kialakulhat, így nem mindig kritérium a diagnózishoz.

A betegség hátterében gyakran a magzati lepény (placenta) működési zavara áll. A lepény fejlődésének rendellenessége, vagy a lepényt ellátó erek nem megfelelő fejlődése csökkentheti a magzat oxigén- és tápanyagellátását. Ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a magzat fejlődését, leggyakrabban méhen belüli növekedés elmaradását, koraszülést és alacsony születési súlyt eredményezve.

Az elsődleges terhességi toxémia

Az elsődleges toxémia esetén a problémát a méhlepényben fellépő szelektív sejtpusztulás okozza. Ennek hátterében az áll, hogy a magzat és az anya fehérje (antigén) szerkezete nagyon hasonló. Emiatt nem indul be időben a lepénybolyhokat védő (blokkoló) antitestek termelődése. Következésképpen a lepénybolyhok ki vannak téve az anyai sejtes immunrendszer támadásának.

A tünetekért és a betegség lefolyásáért alapvetően két, a méhlepény keringését szabályzó hormon egyensúlyának megbomlása felelős. A tromboxán hatásai érvényesülnek: az érfal átjárhatósága növekszik, ami testszerte vizenyőben és fehérjevizelésben mutatkozik meg. Az érösszehúzódás következtében magas vérnyomás alakul ki. A fokozott trombózishajlam és a lepénykeringés csökkenése miatt lepényelégtelenség lép fel.

Az elsődleges toxémia az első terhesség betegsége. Oka az anya és a magzat közötti immunológiai összeférhetetlenség. Első terhességnél nem termelődnek azok a védő antitestek, melyek beborítják a lepénybolyhokat, így védik meg a lepényt az anyai immunrendszertől. A lepény pusztulása felborítja a lepénykeringés szabályozásáért felelős két prosztaglandin (prosztaciklin, tromboxán) egyensúlyát. Ez váltja ki a jellemző tüneteket. A későbbi terhességek során a védő antitestek termelődése gyorsan megindul, így az elsődleges toxémia nem ismétlődik (azonos apától).

Immunrendszer és antitestek

A másodlagos ("rárakódásos") terhességi toxémia

A másodlagos, vagy "rárakódásos" terhességi toxémia már meglévő alapbetegségek talaján alakul ki. Ilyen alapbetegségek lehetnek a vesebetegség, a magas vérnyomás és/vagy a cukorbetegség.

A terhességi toxémia fő tünetei

A terhességi toxémia legfontosabb és legjellemzőbb tünetei:

  • Magas vérnyomás.
  • Fehérjevizelés (proteinuria).
  • Testszerte megjelenő vizenyő (ödéma).
  • Fokozódó lepénykeringési elégtelenség.

Tünetek grafikonja

A terhességi toxémia lehetséges komplikációi

A kezeletlen vagy súlyosbodó terhességi toxémia számos veszélyes szövődményt okozhat mind az anya, mind a magzat számára:

  • A magzat szempontjából: sorvadás, fulladás, növekedés visszamaradása, koraszülés, idő előtti lepényleválás.
  • Az anya szempontjából: epilepsziás görcsroham (eclampsia), HELLP-szindróma.

A legsúlyosabb esetekben az anyánál epilepsziászerű görcsök (eclampsia) és HELLP-szindróma (hemolysis, elevated liver enzymes, low platelet count = vörösvérsejtek szétesése, megemelkedett májenzimek, alacsony vérlemezke szám) léphet fel. A HELLP-szindróma különösen alattomos forma, ahol a vérnyomás csak mérsékelten emelkedett, miközben a laboreredmények már súlyos eltéréseket mutatnak. Ezért a rendszeres vérvizsgálat kulcsfontosságú.

Szövődmények: Preeclampsia, HELLP szindróma, magzatvíz-rendellenességek - Kismama | @LevelUpRN

A terhességi toxémia diagnózisa és szűrése

A terhességi toxémia felismerése kulcsfontosságú a későbbi szövődmények megelőzése érdekében. A magyarországi terhesgondozás során minden kismamát rendszeresen ellenőriznek a terhesség teljes időtartama alatt.

A legfontosabb előjelek megfigyelése, melyek a gondozó orvos felelőssége:

  • Tartósan 90 Hgmm feletti artériás középvérnyomás (Számítása: 1x felső érték + 2x alsó érték / 3).
  • Heti 0,5 kg-ot meghaladó testsúlynövekedés.
  • A 24. héten mért magas szérum-kreatininszint.

A vérnyomás és testsúly mérésével, a vizeletfehérje rendszeres meghatározásával a betegség hatékonyan szűrhető. A magzat állapotának vizsgálata ultrahang és kardiotokográfia (magzati szívműködés és a méhtevékenység egyidejű vizsgálata) segítségével lehetséges.

A modern diagnosztikában egyre nagyobb szerepet kapnak bizonyos biomarkerek, például az sFlt-1 és a PlGF arányának vizsgálata. Ezek segíthetnek annak eldöntésében, hogy valóban preeclampsiáról van-e szó, illetve megbecsülhető a rövid távú kockázat.

Az első trimeszterben (11-14 hét között), a klinikai tünetek megjelenése előtt már diagnosztizálhatóak a korai preeklampszia tünetei. A szűrés során figyelembe veszik az anya életkorát, testsúlyát, általános anamnézisét, kórelőzményeit, vérnyomást mérnek, speciális ultrahangvizsgálatot végeznek, valamint vérvétellel két specifikus fehérje (PAPP-A, PlGF) mérését végzik. A PlGF fehérje alacsony szintje azt jelzi, hogy a méhlepényi erezet állapota nem megfelelő.

Ultrahang vizsgálat

Nem minden terhességi magas vérnyomás jelent preeclampsiát. Létezik úgynevezett gesztációs hipertónia, amikor fehérjevizelés és szervi érintettség nélkül emelkedik a vérnyomás. Ugyanakkor az állapot átcsaphat toxémiába, ezért a gondos követés elengedhetetlen.

A terhességi toxémia kezelése

A kezelés alapelve mindig az anya biztonsága, miközben a magzat érettségét is figyelembe kell venni. A vérnyomás csökkentése az orvos elsődleges feladatai közé tartozik.

Az Egyesült Államokban a kalciumcsatorna blokkoló nifedipinnel értek el jó eredményeket. Ma már tilos a folyadék- és sómegvonás, hiszen a beteg vértérfogata éppenséggel kisebb a normálisnál.

Enyhébb esetekben szoros ambuláns ellenőrzés, pihenés, vérnyomáscsökkentő terápia és magzati monitorozás elegendő lehet. Súlyosabb esetben kórházi felvétel szükséges.

Az eklampszia kezelése a világ legtöbb helyén az Egyesült Államokban kidolgozott Pritchard-séma szerint történik, melynek legfontosabb gyógyszere a vénás és izomban, valamint infúzióban adott magnézium-szulfát. A görcsmegelőzésben a magnézium-szulfát adása bizonyítottan hatékony, különösen eclampsia veszélye esetén.

Szükség esetén kórházi megfigyelést rendel el az orvos, a lepénykeringést serkentő, a lepény tromboxántermelő képességét csökkentő gyógyszeres kezelést ad. Veszélyhelyzet esetén beindítja a szülész vagy császármetszéssel fejezi be a terhességet.

A végleges megoldást azonban a szülés jelenti, hiszen a kóros lepény eltávolításával a folyamat kiváltó oka megszűnik. A szülés időzítését gondos mérlegelés előzi meg: mennyire érett a magzat tüdeje, milyen gyorsan romlik az anya állapota, fennáll-e közvetlen életveszély. Koraszülés esetén a neonatológiai ellátás jelentősége felértékelődik.

Gyógyszerek terhességi toxémiára

Megelőzés

A magas rizikójú várandósoknál - például korábbi preeclampsia, többes terhesség, krónikus hipertónia vagy autoimmun betegség fennállása esetén - az alacsony dózisú aszpirin adása bizonyítottan csökkenti a betegség kialakulásának esélyét. Ennek alkalmazásáról azonban minden esetben a kezelőorvos dönt.

A szűrés által meghatározott magas kockázatú csoportnál alkalmazott megelőző kezeléssel a toxémia kialakulása elkerülhető, vagy jelentősen késleltethető, így a magzat életkilátásai lényegesen javíthatóak. A kezelést, orvosi felügyelet mellett történő, alacsony dózisú aszpirin (100-150 mg) adásával végezzük. A kezelés csak akkor hatásos, ha a 16. hét előtt elkezdik.

A terhességi toxémia nem ér véget a szüléssel

A szülést követő napokban is fennállhat a vérnyomás-emelkedés, sőt, ritkán postpartum eclampsia is kialakulhat. Ezért a gyermekágyas időszakban is szükséges az ellenőrzés.

Hosszabb távon a preeclampsián átesett nők esetében nagyobb a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A kutatások azt mutatják, hogy az ilyen terhesség a női szervezet „stressztesztjeként” is felfogható: ha a keringési rendszer sérülékenyebb, az a későbbi évtizedekben magas vérnyomásban, szívbetegségben jelentkezhet. Ezért a szülés után is fontos az egészséges életmód, a testsúlykontroll és a rendszeres vérnyomás-ellenőrzés.

tags: #elsodleges #terhessegi #toxemia