A foglalkoztatási jogban az egyik legfontosabb terület a jogviszony megszűnésének és megszüntetésének a kérdése. A közszolgálati jog - csakúgy, mint a magánmunkajog - megkülönbözteti egymástól a jogviszony megszűnését és megszüntetését. Az elhatárolás alapja a jogviszony megszűnését eredményező ok eredetének gyökere: a jogviszony megszűnése esetén a felek akarata nem érvényesül, azon kívülálló objektív jogi tény bekövetkezésével automatikusan beáll, ellenben a jogviszony-megszüntetés legalább az egyik fél vagy mindkét fél közös akaratelhatározása következtében, erre irányuló jognyilatkozat alapján történik.
A magyar jogrendszer közszolgálati joga a zárt rendszerű vagy karriertípusú közszolgálathoz áll közelebb. A foglalkoztatás stabilitása tekintetében a közszolgálati tisztviselőket általában nagyobb fokú állásbiztonság illeti meg, ami egyáltalán nem jelent elmozdíthatatlanságot. A közszolgálati jogviszonyok megszűnési rendszerét nagyban befolyásolja a közszférában dolgozó tisztviselőkkel szembeni magasabb szintű elvárások, hivatásetikai elvek, valamint a hivatalhoz méltó magatartás és lojalitás követelménye is.
A közszolgálati jogviszony megszűnése
A felek akaratától független jogi tény idézi elő a közszolgálati jogviszony megszűnését. Objektívek a megszűnés esetei, mert nincs szükség a megszűnéshez további jognyilatkozatra, a jogi tények bekövetkezése nyomán a jogviszony automatikusan a törvény erejénél fogva megszűnik. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 60. § (1) bekezdése tételesen felsorolja a jogviszony megszűnésének eseteit.
Tipikus megszűnési esetek
- A közszolgálat betöltésének a felső határa a 70. életév betöltése, ezután a jogviszony automatikusan megszűnik.
- A jogviszony megszűnik abban az esetben is, ha a tisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.
- A közszolgálati tisztviselő politikai vezetővé történő megválasztásával, illetve kinevezésével megszűnik a közszolgálati tisztviselői jogviszonya.
- A közszolgálati jogviszony megszűnésével jár a hivatalvesztés, amely a legsúlyosabb fegyelmi büntetésnek minősül.
- A jogviszony megszűnését eredményezi az is, ha a tisztviselőt foglalkoztató államigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg.
Ezek általában olyan esetek, amikor a jogviszony fenntartásához szükséges valamilyen feltételt a közszolgálati tisztviselő nem teljesít, vagy eredménytelenül telik el egy adott feltétel teljesítésére előírt határidő. Tipikus ilyen eset, amikor egy közszolgálati tisztviselő tekintetében már nem áll fenn valamely általános alkalmazási feltétel - így például elveszíti cselekvőképességét, büntetett előéletűvé válik, megszűnik a magyar állampolgársága - és ezzel egyidejűleg a jogviszonya is megszűnik.
Iványi Gábor: "Orbánnak börtönben a helye" | jogálom
A közszolgálati jogviszony megszüntetése
A felek egy- vagy többoldalú akaratnyilatkozata keletkezteti a közszolgálati tisztviselői jogviszony megszüntetését. Valamennyi megszüntetési jogcím esetében általános szabály, hogy írásba kell foglalni a jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatokat, ennek az alaki követelménynek a hiánya, elmaradása a megszüntetés jogellenességét fogja eredményezni. A Kttv. 60. § (2) bekezdése taxatíve veszi sorra a jogviszony megszüntetésének eseteit.
| Megszüntetési mód | Főbb jellemzők |
|---|---|
| Közös megegyezés | Nem kell indokolni, a felek egybehangzó szándékán alapul. |
| Áthelyezés | Háromoldalú megállapodás, folyamatosságot biztosít. |
| Lemondás | Egyoldalú jognyilatkozat, két hónapos lemondási idővel. |
| Próbaidő | Azonnali hatályú, indokolás nélküli megszüntetés. |
Összeférhetetlenségi szabályok és korlátok
Laikusként azt hihetnénk, hogy a közszolgálati dolgozók befolyásmentes, elfogulatlan munkavégzése olyan alapkövetelmény, amelyet mindenki megért. A pártatlan, befolyástól mentes közszolgálat legfőbb biztosítéka, hogy a köztisztviselő tartózkodik a politikai véleménynyilvánítástól, lojális a mindenkori politikai vezetéssel szemben. A köztisztviselő - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - a munkavégzéssel járó egyéb és további jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.
Klasszikus összeférhetetlenségi szabályt fogalmaz meg a jogszabály: nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. A köztisztviselő haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merült fel. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a köztisztviselőt felszólítani az összeférhetetlenség megszüntetésére; ennek elmulasztása esetén a jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.
tags: #csvsz #vedono #koztisztviselo