Az ember és a majom hibridizációjának lehetősége és tévhitek

Az ember és a majom közötti hibridizáció kérdése régóta foglalkoztatja a tudományt és a közvéleményt egyaránt, számos mítosz és tévhit övezi. Azonban a modern tudomány álláspontja szerint a kérdésre feltehetőleg egy büdös nagy NEM a válasz.

Miért nem lehetséges az ember-majom hibrid?

Általában kétféle oka lehet annak, hogy egykor egymáshoz közel álló fajok bizonyos változások után már nem fognak közös utódot létrehozni.

Izoláló mechanizmusok

Az első ok, vagyis okok azok az izoláló mechanizmusok, melyek eleve megakadályozzák a magzat kialakulását. Ezek közül a legegyszerűbb, hogy a két faj olyan mértékben szétfejlődött, hogy már nem tartják vonzónak egymás egyedeit, így már nemi együttlétre sem kerül sor.

Magzati fejlődési akadályok

A második tényező már a magzat kialakulása után akadályozza az utód világrajövetelét. Ez azt jelenti, hogy még ha meg is termékenyül a petesejt, és fejlődésnek indul, a terhesség vetéléssel végződik, vagy a szülés után világra jött egyed nem lesz életképes.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a modern ember olyan rég elvált a többi állattól, hogy kicsi az esélye az utód létrejöttének. A legközelebbi rokonunk például a csimpánz, és tőle fejlődéstanilag olyan 6-7 millió éve váltunk el.

Tudományos kísérletek és elméletek

Más a természet, és más a laborok hűvös fala. Azonban még a laboratóriumi körülmények között is rendkívül nehéznek bizonyul az emberi és majom hibrid létrehozása.

• 1977-ben J. Michael Bedford például felfedezte, hogy az emberi spermium át tud hatolni a gibbon petesejtjét védő külső membránon. Bedford megállapította viszont azt is, hogy a nem emberszabású főemlősök (pávián, rézuszmajom, mókusmajom) petesejtjéhez az emberi spermium képtelen akárcsak kapcsolódni is.
• A legismertebb talán Ilja Ivanovics Ivanov orosz biológus esete, aki az 1920-as években próbált ember-majom hibridet alkotni, méghozzá állítólag azért, mert Sztálin ember-majom katonákat szeretett volna. 1929-ben pedig elvileg önként vállalkozó nőket ejtett volna teherbe majomspermával, ám erre a kísérletre nem került sor, mivel a tudós utolsó spermaszolgáltató orangutánja kimúlt. 1930-ban pedig a szovjet vezetésnek elege lett Ivanovból, és Kazahsztánba száműzték őt.
• A nyolcvanas években látott napvilágot az a kísérletsorozat, amit elvileg Kínában végeztek 1967-ben. A beszámolók szerint '67-ben kínai tudósok emberi spermával sikeresen teherbe ejtettek egy csimpánz nőstényt. Azonban ezen kísérletek eredményei sem vezettek életképes hibrid egyedekhez.

Emberi és állati szövetek ötvözése

Több laborban kísérleteztek már azzal, hogy az emberi és az állati szöveteket valamilyen formában ötvözzenek, ennek elsősorban a „szervgyártásban” lenne jelentősége. Például, 2017-ben a kaliforniai Salk Intézetben disznó és ember keverékmagzat létrehozásával próbálkozott, szintén szervtenyésztés céljából.

A "Majomember" legendája: Oliver, a csimpánz

A hetvenes években egy fellépéseknél használt csimpánz, Oliver keveredett gyanúba, hogy valamely felmenője ember lehetett. 1996-ban, a Chicagói Egyetemen aztán jól meg is vizsgálták őt, de arra jutottak, hogy 48 kromoszómája van, mint a csimpánzoknak általában. Az emberek kromoszóma száma 46, egy ember-csimpánzé pedig feltehetőleg 47 lenne.

A majmok közötti hibridizáció

Amennyiben az állatokat vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy sikeresen az egymáshoz közelálló fajok egyedei próbálkozhatnak. Így lehet utóda szamárnak és lónak, oroszlánnak és tigrisnek vagy adott esetben kutyának és farkasnak.

A Momo nevű gibbon a Japánban található Kujukushima Állat- és Növénykertben esett teherbe, és adott életet kicsinyének 2021-ben. Természetesen szó sem volt szeplőtelen fogantatásról. A teszt alapján az apa nem más, mint Itoh, egy hím gibbon, aki az állatkert egy másik ketrecében lakik, és elvileg soha nem érintkezett Momóval. Az állatkert igazgatója elmondta a Vice-nak, hogy arra gyanakszanak, hogy a Momo ketrece előtt található kiállítótér lehet a hibás, ahol Momo és Itoh felváltva voltak láthatók. A két teret elválasztotta egy fal, ami az állatok keveredését volt hivatott megakadályozni.

Az emberi kromoszóma és a majom eredet

A genetikai elemzés alapján pedig ez nem csak egy elképzelt légyott, hanem valami, ami már megtörtént fajunk elődeinek a történetében. Erre a mai napig akadnak a génkészletünkben bizonyítékok. Például a kettes számú emberi kromoszóma valójában két majom kromoszóma, ami egybeolvadt. Más kérdés, hogy ez a szám bár hatalmasnak tűnik, valójában ez a DNS másként van kromoszómákba csomagolva a két fajnál, vagyis a különbség megállapítása már csak ezért sem egyértelmű. Őseink tehát összeszűrték a levet más majmokkal (igaz, akkor még lényegében ők is majmok voltak), de úgy tűnik, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyi ember is megosztott már egymással pár édes estét. Ez utóbbi eseményből pedig utódok is születtek.

Terhesség vegetatív állapotban

A phoenixi Hacienda HealthCare ápolóotthon körül nagy botrány volt, miután nyilvánosságra hozták, hogy egy 14 éve vegetatív állapotban lévő nő december 29-én kisfiút szült. A 29 éves nő a Phoenixtől mintegy 205 kilométerre délkeletre fekvő rezervátumban élő San Carlos apacs törzs tagja. A törzs közleménye szerint a szülés idején is kómában volt. A nő több mint 10 éve az ápolóotthonban él, miután egy fulladásos baleset miatt kómába esett.

„A hormonháztartás irányításában fontos szerepet játszik az agyalapi mirigy, ami vegetatív állapotban lévő ember esetében nem aktív” - mondta el a 24.hu-nak az Uzsoki Kórház nőgyógyász szakorvosa, dr. Alexanjan Nelli. „Óriási szerencse kellhet ahhoz, hogy ilyenkor valahogyan meginduljon a peteérés. Hasonló, mint amikor a menopauzán átesett, 50 feletti nők, akiknek már elmarad a menstruációjuk, egyszer csak teherbe esnek. Éppen akkor választódik ki egy petesejt, amely képes megtermékenyülni, és éppen akkor találkozik a hímivarsejttel, ennek nagyon kevés az esélye. Az egyetlen lehetőség ilyen esetben az, hogy a nő a hírekkel ellentétben nem teljesen vegetatív állapotban van, hanem az agyának bizonyos részei megfelelően működnek.”

A phoenixi kismama helyzete mégsem egyedi. A Rolling Stone például beszámol egy argentínai esetről, amikor a kómában fekvő beteg nemi erőszak áldozata lett, de nem említi, hogy a nő mióta volt öntudatlan, és állapota mennyire volt súlyos. „Érdemes megjegyezni, az orvostudomány számára a kóma még mindig jobbára ismeretlen terület, nem tudunk róla sokat. Az orvosok általában tehetetlenül állnak vele szemben” - mondta el a nőgyógyász.

A vegetatív állapotú terhesség és a magzat fejlődése

A Hacienda HealthCare dolgozói azt állították, nem tudtak arról, hogy a beteg terhes lenne. Ez dr. Alexanjan Nelli szerint két okból is hihetetlen. Az hagyján, hogy az elmaradt menstruáció és a dudorodó has árulkodhatott a helyzetről, de egy terhes nő szervezetének a működése is azonnal megváltozik. Az is kifejezetten furcsa, és valószínűleg ehhez köthető, hogy a beteg teljesen egészséges gyereket hozott a világra: a baba megfelelő fejlődéséhez olyan extra tápanyagokra és vitaminokra lenne szüksége az anyának, amit a hagyományos infúzión keresztül eredetileg valószínűleg nem kapott meg. Dr. Alexanjan Nelli azonban nem is a baba testi épségéért, hanem inkább a lelki fejlődéséért aggódik.

„A gyerek és az anya között nagyon szoros testi és lelki kapcsolat van a terhesség során. Nem véletlen, hogy ha bejön egy terhes nő hozzám az ultrahangra, és izgul, akkor a baba is izeg-mozog: a stresszhormonok elérnek az ő szervezetébe is, és nem tudja, miért, de ideges. A terhesség során a magzat és a szülő között egy szoros lelki kapocs is kialakul, ami egy kómában fekvő beteg esetében nyilvánvalóan nem jött létre.” Lehet tehát, hogy a baba testileg egészséges, de könnyen előfordulhat, hogy később a lelki fejlődésében problémák akadnak majd.

tags: #csaj #teherbe #esett #egy #majomtol