A bölcsődékben pedagógus-munkakörben (kisgyermekgondozó, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó és konduktor) dolgozó kollégáink segítésének ügyét méltatlanul elhanyagoljuk.
Mivel a pedagógusok teljesítményértékelési rendszeréről szóló előadásaim során is előkerültek a bölcsődében dolgozó pedagógustársaink foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok és értékelési követelmények, elhatároztam: nincs mire várni, végére kell járnom a bölcsődében foglalkoztatott csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőfokú szakképzettséggel rendelkező, pedagógus-munkakörben dolgozó kollégák foglalkoztatására vonatkozó jogszabályoknak.
Motivációmhoz hozzájárult az is, hogy a bölcsődében dolgozó vezetők és pedagógusok már több alkalommal jelezték, hogy a konferenciákon, előadásokon igénylik a bölcsődei foglalkoztatással kapcsolatos aktuális információkat.
Először néhány fontos elvi kérdést kell tisztáznunk.
Az egyetemek immár jelentős részében van lehetőség a csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőfokú szakképzettség megszerzésére, amely a pedagógiai képzés területéhez tartozik.
A bölcsődében csecsemő- és kisgyermeknevelő és más felsőfokú szakképzettséggel foglalkoztatott kisgyermeknevelők és pedagógusok problémáinak az az alapvető forrása, hogy a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevelési törvény, rövidítésben Nkt.) 7. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy a bölcsőde nem köznevelési intézmény.
Ugyanakkor az Nkt. 20. § (1) b) szakasza már úgy rendelkezik, hogy a többcélú köznevelési intézményként működő óvoda-bölcsőde már a köznevelési intézmények körébe tartozik.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Gyvt. 15. § (2) bekezdésének b) szakasza úgy rendelkezik, hogy a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közé tartozik a gyermekek napközbeni ellátása, tehát - a Gyvt. 41. § (3) bekezdésének elrendelése szerint - a bölcsődei ellátás is.
A Gyvt. 42. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján bölcsődei ellátást biztosíthat a bölcsőde, a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde.
Ebben a cikkben tehát a most felsorolt intézményekben felsőfokú csecsemő- és kisgyermeknevelő szakképesítéssel pedagógus-munkakörben vagy más pedagógus-munkakörben (pl. pszichológus, gyógypedagógus) foglalkoztatott kollégákra vonatkozó szabályokat tekintjük át.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) lehetőséget teremtett arra, hogy a felsőfokú kisgyermeknevelő szakképzettséggel rendelkező személyek pedagógus-munkakörben foglalkoztathatók, besorolásuk a pedagógus életpálya szerint történik, ezt a Púétv. 1. § (11) bekezdése 2024. január 1-jétől rögzíti.
A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra e törvény rendelkezéseit a Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdésében foglaltak szerint kell alkalmazni.
Nézzük meg ezeket tételesen, tehát a Gyvt. 15. § (10b) bekezdése 2024. január 1-től a Púétv. mely szakaszainak alkalmazását rendeli el a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus-munkakörben.
A Púétv. 98. § (3) bekezdése a munkáltatót arra kötelezi, hogy a pedagógusok teljesítményét évente értékelje.
A Púétv. 104. § (3)-(4): A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja.
A Púétv. 159. §: A 2024. január 1-jétől hatályos rendelkezések az illetmény megállapítására vonatkoznak.
Púétv. 160. § (2): Az a pedagógus, akinek esetében 2024. január 1-jén az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra, vagy 2024. január 1-jén már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, mentesül a minősítési kötelezettség alól.
Púétv. 160. § (6): Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2024/2025. tanévben tölti be az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 66. § (2) bekezdése, 67. §-a, 69. §-a, 70. §-a, 72. §-a, 74. §-a, 75. §-a, 77. § (1) és (2) bekezdése, 78. §-a, 78/A. §-a, 79. §-a és 79/A. §-a tartalmazza a közalkalmazottak jogviszonyával kapcsolatos rendelkezéseket.
A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégák tehát nem minősülnek köznevelési foglalkoztatottnak, de foglalkoztatásuk során a Púétv. és a Kjt. fentiekben felsorolt előírásait kell alkalmazni.
A Púétv.-nek a fenti felsorolásban nem szereplő előírásait azonban esetükben nem kell alkalmazni, mert azt nem rendeli el a Gyvt. 15. § (10b) vagy (10c) bekezdése.
Az e bekezdésben leírtakat fenntartótól függetlenül minden bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kolléga esetében alkalmazni kell.
A közalkalmazotti jogviszony kertében pedagógus-munkakörben bölcsődében dolgozó kollégák foglalkoztatására alapvetően a Kjt., valamint a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni, tehát pl. a közalkalmazotti jogviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére vagy a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályokat.
A bölcsődei pedagógusok illetményét azonban - a Kjt. rendelkezéseitől eltérően - a Púétv.-ben meghatározott pedagógus előmeneteli rend szerint kell megállapítani.
A Munka törvénykönyve hatálya alatt bölcsődében foglalkoztatott kollégák foglalkoztatására a Munka törvénykönyve előírásait kell alkalmazni, azonban a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésének rendelkezése szerint kötelezően alkalmazni kell a Púétv. 97. § (1)-(2) és (4)-(8) bekezdését, valamint a 98. § (1)-(2), (6) és (8) bekezdését, továbbá a 104. § (3) és (4) bekezdését.
Most vizsgáljuk meg azt a fontos kérdést, hogy a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégákra vonatkozik-e a pedagógusok számára évenként kötelező teljesítményértékelési kötelezettség.
Amint az eddigiekben láthattuk, a Púétv. 1. § (11) bekezdésének rendelkezése miatt a bölcsődében pedagógus-munkakörben dolgozók esetében alkalmazni kell Púétv. előírásait a Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
Mivel a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésében nem szerepel a Púétv. 98. § (3) bekezdése, amely a pedagógusok évenkénti kötelező teljesítményértékelését rendeli el, a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az évenkénti kötelező pedagógus teljesítményértékelést nem kell elvégezni.
A Gyvt. 15. § (10c) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 45. § (7) és (8) bekezdését, valamint 94. § (8) és (9) bekezdését is alkalmazni kell.
Púétv. 45. § (7): Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő, pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus, óvodai dajka választása szerint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételekkel az általa meghatározott mértékű, de legalább a teljes munkaidő huszonöt százalékát elérő csökkentett munkaidőben dolgozhat azzal, hogy havi illetménye a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken.
Púétv. 94. § (8): A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként - tudományos kutatáshoz, vagy szakmai továbbképzésen való részvételhez - legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe.
Púétv. 94. § (9): A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a Púétv. 94. § (1)-(7) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal, az alkotói szabadságot annak kezdete kérelmezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban írásban köteles bejelenteni.
Ha tehát a kisgyermeknevelő szakképzettséggel vagy más pedagógus szakképzettséggel foglalkoztatott személyt pedagógus munkakörben foglalkoztatják, akkor esetében a pedagógus életpálya szerinti illetményt és egyéb juttatásokat, a pedagógus előmeneteli rendszert kell alkalmazni.
A Púétv. 98. § (3) által elrendelt évenkénti teljesítményértékelést azonban estükben nem kell alkalmazni, mert ezt a Gyvt. 15. § (10b) bekezdése nem rendeli el.
Az Nktv. 4. § 25. pontja szerinti sajátos nevelési igényű gyermekek (a továbbiakban: sajátos nevelési igényű gyermek), valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelőként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, a pszichológus, valamint a gyógypedagógus esetén a kötött munkaidő az előzőektől eltérően napi 6 óra; ezt a rendelkezést is a Gyvt. 15. § (13) bekezdése tartalmazza.
A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározottak szerint a gyermekek közvetlen nevelésére, gondozására kell fordítani.
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt és a pedagógus-munkakörből nyugdíjba vonult személyt a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 155. § 15. pontja alapján 21 munkanap alapszabadság illeti meg.
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt évi huszonegye munkanap alapszabadság, és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9/A. § (1) bekezdése szerint további pótszabadság illeti meg.
A Púétv. 98. (1) A munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott havi illetményét a 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján az a) pontban foglalt összegben vagy a b)-e) pontok szerinti illetménysávokon belül állapítja meg.
A Púétv. 155. § 15. pontja azonban felhatalmazza a Kormányt, hogy az e törvényben meghatározott illetmények alsó, illetve felső határánál magasabb összegű alsó, illetve felső határt Kormányrendeletben határozza meg.
Ennek megfelelően a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 88/A. § (1) A munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) havi illetményét a Púétv. 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a 98. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott illetménysávok figyelembevételével állapítja meg.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 9/A. § (1) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy munka- és pihenőidejére, valamint előmeneteli rendszerére a Púétv. végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Púétv. Vhr.) 29. §-ában, 30. §-ában, 36. §-ában, V. Fejezetében, 88. § (1) és (2) bekezdésében, 88/A. §-ában, 91. §-ában, 95/A. §-ában, valamint 95/B. §-ában foglaltakat - a 9/B-9/H. §-okban foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
A Korm. r. 9/A. § (2) A Púétv. vhr. 29. §-ának, 30. §-ának és 36. §-ának, V. Fejezetének, 88. § (1) és (2) bekezdésének, 88/A. §-ának, 91. §-ának, 95/A. §-ának, valamint 95/B. §-ának alkalmazása során köznevelési intézmény alatt a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményt kell érteni.
Szívesen foglalkozol kisgyermekekkel és a három év alatti korosztálytól sem száll el a bátorságod? Bővelkedsz türelemben, érdekel a gyermekek fejlődése, valamit az, hogyan segítheted őket legjobban a kibontakozásban?
A csecsemő- és kisgyermeknevelő szakember feladata a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, nevelése, fejlődésének segítése.
Ezzel a végzettséggel a leggyakrabban betöltött munkakörök a csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, a szociális segítő, a szociális gondozó, az általános irodai adminisztrátor és a gyermekfelügyelő, dajka.
Ha a szakma egy híres külföldi képviselőjéről szeretnénk megemlékezni, akkor meg kell említenünk az angliai Emily Wardot. 1892-ben alapította meg ma is működő intézményét azzal a céllal, hogy első alkalommal képezzenek kisgyermeknevelő szakembereket Nagy-Britanniában.
Az országban elsőként az ELTE TÓK indította el az angol nyelvű csecsemő- és kisgyermeknevelő képzést.
Ha már a felsőoktatás előtt szeretnél pedagógiai képesítést szerezni, akkor érdemes olyan középiskolát választanod, ahol ilyen szakok indulnak és tanulhatsz pedagógiai, oktatási és szociális ismereteket adó tárgyakat.
2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok. Vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak.
A tanulmányaid során intézményenként eltérően 15-18 kredit értékben szerezhetsz olyan specializációs ismereteket, amelyek az intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, a családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés területeken nyújtanak többlettudást.
A szakmai gyakorlat ebben a képzésben 30 kreditet ér, vagyis egy teljes félévnyi kreditnek felel meg.
A szakmai gyakorlat részét képezik a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása, valamint az összefüggő komplex gyakorlat.
Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható, de az egyes szakaszok 2 hétnél nem lehetnek rövidebbek.
Ismeri a pedagógiai tervezés szintjeit, a köztük lévő összefüggéseket.
A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint német nyelv és nemzetiségi kultúra a gyermekkorban szak.
A szak választható tárgyai között szerepelhetnek zeneművészeti, táncművészeti és drámaelméleti képzések is, mint például:
- Artista II.
- Egyházzenész II.
- Hangszerkészítő és -javító II.
- Jazz zenész II.
- Klasszikus zenész II.
- Népzenész II.
- Színész II.
- Szórakoztató zenész II.
- Táncos II.
Alapképzésben a képzési időt és az oklevél megszerzésének követelményeit (pl. idegennyelv-ismeret) a szakok képzési és kimeneti követelményei határozzák meg.
Az intézmények a csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokon az összpontszámot a Pontszámítási módszerek c. részben leírtak szerint határozzák meg azzal, hogy az alkalmassági vizsga követelményeit is teljesíteni kell.
A jelentkezőket két középszintű érettségi vizsgatárgy szerint fogják rangsorolni.
Felvétel feltétele: egészségügyi alkalmasság és motivációs beszélgetés keretében megállapított beszédalkalmasság.
A motivációs beszélgetés kitér a pályaorientáció néhány kérdésére, mint pl.: a szakválasztás oka, elképzelések a szakmáról, elhivatottság kérdése. A kötetlen beszélgetés célja a jelentkező beszédalkalmasságának megítélése.
A háziorvos által kitöltött és a jelentkező által aláírt egészségügyi alkalmassági lap, melyet a jelentkezőnek a motivációs beszélgetésre kell magával hoznia.
Figyelem! A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak alkalmassági vizsgája minden intézményben azonos, és egymás vizsgáit elfogadják, tehát annak, aki több helyre is jelentkezik, ezt egyszer kell letennie.
A tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezőknek ének-zenei, testi, egészségi és beszédalkalmassági vizsgát kell tenniük. A részletes feltételekről az intézmények adnak tájékoztatást az Egyetemek, főiskolák menüponton belül az intézményi oldalakon.
Aki több intézménybe jelentkezik, ezt a vizsgát egyszer kell letenni, az intézmények egymás vizsgáit elfogadják.
Az intézmények a jelentkezési határidőt megelőzően ún. előalkalmassági vizsgát szervezhetnek. A vizsgák időpontját az egyes intézményekről szóló oldalak tartalmazzák.
Az előalkalmassági vizsga célja: lehetőséget adni a jelentkezés benyújtása előtt az alkalmasság mérésére, megállapítására.
Alkalmatlanság esetén a jelentkező a felsőoktatási felvételi eljárás keretében szervezett alkalmassági vizsgán azt megismételheti, javíthatja.
Az előalkalmassági vizsga szolgáltatás jellegű, a vizsgát meghirdető bármely (pl. a lakóhelyhez legközelebb eső) felsőoktatási intézményben igénybe vehető.
Az adott intézményről szóló fejezetben szereplő vizsgadíjat az intézménynek kell befizetni.
Az eredményes előalkalmassági vizsgát, amennyiben az ének-zenei, beszéd-, testi, egészségi alkalmassági vizsgák követelményei a fejezetben leírtakkal azonosak, az intézmények kölcsönösen elfogadják, tehát azt elegendő egy helyen (egy alkalommal) letenni.
A beszédalkalmassági vizsga a következőkből áll:
- 10-15 soros nyomtatott prózai szöveg felolvasása, szükség szerint a szöveg reprodukálása, illetve beszélgetés.
- A szöveget közismert gyermekirodalmi művekből jelölik ki.
Az egészségi alkalmassági vizsgálatMinden jelentkezőnek a háziorvosa által kiállított nyilatkozat másolatát kell csatolni arról, hogy krónikus, illetve fertőző betegségben nem szenved.
A további benyújtandó alkalmassági dokumentumok (pl. egészségügyi alkalmassági lap, foglalkoztatás-egészségügyi kiskönyv) tekintetében, mindenképpen érdeklődjenek a jelentkezési helyként megjelölt felsőoktatási intézménynél!
MŰVELTSÉGI TERÜLET VÁLASZTÁSAA tanító alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei szerint a tanítói képesítés az iskola 1-4. osztályában valamennyi, az 1-6. osztályában legalább egy műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak ellátására, illetve a közoktatási törvény szerinti nem szakrendszerű nevelés-oktatás feladataira készít fel.
Műveltségi területek a tanító alapképzési szakra felvettek számáraA meghirdetett műveltségi területi képzés csak elegendő számú jelentkező esetén indul.
A 39/C.§ fogalmazza meg,hogy 2015-től milyen feltételek mellett lehet a Ped.I-be besorolni a pedagógus végzettséggel rendelkező nevelő.-oktató munkát segítő foglalkoztatottat és milyen feltételek megléte mellett lesz gyakornok. Ezt szabályozza tovább egy átmeneti rendelkezéssel a jogszabály ,vagyis a 39/E. § (1) bekezdésében leírja,hogy a gyakornoki idő beszámítása milyen feltételekkel kell,hogy történjen.
A 2015.szeptember 1-én vagy azt követően létesített jogviszony esetében a 326/2013. Korm.rend. rendelkezését kell alkalmazni, vagyis ha a közalkalmazott "megfelelt minősítést kap, a Ped.I-be kell besorolni.
Vagyis a 39/C.§ a) bekezdés azokra a pedagógus végzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát segítő közalkalmazottakra vonatkozik, akiknek korábban volt gyakornoki idő kikötve és 2015.szeptember 1-vel megvolt a legalább két év gyakornoki ideje.
A 39/C.§ vegyes rendelkezés,míg a 39/E.
A nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat, aki pedagógus szakképzettséggel és 2015. a) már legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik, Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottak tekintetében az e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit a 2015. szeptember 1-jén vagy azt követően ilyen munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.
A 2015. szeptember 1-jét megelőzően ilyen munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a Kjt. vhr.-nek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogyha a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott pedagógus szakképzettséggel rendelkező közalkalmazott kérelmére e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a jogviszonya 2015. szeptember 1. előtt keletkezett.
Ettől eltérően, ha a 2015. szeptember 1-jét megelőzően létesített jogviszonyban, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatott közalkalmazott számára a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor gyakornoki időt nem kötöttek ki, számára 2015. szeptember elsején kell két év gyakornoki időt kikötni és gyakornoki idejére a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Mt. hatálya alá tartozó nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót, ha munkaviszonya 2015. szeptember 1-je előtt létesült, két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
Csecsemő- és kisgyermeknevelő diplomával jelenleg óvodában pedagógiai asszisztensként dolgozom. 2019. augusztus 21. napjától kezdtem óvodában dolgozni pedagógiai asszisztensként 4 órás állásban, akkor még csak érettségivel rendelkeztem, és így a C fizetési osztályba soroltak be. 2021. július 2-án diplomát szereztem csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon. 2022. augusztus 1-jétől átkerültem az intézmény bölcsődei részlegébe kisgyermeknevelő munkakörbe, és ekkor a Pedagógus I. fokozat 02 fizetési kategóriába nyertem besorolást. Ebben a munkakörben 2023. április 15-ig dolgoztam helyettesítés céljából. 2023. április 16-tól átkerültem az intézmény egy másik településen működő óvodai tagintézményébe, újra mint pedagógiai asszisztens. Itt a besorolásom az F fizetési/képzettségi osztály 02 fokozata lett. A jelenlegi munkakörben valóban nem számítható be a diplomám, és nem vagyok jogosult a Pedagógus I. fokozatba sorolásra.
A Gyvt. 15. §-ának (10a) bekezdése és a 257/2000. Korm. rendelet 2/a melléklete szerint a kisgyermeknevelő munkakör, ha azt felsőfokú végzettséggel (pl. csecsemő- és kisgyermeknevelő főiskolai diplomával) töltik be, pedagógus-munkakörnek számít.
Így a pedagógus-előmenetel szerint kellett besorolni.
Amikor ismét NOKS munkakörbe került az óvodai részlegben, a besorolás szempontjából az a lényeges kérdés, hogy a csecsemő- és kisgyermeknevelő diploma pedagógus-szakképzettségként elfogadható-e.
A 326/2013. Korm. rendelet ezt nem sorolja fel az egyes pedagógus-munkakörök betöltéséhez elfogadható diplomák között.
Azonban az Nft. 102. §-ának (1) bekezdése, mely a pedagógusképzés típusait állapítja meg, az óvó- és tanítóképzés, a konduktor- és gyógypedagógus-képzés, valamint a tanárképzés mellett kifejezetten nevesíti a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzést is.
Ehhez kapcsolódóan a 830/2021. Korm. rendelet 1. és 2. mellékletei szabályozzák a pedagógusok minősítési rendszerét.
Az Oktatási Hivatal javaslatot tett a 2025. évi pedagógusminősítésekkel összefüggésben, a bölcsődékben, valamint mini bölcsődékben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Pedagógus I. fokozatot célzó minősítő vizsga és Pedagógus II. fokozatba lépésének feltételeiről.
Koragyermekkori nevelés: Az interakciók ereje
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet 9/F. §-a tartalmazza a bölcsődei és mini bölcsődei pedagógus munkakörben foglalkoztatottak képesítési követelményeit.
A bölcsődében és mini bölcsődében pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyek vonatkozásában - a 2025. évtől várhatóan - a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba való besorolás a meglévő pedagógus-szakképzettségük és a pedagógus előmeneteli rendszerben szerzett tapasztalatuk alapján történik.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) 64-65. §-aiban foglaltakat (azaz a pedagógus-előmenetel szabályait) alkalmazni kell a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak tekintetében is.
tags: #csecsemo #es #kisgyermeknevelo #iskolaban #pedagogus