Csecsemő légzésleállás: Az intenzív osztályos kezelés és az elsősegély lépései

Egy hirtelen fellépő baj, például a légzés leállása, vagy ha félrenyel valamit a baba, a szülők számára rendkívül ijesztő. Minden szülő legnagyobb rémálma, hogy kisgyermekét olyan baleset vagy váratlanul jelentkező betegség éri, amely miatt leáll a légzése és szívmozgása. Ám ha mégis megtörténik a baj, tudnunk kell cselekedni.

A legrettegettebb helyzet az, amikor a csecsemő légzése alvás közben leáll - ezt nevezzük bölcsőhalálnak. A bölcsőhalál vagy más néven hirtelen csecsemőhalál szindróma leginkább a 2-4 hónapos kor közötti babákat veszélyezteti. A bölcsőhalál minden előzmény nélküli, egészséges babák légzés leállását, majd halálát jelenti. Általában a babát alvás közben éri. Ennek megelőzésében segíthetnek a légzésfigyelő párnák, amelyek azonnal jelzik, ha a baba nem vesz levegőt.

Légzésfigyelő: Hasznos eszköz, de csak tudással együtt

A légzésfigyelő hasznos eszköz - időben leadott jelzésével azonnal cselekedhetnek a szülők, hogy megmentsék babájuk életét. De vajon azt is tudjuk, hogy mit kell tennünk, amikor meghalljuk a készülék csipogását? Amikor csipogni kezd a légzésfigyelő, az azt jelzi, hogy nem érzékeli a baba légzését - ez pedig nagy riadalmat vált ki a szülőkből.

„A jól beállított légzésfigyelő monitor nagy segítséget nyújt a légzésleállás azonnali észleléséhez, ezért a veszélyeztetett csecsemők esetén használata egyértelműen javasolt, de egészséges babáknál is indokolt lehet” - olvasható a Babamentő Program oldalán megjelent összefoglalóban. Mint írták, a készülék a baba mozgását - ezzel együtt a légzését is - monitorozza folyamatosan, és akkor jelez, ha 20 másodpercen át mozdulatlanságot érzékel.

A készülék jelzése nem minden esetben utal egyértelműen arra, hogy leállt a baba légzése. Fontos, hogy a légzésfigyelőt megfelelően helyezzük el, hiszen több követelménynek is meg kell felelni ahhoz, hogy biztosan csak akkor jelezzen, amikor baj van - megelőzve a felesleges pánikolást.

Mit tegyünk, ha megszólal a légzésfigyelő?

1. A riasztás valóságtartalmának ellenőrzése: „20 másodpercre a légzéskimaradás normális, a kisbabák légzése ugyanis még szabálytalan. Így vannak beállítva a légzésfigyelők, hogy akkor jeleznek, amikor már kórossá válik. Az első teendő mindig az, hogy legyen egy inger, szólítsuk hangosan, próbáljuk meg felébreszteni. Ha sikerül, akkor nincs baj.”
2. A baba megfigyelése: Ha a babaszobába berohanva ébren találjuk a kicsit, akkor nincs is kétség: a készülék tévedett. Ám ha a baba fekvő helyzetben van, bizonyosodjunk meg róla, hogy lélegzik-e - ellenőrizzük például, hogy álmában tesz-e apró mozdulatokat, ütemesen emelkedik és süllyed-e a mellkasa, illetve érezzük-e a kiáramló levegőt, ha orra/szája elé tartjuk a kézfejünket.
3. Tónustalan állapot felismerése: „Egy olyan baba, akinek nincsenek életjelenségei, teljesen tónustalan, nem úgy tartja magát, ahogy addig megszokhattuk, kicsit felhúzott lábakkal, hajlított könyökkel, tehát lóg majd mindene - ebből már lehet tudni, hogy baj van.”

Újraélesztés csecsemőknél: Lépésről lépésre

Ha a légzésfigyelő riasztása valós, és a baba nem lélegzik, azonnal cselekednünk kell. Fontos, hogy minden kisgyermekes szülő megtanulja a gyermek újraélesztést és az idegen test eltávolítását.

Az újraélesztés menete:

1. Segítségkérés és mentőhívás: „Ha nem tanultunk újraélesztést, hogy hívjuk a mentőket, és kövessük az utasításaikat! Ezt követően hívjunk segítséget és kezdjük meg az újraélesztést.” Amennyiben a légúti akadály eltávolítása nem sikerült, haladéktalanul hívjon mentőt, majd kezdje el a mellkasi kompressziókat (újraélesztés)!
2. Pozicionálás: Fektessük hanyatt a gyermeket szilárd, egyenes felületre (padló, szőnyeg), billentsük hátra a fejét, állát megemelve tegyük szabaddá a légutakat.
3. Légutak szabaddá tétele: Nézzünk bele a baba szájába. Elképzelhető ugyanis, hogy hányadék vagy idegen test akadályozza a légzést.
4. Légzésvizsgálat: „Ha fölé hajolunk, érezzük-e a levegő áramlását, halljuk-e a szuszogását és látjuk-e a mellkas emelkedését? Ha 10 másodperc alatt nincs legalább két légzőmozgás, akkor először befújjuk a levegőt.”
5. Lélegeztetés: „Saját légzés híján mesterséges lélegeztetéssel kell oxigént juttatni a csecsemő tüdejébe. Ezt otthon úgy tudjuk megtenni, hogy veszünk egy nagy levegőt, majd a szánkkal körbefogjuk a baba orrát és száját (egyszerre!), és befújjuk a levegőt - 1 másodperc hosszan, nem túl erősen. Fontos, hogy lássuk, hogy a kicsi mellkasa a befújás alatt megemelkedik. Mindeközben tartsuk stabilan a fejet, továbbra is enyhén megemelve az állat. Ötöt fújunk, és aztán megnézzük, hogy történt-e változás az állapotában.”
6. Mellkaskompresszió: „Ha nem tapasztalunk életjelet, és a baba továbbra is mozdulatlanul fekszik, akkor a szívműködés valószínűleg leállt, annak pótlását tehát meg kell kezdenünk mellkaskompresszió - vagy ismertebb nevén szívmasszázs - formájában. A ritmusos - 100-120/perc gyorsaságú - nyomásokat a szegycsontnál, egyik kezünk két ujjával (mutató- és középső ujjunkkal) kell végezni, a csecsemő mellkasát nagyjából 3-4 centiméter mélységben kell benyomni.”
7. Két befújás, majd a mellkasnyomás folytatása: A 30 mellkaskompresszió után ismét befújásra van szükség, ezúttal viszont csak kétszer kell elvégezni. „A 30 mellkompressziót és 2 lélegeztetést addig folytassuk, amíg a mentő meg nem érkezik!”

Félrenyelés és idegen test eltávolítása

Félrenyelős élménye minden szülőnek van, sőt minden embernek is, így az nem annyira ismeretlen, de nagyon félelmetes tud lenni. Főleg azért, mert általában nagyon hirtelen alakulnak ki a tünetek: érkezik egy erős, úgynevezett ingerköhögés.

Csecsemő- és kisgyermekkorban a légúti akadály kialakulása nem ritka jelenség. Az esetek egy részében étkezés közbeni félrenyelés, míg a másikban valamilyen tárgy (pl. játék) okozza a légút részleges vagy teljes elzáródását. A kisgyermekek kíváncsiságuknál és életkoruknál fogva igen gyorsan és váratlanul bajba kerülhetnek. Bennük van a felfedezni vágyás késztetése, de a veszélyérzetük még nem alakult ki.

Tünetek:

• Köhög, nehezen kap levegőt.
• Nem tud hangot kiadni, sípoló hangot ad légvételkor.
• Fuldoklik, hangos, ziháló, szapora a légzése.
• Nehezített, halk a beszéde.
• Arra kékes, szürkéslila lehet, torkához kap, arca eltorzul.
• Eszméletét veszti.

Teendők félrenyelés esetén:

1. Köhögés ösztönzése: „Akár folyadékot (anyatejet vagy tápszert), akár szilárd ételt nyelt félre a baba, akkor először az a kérdés, hogy tud-e köhögni, és az megoldja-e a problémát.”
2. Idegen test eltávolítása: „Csak akkor távolítsuk el az idegen testet kézzel, ha jól látjuk, és ezt egy mozdulattal meg tudjuk tenni - mert egyébként nagyobb bajt csinálhatunk vele.”
3. Kétlépéses manőver csecsemőknél:
   1. Fordítsuk a babát tenyerünkre, hasával lefelé, úgy, hogy a feneke magasabban legyen, mint a feje. Tartsuk az állkapcsát, és amíg kicsi, addig a két lapocka közé viszünk be 5 határozott ütést a kezünk párnás részével.
   2. Ha ez nem oldotta meg a helyzetet, akkor a mellkasi lökéssel folytatjuk. (lásd alábbi kép)
4. Heimlich-műfogás nagyobb gyerekeknél: Nagyobb gyerekeknél már az úgynevezett Heimlich-műfogást kell alkalmazni. (1 éves kor alatt semmiképp!).
5. Mentőhívás: Minden légúti elzáródás (még, ha felszabadult is) esetén indokolt a mentőhívás (104)!

Krupp: A ugató köhögés és sípoló belégzés

A krupp egy elsősorban kisbabákat, legsúlyosabban egyéves kor alatti gyerekeket érintő vírusos megbetegedés-alapú nehézlégzési helyzet. Hajlam kérdése, és azért gyakoribb és veszélyesebb kisebb korban, mert akkor még nagyon szűkek a légutak, és a nyálkahártya-duzzanat elzárja őket. Ez egy belégzési nehézség (míg az asztmatikus helyzetek kilégzéskor nehezebbek), „sípoló” belégzéssel és jellegzetes ugató köhögéssel jár.

Teendők krupp esetén:

Fontos az azonnali reakció: a hideg levegő gyorsan csökkenti a duzzanatot, és segíti a levegő áramlását. Ez télen azt jelenti, hogy érdemes kimenni vagy kiállni a babával az ablakba, nyáron pedig a nyitott hűtő elé beállni. Mentőt kell hívni akkor is, ha ezt megtettük, és javult a helyzet.

Lázgörcs: A hirtelen jövő roham

„A lázgörcs elnevezés teljesen hibás, mert sokan azt gondolják miatta, hogy ez a betegség magas láz esetén alakul ki, holott nem. Itt már feltételezünk a háttérben egy fejletlen idegrendszert, amiért egy ilyen fokozott reakció van. Általában felszökő szakban jelentkezik, ugyanúgy, mint a hidegrázás, de ugye nem lehet összekeverni, mert a hidegrázásnál eszméleténél van, tudunk vele kontaktusba kerülni, a rázkódásnál eszméletlen, ott nem fogunk tudni kontaktusba kerülni.”

Mivel a lázgörcs nem függ a testhőmérsékletétől, ezért nem tudjuk gyógyszeres lázcsillapítással megelőzni.

Teendők lázgörcs esetén:

Nagyon fontos, hogy ebben a helyzetben oldalra fordítsuk, hiszen eszméletlen gyermekről van szó, lehetőleg úgy, hogy a végtagokat nem mozgatjuk. A lázgörcs az lehet rángógörcs is, és lehet merevgörcs is vagy vegyesen. Éppen ezért a végtagokhoz ne nyúljunk, ne fogjuk le, mert azzal sérülést okozhatunk. Azért kell oldalra fordítani, hogy a nyelve oldalra essen, de nem nyúlunk a szájába, nem fogjuk meg a nyelvét. Ha menet közben hányna, vagy az oldódásnál hányna, akkor a fején még plusz egy oldalra fordítást teszünk, hogy mindenképpen kifelé folyjon belőle, nehogy félrenyeljen. És utána gyakorlatilag kísérjük az eseményeket, tehát figyeljünk, hogy ne történjen sérülés.

Csecsemő légzésének sajátosságai és a normál légzésszám

„Az újszülöttek sokkal gyorsabban lélegeznek, mint az idősebb gyermekek és felnőttek. Míg a felnőttek esetében 14-18/perc a normális légzésszám, addig egy egészséges, fejlett újszülötté 40-60/perc közötti (ez alvás közben lelassulhat a percenkénti 30-40 légzésre), egy csecsemőé 30-50, a kisdedeké pedig 25-32 percenként.” Ennek az az oka, hogy az újszülöttek mellkasa és tüdeje jóval kisebb, légútjaik szűkebbek és légzőizmaik is fejletlenebbek a felnőttekéhez képest.

„Sokszor aggodalmat vált ki a hozzátartozókból, amikor azt tapasztalják, hogy az újszülött rendszertelenül veszi a levegőt. A békésen szunyókáló babáknál feltűnhet, hogy időnkén gyorsabban és mélyebben, majd lassabban és felszínesebben veszik a levegőt. Az pedig különösen nagy riadalmat okoz, amikor a szülők azt észlelik, hogy a picik időnként rövidebb (akár 10 másodpercnyi) szünetet is tartanak a légvételek között, majd külső stimuláció nélkül folytatják a légzést egyre mélyebb lélegzetvételekkel. Nem kell megijedni, ez kezdetben teljesen normális jelenség is lehet, amit periodikus légzésnek nevezünk, és a légzésellenőrző központ éretlenségével magyarázható.”

Két hónapos kor alatt a percenként 60 alatti, 2-12 hónapos kor között pedig a percenként 50 alatti légzésszámot tekintjük normálisnak. Ha a csecsemő nyugodt, és továbbra is azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan gyorsan lélegzik, ez problémát jelezhet. Lényeges, hogy a szülő észrevegye a baba légzésében megfigyelhető egyéb szokatlan jeleket is. Ilyen például, az orrszárnyi légzés, a belégzéssel egyidőben megfigyelhető mellkasi behúzódás, a hasi légzés fokozódása vagy a be- és kilégzést kísérő szokatlan hangok (hangos belégzés, préselő, sípoló, hangok vagy nyögések kilégzéskor).

Normal légzésszám és pulzus életkor szerint

Intenzív osztályos kezelés légzési elégtelenség esetén

„Az intenzív terápia feladata a súlyos állapotot eredményező alapbetegség vagy sérülés oki kezelése mellett a szervtámogató és szervpótló kezelése a társszakmákkal való szoros együttműködésben.”

Gépi lélegeztetés

„Sokszor azért van szükség a lélegeztetésre, mert a gyermeknek túl nagy munkát jelent, hogy egyedül lélegezzen, és ettől elfárad. Ilyenkor a lélegeztetőgép csak segíti, megkönnyíti a levegővételt a beteg számára. Ha idegrendszeri betegség, eszméletlenség miatt kerül a gyermek intenzív osztályra, akkor a gépi légzéstámogatásra azért van szükség, mert a betegnél összeesnek a felső légutak, és hiányoznak a légúti reflexek, ami csak a légcsőbe helyezett tubussal hidalható át. A gépi lélegeztetés során a lélegeztetőgép levegő és oxigén keverékét fújja be a gyermek tüdejébe az orvos által alkalmazott beállításoknak megfelelően. A gépi lélegeztetés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg nem tud önmaga levegőt venni, van, hogy a gép csak enyhe nyomás alkalmazásával „rásegít” a beteg légzésére.”

„Bár elmondható, hogy a gépi lélegeztetés valóban az életveszély elhárítására szolgál, hiszen a légzési elégtelenség életveszélyes állapot, ugyanakkor azt is ki kell jelentetni, hogy a gépi légzéstámogatás eredményeivel és biztonságosságával kapcsolatban nagyon jók a tapasztalatok: a lélegeztetésben részesülő gyermekeket is csak ritkán, kivételes esetekben veszítünk el.”

Vérkeringés támogatása

„A vérkeringés működésének alapja, hogy a szív a vért az erekbe pumpálja, a verőerek továbbítják azt a szervek felé, majd a visszerekben (vénákban) a vér visszakerül a szívbe. A súlyos betegségeknél mind a szív, mind az erek elgyengülhetnek, ami a vér csökkent áramlásához vezethet. A vérkeringés orvosi segítésére két alapvető módszer szolgál az intenzív osztályon: a vénába adott megfelelő folyadékpótlás (infúziók), valamint az erek tágasságát és a szív összehúzódását befolyásoló gyógyszerek folyamatos adása.”

„A biztonságos gyógyszeradagolás céljából az intenzív osztályon gyakran szükség van egy nagy átmérőjű vénába helyezett kanülre (vékony csőre), amelyet öltésekkel rögzítünk a gyermek bőréhez. Centrális vénás katéter behelyezésére leggyakrabban a kulcscsont alatti vénát, a nagy nyaki vénákat, ill. a combhajlatban lévő nagy vénát használjuk. A centrális vénás kanül behelyezését gyermekeknél altatásban, gondos műtéti fertőtlenítés után végezzük. A kanült egy tűn keresztül tudjuk bevezetni a vénába, mindezt ultrahang segítségével folyamatos képi ellenőrzés mellett végezzük, így pontosan láthatjuk, hogy jó helyre kerül a kanül. A kanült addig viseli a gyermek, ameddig több intravénás gyógyszer tartós adására szükség van, vagy ismételt vérvételekre van szükség.”

tags: #csecsemo #legzesleallas #intenziv #osztalyos #kezelese