A köldökzsinór, hivatalos nevén magzati mellékrész, létfontosságú kapcsolatot teremt a fejlődő magzat és a méhlepény között, biztosítva a növekedéshez és fejlődéshez szükséges tápanyagokat és oxigént.
A köldökzsinórban futó erek - két verőér (artéria) és egy visszér (véna) - szállítják a vért a magzat és a méhlepény között. Ezen ereket egy kocsonyás anyagú kötőszövet, az úgynevezett Wharton-kocsonya veszi körül, amely rugalmas és zselés állagú. A Wharton-kocsonya elengedhetetlen a benne futó erek védelméhez, így biztosítva a magzat folyamatos tápanyagellátását.
A verőerek a friss, oxigénben dús, tápanyagokban gazdag vért szállítják a magzathoz, amely a fejlődéséhez szükséges „táplálék”. A köldökzsinórban futó erek hosszabbak, mint maga a zsinór, spirálisan futnak a Wharton-kocsonyában, ami rugalmasságot biztosít. Ez a rugalmasság védi az ereket a nyomástól és a megtöretéstől, még akkor is, ha a magzat játszik vele.
A nagyobb, 25-30 hetes magzatok gyakran játszanak a méhben, és ilyenkor előfordulhat, hogy a köldökzsinór rátekeredik a végtagjaikra, törzsükre vagy nyakukra. Ez a jelenség nem ritka, az újszülöttek körülbelül negyede születik így. Szerencsére ez általában nem okoz problémát, csak akkor, ha a zsinór megfeszül vagy meghúzódik.
A köldökzsinór hossza általában 55-60 cm, és magzati eredetű, érett kocsonyás kötőszövetből áll. A benne futó három nagy ér - két artéria és egy véna - speciális funkciót lát el: az artériák "vénás", míg a véna "artériás" vért szállítanak, a véráram szívhez viszonyított irányától függően.
A köldökzsinór két artériája a magzati belső csípőverőerekből ered, és a méhlepény magzati bolyhaiban hajszálerekig elágazódik. Itt történik az anyagcsere: a magzat salakanyagait adja le, miközben oxigént és tápanyagokat vesz fel az anyai vérből. A magzati hemoglobin nagyobb oxigénkötő képessége hatékony oxigénfelvételt biztosít.
A magzati keringés, a circulatio foetalis, lényegesen eltér a születés utáni keringéstől, mivel a magzat tüdeje még nem funkcionál. A magzat egész gázcseréjét, tápanyagellátását és salakanyag-kiválasztását az anyai szervezet biztosítja a méhlepényen keresztül. A méhlepényt a magzattal a köldökzsinór köti össze.
A méhlepényen átáramló anyai és magzati vér szigorúan elkülönített rendszerekben áramlik, és az anyagcsere többszörös elválasztó-szűrő rendszeren keresztül valósul meg. Ez biztosítja, hogy az anya és a magzat, genetikailag önálló egyedekként, megfelelő elhatárolódással rendelkezzenek.
A köldökzsinór elvágásának időpontja kórházanként és orvosi gyakorlatonként eltérő lehet. Manapság az új szakmai protokoll szerint megvárják, amíg a zsinórban már nem lüktetnek az erek. Vizsgálatok igazolták, hogy a később elvágott köldökzsinórral született babák esetében kisebb arányban fordult elő vashiányos vérszegénység féléves korukban.
A köldökzsinórt általában az újszülött hasától négy-öt centiméterre szorítják el egy köldökcsattal, majd az apa vagy az orvos vágja el. A megmaradó köldökcsonkot fertőtlenítik és otthon is gondozni kell.
A megszületést követően a keringési rendszer pillanatok alatt átalakul. A felsírás jelzi a tüdőlégzés megindulását és a kisvérkör beindítását. A nyomás- és áramlási viszonyok megváltozása következtében a köldökerek, a foramen ovale és a ductus arteriosus funkcionálisan záródnak, bár anatómiai összezáródásukhoz némi idő szükséges. Ezen mechanizmusok hibátlan működése elengedhetetlen a fejlődési rendellenességek elkerüléséhez.
Ritka esetekben a köldökzsinór csomózódhat vagy meg is törhet, ami fejlődési rendellenességekhez vagy szüléskori komplikációkhoz vezethet.
A köldökzsinórban futó erek „artériás” és „vénás” vért szállítanak, amely a magzat speciális keringési rendszerének része. Az artériák a méhlepény felé szállítják a vért, ahol az anyagcsere zajlik, míg a véna a magzat felé viszi a friss, oxigéndús vért.
A köldökzsinór nem számít testrésznek, hanem magzati mellékrésznek. Ez a rugalmas, kocsonyás zsinór biztosítja a magzat életben maradásához és fejlődéséhez szükséges feltételeket a méhen belüli élet során.
tags: #egy #arteria #a #koldokzsinorban