A diplomás védőnők fizetése régóta visszatérő vitatéma Magyarországon. Bár több körös béremelés történt az elmúlt években, a szakma még mindig jelentős anyagi hátrányban van más egészségügyi területeken dolgozókhoz képest. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a védőnők kulcsszerepet töltenek be a családok egészségvédelmében és a gyermekek fejlődésének támogatásában.
A védőnők a nő-, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a családgondozás területén dolgoznak, és önállóan végeznek felvilágosító, megelőző és gondozási feladatokat. Munkájuk a családok egészségvédelmét szolgálja: kezdeményeznek szűrővizsgálatokat, segítenek a védőoltások szervezésében, tanácsot adnak családtervezésben, és támogatják a várandósokat a szülésre való felkészülésben. Emellett a gyermekágyas anyáknak is támaszt nyújtanak az ápolásban, miközben útmutatást adnak a csecsemők és kisgyermekek táplálásához, gondozásához, fejlődéséhez, illetve a mindennapi teendőkhöz.
Fontos feladatuk a krónikusan beteg gyermekek életvitelének támogatása is, ahogy az is, hogy időben felismerjék és megelőzzék a gyerekeket érintő egészségi, mentális vagy környezeti veszélyeztetettséget. Az egészségnevelés szintén a munkájuk része, és abban is segítenek a családoknak, hogy könnyebben hozzáférjenek az orvosi és más egészségügyi szolgáltatásokhoz.
A bérezés alakulása és a jelenlegi helyzet
Április elején kapta meg első emelt fizetését az a 94 ezer egészségügyi szakdolgozó, házi gyermekorvosi és a fogorvosi alapellátásban dolgozó, aki érintettje a 2024. március 1-től hatályos, átlagosan 20 százalékos béremelésben. A béremelés vonatkozik arra a mintegy 84 ezer egészségügyi szakdolgozóra, aki a szakrendelőkben, kórházakban dolgozik, valamint arra a mintegy tízezer emberre, aki a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a fogorvosi alapellátásban dolgozik.
A korábbi tíz helyett öt fizetési fokozatot vezettek be, amelyen belül létrehoztak alap és kiemelt kategóriát. Ezeket a szakdolgozói kamarával és a szakszervezetekkel közösen úgy határozták meg, hogy az extrém terhelést jelentő ápolási szakmák kerüljenek a kiemelt kategóriába.
Még márciusban kormánydöntés született a védőnői szolgálat finanszírozásának átalakításáról. Benyhe István, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára elmondta, hogy a jövőben egységes szabályozás alapján kell a szolgálatokhoz juttatni a pénzeket, mégpedig úgy, hogy az új szabályrendszer a védőnők keresetének növekedésével is járjon.
A 30 százalékos béremelést követelő védőnők sztrájkot is tartottak. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) szerint a védőnők 60 százaléka vett részt a figyelmeztető sztrájkban.
Egy diplomás kezdő védőnő nettó fizetése 36 500 forint, egy 32 éve a pályán lévő dolgozóé pedig 49 000 forint volt korábban. Benyhe István szerint egyelőre nem lehet megmondani, hány forinttal emelkedhet egy védőnői fizetés, összesen viszont körülbelül évi 3,2 - 3,6 milliárdos többletpénz áramlik majd a szolgálathoz. A kormány biztosítani fogja a forrásokat erre a célra. Az államtitkár szerint a második félévben elvileg már több fizetést kaphatnak a védőnők.
Az államtitkár szerint az átalakítás tervezetének elkészítéséhez kérték a szakmai szervezetek, az EDDSZ védőnői tagozata, az országos vezető védőnő véleményét. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményéből kiderült, hogy a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, valamint csaknem ötszáz védőnő fordult beadvánnyal az alapvető jogok biztosához bérük megállapításának módját sérelmezve.
Az egyesület elnöke szerint ugyanis a hatályos jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az alapellátáshoz sorolt védőnők a szakellátásban dolgozók számára megállapított bértábla hatálya alá tartozzanak, így jövedelmük lényegesen kevesebb, mint a szakellátásban dolgozóké. A biztoshoz forduló diplomás védőnők részletes számításokkal mutatták be a szakellátásban és az alapellátásban dolgozók bére közötti különbséget. Ez alapján egy pályakezdő védőnő fizetése alig haladja meg a minimálbér összegét, de a hosszabb ideje a pályán lévő védőnők fizetése is - pótlékokkal együtt - alig éri el a 161 ezer forintot, azaz a középfokú végzettségűek számára előírt garantált bérminimumot.
Az alapjogi biztos korábban már vizsgálta a védőnők helyzetét, és akkor felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy kezdeményezze a védőnői ellátás finanszírozásáról szóló jogszabály módosítását.
A háziorvosokhoz hasonlóan állandó a hiány védőnőkből is: az elmúlt tíz évben a KSH szerint minden évben körülbelül 3700 területi védőnő dolgozott az országban.
Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara védőnői tagozatának elnöke elmondta, hogy bár tavaly 14 milliárd forintot kaptak a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, az iskolaorvosok, a területi ellátást végző fogorvosok és a védőnők, utóbbiak esetében a bérkiegészítést munkáltatójuk csak a gondozottak bizonyos száma felett tudja biztosítani. Rámutatott, hogy a 30-35 ezer forintos kiegészítést lényegében csak akkor kaphatják meg a védőnők, ha ellátottaik száma eléri a törvényileg meghatározott maximumot. Hozzátette, hogy ez bizonyos helyeken, főként a kisebb vidéki településeken fizikailag lehetetlen.
A szervezet elnöke megjegyezte még, hogy 2019-ig emelkednek az egészségügyi közalkalmazotti bértábla összegei, arról viszont nincs információ, hogy a védőnők számíthatnak-e pluszforrásra. Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy két év múlva ismét 50-60 ezer forinttal alacsonyabb lesz a bérük, mint hasonló végzettségű kollégáiké.
Nettó százezer forinttal kapott több fizetést Csősz Katalin, józsefvárosi területi védőnő, akinek alapbére eddig - a közalkalmazotti bértábla szerint - 195 ezer forint volt, annak ellenére, hogy 34 éve gondozza a rábízott családokat.
Horváth Ildikó szerint az alapellátásban dolgozó szakemberek több mint 100 éve szolgálják a várandósok, csecsemők, gyermekek egészségét, sok örömöt, a nehéz helyzetekben támogatást nyújtanak a családoknak, ezért is fontos, hogy sikerült rendezni a fizetéseiket oly módon, hogy az egészségügyi bértábla hatálya alá kerültek.
A bértábla július 1-jével történt módosulása 3935 védőnőt érint, azokat, akik állami, önkormányzati, vagy egyházi szervezet fenntartásában álló szolgálatnál területi-, iskolavédőnői feladatokat látnak el. Mint arra Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnői Tagozatának vezetője emlékeztetett, kollégái 2005 óta nem részesültek béremelésben, azonban a kormány már 2010-ben érzékelte, hogy nagyobb megbecsülést kell biztosítani a diplomás alapellátóként tevékenykedő védőnőknek.
Első ízben 2012-ben érkezett pontfinanszírozási többlet a védőnői szolgálatokat fenntartó intézmények, önkormányzatok számlájára, amelyet ugyanúgy rendelettel igyekeztek felpántlikázni, mint a 2016-ban a védőnői fizetések emelésére szánt 2 milliárd forintot, amelyből bruttó 30-35 ezer forintos többletet kellett biztosítani a védőnői fizetésekhez. Legutóbb 2017 novemberében kaptak bruttó 33 ezer forintos bérkiegészítést a szolgálatok, amely most beépül az alapilletménybe - amely ezt követően a bértáblának megfelelő ütemben emelkedik -, az egyéb bérkiegészítések pedig továbbra is járnak.
Mint az államtitkár a sajtótájékoztatón mondta: a védőnők 2022 januárjában két és félszer annyit fognak keresni, mint a tavalyi alapilletményük.
2017-ben országos konzultációt folytattak a bérrendezésről, azon belül is az egészségügyi szakdolgozói bértábla alkalmazásáról a védőnőkre. A hat évvel ezelőtti országjárás előzménye az volt, hogy a védőnők mindössze tíz nap alatt 1700 aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy egységes állami fenntartó alá tartozhassanak.
Konzultáció folyik a Nemzeti Védőnői Szolgálatról (NVSZ), mérlegelés alatt állnak az érvek, hogy meg lehet-e oldani más formában is a kérdést. A védőnői társadalom egyébként - a bértábla mellett - az egységes szakmai irányítás és felügyelet miatt is szorgalmazta az NVSZ felállítását.
A képzés és a pálya vonzereje
Védőnőnek az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakirányán lehet tanulni. A képzési idő 8 félév, a jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány. A pálya alapvetően azoknak lehet vonzó, akik a várandós anyák, csecsemők, gyermekek és serdülők egészségének megóvásával és fejlesztésével szeretnének foglalkozni.
Egy friss belügyminiszteri rendelet megnyitja az utat a legkorszerűbb gyógyszerek - köztük az onkológiai, autoimmun és ritka betegségek elleni terápiák - állami finanszírozása előtt.
A KSH adatai szerint 2024-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban álló védőnők átlagos fizetése havi bruttó 747 968 forint volt. A legmagasabb összeget az 50 év felettiek vihették haza, bruttó 836 962 forintot. A 40-49 évesek bruttó 738 877 forintot kerestek, a 30-39 éves korosztály bruttó 666 869 forintot, míg a legalacsonyabb átlag a 30 év alattiaknál volt, bruttó 618 067 forinttal.
A konkrét bér természetesen több tényezőtől függ: számít, hol dolgozik valaki, mennyi tapasztalata van, járnak-e pótlékok, és milyen helyi feltételek érvényesek.
Az állami egészségügyben az alapbéreket a közalkalmazotti bértábla rendszere határozza meg, ugyanakkor a védőnők az alapellátáshoz tartoznak, nem a szakellátáshoz. Emiatt sokszor eltérő besorolás alá kerülnek, ami azt is jelentheti, hogy a jövedelmük elmarad például az ápolókétól.
A legmagasabb éves átlagbérként 7 818 000 Ft szerepel, ami havi szinten 651 500 Ft-nak, hetente 162 875 Ft-nak, óránként pedig 4071,88 Ft-nak felel meg. Ez az átlagbér természetesen függ a tapasztalattól, a végzettségtől és egyéb tényezőktől.
Ki is a védőnő?
A védőnők bérezése évek óta visszatérő vitapont. Bár több ütemben voltak bérfejlesztések, a szakma még mindig érezhető anyagi lemaradásban van. Különösen sokat rontott a helyzeten, hogy több helyen megszűntek a korábbi önkormányzati bérkiegészítések, ami sok védőnő fizetését látványosan visszavágta. Ez azért is aggasztó, mert a védőnők a családok egészségvédelmében és a gyerekek fejlődésének támogatásában kulcsszerepet visznek: összetett feladataik és felelősségük ellenére gyakran kevesebbet keresnek, mint más egészségügyi dolgozók.
A bérrendezés több körben zajlott, ami emelte az átlagokat, de a védőnők fizetése sokak szerint továbbra sincs arányban a terheléssel, a felelősséggel és a szakmai elvárásokkal.
A bértábla módosítása a területi és iskolavédőnői feladatokat ellátókat érinti. Bábiné Szottfried Gabriella szerint kollégái 2005 óta nem részesültek béremelésben, de a kormány már 2010-ben felismerte, hogy nagyobb megbecsülést kell biztosítani a diplomás alapellátóként tevékenykedő védőnőknek.
Az első pontfinanszírozási többlet 2012-ben érkezett, majd 2016-ban 2 milliárd forintot különítettek el a fizetések emelésére. Legutóbb 2017 novemberében kaptak bruttó 33 ezer forintos bérkiegészítést, amely most beépül az alapilletménybe.
Az államtitkár szerint a védőnők 2022 januárjában várhatóan két és félszer annyit fognak keresni, mint a korábbi alapilletményük. A korábbi önkormányzati kiegészítések megszüntetése sok védőnő jövedelmét visszavágta, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy a védőnők kulcsszerepet töltenek be a családok egészségvédelmében és a gyermekek fejlődésének támogatásában.
A KSH adatai szerint 2024-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott védőnők átlagos bruttó keresete havi 747 968 forint volt. A legmagasabb átlagot az 50 év felettiek érték el (bruttó 836 962 forint).