Családbarát szülészetek: felújítások és a hálapénz kivezetésének hatásai

A kormány családbarát intézkedéseinek köszönhetően kimutathatóan emelkedett a születések száma az elmúlt években, hangsúlyozta Prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. Rámutatott, hogy a nemzet alapja a család. A most született életek lesznek egy új nemzedéknek a tagjai.

Dr. Hende Csaba parlamenti alelnök, Szombathely és térségének országgyűlési képviselője emlékeztetett, hogy mostanáig kétszázezerrel több gyermek született, mint az a családtámogatások nélkül várható lett volna.

A hálapénz 2021 januári kivezetése alaposan átrendezte a fővárosi szülészetek forgalmát. A Büntető Törvénykönyv (Btk) súlyosan szankcionálja a hálapénz adását és kapását. Vannak olyan közkórházak, amelyek forgalma 15-20 százalékkal esett vissza. A legfontosabb tb-finanszírozású kivétel a Szent Imre Kórházé, ahol 14 százalékkal több baba született.

Tarolnak a magánkórházak, tavaly akkorát nőtt a forgalmuk, hogy megtörtént az elképzelhetetlen: több nagy közkórházat is leköröztek. A paraszolvenciával ugyanis a választott orvos rendszere is megszűnt, ezért a családbarát születésélményre vágyó nők inkább intézményt választanak, ha már szülészt nem tudnak.

A Szent Imre Kórház sikere és a kismamák elvárásai

Szembeötlő a Szent Imre Kórház kiugró, 14 százalékos növekedési adata. „A Szent Imre Kórházban dolgozom, emellett hol a Bethesdában szeretnék szülészetet, hol az Irgalmasrendiben nőgyógyászatot szervezni, néha cserkészvezető, néha presbiter vagyok” - mondja Bálint Balázs országos szülészeti szakfelügyelő főorvos. Ráadásul a legkeresettebb szülész-nőgyógyászok egyike, az úgynevezett természetes szemléletű szülészet úttörője.

Közös pont, hogy a kismamák alacsony kockázatú terhesség után medikális beavatkozástól mentes szülésre vágynak. Ám ez az érzés korábban is sok magyar nőben megvolt. Miért most alakítja át ez ilyen jelentősen a szülészetek forgalmát? Korábban, ha a kismamák találtak egy-egy természetes szemléletű szülészorvost, hálapénz ellenében megfogadhatták, és családbarát ellátásban részesülhettek.

„Hölgyem, ne az orvosban bízzon, hanem a kórházban” - mondogatják azóta a szülészek a várandósoknak. A jogalkotók alapelve ugyanis az volt, hogy a „beteg” ezentúl személyek helyett intézményekbe helyezze a bizalmát. Itthon ugyanis egy-egy kórházon belül is óriási különbség tapasztalható az orvosok szemléletében.

Németh Katalin, aki szintén a 11. kerületbe jelentkezett át, elmeséli: „Az első babám császármetszéssel jött világra, a második gyermekemet viszont természetes úton szültem. A lakóhelyemhez tartozó kórház protokollja szerint császármetszés után csak újabb császár jöhetett volna, hiába volt már közben egy másik szülésem.” Ha viszont egy kórház a kapacitásai határához ér, nem köteles ellátni a területén kívülről érkezőket. Így jön a képbe, hogy bejelentkeznek egy 11. vagy 22. kerületi ismerőshöz, a kórház kötelező ellátási területe ugyanis erre a két fővárosi kerületre terjed ki. A jelenség nem új, de a hálapénz megszüntetésével gyakoribbá vált.

A szülészetek aktuális problémái és javaslatok

„A népek sorsa a szülőszobán dől el”. Számtalan nő él át rossz, megalázó, sőt sok esetben traumatikus szülést. Az Ablak a világra szülészeti adatbázis az anyák visszajelzései alapján működik, nem reprezentatív, de 12 ezer nő adatait rögzíti.

Statisztikai adatok a szülészeti beavatkozásokról:

• A kérdőívet kitöltők kétharmadánál alkalmaztak gátmetszést (az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlása 10 százalék).
• A szülések harmadát indítják hormon adagolásával vagy más beavatkozással (WHO ajánlás 10 százalék).
• A szülések több mint felénél repesztik meg rutinszerűen a magzatburkot (a WHO nem javasolja).
• A szülések közel felénél alkalmazzák a hasba könyöklést (a WHO nem javasolja).

A Másállapotot a szülészetben! mozgalom anyai beszámolói alapján is siralmas összkép bontakozik ki. Pedig az örömteli szülést átélt nők könnyebben lesznek magabiztos anyák, nagyobb arányban szoptatnak. Az egészséges anya-gyermek kötődés korai kialakulása egész további közös életükre pozitív hatással lesz, és az apa is jó élményként raktározza el gyermeke születését. A traumatikus szülés ezzel szemben nyomasztó terhet helyez az anyára, a babára és a szülőszobai eseményeket tehetetlenül szemlélő apára egyaránt.

Egy családbarát országban a nulladik lépés lenne a gondtalan várandósság és a családbarát szülés biztosítása. Úgy tűnik, a hálapénz fontos és jóindulatú kivezetése tovább nehezítette a helyzeten, holott ez, valamint a magánpraxisok és az állami ellátás szétválasztása fontos és jó lépés. A szülés természetes folyamatában jártas szakemberek szerint a szülés körülbelül nyolcvan százalékban lelki, és csak húsz százalékban testi folyamat. A szülés testi és lelki értelemben is intim esemény, amelynek alapfeltétele a nő és a szülést kísérők jó, bizalmon alapuló kapcsolata.

A paraszolvencia megszüntetésének nemkívánatos hatásaként kiderült, milyen nagy a munkaerőhiány a szülészeteken. Most az ügyeleteket egy-két orvos és esetleg bába viszi el. Nemhogy az optimális, „egy szülő nőhöz egy szülésznő” elvet nem tudják tartani, de a nagyobb forgalmú osztályokon előfordul, hogy négy-öt-hat szülő nőre jut egy bába, miközben az orvosoknak a nőgyógyászati pácienseket is el kell látniuk. Az orvosválasztás megszűntével gyakran a szemlélet megválasztása is ellehetetlenül.

Javaslatok a helyzet javítására:

1. Hozzá kell nyúlni a közkórházak finanszírozási rendszeréhez, anyagiakkal is motiválni kell az intézményeket arra, hogy az alternatív szülészeti módszereket részesítsék előnyben.
2. Sürgető a szülésznők bérének rendezése, az ő fizetésük ugyanis a hálapénz kivezetésekor inkább csak jelképesen nőtt.
3. Június elseje után megszűnik a koronavírus-járvány miatt bevezetett felmondási tilalom az egészségügyben. Félő, hogy a szülésznők nagy számban áramolnak át a magánszülészetekre. Az ideális az volna, ha megemelnék a bérüket, és ezzel együtt több felelősséget kaphatnának.
4. Lehetővé kellene tenni a biztosítottak számára a szabad orvosválasztást. A várandós nő egy előre meghatározott összeg kórházi pénztárba történő befizetésével választhatná meg, kik legyenek jelen a szülőszobán, ha ez fontos számára.

Központi intézkedésekre lenne tehát szükség, annál is inkább, mert a kormány által korábban megígért új, családbarát szülészeteknek nyomuk sincs. Még 2016-ban jelentették be, hogy a két egyházi kórház - a református Bethesda Gyermekkórház és a katolikus Budai Irgalmasrendi - közös, természetes szemléleten alapuló szülészetet indít. Nehéz helyzetben vannak tehát az anyák.

A szülészetek felújítása és fejlesztése

A „Családbarát szülészet kialakítása” című pályázatból valamennyi kórház részesült. A szülés lelki folyamat is, az intimitás feltételei igyekeznek mindenhol megteremteni. A Markusovszky-kórház 2018-ban több mint 142 millió, rá egy évre pedig további 63 millió forintnyi központi támogatást nyert pályázaton. Összesen 286 négyzetméteren zajlott korszerűsítés, továbbá eszközbeszerzés és oktatás is a beruházás része volt.

Kaposváron a kormány 2,4 milliárd forintról döntött, és egy olyan családbarát szülészet valósul meg, ahol örömmel megy majd be az édesanya és az édesapa is, és örömmel hozzák majd ki mindannyiuk büszkeségét, megszületett gyermeküket, fogalmazott Kaposvár polgármestere, Szita Károly. Az alagsorból az emeletre kerül a járóbeteg-ellátás és a kismamagondozás, megközelítésüket harmadik lift segíti majd. A földszinten egy blokkban kap helyet a szülőszoba, a császár műtő, az újszülött egység és a perinatális intenzív egység.

A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban is átadták a felújított családbarát szülészeti-nőgyógyászati osztályt. A kórház 200 millió forintot nyert el a Családbarát Szülészet Pályázati Program keretében, valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata is hozzájárult a felújításhoz. Felújították a szülőszobákat a vizesblokkokkal együtt, valamint olyan alternatív szülőszobát is kialakítottak, ahol lehetőség lesz a vízben szülésre is.

A Markusovszky-kórház Szülészeti-Nőgyógyászati Osztályának, valamint a Csecsemő és Gyermekgyógyászati Osztály gyermekágyas részlegének felújítása három ütemben, közel 400 millió forintból valósult meg. A helyiségek kialakítása során a korszerű szakmai irányelveket vették figyelembe: baba és kismama a nap 24 órájában együtt lehet. Mobil, légzésfigyelővel felszerelt kiságyakban, közvetlenül a kismama fekhelye mellett kapnak majd helyet az újszülöttek a megújult, 21. századi igényeknek megfelelő osztályon.

A Markusovszky Kórház felújításának ütemei:

1. Első ütem: Perinatális Intenzív Centrum (PIC) anyaszállás részlegének felújítása és bővítése nyolcról tizenkét ágyasra (fennmaradó összegből).
2. Második ütem: 286 négyzetméteren zajló korszerűsítés, eszközbeszerzés és oktatás (142 millió Ft + 63 millió Ft központi támogatásból).
3. Harmadik ütem: 181 millió forintból 359 négyzetméteren gyermekágyas, intenzív, valamint elkülönítő szobák és kiszolgáló helyiségek kialakítása (kórház saját költségvetéséből).

A fejlesztés fő célja a rooming-in elv biztosítása volt, ami azt jelenti, hogy anya és gyermeke a nap 24 órájában együtt lehet.

tags: #csaladok #eve #szuleszetek #felujitasa