A csecsemőmirigy és a macskák egészsége: átfogó kalauz

Ez a cikk részletesen bemutatja a csecsemőmirigy (timusz) anatómiáját, fejlődését és működését, különös tekintettel a macskák egészségére. Emellett kitér a toxoplazmózisra, mint gyakran félreértett betegségre, valamint a macskák vemhességére, szülésére és a kismacskák fejlődésére. Végül összefoglalja a macskák gyakori betegségeit és a megelőzés fontosságát.

A csecsemőmirigy (timusz) szerepe és anatómiája

A csecsemőmirigy, más néven timusz (latinul thymus), egy létfontosságú nyirokszerv, amely a T-limfociták érésének legfőbb helyszíne. A mellkasban helyezkedik el, közvetlenül a szegycsont mögött, a gátorüregben. Ez a lapos, kétlebenyes szerv kulcsfontosságú szerepet játszik az immunrendszer fejlődésében és működésében, különösen gyermekkorban.

A csecsemőmirigy anatómiája és fejlődése

A csecsemőmirigy egy rózsaszínes szürke, kétlebenyes szerv, amely magasan a mellkasban foglal helyet, a mellkas csont mögött. Kötőszövetes tokkal körülvett szerv, melyen elkülöníthető egy külső kéreg és egy belső velőállomány. A kötőszövetes tok sövényeket bocsát a szerv kéregállományába, 0,5-2 mm átmérőjű lebenykékre osztva azt. A timusz állományának alapját egy ún. hámretikulumsejtekből álló hálózat képezi, amelynek nyúlványos sejtjei között fejlődésben lévő T-limfociták (ún. timociták) töltik ki a teret. A hámretikulumsejtek valódi hámsejtek, és alaphártyával rendelkeznek. A szerv állományában kisebb számban fordulnak elő egyéb, ún. dendritikus sejtek és makrofágok.

A thymus már a magzati élet korai szakaszában elkezd kialakulni, körülbelül a 6-8. terhességi héten. Az immunsejtek elődei a csontvelőből érkeznek ide, és már az anyaméhben elkezdik a fejlődést. A csecsemőmirigy hámja a harmadik pár garattasak elülső szárnyaiból száll le végleges helyére, a későbbi mellkasba, ahol a kétoldali timuszlebeny egyesül. Ezt követően (a 7-8. embrionális héten) a kraniális dúclécből származó mezenchimális tok veszi körül a hámtelepet, és sövényeket bocsát belé. Később (a 10-11. héten) T-limfocita-előalakok és az ún. makrofágok is megjelennek benne.

A T-sejtek „kiképzése” a csecsemőmirigyben

A csecsemőmirigyben zajló folyamatok alapvetően meghatározzák az immunrendszer képességeit. A csontvelőből származó T-limfocita-előalakok, nagyrészt a timuszhormonok segítségével az érpályán keresztül eljutnak a csecsemőmirigybe, és annak állományába hatolnak. Itt vándorolni és osztódni kezdenek, majd TCR-génjeik átrendeződnek. (A TCR [T-sejt-receptor] egy sejtfelszíni kétláncú fehérje, melynek feladata az antigén-felismerés.)

A szervezet a T-sejteket speciális alkalmassági tesztnek veti alá. Először a T-sejtek előalakjai érkeznek a thymus külső részébe, a kéregbe, ahol a pozitív szelekció zajlik. Ebben a fázisban csak azok a sejtek maradnak életben, amelyek képesek felismerni a szervezet saját, MHC molekuláit. Ez azért fontos, mert ha nem ismerik fel ezeket, akkor később nem tudják detektálni a fertőzések során megjelenő kórokozók antigénjeit sem. Ezt követi a negatív szelekció, amely már a thymus belsejében, a velőben zajlik. Itt azok a T-sejtek eliminálódnak, amelyek túl erősen reagálnak a saját szövetek antigénjeire, ez védi a szervezetet az autoimmun betegségektől. Az egész folyamat célja az, hogy olyan, jól képzett és biztonságosan működő T-sejt populáció jöjjön létre, amely hatékonyan felismeri az idegen kórokozókat, ugyanakkor békén hagyja a saját szöveteinket.

A pozitív kiválasztódás során azok a sejtek pusztulnak el, melyek nem képesek az antigén-felismerésre, s így haszontalanok. Azonban a limfociták több mint 99%-a αβ-TCR-, CD4- és CD8-expresszálóvá válik, majd ezt követően pozitív és negatív szelekción esik át. Végül a sejtek megszüntetik vagy CD4- vagy CD8-expressziójukat, és kikerülnek a keringésbe. Az eztán CD4-et kifejező (CD4+) sejteket segítő (helper) T-limfocitáknak, a CD8-at kifejezőket pedig citotoxikus T-limfocitáknak nevezzük.

A csecsemőmirigy mérete és működése az életkor előrehaladtával

A csecsemőmirigy aktivitása és mérete fokozatosan csökken a növekedés előrehaladtával. Már újszülöttkorban nagy, hiszen ekkor van szükség leginkább arra, hogy az immunrendszer megtanulja az alapokat. A timusz tömege a pubertáskorban 30-40 g, később ez az elzsírosodással párhuzamosan csökken, így felnőttben már csupán kb. 10-15 g. Azonban miután túl vagyunk a pubertáson, a mirigy involúciója, vagyis visszafejlődése egyre látványosabbá válik. Amellett, hogy a thymociták száma csökken, a zsírszövet is egyre nagyobb teret nyer a mirigyben, ami csökkenti a valódi T-sejt termelés méretét. Ennek következtében kevesebb lesz az úgynevezett naiv T-sejt, amely még nem találkozott antigénekkel, és csökken a T-sejt receptorok diverzitása is, ez pedig megnehezíti, hogy új kórokozók ellen hatékonyan tudjunk védekezni.

A múltban voltak bizonyos félreértések a csecsemőmirigynek az egészségmegőrzésben betöltött szerepét illetően. Azt tartották, hogy a csecsemőmirigy a serdülőkorra, méretét tekintve, egyre kisebb lesz, s használhatatlanná válik. Ezt az elképzelést azonban modern kutatások cáfolják, melyek szerint a thymus pubertás után is képes lehet újra aktiválódni bizonyos körülmények között.

A csecsemőmirigy rendellenességei és betegségei

A csecsemőmirigy megbetegedései bár ritkák, mégis fontos hatással lehetnek az immunrendszer működésére és az életminőségre. Bizonyos rendellenességek esetén a csecsemőmirigy kisebb, vagy a szerkezete kóros, vagy az nem is a megfelelő helyen található. Mindezek következménye lehet az említett T-lymphocyták csökkent száma, illetve funkcióinak zavara, hiánya. Ez előbb-utóbb súlyos következményekkel, elsősorban az immunhiányos állapotok valamelyikének a megjelenésével jár, amely a fertőzésekkel szembeni csökkent védekezésben nyilvánul meg.

A csecsemőmirigy állománya a serdülőkort követően élettani viszonyok között is fokozatosan elzsírosodik. Hiányozhat vagy csökkent működésű lehet a timusz egyes fejlődési rendellenességekben, mint DiGeorge-szindróma, Nezelof-szindróma, Wiskott-Aldrich-szindróma, ataxia teleangiectasia. Timuszhiperplázia során a szerv mérete megnő.

A csecsemőmirigy daganatai közül a jóindulatú vagy invazív timóma és az egyértelműen rosszindulatú timuszrák a hámretikulumsejtekből indulnak ki. A thymoma pedig a thymus epithelsejtjeiből kialakuló daganat, amely lehet jóindulatú vagy rosszindulatú. A csecsemőmirigy daganata középkorú vagy idős felnőtteknél gyakoribb, és sokszor tünetmentesen észlelik más vizsgálatok során.

A myasthenia gravis (MG) egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer antitestekkel támadja a neuromuszkuláris átvivő anyagokhoz kötődő molekulákat, ezáltal gyengül az izomműködés. A betegség gyakran fiatal nőknél és az idősebb férfiaknál jelentkezik.

A csecsemőmirigy szerepe a stressz és az életmód szempontjából

A stressz komoly ártó faktor. Krónikus érzelmi vagy fizikai stressz esetén a test stresszhormonokat (kortizolt) szabadít fel, amelyek gyors thymus‑atrophiát okoznak: csökken a kérgi és velői sejtek száma, és redukálódik a naiv T‑sejt mennyisége. A táplálkozás sem elhanyagolható. A fehérje-energiadeficit, vitaminszegény, nyomelemhiányos diéta akár súlyos thymus‑atrophiát is okozhat, különösen a fejlődés korai szakaszában. A testmozgás is rendkívül fontos, hiszen tanulmányok szerint az idősebb kerékpárosok thymus‑aktivitása (naiv T‑sejt kibocsátás, thymusz‑méret) összehasonlítható a fiatalokéval, míg a mozgásszegény időseknél erősen visszaesik. Nem elhanyagolható az alvás mennyisége és minősége sem.

Összességében tehát napi szinten védekezhetünk a thymus funkciójának túl korai elvesztése ellen. A thymus az immunrendszerünk kulcsszereplője, amely az élet korai szakaszában aktív T‑sejt képzést biztosít, majd fokozatosan visszaesik, ezzel együtt a védekezőképesség is csökken. Ugyanakkor a regeneráció ma már nagyon fontos. Érdemes tehát komolyan vennünk, hogy mit eszünk, mennyit mozgunk, mennyit alszunk és hogyan kezeljük a stresszt, nap mint nap.

Macskák és a toxoplazmózis: Tények és tévhitek

A téma időről időre előkerül, és sokan vannak, akiket a családjuk biztat arra, hogy amikor gyerekvállalásra kerül a sor, az említett betegség miatt váljanak meg kis kedvencüktől. De tényleg a macska lenne a terhes nő első számú ellensége? Mikor és hogyan kaphatjuk el tőlük a fertőzést? Mit okoz a betegség a terhes nőben és a magzatban? Mit lehet tenni, ha a várandós nő elkapta, hogyan lehet megelőzni a fertőződést? Többek között ezeknek a kérdéseknek járt utána Dián Dóri prof. dr. Hornok Sándor parazitológus, egyetemi tanár, az Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének vezetője.

Mi a toxoplazmózis?

A toxoplazmózis nevű betegséget egy egysejtű parazita, a Toxoplasma gondii okozza. Egészséges ember vagy egészséges macska esetében legtöbbször tünetmentesen zajlik a fertőzöttség, de ha vannak is tünetek, sokszor azok sem egyértelműek - ugyanis a gyenge láz vagy a nyirokcsomók duzzanata számos más betegségre is utalhat. A toxoplazmának - parazita lévén - szüksége van gazdatestre, amiben élősködhet annak érdekében, hogy túléljen és tovább tudjon fejlődni. Közös azonban bennük, hogy a toxoplazma a test szöveteiben mikroszkopikus cisztákat alkotva „elbújik” - amikor ez megtörténik, az adott gazda gyógyultnak tekinthető, a betegség lefolyt, mégis hordozza e parazitát. Oocisztát csak a macskafélék ürítenek az ürülékkel együtt, azok így kerülhetnek rá a növényekre, illetve bekerülhetnek a talajba és a természetes vizekbe is.

Hogyan terjed a toxoplazmózis?

A macska ürülékével az oociszták bekerülhetnek a talajba és a természetes vizekbe, ahonnan táplálkozás útján továbbjuthatnak a köztigazdákba - igen, az emberekbe is. A macskák leggyakrabban egy köztigazda nyers húsának elfogyasztása által válnak fertőzötté, de vannak egyéb terjedési módok is: a fertőzött közti- vagy végleges gazda az utódjainak is átadhatja a fertőzést (a terhesség, illetve állatoknál a vemhesség során), sőt a tej révén is átjuthat anyáról az utódra (az ember ez alól kivétel).

A kinti, vadászó cicák jöhetnek tehát leginkább szóba, azonban a macskákban a betegség nagyon rövid idő alatt lezajlik, legalábbis, ami az oocisztaürítést illeti. Ez az időszak ugyanis 1-2 hét csupán, ekkor tud csak fertőzni a toxoplazmózisos macska. Ráadásul, ha a macska egyszer elkapta, akkor utána hosszú évekig immunissá válik a fertőzés ellen. Így, ha megnézzük a macska életében azt az időszakot, amikor az oocisztaürítés egyáltalán előfordulhat, ez az 1-2 hét a macska élettartamára vetítve, ami átlagosan 15 év, kb. 0,2 százalékra jön ki. Tehát a macska, ha elkapja a toxoplazmózist, jó eséllyel az egész életében 1-2 hétig fertőző csupán, utána nem. Az esély pedig arra, hogy a gazdája pont ebben az időszakban legyen várandós, még kevesebb.

Prof. dr. Hornok Sándor szerint az elővigyázatosság kulcsfontosságú, úgyhogy akár benti, akár kinti macskáról van szó, a legjobb, ha várandóssága alatt a nő nem tisztítja a macskaalmot, hanem megkér erre valaki mást. Azonban adódik a kérdés: érdemes-e a kinti cicáját elkerülnie a leendő anyának? El tudja kapni simogatás útján a betegséget? Hornok Sándor szerint nem valószínű: „Akkor lehetne simogatással elkapni a toxoplazmózist, ha a macska néhány napig egyáltalán nem tisztálkodna. Már ahhoz is a véletlen kell, hogy néhány oociszta feltapadjon a macska szőrzetére az ürülékéből. De még ha rátapad is a bundájára, legalább két-három nap kell ahhoz, hogy fertőzőképessé váljanak. Ezzel együtt arra is van esély, hogy mi magunk tesszük fertőzötté a macskánkat azzal, ha nyers hússal etetjük, ami potenciálisan fertőzött lehet. A professzor szerint ezt a problémát úgy védhetjük ki, hogy a húst egy hétre lefagyasztjuk, és csak ezután kapja meg az állat.

A toxoplazmózis hatása terhesség alatt

Amikor egy várandós elkapja a toxoplazmózist, mert nincs korábbi fertőzöttségből származó védettsége, az elsősorban nem rá, hanem a fejlődő magzatra jelent súlyos veszélyt, és különösen aggasztó, hogy általában ez is tünetmentesen zajlik. „A kismamáknak sincs általában tünetük. Náluk is előfordulhat nyirokcsomóduzzanat vagy hőemelkedés, de én a praxisom alatt csak olyan toxoplazmózisos várandóssal találkoztam, akiknek semmilyen tünetük nem volt.” Az, hogy mekkora problémákat tud okozni a fertőzés, a szakember szerint trimeszterenként változó: „Ha úgy megy bele egy terhességbe az anyuka, hogy aktív fertőzött, de nem tud róla, akkor tud nagy károkat okozni, illetve a harmadik trimeszterben. A másodikban kevesebbszer fordul elő.” A magzati toxoplazmózis növekedési elmaradást, agykamratágulatot, vízfejűséget, agyi meszesedést, továbbá látás- és halláskárosodást okozhat a gyerekeknél, illetve növeli a vetélés kockázatát. Szóval elég veszélyes betegség a magzatokra nézve.

Szűrés és megelőzés

Azt, hogy az anya átesett-e már a toxoplazmózison, egy egyszerű vérvizsgálattal meg lehet állapítani, azonban Magyarországon jelenleg ez a szűrés nem tb-támogatott, vagyis minden esetben fizetni kell érte. Itthon tehát nem része az általános állami terhesgondozásnak, de a nőgyógyász szerint jó lenne, ha beépítenék a protokollba legalább egy szűrést, mert nagy bajokat előzhet meg ez az információ. Ráadásul a parazitológus szerint egyes esetekben nem árthat, ha a kismama partnerét is tesztelik. Bár ez egyáltalán nem bevett gyakorlat, a professzor szerint vannak kutatások, amelyek statisztikailag igazolják, hogy a toxoplazmózis nemi úton is terjedhet az emberek között. Így tehát előfordulhat, hogy ha a terhes nő szeronegatív, tehát még nem találkozott a toxoplazmózissal, a párja pedig éppen e bántalom heveny szakaszában van, akkor szexuális aktus során átadhatja neki a betegséget.

Tények a toxoplazmózisról:

1. A toxoplazmózis létező kór. Okozója, a Toxopazma gondii (T gondii) mely a világ minden táján elterjedt és szinte minden melegvérű emlősben előfordul, így az emberben is.
2. Ez azért van, mert az egészséges emberi szervezetben, a T gondii csupán enyhe kellemetlenségeket okozhat, mint pld. hasmenést.
3. A toxoplazmózist nagyobb eséllyel lehet elkapni mosatlan zöldség vagy gyümölcs fogyasztásával, földdel való érintkezéssel kertészkedéskor vagy nem megfelelően hőkezelt húsok fogyasztásával ….. mint a saját macskánktól.
4. A macska, a toxoplazma gondii parazitával történő megfertőződés után (ami mint említettem, kizárólag melegvérű, fertőzött élőlény megevésével történhet), boldogan él és virul.
5. A macska, a fertőződés után 2 hétig üríti a parazitát és utána SOHA TÖBBET AZ ÉLETBEN!
6. Léteznek vérből végezhető tesztek, amelyek segítségével a babát tervező vagy váró hölgy megtudhatja, hogy átesett-e már a fertőzésen vagy sem. Amennyiben már átesett úgy ő is, a magzat is teljes biztonságban vannak.
7. A macskát is le lehet tesztelni toxoplazmózisra. Sőt, a vérvizsgálatból azt is meg lehet tudni, hogy régi vagy friss a fertőzés.

TEHÁT SEMMI OKA ANNAK, HOGY A CICÁTÓL MEGSZABADULJ!

A toxoplazma viselkedésmódosító hatása

Bár nem kapcsolódik a macska versus terhes nők témához, van egy nagyon érdekes és első hallásra ijesztő hatása a toxoplazmának a köztigazdákra: befolyással van a viselkedésükre. De nemcsak az egereknél mutatták ki a fertőzésen átesettek viselkedésváltozását, hanem az embereknél is. „Például leírtak különféle pszichológiai problémákat, amik a toxoplazmózisra vezethetők vissza: a skizofréniától kezdve az öngyilkossági hajlamon át a depresszióig. Ezen kívül úgy is tudja módosítani az ember viselkedését a toxoplazma, hogy rontja a tájékozódási képességét.” - mondja Prof. Hornok Sándor. „Több tanulmány igazolta statisztikailag az ember esetében is, hogy a toxoplazma megváltoztathatja a fertőzött egyén hormonális (például tesztoszteron-) alapú szexuális aktivitását, sőt vonásait is úgy, hogy nagyobb eséllyel jön létre párkapcsolat. A fertőzött embereknek gyakrabban szimmetrikus az arcuk, ezáltal sokkal vonzóbbak lehetnek a partnerek számára.” A toxoplazma minden harmadik emberben ott van, Európában és Dél-Amerikában az átlagosnál is gyakoribb. Mindez egy hosszú távú párhuzamos együttlét következménye, ugyanis a parazita és a gazda évmilliók alatt együtt fejlődik. Ez általában egy jóindulatú egyensúlyhoz, akár egy kölcsönösen előnyös kapcsolathoz vezet majd végül. Természetesen vannak szomorú következményei, de előnyei is.

Macskák vemhessége, szülése és a kismacskák fejlődése

A vemhességi idő macskákban 56-69 nap, átlagosan 63 nap. Az ovuláció után a petesejt 3-4 napig a petevezetőben tartózkodik, ahol megtörténik a megtermékenyülés. 4-5 nappal a fertilizáció után a zigóta a méhbe vándorol, ahol a vemhesség 13-14. napja körül beágyazódik. A vemhesség 30. napja után a petefészek által termelt P4 mellett megjelenik a placenta által termelt P4 is és a 40-50. nap között teljesen átveszi a petefészektől a hormontermelést. Ez az oka annak, hogy macskában a P4-hoz kötődő álvemhesség csak az ivarzást követő 1 hónapon belül jelentkezhet, bár klinikai tüneteket - a kutyával összehasonlítva - elenyésző számban okoz.

Készülődés a szülésre

Amikor már úton van egy alomnyi kölyökmacska, fontos, hogy a nagy napra felkészültnek és magabiztosnak érezze magát. Ideális esetben a vemhes macskája kapjon külön helyiséget vagy teret a vemhesség vége felé. A nőstény macskák a vemhesség utolsó két hetében agresszívvá válhatnak, ezért érdemes őket elkülöníteni, illetve a gyermekektől távol tartani. A szüléshez a nősténymacskának készítsen elő egy szülődobozot. Ez lehet egy kartondoboz, amely elég nagy ahhoz, hogy abban a macska lefeküdhessen, illetve az oldalak elég magasak ahhoz, hogy a kölyökmacskák később ne eshessenek ki. A szülődoboz legyen a helyiségnél melegebb, ami segíti a kölyökmacskákat az első néhány napban, amikor egyébként is a legtörékenyebbek.

A szülés folyamata

Előfordulhat, hogy először észre sem veszi, hogy a macska elkezdett vajúdni, mivel nincsenek látható összehúzódások. Ehelyett a macska nyugtalannak tűnik, furcsán viselkedik: például folyamatosan követi vagy éppen kerüli Önt. Amikor már majdnem készen áll a szülésre, karmol, és betelepszik a szülődobozba, majd hangos dorombolásba kezd. Amikor vöröses színű folyás megjelenését tapasztalja, azt nem sokára - rendes esetben egy órán belül - követik az első kölyökmacskák és a méhlepény. A szüléskor az anyamacska vigasztalan hangon „sír”, ami tökéletesen normális. 10-60 percenként várható egy-egy újabb kiscica születése, és valószínűleg az anyamacska meg fogja enni a méhlepényeket, illetve maga rágja el az újszülöttek köldökzsinórját. Az anyamacskák kitűnően gondoskodnak magukról az ellést követően, ezért próbálja meg elkerülni a felesleges fontoskodást; tökéletesen elég, ha negyedóránként ránéz.

Kiscicák gondozása a születés után

Amint a macskakölykök megszületnek, rendes esetben azonnal az anyjuk felé kúsznak, és elkezdenek szopni; tartson azonban kéznél cicatejet az ettől eltérően viselkedő kölyköknek. Ha a macska az evést követően nem nyalogatja le őket, akkor nedves gézzel át kell a cicákat masszírozni az emésztés és a vizeletelválasztás elősegítése érdekében. Az anyamacska otthoni ellése elősegíti nyugalmát és stresszmentességét, ami az újszülött alom számára is a lehető legjobb kezdet.

A kismacskák fejlődésének szakaszai

A kiscicakor mindössze néhány hónapig tart, amely során a kismacskák gyors ütemben fejlődnek. De mennyi idő alatt válnak a fogatlan, vak szőrmókok magabiztos macskává?

A macska élete az anyamacska és a kandúr találkozásával kezdődik. A párzás pillanatában a peték kiszabadulnak. A hím spermiumok 24 órán át életképesek. A sikeres megtermékenyülés a macska életének kezdete. A sejtosztódás körülbelül 46 órával a megtermékenyülés után kezdődik. A hatodik nap körül a macskaembrió már 1,5 milliméter hosszú. A tizennyolcadik naptól kezdődően alakulnak ki a macska első látható jellemzői. A száj, a szemek és a fülek nagyjából felismerhetők. Három hetes korában a születendő cicusnak kialakulnak a mellső lábai, fejlődik a gerincoszlopa és elkezdenek kialakulni a szervei. A huszonnegyedik naptól kezd izgalmassá válni a dolog: a kifejlődő cicának kialakul a tapintási érzéke is. Az ezt követő napokban fokozatosan kifejlődnek az apróbb testrészek, például a karmok, a szemhéjak és a belső fül, a szőrzet nőni kezd, és a bőr későbbi színe is kialakul. A megtermékenyítés után 60 nappal jön el az idő: a kiscica embrió teljesen kifejlődött, koraszülés esetén is életképes lenne. Az anyamacska terv szerinti szülésére azonban még kb. egy hetet várni kell.

Világra jött a kiscica. Maga a szülés általában komplikációk nélkül és meglepően rövid idő alatt zajlik. Azonban miután a cica elhagyta az anyaméhet, a fejlődése még nem fejeződött be. A növekedési folyamat egy szakasza tehát a születés után az anyaméhen kívül folytatódik. A cica érzékszervei és készségei fokozatosan fejlődnek.

Gyakori macskabetegségek és megelőzésük

Cicáknál az esetek jelentős részében emésztőszervi problémák miatt keresik fel a gazdik az állatorvost. A hányás, hasmenés vagy bélsárrekedés hátterében álló problémák többnyire könnyen orvosolhatóak. Gyakori az is, hogy bőrproblémák miatt szükséges az állatorvosi vizsgálat, ezek hátterében számos ok állhat, beleértve a külső parazitákat is. A tüsszögés macskanáthát jelezhet, ami a szabadon született cicák között gyakran terjed, és nagyon veszélyes.

Paraziták elleni védekezés

A bolhák behurcolása komoly fenyegetést jelentenek a macskának és a gazdinak is, mivel ha kezeletlenül hagyjuk, elterjedhetnek az egész lakásban, ahonnan újra és újra támadhatnak. Ha cicánknak lehetősége van bolhákkal vagy kullancsokkal fertőződni, védekezzünk megelőzésképpen ellenük a megfelelő készítménnyel. Ne feledkezzünk meg a legalább negyedévente elvégzett belső parazita ellenes kezelésről sem. Ha egy cica nincs parazitamentesítve (bolhák, atkák, gombák, bélférgek ellen) a paraziták átjuthatnak az emberi szervezetbe.

Szem- és orrproblémák

Ha a cica szeme gyakran könnyezik, váladékos, esetleg kipirult a kötőhártyája vagy hunyorog, mindenképpen forduljunk állatorvoshoz. Ha az orra kiszáradt vagy repedezett, szintén segítség kell, ahogy túlzott tüsszögés vagy orrfolyás esetén is. A macska szembetegség tárgykörébe sok elváltozás, kórfolyamat tartozik. Vannak köztük alig észrevehető elváltozások és vannak durva eltérést okozó betegségek is. A szemlélő számára látható tünetek azonban nem mindig korrelálnak az elváltozás súlyosságával: azaz nagyon csúnyának kinéző szemet is lehet, hogy megfelelő kezeléssel viszonylag könnyen rendbe lehet hozni; ugyanakkor egy apró eltérés hátterében is állhat komoly szemészeti probléma.

Az egészséges állatban a szemek egyformán helyezkednek el a szemgödörben, a két szem tengelye párhuzamos. A két szemrés egyenlő tágasságú. A szem nem kipirult és csak a belső szemzugban jelenhet meg minimális szürkésfehér váladék. Az állatokban előfordul egy ún. harmadik szemhéj is. Ez a kötőhártyával borított képlet általában csak kis csíkszerű képletként jelenik meg a macska belső szemzugaiban. Kóros esetben a harmadik szemhéj előeshet: ilyenkor függönyszerűen borul rá a szemgolyóra, súlyos esetben szinte teljesen elfedve azt.

Macska szembetegség tünetei jelenhetnek meg a szemet kívülről óraüveg-szerűen borító szaruhártyán is. Fontos tudni, hogy a szaruhártyának mindig teljesen átlátszónak kell lenne. A szaruhártya mögötti területét elülső szemcsarnoknak nevezzük (jól látszik ez, ha a macska szemét oldalról nézzük). Ez macskában - a domború szaruhártya miatt - kifejezetten mély. A benne található ún. csarnokvíznek teljesen tisztának kell lennie. Ha itt különböző anyagok: fibrin, genny, vér stb. Az elülső szemcsarnok hátsó falát a szivárványhártya (írisz) alkotja, rajta a pupillanyílással. A pupilla alakja szűk állapotban macskákban hosszúkás. Tág állapotban a kutyához, emberhez hasonlóan kerek. Fontos megjegyezni, hogy a pupilláknak minden esetben egyforma tágasságúnak kell lenniük a két szemen. Sötétben tágulnak, fényre szűkülnek az egészséges állat pupillái. Ha a pupillák a normálisnál tágabbak vagy szűkebbek, fényre nem reagálnak, az mindenképpen kóros tünet. Macska szembetegség, de szemen kívüli kóros folyamat is előidézheti. A szem pupilla mögötti területe, és az itt esetlegesen előforduló macska szembetegség tünetei csak műszerekkel (oftalmoszkóp, fundus kamera) vizsgálhatók. Mindenképp állatorvos -szemész feladata. Van azonban az egészséges macska szemének egy olyan része, ami néha láthatóvá válhat az egyszerű szemlélő számára is. Ez az ún. tapetum lucidum. Ezt látjuk megcsillanni, amikor az autó reflektorába a macska belenéz. A tapetum lucidum a macska szemfenekének egy fényvisszaverő része, ami a ráeső fényt felerősíti. A tapetum lucidum az emberi szemben nem található meg, csak állatokban. Láthatjuk, hogy a macska szembetegség milyen sokféle formában jelentkezhet. Ha rendellenességet észlel, vagy olyan fajtájú macskája van, ami hajlamos egy bizonyos macska szembetegségre, forduljon hozzánk bizalommal.

Szájüregi problémák és súlygyarapodás

Az erős szájszag elsősorban szájüregi problémákra utalhat, az érzékeny száj pedig fogfájást jelezhet, ami nagyban meghatározza a macska étvágyát is. A túlzott súlygyarapodás számos betegség hajlamosító tényezője, mint például az krónikus ízületi problémák vagy az alsó húgyúti megbetegedések. Ugyanígy összefüggésben lehet a jelentős túlsúly a cukorbetegség kialakulásával is. Az időben felismert tünetek segíthetnek megelőzni a komolyabb bajt.

Macskák és a baba érkezése: harmonikus együttélés

Többnyire generációkon keresztül görgetett tévhitek és alaptalan „igazságok” állnak a kedvezőtlen baba-cica viszony megítélésének hátterében. Az elriasztó kijelentések mindig egyszerűek, közérthetők és mivel félelmet keltenek, ezért erősen hatnak az emberekre. Ezzel szemben, a tájékozottságra épülő magyarázatok sokszor bonyolultak, ráadásul a tudást meg kell szerezni, meg kell érteni és el kell fogadni.

Tévhitek és valós veszélyek

Nem tudni mikortól és honnan ered ez a babona, de hébe-hóba ma is felbukkan az a mendemonda, hogy a baba szájából kiáramló tejszag vonzza a cicát és az valamilyen rejtélyes módon „ellopja” a levegőt a baba elől. De ezt a lehetőséget ne vegyük félvállról! A babák puhák és melegek, a macskák pedig szeretik a puha melegséget. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy felnőtt macska teljes testével ráfekszik egy kisbabára aminek pici és gömbölyű a felülete, de ne zárjuk ki. Lehet a babaszoba egy zárható helyiség, ahová a cica akkor léphet be ha ott egy felnőtt felügyelete alatt van.

Az evolúció során a macskák sorsa úgy alakult, hogy egyrészt ragadozók, ugyanakkor zsákmányt is jelentenek más ragadozók számára. Ebből a kettős szerepből az következik, hogy a macska jól fel tudja mérni kivel kezdjen ki és kivel ne. A macska, ráadásul, spórol az energiájával, amire szükség van a vadászathoz. A macska kizárólag akkor támad ha fenyegetve érzi magát vagy ha sarokba van szorítva. Lehetséges, hogy a macska vadászható zsákmánynak tekinti a kisbaba végtagjait, amikkel a levegőben hadonászik, vagy a takaró alatt mozgat (ez felnőtt lábujjakkal is megesik). Ilyenkor játéknak tekintheti az izgő-mozgó kezeket-lábakat és úgy próbálja „levadászni” őket mint a tollat a játékbot végéből. Bónusz tipp: vágjuk, vagy vágassuk le a cica körmeit, főleg ha csak benti.

Felkészülés a baba érkezésére

A baba fenekestül felforgatja majd a család életét és a pihenés/alvás minden perce aranyat fog érni. A cica is ki lesz zökkentve a saját megszokott világából és a kismamának még kevesebb ideje lesz vele és a megzavart lelkivilágával foglalkozni. A macskák hang és szag érzékenyek. Minden idegen és/vagy kellemetlen, erős hang megriasztja őket és minden idegen szagot bizalmatlanul fogadnak. Az új jövevénynek is lesz bőven hang és szag „anyaga” amit a cicának meg kell szoknia. Jobb ha ezek a hatások nem egyik pillanatról a másikra érik, amikor a baba hirtelen hazakerül, hanem már előtte van lehetősége ismerkedni ezekkel a hatásokkal.

Deszenzitizálás és pozitív asszociáció

Interneten rengeteg ilyen hangot vagy videót találsz. Előbb halkabban, majd fokozatosan, egyre hangosabban és hosszasabban játssz le babasírást. Figyeld a reakcióját és csak addig menj el ami még elfogadható számára. Vannak olyan cicák akik rá sem hederítenek a sikoltó babasírásra, mások viszont megrémülhetnek, elbújhatnak, félhetnek. Ezzel a módszerrel előre tudod tesztelni a Te cicád toleranciáját az idegen hangra és hozzá tudod fokozatosan, óvatosan szoktatni. Ezt nevezik deszenzitizálásnak (magyarul elérzéktelenítésnek).

A babaszobát vagy babasarkot már jó előre, a kicsi megérkezése előtt elkezded majd kialakítani. Vásárolsz kiságyat, plédeket, ruhákat, pelenkákat, kenőcsöket, krémeket, olajokat. Ha erre nincs lehetőség, a baba hazaérkezése után (mialatt még külön van a baba és a cica) hozz ki a babaszobából babaholmikat és azokat szórd szét a cica területén. Ahogy már említettem, az óvatosság és a felügyelet fontosak de a teljes elkülönítés sem cél, hiszen a találkozás elkerülhetetlen. Hagyd, hogy felfedezze és megszagolja a babának vásárolt bútorokat: ágyat, pelenkázó pultot, stb. Majd egy hónappal a baba születése előtt tedd „kellemetlenné” számára ezeket a területeket. Pld. tehetsz alufóliát (ami zörög) azokra a felületekre ahová nem szeretnéd, hogy a cica később felmásszon/bemásszon. Vagy kartonpapírból vágj ki a bútor (babaágy, pelenkázó) méretére egy darabot és tegyél rá kétoldalú ragasztószalagot, majd helyezd a „no go zóna” felületére. Általában fontos, hogy ha valahonnan/valamiről eltiltjuk a cicát, adjunk alternatív lehetőséget. Állhat például egy kaparó oszlop a babaszobában. A kaparás ugyanis nem csak körömkoptató, hanem egy fontos jelölő művelet.

Nem csak ebben az esetben, de általában, a pozitív élmény társítása egy olyan szituációhoz vagy állapothoz ami nehezen elfogadható a macska számára, jó eszköz a viselkedésének megváltoztatására az általunk kívánt irányba. Cicák összeszoktatásánál, barátságtalan cicák szocializációjánál vagy egy rossz szokás átalakításánál sikerrel alkalmazható a pozitív asszociáció. Ugyanezt tedd a baba érkezése után is. Alakíts ki „Pozitív Asszociációt” a baba és a cica között. Ragadd meg az alkalmat, amikor csak lehetséges, hogy a baba jelenlétében „jutalmazd” a cicát. Ez nem feltétlenül jutalom falatot jelent. Tudom, ez idealisztikusan hangzik, de legalább az első 1-2-3 találkozás legyen olyankor amikor a baba is és a cica is nyugodt. Biztos lesz olyan helyzet amikor minden a feje tetején áll és ilyenkor a baba az első, de a cica lelki világáról se feledkezz meg. A baba születése után be lesz osztva az időd és a rendszer, legalábbis ami a macska életét jelenti, nagy segítségedre lesz. A cicád nagyra fogja értékelni ha megmaradnak a régi szokások és ritmusok. Számára ezek biztonságot és nyugalmat jelentenek.

tags: #csecsemo #mirigy #macskaban