A csecsemő- és kisgyermekkor pedagógiája: Elmélet és gyakorlat

A csecsemő- és kisgyermeknevelés kiemelten fontos területe a pedagógiának, amely a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére és fejlődésének segítésére fókuszál. Ez a terület magában foglalja a bölcsődei és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményekben ellátandó kisgyermeknevelői feladatokat, melyekhez szakmai kompetencia, autonómia és felelősség szükséges.

A képzés célja és kompetenciái

A képzés célja olyan csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a fenti feladatok ellátására. A végzett szakemberek képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, valamint a folyamatos megújulásra és fejlődésre.

Kialakítandó/Fejlesztendő kompetenciák:

• Tisztában van a fejlődés szociokulturális meghatározottságával, kontextusával, komponenseivel és determinánsaival, értelmezni tudja az ebből fakadó különbségeket.
• Tisztában van az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepével, a három év alatti gyermekek fejlődési, érési folyamatairól és azok alakulását befolyásoló tényezőkről szaktudományos ismeretekkel rendelkezik.
• Kielégíti a kisgyermek esztétikai szükségleteit, szakszerűen támogatja a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó és befogadó tevékenységeket, a fejlődő gyermeki kreativitást.
• Jártasság a projekt rendszerű oktatási formában.
• Önállóság és szakmai tudatosságot segítő problémamegoldási kompetencia egy felmerülő gyakorlati kérdés elemzéséhez és megoldásához.

A kora gyermekkor pedagógiája specializáció célja és elhelyezkedési lehetőségek

A kora gyermekkor pedagógiája specializáció célja a 0-12 éves korú gyermekek nevelésének elmélet-gyakorlati, kutatási-fejlesztési kérdéseivel, problémáival való elmélyült, tudományos igényű foglalkozás a tágabb társadalmi, nevelési-oktatási összefüggések felismerésével és megértésével.

A megszerzett kompetenciák birtokában a végzett hallgatók bölcsődében, óvodában és iskolában:

• fejlesztési-nevelési programok kidolgozásával, megvalósításával és értékelésével foglalkozhatnak,
• képesek az intézmények szervezetének szakszerű elemzésére és a fejlesztéssel összefüggő feladatok megfogalmazására,
• képesek pedagógiai kutatások megtervezésére és elvégzésére.

Háttér- vagy partnerintézményekben és a fenntartók alkalmazásában:

• a kora gyermekkori nevelés értő szakembereiként vállalhatnak feladatokat.

Tanító-, óvodapedagógus- és kisgyermeknevelő-képzést folytató felsőoktatási intézményekben:

• bekapcsolódhatnak a pedagógiai tanszékek oktató és kutatómunkájába, a doktori tanulmányok elvégzésével - esetleg azzal párhuzamosan - oktatói munkakörben is.

Az oktatási célok és a szakmai gyakorlat

Az oktatás célja, hogy megismertesse a hallgatót a hazai kisgyermeknevelés alapelveivel, sajátosságaival, és hozzásegítse a helyes gyermekkép és intézménykép megalkotásához. Emellett ismereteket nyújt a gyermek közvetlen környezetének alakításához, a szabad mozgás és játék feltételeinek megteremtéséhez, valamint a felnőtt felelősségének felismeréséhez.

Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható oly módon, hogy az egyes szakaszok 2 hétnél rövidebbek nem lehetnek. A komplex szakmai gyakorlat kizárólag bölcsődében, mini bölcsődében teljesíthető.

Fejlesztendő kompetenciák a specializáción

A képzés során fejlesztendő kompetenciákat a képzési program tervezői a korábban említett feladatok igényeiből kiindulva határozták meg. Ezek sikeres ellátása érdekében a hallgatóknak sokféle kompetenciával, ezen belül ismeretekkel, képességekkel és viselkedésbeli adottságokkal kell rendelkezniük.

Ismeret - tudás

A hallgató:

• ismeri a neveléstudomány és a társtudományok kora gyermekkori neveléshez kapcsolódó legfontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit, tudományos eredményeit,
• rendelkezik a kora gyermekkorban zajló intézményes nevelés hazai és nemzetközi gyakorlatának, fejlesztési irányainak és alternatív megoldásainak ismeretével,
• a kora gyermekkori tanulásra vonatkozó tudományos elméleteket, a tanulás és nevelés támogatásának sokoldalú módszereit, eljárásait ismeri,
• tájékozott a 0-12 éves gyermekek sajátos nevelési problémáiról, illetve az általános pedagógiai jelenségek, összefüggések sajátos megjelenési formáiról az adott életkorban,
• ismeri az életkorból fakadó kutatásmódszertani specifikumokat (megközelítések, módszerek, etikai normák).

Képességek

A hallgató:

• képes a 0-12 éves korú gyermekekre, intézményes nevelésükre vonatkozó ismeretek gyűjtésére, kritikus elemzésére és többszempontú alkalmazására nevelésükben,
• képes komplex módszertan alkalmazására a 0-12 éves gyermekek nevelésében-fejlesztésében, fejlődésének és tanulásának támogatásában,
• képes a nevelési-fejlesztési gyakorlat, programok, intézmények működésének kritikus elemzésére, illetve tervezésére, fejlesztésére az adott korosztály igényeinek, sajátos szükségleteinek szempontjából, a tudományos ismeretek alkalmazásával,
• képes a nevelési-fejlesztési programok megvalósítására együttműködésben a családokkal, pedagógusokkal, más szakemberekkel,
• magas szintű szakmai kommunikációra képes írásban és szóban a kora gyermekkori nevelés kérdéseiről, problémáiról,
• képes új kutatási problémák felismerésére, kutatási projektek megtervezésére és kivitelezésére.

Attitűdök

A hallgató:

• nyitott a kora gyermekkori nevelés interdiszciplináris megközelítésére, a társtudományok újabb kutatási eredményeinek megismerésére,
• a 0-12 éves korú gyerekek igényeinek, sajátos szükségleteinek képviselője a nevelésben-fejlesztésben,
• magatartását jellemzi a családok és a gyermekek közötti különbségek tisztelete, érzékenység a kisebbségek helyzete iránt, a méltányosság szemlélete,
• munkáját jellemzi a családokkal, a pedagógusokkal, valamint a nevelés más szakembereivel való együttműködés igénylése és gyakorlata,
• kezdeményező szerepet vállal a kora gyermekkori nevelés innovatív fejlesztéseiben,
• elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés iránt, önreflexió és határozott önfejlesztési törekvés jellemzi.

Autonómia, felelősség

A hallgató:

• szakmai magabiztosság jellemzi a kora gyermekkori nevelés területén a kompetenciahatárok figyelembe vételével,
• tudományos-szakmai szempontok alapján dönt, cselekszik nevelő-fejlesztő munkájában,
• megbízható, felelősségvállaló partner a kora gyermekkori nevelés során megvalósuló szakmai együttműködésekben,
• felelősséget vállal kollégái, szakmai közössége fejlődésének támogatásáért, a kora gyermekkori nevelés tudományos fejlődéséért, fejlesztéséért.

A kora gyermekkor pedagógiája specializáció hálóterve

A specializáció nappali és esti tagozaton is választható. Mindkét tagozaton jelentős szerepet kap az önálló tanulás és az egymástól tanulás. A kontaktórák többsége szeminárium, gyakorlati foglalkozás, ahol jelentős szerepe van az együttgondolkodásnak, közös problémamegoldásnak, egyéni és csoportos, több félév tárgyait is összekapcsoló feladatoknak. A specializáció során a hallgatók kutatási műhelymunkát készítenek team munkában és bekapcsolódhatnak az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Kisgyermek-nevelési Kutatóközpont műhelyeinek munkájába is.

Kiknek ajánljuk a specializáció felvételét?

A kora gyermekkor pedagógiája specializáció a neveléstudományi mesterszak része; a specializációt bármelyik ide beiratkozott hallgató választhatja. Különösen ajánlott azoknak, akik tanító, óvodapedagógus, kisgyereknevelő vagy gyógypedagógus alapképzési diplomával rendelkeznek, illetve azoknak, akik a jövőben e korosztály nevelésével-fejlesztésével, annak elméleti-gyakorlati hátterével, kutatásával szeretnének foglalkozni vagy a kora gyermekkori nevelés pedagógusait képző intézményekben szeretnének elhelyezkedni.

Tanulás a specializáción

A specializáción a 0-12 éves korú gyermekek neveléséhez kapcsolódóan a korosztály pszichés fejlődésének legújabb tudományos eredményeiről, a gyermekeket körülvevő és fejlődésükre hatással lévő társadalmi és kulturális környezetről, a digitális, online világ szerepéről tanulunk. Foglalkozunk a nevelés rendszer- és intézményi szintű gyakorlatának elemzésével, kiemelten a családokkal, szakemberekkel való együttműködéssel. Markáns része a képzésnek a 0-12 éves korosztály tanulásának, fejlődésének kérdésköre, a nevelésben, fejlesztésben alkalmazható módszerek - speciálisan a digitális pedagógia lehetőségeinek - széleskörű elemzése, megtervezése.

Áttekintjük kurzusainkon a kora gyermekkori nevelés specifikus témáit, így az idegennyelv-tanulás, a tehetségfejlesztés kérdését, gyakorlati megvalósítási módjait. Intézménylátogatással egybekötött órákon dolgozzuk fel a speciális nevelési szükségletek, az együttnevelés problémakörét. Markáns része a specializációnak a kora gyermekkori neveléshez kapcsolódó kutatási problémák, a korosztályhoz kapcsolódó kutatási megközelítések, tervek, módszertani sajátosságok, etikai szabályok megismerése és mindezek gyakorlatban való alkalmazása önállóan választott témájú kutatási műhelymunka keretében.

A kötelezően választható tárgy lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatók és oktatók specifikus érdeklődéséhez igazodva foglalkozzunk a kora gyermekkori nevelés sajátos kérdéseivel, így például az iskolai erőszakkal, a szexuális neveléssel, a játék szerepével, a mentálhigiénével, a természetben való nevelés lehetőségeivel.

tags: #csecsemo #es #kisgyermekkor #pedagogiaja