A család az emberi élet alapvető pillére, amely szeretettel, támogatással és melegséggel tölti meg mindennapjainkat. Egy gyermekre a család van a legnagyobb hatással, hiszen a család az elsődleges közeg, amely körülvesz minket. A gyermekkor élményei egész életünket befolyásolják, mi több, társas kapcsolatainkra is kihatással lehetnek, ezért oly fontos a családtagok felől érkező visszajelzés viselkedésünkre.
A családi boldogság kitartást és kudarctűrő képességet igényel. A mai felgyorsult világban, ahol egyre kevesebb idő marad, ahol nap mint nap kihívásokkal kell megküzdeni, egyre nehezebb megteremteni és biztosítani egy egészséges egyensúlyt. Nehezíti ezt az is, hogy egyre több a külön élő szülő, ami a gyermek életében komoly terheket, lelki kavarodást, érzelmi törést okozhat.
A család fogalmának értelmezése
Számos definíciót találhatunk a család meghatározására, de alapvetően emberek közössége, ahol a tagok között leszármazotti, házassági vagy örökbefogadási kapcsolat van. Az európai (nyugati) típusú társadalmakban a családot közvetlen leszármazással („vérrokonság”), házassággal, örökbefogadással (vagy hasonló jogi kötődéssel) jellemzik. A család sikerességét a boldog, kiegyensúlyozott családi léte alapozza meg bármely életkorban, és a testi, lelki, szellemi fejlődése számára a legkedvezőbb.
Magyarországon a kormány az Alaptörvény negyedik módosításával 2013-ban léptette életbe az új családdefiníciót: „Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.” (Magyarország Alaptörvénye, L) cikk).
Ez a meghatározás többféleképpen is értelmezhető, ami bizonytalanságot szülhet abban, hogy mely életközösségeket tekinthetjük családnak. A mindennapokban minket körülvevő, a család képzetének előhívására szolgáló képeken, plakátokon, piktogramokon legtöbbször anyát és apát látunk egy vagy több gyerekkel, ami a „nukleáris család” ideáját jeleníti meg. Azonban a házasság, az intimitás, a szülőség, az ezekre vonatkozó jogok és kötelességek rendszere terén olyan forradalmi változásoknak vagyunk tanúi, amelyek újragondolásra késztetnek a család fogalmával kapcsolatban.
A családtípusok sokszínűsége
A szakértők szerint 6 különféle családtípus létezik, és mindegyiknek saját egyedi dinamikája van. Nem is olyan régen, még az anya, apa + egy vagy több gyerek volt a norma a nyugati társadalmakban, sőt, korábban a többgenerációs családok is jellemzőek voltak. Manapság viszont már más típusok is gyakoriak, és mindegyik családi típusra egyedi dinamika jellemző, más és más gyengeségeivel, illetve erősségeivel.
1. Nukleáris vagy hagyományos család
A nukleáris, vagy más néven hagyományos családok két, közjogi értelemben házas szülőből és gyermekeikből állnak. Ezeknek a családoknak lehetnek egy vagy több biológiai vagy akár örökbefogadott gyermekeik is, és alapvető jellegzetességük, hogy két szülő neveli fel őket együtt, a közös otthonukban. Ez a családtípus biztosítja a társadalom újratermelődését, és az utódok felnevelése biztosítja magának a családnak a reprodukcióját is.
2. Egyedülálló szülők családja
Az egyedülálló szülők családjában egy szülő nevel egy vagy több gyermeket. Ezekben az esetekben a szülő sosem házasodik meg, özvegy vagy elvált. Az egyszülős családok felnőtt tagjai nem szükségszerűen egyedülállók. Magyarországon az egyszülős családok aránya 18 százalék, és ezek 86%-a anya vezette család. Az egyszülős család felnőtt tagjainak nemcsak anyagi nehézségekkel, hanem folyamatos mentális terheléssel is meg kell nap mint nap küzdeniük.
3. Kiterjesztett család
A hagyományos családtípust nemcsak a nukleáris családok testesítik meg; sok helyen évszázadok óta az egyik legelterjedtebb családtípus a kiterjesztett család, ahol két vagy még annál is több felnőtt neveli a gyermekeket. Jellemzően ezek a családok a szociális támogatás vagy a közös célok miatt élnek együtt: a szülők biztosítják az idősek ápolását, míg a nagyszülők a gyermekgondozásban segítenek. Az együttélés során számtalan nehézség, konfliktus adódhat, hiszen három generációnak kell alkalmazkodnia egymáshoz.
4. Gyermektelen párok
Ők azok, akiknek nem lehet gyermekük, vagy nem akarnak gyermeket vállalni. Sok esetben ezeket a szeretetközösségeket nem tekintik családnak, pedig ez nagy hiba. E családok tagjai általában mindketten dolgoznak, háziállatokat tartanak vagy szeretnek más családok gyermekeire vigyázni. A gyermektelenség lehet időleges, de lehet állandó, végleges állapot is. A fogamzásgátlás hozzáférhetősége a gyermekvállalás halasztásához járul hozzá, és mivel kitolódik az első gyermek születésének ideje, úgy csökken az esély a második vagy többedik gyermek megszületésének is.
5. Mostoha- vagy mozaikcsalád
Mostoha- vagy mozaikcsaládról akkor beszélünk, amikor két különálló család egyesül. Ma Magyarországon 2-3 házasságra jut egy válás, és gyakori, hogy a válás után a gyerekek egy része egyszülős családban él, majd utána az új kapcsolat létesítésekor a család átalakul mozaikcsaláddá. A mozaikcsalád egy olyan életközösség, amelyet az egyik szülő és gyermekei alkotnak egy új partnerrel, aki esetleg szintén hozza vér szerinti gyerekeit az új családba, majd a későbbiekben esetleg közös gyerekek is születnek. Fontos, hogy nyílt szabályok legyenek a családtagok között.
6. Nagyszülők által nevelt gyermekek
A legkevésbé gyakori felállás az, amikor a nagyszülők látják el a teljes szülői feladatot is, mert a szülők vagy nem tudnak vagy képtelenek gondoskodni a gyermekükről.
Különböző típusú családok
A család funkciói és kihívásai a kisgyermeknevelésben
A család egy nyílt, dinamikus rendszer, amely folyamatos változásban van. A család funkciói a társadalmi-gazdasági fejlődés során átalakultak. Korábban a családnak komoly gazdasági szerepe volt, a termelési funkció dominált, ma viszont az érzelmi funkciók kerültek előtérbe. A család egyik legfontosabb funkciója a reprodukciós funkció, amely a társadalom megőrzését és továbbvitelét, továbbfejlődését biztosítja. Emellett fontos a pszichoszociális funkció, az irányítási és ellenőrzési funkció, valamint az érzelmi vagy emocionális funkció, amely az egyén egyensúlyi helyzetének visszaállítását, a feszültségek feloldását célozza. A rászorulók gondozása-ellátása általában a család szokásos tevékenységszerkezetének kisebb-nagyobb módosításával megoldható.
A kisgyermeknevelés kihívásai napjainkban
A mai társadalmakban az egyén társadalmi integrációjának lehetőségei a családon kívülre esnek: ma már nem szükséges feltétele a sikeres egyéni életútnak, a társadalomban betöltött szerepnek a családi státusz. A rugalmas munkaidő ahelyett, hogy a családra szánt időt növelné, inkább elveszi tőle, több időt töltenek a szülők munkával, gyakran otthon, hétvégén is dolgoznak. Ehhez hozzájárul még a technikai fejlődés, mert a laptopok, okostelefonok, tabletek lehetővé teszik, hogy a munkavállaló bármikor bárhol elérhető legyen és dolgozzon.
A női szerepek megváltozása is jelentős: a múlt század második felétől tapasztalható a nők tömeges munkába állása, ami a női szerepek bővülését jelentette. A mai nőkre nagy teherként hárulhat a sokféle szereppel járó elvárásoknak való megfelelés (pl.: feleség, anya, háziasszony, munkavállaló, gyerek, barátnő), logisztikai képességeikre nagy szükség van, hogy lavírozni tudjanak a szerepek között.
A tömegkommunikáció fejlődése, az internet és televízió hatásával számos kutatás foglalkozik. Ennek egyik fő hatása, hogy a társas összehasonlítás standardjait megváltoztatta, a családok az életüket gyakran irreális családképekhez viszonyítják, ami frusztrációt kelthet.
Speciális családformák és kihívásaik
Szivárványcsaládok
A szivárványcsaládok azok a családok, amikben egy, két vagy több szülő LMBTQ-identitású. Ezek a családok változatos formában jöhetnek létre, mivel a családalapítás lehetőségei biológiailag nem adottak. A szülővé válás történhet mesterséges megtermékenyítéssel, ismert vagy ismeretlen donorral, társszülőként, örökbefogadással egyedülállóként vagy dajkaanyasággal. Hazánkban a szivárványcsaládok esetében a legnagyobb jogi akadályt mindkét szülő teljes jogú szülőként való elismertetése jelenti.
Örökbefogadó családok
Egy gyerek akkor kerülhet örökbefogadó családba, ha ehhez a vér szerinti szülei hozzájárultak, vagy ha az egyéni körülményeinek mérlegelését követően a gyámhivatal nyilvánítja őt örökbeadhatónak. Fontos tévhit, hogy valójában nem a szülőknek keresnek gyereket, hanem a gyereknek szülőket. Jogi szempontból az örökbe fogadott gyermek pontosan ugyanolyan státuszú, mintha a szülők vér szerinti gyermeke lenne.
Nevelőszülői családok
A nevelőszülők olyan gyerekeket fogadnak a családjukba, akiket a vér szerinti családjuk átmenetileg nem tud nevelni, ezért a gyermekvédelmi rendszer kiemeli őket belőle. A nevelőszülő helyettesítő feladatot lát el - a hozzá helyezett gyermek hazakerülhet a vér szerinti családjába vagy éppen egy örökbefogadó családhoz. A legtöbb családdal ellentétben itt nem az állandóság elérése a cél, és a gyermek jogilag nem válik a család tagjává.
Többkultúrájú családok
Többkultúrájú családról beszélünk, ha az egyik vagy akár mindkét fél a saját hozott kultúrájához képest más környezetben él. Ezek a családok fenntartanak egyfajta közös, valóságos vagy képzelt identitást az otthon maradottakkal. A család, a tágabb közösség és az iskola egyaránt alapvető szerepet játszik a bevándorló gyerekek adaptációjában.
Eltérő fejlődésmenetű gyerek családja
A sérültség-fogyatékosság-krónikus betegség jelenléte a magyarországi családok több mint 10 százalékát érinti. A gyermek sajátos szükségletei miatt olyan speciális egészségügyi, fejlesztési, ellátási felkészültség szükséges a szülők részéről, ami nagyobb erőfeszítést és energiabefektetést igényel. A legfontosabb az azonnali felismerés és segítségnyújtás, a támogató jelenlét, az elérhetőség, a biztonság érzésének erősítése, a jövőkép felépítése. Fontos tévhit, hogy az ilyen kapcsolatok többsége válással végződik.
Családok mentálisan sérülékeny szülőkkel
A szülők ritkán beszélnek nyíltan a mentális nehézségeikről a gyermekeiknek, sokszor azért, mert maguk sem ismerik fel vagy éppen szégyellik azokat. A mentális sérülékenység nehezen megfogható, megléte sokszor rejtett, és a titkolózás, a betegség tabuként kezelése nincs jó hatással a családtagokra: magányosság, elszigeteltség érzését okozhatja. A szülő mentális zavara gyakran mutatkozik kiszámíthatatlanság, bizonytalanság és aggodalmaskodás, érzelmi szélsőségesség és indulatkezelési problémák formájában, és hatása van a gyermek pszicho-bio-szociális fejlődésére is.
tags: #csalad #fogalma #kisgyermeknevelo