Az elmúlt időszak hírei sokakat visszarepíthettek a múltba, mintha csak egy ördögi körforgásban élnénk. A magyar politikai élet szereplői, akik már évtizedek óta ismerősek lehetnek, újra és újra felbukkannak a közéletben, mintha csak egy végtelennek tűnő zombifilmben lennénk. Ez a jelenség nem csupán személyeskedés, hanem egy mélyebb, rendszerszintű problémára hívja fel a figyelmet.
Az elv, amely mentén sok közfeladatot ellátó intézmény működik, a szakértelem hiányára és a pártérdekek előtérbe helyezésére épül. Eszerint a köztulajdon a párthoz közel állóknak jár, a közcégek pozíciói pedig elsősorban a pártállami káderrendszer kiszolgálására vagy a pártvonalhoz hű személyek kifizetésére szolgálnak. Ez a szemléletmód sajnos nem új keletű, és számos közérdekkel ellentétes döntés, mutyi és lopás forrása volt az elmúlt évtizedekben.
A fővárosi vezetés, élén Karácsony Gergely főpolgármesterrel, látszólag megpróbálja megújítani a rendszert, és a közcégek élére szakmai felkészültség alapján kiválasztott topmenedzsereket ültetni. Azonban, ha az igazgatóságokban és felügyelőbizottságokban továbbra is politikai zombik foglalnak helyet, akkor ez a törekvés kudarcra van ítélve. A vezető megbízói ugyanis ezek lesznek, és egy komolyan vehető menedzser nem szívesen dolgozna ilyen háttérrel.
A közelmúltbeli események, mint a zuglói parkolási botrány, vagy a fővárosi közgyűlés alakuló ülése, rávilágítanak a kialakult helyzetre. A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén 2019. november 5-én.
A politikai zombik jelensége nem csupán Budapesten figyelhető meg. A régi pártok és a hozzájuk kötődő személyek visszatérése aggodalomra ad okot, különösen, ha a korábbi időszakban az ország gazdasági rombolásában és a közbiztonság összeomlásában szerepet játszó személyekről van szó. Draskovics Tibor, Kolber István, Lakos Imre, Havas Szófia neve sokaknak ismerős lehet a múltból, és visszatérésük arra utal, hogy a régi beidegződések és módszerek továbbra is élnek.
A sajtó szerepe ebben a helyzetben kulcsfontosságú. Amikor a fideszes propagandamédia mellett az "ellenzéki" sajtó is hasonló híreket közöl, mint például a 444 vagy az Index, akkor felmerül a kérdés, hogy ki, kinek az oldalán áll. Azonban, ha a sajtó a dolgát végzi, és a hatalmon lévőket ellenőrzi, akkor ez egy egészséges folyamat része.
A magyar politikai életben számos konfliktus és nézetkülönbség merül fel a pártok között. A fővárosi vezetésben is megfigyelhető ez a töredezettség, különösen a radikális politizálás és a kompromisszumkeresés kérdésében. Míg Karácsony Gergely egy békülékenyebb, teljesítményközpontú irányba indulna el, addig a DK és más szereplők konfrontatívabb politikát szorgalmaznak.
A fővárosi önkormányzat egyfajta laboratóriumként is felfogható, ahol kiderül, hogy az ellenzéki pártok képesek-e együtt kormányozni. A 2022-es parlamenti választások közeledtével a tét is óriási, és a választók figyelme is a városvezetés teljesítményére irányul.
A múltbeli politikai botrányok, mint a Tocsik-ügy vagy a D-209-es ügy, rávilágítanak a korrupció és a hatalommal való visszaélés veszélyeire. Draskovics Tibor karrierje, amely során pénzügyminiszteri és igazságügyi miniszteri posztokat is betöltött, számos vitát és kritikát váltott ki. Az is aggodalomra ad okot, hogy a politikai zombik, mint Draskovics, Gyurcsány, Németh Erzsébet, Kolber István, Lakos Imre, Havas Szófia, továbbra is szerepet kapnak a fővárosi vezetésben.
A fővárosi vagyonkezelő, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Zrt. vezetőinek szerepe is megkérdőjelezhető a Városháza eladásával kapcsolatos ügyekben. Az Anonymus által nyilvánosságra hozott felvételek arra utalnak, hogy a Városházát korrupciógyanús körülmények között próbálták eladni, amelyben Berki Zsolt és mások is érintettek voltak. A Fidesz által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállítása is jelzi a kialakult helyzet súlyosságát.
A magyar politikai életben a szakértelem és a közérdek előtérbe helyezése helyett sokszor a pártérdekek és a személyes érdekek dominálnak. A "politikai zombik" visszatérése és a korrupciós ügyek arra utalnak, hogy a rendszer megújítása még hosszú és rögös út lesz.
A magyar választások bebizonyítottak valami veszélyeset az autoriter politikával kapcsolatban
Fontos lenne, hogy a jövőben a szakmai felkészültség és a közérdek kerüljön előtérbe a politikai kinevezések során, és hogy a közcégek valóban a köz javát szolgálják.
Az is aggasztó, hogy a politikai szereplők, mint Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc, és mások, hogyan viszonyulnak a kulturális intézményekhez, mint a színházak. A fővárosi színházak finanszírozása és vezetése körüli viták rávilágítanak a kulturális politika dilemmáira és a politikai befolyás mértékére.
A Lánchíd felújítása, bár fontos infrastrukturális projekt, szintén felvet kérdéseket a kivitelezéssel és a költségekkel kapcsolatban. Az új acél pályalemezek beépítése és a felújítás ütemezése is részletesebb elemzést érdemelne.
Összességében a magyar politikai életben a "zombiapokalipszis" jelensége továbbra is fennáll, és a fővárosi vezetés szerepe kulcsfontosságú a jövő alakításában. A szakértelem, a közérdek és az átláthatóság elveinek érvényesülése elengedhetetlen a pozitív változáshoz.
tags: #draskovics #tutto #gy #nemeth