Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) általános felvételi eljárásában a szakok ponthatárai változatosan alakultak, részben emelkedve, részben csökkenve. Ez a mozgás gyakran több tucat pontot is jelentett, befolyásolva a hallgatók bejutási esélyeit a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA képzésre és más szakokra.
Ponthatár-változások és hallgatószám-növekedés az EKKE-n
Az idei általános felvételi eljárásban az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen a legnépszerűbb szakok felénél fölfelé, másik felénél lefelé mozdult el a ponthatár. Azon képzések közül, amelyekre legalább harminc hallgatót vettek fel, kilenc esetben több pont kellett a bejutáshoz, és nyolc esetben kevesebbre volt szükség. Négy esetben a bejutási küszöb emelése ellenére nőtt a fölvett létszám, összesen 63 fővel. Nem egyszer drasztikus, 23, illetve 48 pontos emelkedés ellenére sikerült több hallgatót fölvenni a nappali programtervező informatikus és az edző képzésekre.
A jászberényi levelezős csecsemő- és kisgyereknevelő képzés esetében egy pontos emeléssel együtt harminchattal emelkedett a fölvettek száma. Több pont kellett az egri levelezős óvodapedagógus, és csecsemő- és kisgyermeknevelő szakokra, a nappali tervezőgrafikus, gyógypedagógus, csecsemőnevelő képzésekre és a két féléves testnevelőtanár mesterszakra. Az alapszakok esetében nem volt ritka a drasztikus emelés: az óvodapedagógusnál hatvan, a csecsemőgondozónál 52, az edzőnél 48 plusz pontra volt szükség tavalyhoz képest.
Kevesebb pont kellett például tanító, mozgóképkultúra és médiaismeret, szociálpedagógus képzésekre, ahol nem is kevéssel, 28-44 ponttal csökkentek a ponthatárok. A legnépszerűbb gyógypedagógus levelezős képzéseknél csak kettővel ment lejjebb a ponthatár.
Ponthatár-csúcsok és a legnépesebb szakok
Míg tavaly a legmagasabb minimum pontszám 470 volt (fizika-matematika osztatlan tanárképzés), idén 460 pont volt a „csúcs” a gazdaságinformatikus költségtérítéses levelező képzésen. Ezt a határt egyetlen felvett hallgató miatt húzták meg. A sorban következő biológia-történelem levelező, állami ösztöndíjas (455 pont), angol-magyar levelező, önköltséges (450 pont), informatika-matematika levelező, önköltséges (450 pont), fizika-matematika nappali, állami ösztöndíjas képzésre (445 pont) szintén egy-egy jelentkező nyert felvételt, mindannyian ide jelentkeztek első helyen.
Az első népesebb különítményt az idén újdonságnak számító pszichológia nappali alapképzés jelenti, amelynél 414 pont volt a határ, ezt a 300 jelentkező közül 41-en teljesítették. A költségtérítéses képzésre 400 pontnál húzták meg a határt, 144-ből 14-en jutottak be. A magas pontszámú és viszonylag népes szakok közé tartozik még a pénzügy-számvitel alapképzés nappali és levelezős formában, állami ösztöndíjjal: 412, illetve 405 pontra volt szükség a bejutáshoz, ami 69, illetve 64 ponttal magasabb a tavalyinál, ennek ellenére többen nyertek felvételt (nappalin 13-mal nőtt a létszám).
A kereskedelem és marketing szak nappali, állami képzésén 400-as ponthatárt kapott a tavalyi 370 után, és ugyanannyian kezdik meg tanulmányaikat, mint 2024-ben. A gazdálkodási és menedzsment nappali alapképzésen csökkent a ponthatár 410-ről 396-ra, a létszám pedig maradt 24.
Általános tanácsok, tippek a felvételi előtt
A legalacsonyabb ponthatárok
Ami az idei legalacsonyabb ponthatárokat illeti, a szőlész-borász levelezős, önköltséges szakképzésre való bejutáshoz elég volt 202 pont. A távoktatásos programozó szakmai képzéshez 206 pont kellett. A gazdaságinformatikus levelezős alapképzésnél és az önköltséges, levelezős programtervező informatikus alapképzéshez is 210 pontra volt szükség, előbbi 24-gyel csökkent, utóbbi szinten maradt. Jelentősebb létszámot, 26-ot a gazdaságinformatikára vettek fel, a többire 4-5 hallgató jutott be.
A mesterképzések esetében a ponthatárok kisebb mértékben mozogtak, de a csökkenés itt is több bejutást eredményezett, mint az ének-zenetanár, a pedagógiatanár és a tervezőgrafikus esetében. Azzal, hogy 90 pontról 88, illetve 87 pontra vitték le a bejutási küszöböt, erre a három képzésre 14 helyett 32 hallgató jutott be.
Emelkedő ponthatárok Gyöngyösön
A MATE Károly Róbert Campusán szeptemberben tizennégy képzés indulhat el. Négy szakon emelkedett a ponthatár és a felvett létszám is - kereskedelem és marketing levelező, és a pénzügy-számvitel három formában is. Gyöngyösön a legmagasabb pontszámmal a kereskedelem-marketing állami finanszírozású levelezős alapképzésre lehetett bejutni, ide 420 pont kellett, százzal több a tavalyinál.
A sorban második pénzügy-számvitel levelezős állami képzésre 395 pont, a nappali változatára 376 pont volt a határ, ami 62-vel, illetve 50-nel haladta meg a tavalyit, de a levelezőre 12-vel kevesebb hallgatót vettek fel.
Felvételi pontok számítása és speciális feltételek
A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket a Főiskola - amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek - a korábbi felsőoktatási tanulmányaik figyelembevételével és az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel is rangsorolja. Ebben az esetben az oklevél minősítése alapján az alábbiak szerint maximum 400 pont adható:
- 5 (jeles, kiváló, kitüntetéses) minősítés esetén 400 pont;
- 4 (jó) minősítés esetén 360 pont;
- 3 (közepes) minősítés esetén 320 pont;
- 2 (elégséges) minősítés esetén 280 pont.
Az így kapott pontszámhoz hozzáadva a többletpontokat határozzák meg a jelentkező összpontszámát.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzés sajátos feltételei
A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon a felvétel feltétele egészségügyi alkalmasság, melyet a www.felvi.hu honlap Kérvénytár menüpontjából letölthető egészségügyi lapon, a háziorvos által kell igazolni. A kitöltött és a jelentkező által aláírt egészségügyi lapot az alkalmassági vizsgán kell bemutatni.
A kar a jelentkezési időszakban előalkalmassági vizsgát hirdet. Ennek időpontja 2016. január 27. délelőtt 9 óra volt. A vizsga díja 4 000 Ft. Az alkalmassági vizsgára a jelentkezőnek vinnie kell:
- a személyazonosságát igazoló okmányát, lakcímkártyáját;
- a vizsgadíj befizetéséről szóló hitelt érdemlő igazolást (csekkszelvényt);
- a kitöltött egészségügyi lapot;
- 10-15 népdalból álló listát;
- a végtagokat szabadon hagyó testnevelési felszerelést.
A levelező munkarendű képzésben a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon kerül sor. Ennek megfelelően az adott szakon a képzés gyakorisága: félévenként általában 7 alkalommal péntek és/vagy szombati napokon.
Érettségi követelmények
A csecsemő- és kisgyermeknevelő BA képzésre való jelentkezéshez az alábbi érettségi vizsgák szükségesek:
- Alkalmassági vizsga (időpont: 2016.05.25-06.03.)
- Magyar nyelv és irodalom (közép vagy emelt szintű érettségi)
- És Biológia (közép vagy emelt szintű érettségi)
- vagy Fizika (közép vagy emelt szintű érettségi)
- vagy Matematika (közép vagy emelt szintű érettségi)
- vagy Társadalomismeret (közép vagy emelt szintű érettségi)
- vagy Történelem (közép vagy emelt szintű érettségi)
- vagy Egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) (közép vagy emelt szintű érettségi)
- vagy Szakmai előkészítő tárgy (egészségügyi alapismeretek, oktatási alapismeretek) (közép vagy emelt szintű érettségi)
Többletpontokat igazoló dokumentumok
A többletpontokat igazoló és egyéb, jelentkezéshez kapcsolódó dokumentumok:
- betöltött munkakör igazolása (pl. bölcsődei szakgondozói munkakör)
- felsőfokú oklevél
- felsőfokú tanulmányi eredmények
- felsőoktatási szakképzés igazolása
- fogyatékosság igazolása
- gyermekgondozás igazolása
- hátrányos helyzet igazolása
- nyelvvizsgát igazoló dokumentum
- OKJ bizonyítvány
- sporteredmény igazolása
- tanulmányi, művészeti versenyeredmény igazolása
A külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolában szerzett eredmények megfeleltetése, illetve ezek tanulmányi és érettségi pontokká való átszámítása központilag történik, erről a "A külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű oktatási intézményekben végzettek pontszámítása és a beküldendő dokumentumok" című részben, illetve a felvi.hu honlapon talál bővebb információt.