Az emberi fejlődés egyik leglenyűgözőbb szakasza a csecsemőkori felfedezés, amelynek során a kisbabák aktívan vizsgálják környezetüket és saját testüket. Az egyik leggyakoribb és legérdekesebb jelenség ebben az időszakban a csecsemő kezének szájon át történő felfedezése, azaz a kéz nyalogatása, rágcsálása. Sok szülő aggódik emiatt, tévesen fogzásnak tulajdonítva a jelenséget, azonban ennek a viselkedésnek mélyebb okai vannak, amelyek a csecsemő fejlődésével és tanulási folyamataival kapcsolatosak.
Az élővilágban az ember különlegességének egyik pillére a kézhasználat továbbfejlődése, finomodása, az ujjak ügyesebb használata. A nagymozgások mellett ezek a finom mozdulatok alakították ki a mai életvitelünket.
Az újszülött, illetve aztán a 1-2 hónapos csecsemő végtagjain még a flexiós, hajlított tartás dominál, de emellett az érintés a kommunikáció legfőbb formája, így rendkívül sok folyamat indul el. A hajlított végtagokat lehet, illetve Ő is tudja nyújtani, de rugószerűen visszapattannak. A csecsemő kezét is először nagyrészt ökölben tartja és ezután kezdi el nyitogatni. Mint minden mozgás, először még szinte teljes testtel együtt történik és gyakorlás segítségével, egyre inkább sikerül az együttmozgások nélkül is végrehajtani.
Számos reflex is segíti a csecsemőt. Ezek közül itt mindenképp meg kell említenünk a fogó reflexet, aminek során, ha a baba tenyerét nyomás éri becsukódnak az ujjai.
2-4 hónapos korban a flexiós tartás láthatóan el kezd csökkenni és ezzel együtt a kezét mostmár nyitogatja. Egyre jobban elkezdni felfedezni vele a körülötte lévő világot és benne saját magát, rengeteg tapogat, markolászik. Ha látóterébe kerülnek az ujjai fel is figyel rájuk.
A törzs stabilitásának fejlődésével a karok is egyre aktívabb szerepet tudnak betölteni. 3-4 hónapos korra már a test középvonaláig tud koordinálni a baba, így a kezeit a mellkasa előtt össze tudja fogni vagy képes akár egy csörgőért is hadonászni. Ezeknek a folyamatoknak részei a szem és a kéz összehangolása, azaz a szem-kéz koordináció és a hallás fejlődése is.
A kéz és a száj szerepe a felfedezésben
A kisbabák akármilyen aranyosak is, a helyes kis szokásaikat legalább annyira nehéz megérteni. A gyakori csuklás, az állandóan kapálózó kis végtagok, és az egyéb érdekes szokások miértje mind-mind nagy talány lehet. Ilyen például az is, ha a baba folyamatosan rágcsálja, eszegeti a kezét. Sok szülő gondolja azt tévesen, hogy a csecsemőkori kézrágcsálás a fogzás jele.
A szakemberek azonban rámutatnak, hogy a kéz nyalogatása és rágcsálása nem feltétlenül a fogzás első jele. Bár a fogzás valóban okozhat fokozott rágási ingert, ez általában csak 4 hónapos kor körül kezdődik. A fiatalabb babák esetében ez a viselkedés sokkal inkább a világ felfedezésének egy természetes módja.
Egy, a Washington Post-ban megjelent írás szerint az, ahogy a kisbabák a szájukkal fedezik fel a világot, hasonló ahhoz, ahogy a felnőttek a kezeiket használják ugyanolyan okból. A felnőttek érző (szenzoros) idegeinek - ezek veszik fel az információt, amelyet aztán a leadó idegek továbbítanak az agy számára - száma az ujjaikban nagyobb, mint a testük bármely más területén. A babáknál ezeknek az idegeknek száma a szájukban a legtöbb. Így ha a csecsemő valamit a szájába vesz, azt nem csak azért teszi, hogy rágcsálja, hanem azért, mert így ismeri meg az adott dolgot.
A kezek felfedezése és a fokozott nyálazás gyakran együtt jár. Figyelj oda, hogy legyen a nyakában egy textil előke, ami felszívja a sok nyálat, így nem ázik el a ruhája. Főleg szeles, hideg időben érdemes odafigyelni a bőrápolásra.
A kisbabák az első hetekben még nem tudatosan irányítják a végtagjaikat. Sokszor előfordul, hogy egy-egy hirtelen mozdulatuktól meg is ijednek. Később azonban, mikor már látják és tudják, hogy a kéz, amit látnak hozzájuk tartozik, akkor kezdődik a kézrágás. Gyakran megfigyelhető az is, hogy a babák az egyik kezüket a másik kezük segítségével próbálják meg a szájukhoz vinni.
Egy elmélet szerint a kisbaba azért rágcsálja a kezét, mert ez egy korai jelzése annak, hogy éhes. Emellett szintén az éhségre utalhat, ha az ajkaikat cuppogtatják, nyalogatják a szájukat, fogínyüket. De a kezek rágcsálása nem feltétlenül szólhat csak az éhségről.
A dolgok rágcsálása, szopizása pedig annak is egy módja, hogy a baba a szükségleteiről és a fejlettségi szintjéről információt adjon.
A fejlődési mérföldkövek és a kézhasználat
A csecsemő mozgásfejlődése szinte azonos, ha nincsenek blokkoló, gátló tényezők. A csecsemőkori reflexek beindítják a mozgásfejlődést minden babánál, mert az idegrendszer egyfajta önfejlesztésre van beprogramozva. Ha a csecsemő fejlődése az átlagostól eltérő, akkor a mozgásfejlődés lehet lassabb, gyorsabb, eltérő sorrendű vagy akár fejlődési fázisok is kimaradhatnak belőle, legrosszabb esetben pedig el sem indul.
Finommozgás, szem-kéz koordináció: A kézhasználat fejlődése az értelmi fejlődés érzékeny jelzője. A kezek ökölben tartása 3 hónapos korra oldódik. A pontos nyúlást az 5. hónaptól, a tárgyak egyik kézből másikba vételét 6 hónapos kortól, a hüvelykujj szembefordulását 8 hónapos kortól, a mutatóujj “önálló életre kelését” 9 hónapos kortól, míg az érett, ujjbegyek közötti csippentő fogást 1 éves kortól várjuk. A finommozgások késésén kívül fejlődési zavarra utal az is, ha a kéz, ujjak nézegetése a 20. hónap körül sem szűnik meg.
4-6 hónapos korban egyre élénkebben próbálkozik a baba a tárgyak megfogásával, az értük való kapálózással és az elengedésükkel is. Egyre többet tud célirányosan a tárgyak felé nyúlni a test középvonalában, majd a forgás ügyesedésével, megkezdésével párhuzamosan egyre inkább ettől távolabb is. Ahogy erősödik ügyesedik a hasalás, úgy egyre inkább hason fekve is nyitogatja a tenyerét, tapogatja a szőnyeget, takarót. Az ujjak után egyre nagyobb területet képes uralni a baba a mozgásaiban, így 5-6 hónapnál megjelenik a tenyérfogás és a két tenyér befelé fordítása is. Ennek következményeként képes megtartani a cumisüveget.
6-10 hónapos kor között a nagymozgások fejlődése látványos változásokat hoz a hétköznapokba. A forgás és kúszás során egyre változatosabb tárgyak elérése, a karok/kezek mozgásba erősen bevonódása egy egészen más perspektívát hoz a finomabb mozgásokban is. A tenyérfogás és elengedés már annyira gyakorlott, hogy át tudja venni egyik kezéből a másikba a játékokat, hosszan tudja tartani azt, illetve két játékot előbb rövid, majd hosszú ideig is képes fogni. Az apró dolgok felszedése nagyon jellemző kis mozdulata ennek az időszaknak. Bármilyen kis szöszt tudnak percekig aranyosan vizsgálni.
Itt viszont fontos ennek a veszélyére is felhívni a figyelmet, hiszen az elsődleges megismerés eszköze számukra a szájuk, úgyhogy elengedhetetlen nagyon odafigyelni a kezükbe kerülő dolgoknál! Ezek a csippentő próbálkozások vezetnek oda, hogy a hüvelykujj szembefordul a többivel. Ami egyrészt stabilabb, másrészt precízebb fogást is eredményez.
10-12 hónapos kor között az eddig megszerzett ügyesség elmélyítése nagy szerepet kap. A különböző csatornákon bejövő ingerek összehangolása (látás, hallás, stb.) adja azt a koordinációt, ami egy jó játszáshoz szükséges. A felállás gyakorlása mellett, mutatóujjával elkezd rámutatni játékokra is. A csípőfogás pedig már gyakorlott mozdulatként kezd megjelenni. Mivel egyre ügyesebben tud fogni, tartani, így egyre változatosabb tárgyakat is tud a kezébe venni és elkezdeni megvizsgálni. Tudatosan ügyesen eldob játékokat, aminek a látványát és a hangját is nagyon élvezi.
12-15 hónapos korban a lépegetés, önálló állás, járás elindulása segíti tovább a felfedezés új szintekre emelését. A tér megnyílásával a kar segíti a távolságok felmérését és az egyensúlyozást is. A tárgyhordások, pakolások révén nagyon sok új formával, tapintással találkozik a baba ebben az időszakban.
Mackórendelő játékos ötletek a fejlődés támogatására
Mackórendelő játékos ötletek: A szem és a kéz összehangolása bonyolult folyamat, a kisbaba mégis játékosan meg tud birkózni vele. Ha olyan dolgot mutatunk Neki és mesélünk róla, amivel fel tudjuk kelteni az érdeklődését, mint pl. egy kontrasztos könyv, motiválni tudjuk a kéz és karok használatát is.
Mackórendelő játékos ötletek: A baba egész testének tartása és a tónus megfelelő szabályozása ad alapot a finommotorika jó irányú fejlődésének is, így ezek ügyesítésével, fejlesztésével támogathatjuk a folyamatot.
Mackórendelő játékos ötletek: Érdemes a tárgyakat, játékokat sokféleképpen megmutatni, hogyan használjuk, hogyan nézhetjük.
Szem-kéz koordinációs gyakorlatok és erősítés.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha azt tapasztaljuk, hogy a baba a térben nem mer eléggé bátran mozogni, akadály esetén előbb odanyúl, mielőtt továbbmászna, túl közel emeli a tárgyakat, esetleg ráhajol a játékaira, gyakran nyalogatja is, akkor forduljunk orvoshoz. Gyakran tapasztalhatók ezek a viselkedésformák a gyermeknél akkor is, amikor még éppen csak elkezdte a mászást, vagy fogzik.
A kisbabáknak több olyan szokása van, amit az újdonsült szülők aggodalommal szemlélnek. Az egyik ilyen az, amikor szinte az egész öklét begyömöszöli a baba a szájába. Sok anyuka meséli, hogy képes órákig a kiságy mellett állni és csak nézni, a babáját. Gyakorlott anyukák szerint a kézrágás egyenlő a fogzás megkezdésével. Szakemberek azonban azt mondják, hogy a fogzás általában csak 4 hónapos korban kezdődik, a babák viszont előtt is előszeretettel rágcsálják a kezüket.
Egyáltalán nem szükséges megtiltani egy kisbabának, hogy a saját kezét rágcsálja. Ha még kicsi, akkor is figyelj oda rá, hogy tiszta legyen a keze. Sok baktériumot vihet a szájába a kézrágással. Nyugodtan hívd fel az ismerőseid figyelmét arra, hogy ha szeretnéd megsimogatni a babádat, akkor nem a kezénél tegyék ezt. Ne engedd, hogy idegenek séta közben megfogják a kis ujjait, még akkor sem, hogy ő nyújtja oda.
Ha azt tapasztaljuk, hogy a baba kb. 21 hónaposan nem érdeklődik az étkezés vagy az öltözködés iránt, és van, aki nem igazán szeret a vízben lenni, fürdeni, vagy ha a baba görcsösen összehúzódik és nem reagál a környezetére, akkor is azonnali segítségre van szüksége. Inkább vidd el többször indokolatlanul a gyermekorvoshoz, mint hogy egyszer alulértékeld a veszélyt.
tags: #csecsemo #nyalogatja #a #kezet