Csecsemőgondozási díj (CSED) és a visszaélés elkerülése a kalkulációval

A CSED, azaz a csecsemőgondozási díj, egyike a legfontosabb családtámogatásoknak Magyarországon. Ez a pénzbeli támogatás az elsőként igénybe vehető ellátás a kisgyermekeket nevelő szülők számára, melyet az anya (ritkább esetekben az apa) az első nagyjából fél évben kap. A magyar állam a kisgyermekeket nevelő szülőket a gyermek három éves koráig támogatja pénzösszeggel, és a CSED a szülési szabadság idején kieső jövedelem pótlását szolgálja.

Ki jogosult CSED-re és milyen feltételekkel?

Minden anya, aki gyermeket szül és csecsemőt nevel Magyarországon, jogosult CSED-re. Ez vonatkozik az örökbefogadó szülőkre is, akik a gyermek gondozásba vételének napjától igényelhetik az ellátást, legyen szó anyáról vagy apáról. Fontos, hogy a jogosultság független attól, hogy a gondozó házasságban él-e.

A CSED-re való jogosultsághoz a szülést megelőző két évben összesen legalább 365 nap biztosítási jogviszony szükséges. Ez a feltétele a többi gyermekgondozási támogatásnak, a GYED-nek és a GYES-nek is. Biztosítási jogviszonynak minősül többek között a munkaviszony, az örökbefogadói díjhoz kapcsolódó jogviszony, a meghatározott idejű nappali tagozatos tanulmányok, a táppénz, a rehabilitációs ellátás, illetve a Tbj. szerinti megállapodás alapján fizetett járulék időszaka is. Ha valaki felsőoktatásban tanuló diák volt, és nappali tagozatos jogviszonya legalább két félévig fennállt, úgy hallgatói, ún. diplomás CSED-et igényelhet.

A CSED nem jár abban az esetben, ha az igénylő a gyermek születését követő első 90 napban keresőtevékenységet folytat bármilyen jogviszonyban, kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt. A 90. nap után már megengedett a munkavégzés, ekkor azonban a CSED extra szabályai lépnek életbe.

A CSED időtartama és igénylése

A CSED a szülő nő esetén 24 hétre, azaz 168 napra jár. A folyósítás legkorábban négy héttel a szülés várható időpontja előtt kezdődhet, de legkésőbb a szülés napján elindul. A szülési szabadságból legfeljebb négy hét eshet a szülés várható időpontja elé, és ebből az anyát két hét igénybevételére kötelezik.

Az igénylést a foglalkoztatónál kell bejelenteni, többnyire a szülés előtt. A „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni és leadni a munkaadónak. Egyéni vállalkozó, őstermelő vagy önfoglalkoztató a székhely szerinti kormányhivatalhoz nyújthatja be az igénylőlapot elektronikus úton, a kormányablakon keresztül. Lehetőség van a CSED és a GYED együttes igénylésére is, a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” elnevezésű dokumentummal. Szükség esetén a biztosítási jogviszony igazolására az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” c. nyomtatványt kell használni.

Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni az igényt. Az ügyintézési határidő a kérelem beérkezésétől számított 8 nap, amennyiben az adatok alapján elbírálható, egyéb esetben (pl. hiánypótlás) legfeljebb 60 nap.

A CSED összege és számítása

A CSED összege a jogosult bruttó jövedelmének 100%-a, és 2025. július 1-jétől teljes adómentesség illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a csecsemőgondozási díjból sem személyi jövedelemadót, sem társadalombiztosítási járulékot, sem nyugdíjjárulékot nem vonnak le.

A CSED és az összes többi gyermekgondozási díj kiszámításának alapja a naptári napi jövedelem. Ennek megállapítására többféle számítási módot alkalmaznak a jogosult korábbi jövedelmének függvényében:

• Ha a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik a biztosított 180 naptári napi jövedelemmel, és a biztosítási idő folyamatos, akkor a CSED naptári napi alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
• Ha nincs 180 naptári napi jövedelem, de legalább 120 naptári napi jövedelem áll rendelkezésre az említett időszakban, akkor a 120 naptári napi tényleges jövedelem alapján határozzák meg a CSED naptári napi alapját.
• Amennyiben sem a 180, sem a 120 napos jövedelem nem áll rendelkezésre, akkor a CSED alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része. Kivételt képez ez alól, ha a CSED-re való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb, akkor azt veszik figyelembe.
• Ha valaki álláskeresési ellátásban részesül, és úgy igényel CSED-et, úgy a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani az ellátást.
• Egyéni vagy társas vállalkozók, illetve őstermelők esetében főszabály szerint a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) képezi a számítás alapját.

Példák a CSED kalkulációjára

Első példa: A kismama bére bruttó 280 000 Ft volt az első gyermek születésekor, majd CSED-en, GYED-en volt. Most érkezik a testvér, visszament a fizetés nélküli szabadságáról, kivett 20 nap szabadságot, majd táppénzre került a gyermek születéséig. A bérét közben megemelték bruttó 330 000 Ft-ra. A testvér 2021. július 5-én születik, ettől a naptól kéri a CSED-et.

A CSED megállapításánál vizsgáljuk, hogy volt-e 180 napnyi, vagy legalább 120 napnyi társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelme. Ellátás nem alapja ellátásnak, ugyanis táppénzből, CSED-ből, GYED-ből nem vonnak tb járulékot. Mivel a kismama CSED-en, majd GYED-en volt, és csak 20 napot volt szabadságon, nem lesz meg se a 180, se a 120 napnyi jövedelme. Így a 30 napnál kevesebb tényleges jövedelem esetén a szerződés szerinti jövedelem alapján számolják az ellátás alapját azzal a kikötéssel, hogy mindez nem lehet több, mint a mindenkori minimálbér kétszeresének a 30-ad része. Bruttó 330 000 Ft-nak a 100%-a lesz a bruttó CSED, amiből 15% SZJA jön le, így kapjuk meg a nettó CSED-et.

Második példa: Ugyanaz, mint az előző példa, csak a kismama bére bruttó 350 000 Ft volt az előző gyermek születésekor, most pedig bruttó 400 000 Ft-ra emelik a bérét. Mivel a kismamának ugyanúgy nem lesz meg a 180, illetve legalább 120 napja, így a minimálbér kétszerese után kaphatja majd az ellátást, hiába emelték bruttó 400 000 Ft-ra a bérét.

Fontos a kedvezményszabály: ha a második gyermek esetében számított CSED-alap alacsonyabb lenne, mint az előző gyermeknél megállapított ellátás alapja, akkor a jogosult legalább az első gyermek utáni CSED összegével azonos mértékű csecsemőgondozási díjra jogosult. Ezt az új jogszabály szerint, vagyis 100% CSED-ként fogják összevetni az előző gyermekre kapott CSED naptári napi alapjával, amit még a régi szabály szerint számoltak (70%). Ha bruttó 350 000 Ft volt az átlagbére az előző gyermeknél, akkor az egy napra eső bruttó CSED alap 8 167 Ft volt. Ennek viszont már nem vesszük a 70%-át, marad a 100%, egy napra vetítve pedig a naptári napi alap 11 160 Ft. Ha pedig azt szeretné a kismama, hogy a bruttó 400 000 Ft-ból számolják az ellátást, akkor vissza kell legalább 120 napra mennie, ami lehet szabadság és munkavégzés is, de nem lehet táppénz, illetve nem eshet ez az időszak az utolsó 3 hónapra.

CSED Extra és egyéb kedvezmények

A 2025-ben bevezetett CSED extra lehetővé teszi, hogy a gyermek születését követő 90 nap után az anya visszatérjen dolgozni anélkül, hogy elveszítené az ellátást. Ebben az esetben azonban a CSED összege a korábbi 100% helyett a jövedelem 70%-ára módosul. A keresőtevékenység tehát csak a 90. nap után kezdhető meg.

Magyarország kormánya kiemelten támogatja a kisgyermekes családokat: a CSED és a GYED teljes adómentessége, a CSED extra bevezetése és a családi adókedvezmények rendszere együtt biztosít nagyobb mozgásteret a családi költségvetésben. A családi juttatások halmozhatók, így akkor sem vesznek el, ha az anya a CSED lejárta után viszonylag korán visszatér a munkába. A külön gyermekek után járó ellátások (pl. CSED és GYED) párhuzamosan is érkezhetnek a családhoz, ami jelentős kiegészítő bevételt eredményezhet.

Táppénz és CSED

A szülési szabadság megkezdése előtt az orvos javaslatára lehetőség van veszélyeztetett terhesség miatti táppénzre (9-es táppénz kód) menni, ha az anya egészségi állapota miatt nem tudja ellátni a munkáját. A CSED összegét a táppénz szintén nem csökkenti: a csecsemőgondozási díj alapját a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz megkezdését megelőző naptól visszaszámított, releváns időszak jövedelme alapján kell megállapítani.

CSED utalása és mi jön utána?

A CSED utalása havonta, utólag történik. A kifizetés minden esetben a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig érkezik meg a jogosult bankszámlájára, igény szerint postai kifizetés is kérhető. A CSED folyósításának lejárta után az anya GYED igénybevételére válik jogosulttá, amelyet a munkáltatónál szükséges kérelmezni. Ha a kismama munkanélküli és álláskeresési járadékot kap, akkor annak folyósítása mellett is igényelhet CSED-et és később GYED-et, de a járadékot fel kell függeszteni.

tags: #csed #kalkulascioval #visszaeles