A családbarát és idősbarát önkormányzatok elismerésében a kormány azon településeket díjazza, amelyek kiemelkedően támogatják a család- és idősügyi politikát. Az önkormányzatok szerepet vállalhatnak a védőoltások támogatásában is, ami jelentős terhet vehet le a lakosok válláról.
Az önkormányzati oltási támogatás formái és feltételei
Az általános támogatás keretében az önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy átvállalják az oltóanyag árának egészét vagy jelentős részét. Ez a fajta támogatás szociális juttatásnak minősül, így alapja az érintett személy szociális helyzete, melyet jövedelemigazolással kell igazolni. Az egy főre jutó jövedelemhatárt a nyugdíjminimumhoz viszonyítva határozzák meg.
Fontos megemlíteni, hogy az önkormányzati finanszírozású oltási programok kezdeményezői gyakran a helyi alapellátásban dolgozó orvosok és védőnők. Ők szakértői pozíciójukból adódóan támogathatják vagy javasolhatják a prevenciós kezdeményezéseket.
A gyermekek kötelező védőoltásai: Naptár és tudnivalók
A gyermekek oltása meghatározott életkorokban, oltási naptár alapján történik. Vannak olyan állapotok, amikor az oltások beadása nem, vagy csak későbbi időpontban javasolt. Általánosságban elmondható, hogy mérlegelni kell az oltások beadása esetén fellépő esetleges komplikációkat és az oltás elmulasztása esetén kialakuló esetleges betegség veszélyeit.
Kötelező védőoltások gyermekkorban:
- Tuberkulózis (TBC): Az első oltás a BCG (Bacillus Calmette-Guérin), melyet az újszülöttek 6 hetes korukig kapnak meg. A védőoltás a tuberculosis legsúlyosabb formái ellen alakít ki védettséget. Az oltás helyén sokszor duzzanat, pír lép fel, esetenként akár nedvedző elváltozás is kialakulhat, ami később spontán gyógyul.
- Torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás: 2, 3 és 4 hónapos korban kerül sor a diphteria (torokgyík), a pertussis (szamárköhögés) és a tetanusz (merevgörcs), valamint poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) és a Haemophilus influenza B típusa ellen védő kombinált oltásra (DTPa-IPV-HiB).
- Kanyaró, mumpsz, rubeola: Az MMR (morbilli - kanyaró; mumpsz - járványos fültőmirigy-gyulladás és rubeola - rózsahimlő) elleni oltást 15 hónaposan kapják a csecsemők.
Az új oltási rend a 2005. október 31. után született gyermekekre vonatkozik, és számos előnye van a régivel szemben: korszerűbb, kevesebb a szúrások száma, és jelentősen csökken a nem kívánt oltási reakciók előfordulása.
Az oltások jogi háttere és a szülői jogok
Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében az életkorhoz kötött kötelező védőoltások tekintetében meghatározott oltási rend van érvényben, amely oltások nem választhatóak, ezen oltások kötelező erővel bírnak. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) és a 18/1998. (VI.3.) NM rendelet szabályozza a kötelező védőoltásokat.
A Kúria BH2020.147 döntése alapján az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat nem lehet visszautasítani, legfeljebb egyedi átmeneti halasztásra vagy végleges mentesítésre van lehetőség. Az állam alkotmányos kötelessége, hogy kizárólag olyan betegségek megelőzésére írjon elő oltási kötelezettséget, amelyek esetében az feltétlenül indokolt.
A kötelező védőoltás beadásakor is mindenkit megillet a tájékoztatáshoz való jog. A szülőt megilleti a jog, hogy ha a gyermek egészségi állapota azt kívánja, akkor kérhesse az oltás beadásának elhalasztását, vagy a védőoltás alóli végleges mentesítést. A mentesítéssel kapcsolatos eljárás során a döntéssel kapcsolatban fellebbezési, jogorvoslati joga is van.
Az oltások biztonságossága és az oltási reakciók
Hazánkban az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokhoz is alkalmazott oltóanyagok hatékonyak és biztonságosak. Minden vakcinát meghatározott, több fázisú preklinikai és klinikai vizsgálatok után hagynak jóvá. A szakemberek folyamatosan figyelik a különböző forrásból származó információkat, hogy van-e bármi jele annak, hogy egy oltóanyag súlyos nemkívánatos eseményt okozhat.
A legtöbb oltási mellékhatás általában enyhe és átmeneti, például fájdalom az oltás helyén vagy hőemelkedés, láz. Súlyos oltási reakciók (oltási szövődmények) ritkán fordulnak elő. Amennyiben oltási szövődmény, súlyos reakció lép fel, érdemes rögtön visszamenni az orvoshoz. Az oltási szövődményt az orvosnak kötelessége jelenteni, de az érintett, vagy hozzátartozója is jelentheti.
Az ajánlott védőoltások
A kötelező oltásokon túl számos ajánlott védőoltás is elérhető. Ezek listája a legújabb kutatási eredmények alapján folyamatosan változik. Az ajánlott oltások beadásához a szülő kifejezett beleegyező nyilatkozata szükséges.
Példák az ajánlott oltásokra:
- Rota-vírus elleni oltás: Csecsemőkorban ajánlott a beadása, a rotavírusok a csecsemők és kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek egyik leggyakoribb kórokozói közé tartoznak.
- Meningococcus elleni oltás: A Neisseria meningitidis baktérium okozta agyhártyagyulladás ellen nyújtanak védelmet.
- Kullancsok által terjesztett encephalitis elleni oltás: Súlyos esetben izombénulással járhat, így a védőoltás felvétele ajánlott.
- HPV - méhnyakrák elleni védőoltás: Beadása 14-16 éves korban a legideálisabb.
- Bárányhimlő elleni védőoltás: Jelentősen csökkenti a fertőzés esélyét.
- Influenza elleni védőoltás: Szezonálisan minden évben lehet kérni.
A gyermekkori oltások fontossága
Az oltások elmulasztásának következményei
A szülőnek (törvényes képviselőnek) kötelessége a gyermekkel az oltásra kijelölt időpontban megjelennie a kijelölt helyen. Ha erre nem kerül sor, akkor a védőnő még kétszer értesíti írásban az érintett gyermek szülőjét. Ha háromszor nem megy el az időpontra, akkor írásbeli felszólítást kap. Ha még ennek ellenére sem történik meg a védőoltás beadatása, akkor a népegészségügyi hatóság általában úgy ítéli meg, hogy a szülő a gyermekét veszélyezteti a védőoltás elhagyásával, ezért értesíteni fogja a gyermekvédelmet.
A népegészségügyi hatóság 10 000-től 500 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki az előírt védőoltás beadatásának elmulasztása miatt. A kötelező oltás elmaradása miatt sokszor a gyermekvédelmi jelzőrendszer is beindul.
Mentesítés és halasztás
Az orvos akkor dönt az oltás elhalasztásáról, ha a gyermeknek olyan betegsége van, amelyet károsan befolyásolna a védőoltás beadása, de várható, hogy ez az állapot hamarosan megszűnik. Ilyen okok lehetnek például lázas megbetegedés, vírusfertőzés.
A mentesítés azt jelenti, hogy a védőoltást egyáltalán nem kell megkapni. Erre akkor van lehetőség, ha a gyereknek olyan krónikus betegsége van, amelyet károsan befolyásolna a védőoltás beadása, és a körülményekben nem várható változás. A mentesítést a gyermek kezelőorvosa, illetve szülője (törvényes képviselője) kezdeményezheti a lakóhely szerint illetékes járási (Budapesten: kerületi) hivatal népegészségügyi osztályán.
