Manapság már mindenki tudja, hogy a nikotin káros hatással van a magzatra, az talán nem annyira közismert, hogy az anyatejbe is belekerül és jelentősen befolyásolja a csecsemő fejlődését, mivel csökkenti az agyban az oxigénszintet. Számos tanulmány bizonyítja a dohányzás, a dohányfüst káros hatásait a terhességre, a fejlődő magzatra. Valószínű a magzatot érintő káros hatásáról is teljes az egyetértés, és senkiben fel sem merül a dohányfüst pocaklakóra való jótékony hatása, mégis szép számmal látunk kismamákat, akik terhességük alatt is rendszeresen nem tudnak ellenállni ezen rossz szokásuknak.
Ilyenkor jönnek a dohányzó kismamák önmagukat nyugtató magyarázatai, miszerint csak keveset szívnak, illetve csak „lightosat” szoktak használni. Le kell szögezni, nincs az a kevés, ami ne lenne ártalmas egészségünkre, illetve a méhlepényen átjutva ne lenne káros a fejlődő embrióra, illetve magzatra. A dohányzás okozta ártalom annál nagyobb, minél többet dohányzik az anya. Az eddig is ismert volt, hogy a férfi embriók kevésbé életképesek és nagyobb valószínűséggel vetélnek el, mint a női embriók, de a dohányzás most újabb tényező a sorban.
A közismert egészségügyi kockázatok mellett a dohányzás addiktív természeténél fogva nehezíti a leszokást, pedig a terhesség alatti és utáni füstmentes környezet létfontosságú az egészséges gyermek fejlődéséhez. Fontos, hogy a családtagok és barátok legyenek tekintettel a leszokóra. A felvilágosítás hatására évről-évre egyre kevesebb a dohányzók száma, ennek ellenére a dohányzó kismamák számának csökkenése kevésbé figyelhető meg.
A magzati dohányfüstártalom hatása a csecsemőkre
Azoknál a babáknál, akik a terhesség alatt dohányfüstártalomnak vannak kitéve, sérül a vérnyomás kontrollálásáért felelős rendszer, ami magyarázat lehet arra, miért magasabb náluk a bölcsőhalál kockázata. Az anyai dohányzás az egyik legnagyobb kockázati tényező a bölcsőhalált illetően. A Svéd Karolinska Intézet kutatói úgy találták, hogy a magzati korban dohányfüstnek kitett csecsemőknél kórosan hullámzik a vérnyomás, még akkor is, mikor látszólag zavartalanul alszanak. Mindez túlzott megterhelést jelent a szívnek, ami így erősebben és gyorsabban pumpál - írja a Hypertension című folyóirat.
A tanulmány szerint a keringési rendszer károsodása lehet a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) egyik kiváltó tényezője. A kutatás főként a dohányzás csecsemőket érintő hatásait vizsgálta, a bölcsőhalál egyéb lehetséges okaira nem tért ki. Dr. Gary Cohen és csapata 36 újszülöttet vizsgált, akik közül 17 édesanyja dohányzott a terhesség alatt. Amikor megvizsgálták a csecsemőket, azt tapasztalták, hogy azoknál, akik cigarettafüstnek voltak kitéve, abnormálisan magas volt a pulzusszám és a vérnyomás értéke, ami az első életév során tovább romlott.
Az anyai dohányzás, illetve a magzati korban ért dohányfüstártalom és a bölcsőhalál összefüggése régóta ismert tény, ezt a Karolinska Intézeté mellett számos más vizsgálat, tudományos kutatás is megerősítette. A Seattle Children’s Research Institute tanulmánya megállapította, hogy a terhesség alatt már napi 1 szál cigaretta elszívása is duplájára növeli a megszületendő újszülöttnél a hirtelen csecsemőhalál kockázatát. Továbbá kimutatták, hogy az is rizikófaktor, ha a kismama a terhessége előtt dohányzott, de ez a kockázat kisebb abban az esetben, ha a várandósság előtt leszokik, mintha nem tenné.
Hosszú távú következmények és vérnyomásproblémák
A magzatot ért dohányfüstártalom hosszú távú problémákhoz is vezet. A Karolinska Intézet kutatói által végzett vizsgálatból az is kiderült, hogy egyhetes korukban a dohányfüstnek kitett csecsemők túlzottan nagy vérnyomás-emelkedést mutattak, mikor felemelték őket a fekvő pozícióból. Egyéves korukra ugyanezek a babák látszólag alkalmazkodtak ehhez, és ekkor rendkívül alacsony vérnyomásválaszt adtak a testtartásváltozásra. Általában, amikor egy személy áll, a pulzusszáma emelkedik, az erek összeszűkülnek, enyhén növelve a vérnyomást, hogy a szív és az agy közötti véráramlás zavartalan maradjon.
Dr. Cohen elmondta: "A dohányosok gyermekeinél bizonyított a vérnyomás-szabályozás tartós problémája, mely a születéskor kezdődik és az idő múlásával rosszabbodik. Ez a tanulmány az első, mely kimutatta, hogy a dohányzás hatása már a magzati korban jelentkezik, s tartósan károsítja a csecsemő vérnyomás-ellenőrző mechanizmusát." Dr. Cohen szerint ez talán megmagyarázza, miért magasabb a dohányzó nők csecsemőinél, akik fokozottan vannak kitéve a dohányfüt ártalmainak, a bölcsőhalál kockázata.
Egy ideje már ismert, hogy a hirtelen csecsemőhalálnak van egy szív-érrendszeri eleme. Ez nemcsak lélegzéssel, de a vérnyomás- és szívritmus-ellenőrző mechanizmussal is összefügg. A jelenlegi tanulmány eredménye közelebb hozott az okok megértéséhez. A kutató azt tervezi, hogy a vizsgált gyermekek megfigyelését, ahogy nőnek, tovább folytatják, hogy megvizsgálják, hogy a károsodás mennyire tartós, és milyen problémákat okoz a későbbi életévekben.
A dohányzás hatásai a babádra
Passzív dohányzás és a gyermekek egészsége
Nemcsak a magzati dohányfüstártalom, hanem az újszülöttkorban és később elszenvedett passzív dohányzás is veszélyes! A dohányfüstben lévő méreganyagokra nemcsak a magzat, hanem az újszülött és a nagyobb gyerekek szervezete is rendkívül érzékenyen reagál. A szerveik - beleértve a tüdejüket is - még fejlődésben vannak. A légzési frekvenciájuk (légzésszámuk) magasabb, a testtömegük alacsonyabb, a kiválasztó mechanizmusaik működése is még finomhangolódik, mindezek következtében a dohányfüstben lévő káros anyagok sokkal veszélyesebbek rájuk nézve, mint a felnőttekre.
A bölcsőhalálnak nemcsak a magzati korban elszenvedett ártalom, hanem a csecsemőkori passzív dohányzás is rizikófaktora, akár az anya, akár az apa dohányzik. Az Arizonai Egyetem kutatása valószínűsíti, hogy magzati és újszülöttkorban dohányfüstnek kitett babák légzőreflexét a nikotin és az egyéb káros anyagok blokkolják. Az e-cigaretta gőze ugyanúgy hordozza ezt a kockázatot.
Azoknál a gyerekeknél, akik olyan háztartásban nőnek fel, ahol valaki dohányzik, nagyobb a középfülgyulladás, valamint az akut és krónikus légúti megbetegedések kockázata, beleértve a gyakoribb náthás eseteket, a hörgő- és tüdőgyulladást és az asztmát. Ezeknek a gyerekeknek fokozott az allergiára való hajlamuk is. A heidelbergi Német Rákkutató Központ tanulmánya szerint a passzív dohányzó gyerekek körében háromszoros a rizikója később orrüregi rák kialakulásának. Azon gyerekek körében pedig, akiknek az édesanyja a terhesség vagy a szoptatás időszakában dohányzott, a húgyhólyag- és a veserák kockázata emelkedett.
Dohányzás a terhesség és szoptatás alatt
A terhesség előtti dohányzás igen nagy valószínűséggel nincs hatással a magzatra. Legjobb, ha már a tervezett terhesség előtt abbahagyjuk a dohányzást, azonban legkésőbb a terhesség felismerésének időpontjában mindenképpen el kell hagyni ezt a káros szenvedélyt. Mind a szén-monoxid, mind a dohánytermékekből származó nikotin csökkenti a méhlepény véráramlását. A csökkent véráramlás következtében a lepény kevesebb oxigént tud szállítani a magzat felé.
A dohányzás hatására felgyorsul a várandós szívverése, az esetleges köhögés még inkább rontja a vér oxigénellátottságát, így akár jelentősen is csökkenhet a méhlepényen átjutó oxigén mennyisége. A csökkent oxigénellátottság potenciálisan negatív hatással van a magzat idegrendszeri fejlődésére, károsítja az agysejteket: mind a fejlődésükre káros hatással vannak, mind a számukat csökkenti. A központi idegrendszeri sejtek károsodása mellett a magzat egyéb sejtjeit is befolyásolja, aminek számos negatív következménye ismert.
A terhesség alatti dohányzás összefüggésbe hozható a vetélések nagyobb arányával, de méhen belüli elhalást is okozhat. Dohányzó anyák újszülöttjei kisebb súllyal jönnek a világra, de a méhlepény nem megfelelő beágyazódása, a méhlepény leválása és a koraszülések is jóval gyakrabban fordulnak elő dohányzó anyáknál. A fejlődési rendellenességek közül a nyúlajak, farkastorok halmozódását figyelték meg, de a hirtelen csecsemőhalál okai között is jóval gyakrabban fordul elő a dohányzó szülők csecsemőinél.
A kisgyermekkori megbetegedések száma is jelentősen megnövekszik azon gyermekeknél, akiket szüleik dohányfüst káros hatásának tesznek ki korai stádiumtól. A légzőszervi megbetegedések, hörghurut, asztma, középfülgyulladás mind gyakrabban fordul elő a dohányzó szülők gyermekeinél. A kisiskolás gyermekek hiperaktívabbak, agresszívebbek nem dohányzó szülőkkel élő társaiknál, de gyakran küzdhetnek figyelemzavarral is, rosszabb tanulmányi eredményt érnek el.
A dohányzó kismamáknak sosem késő abbahagyni a dohányzást, de ezt ajánlatos már a terhességük felismerésével egy időben, sőt ideálisabb lenne, ha egy dohányzó nő már a tervezés stádiumában sem gyújtana rá. A legújabb kutatások szerint a magzat méhen belüli találkozása dohányfüsttel elősegíti bizonyos pszichiátriai betegség kialakulását. A nikotin expozíció a korai magzati életben nemcsak az agysejtek fejlődését, hanem a mentális fejlődést is befolyásolja.
Ha szoptatás alatt dohányzik az anya, a nikotin átkerül a baba szervezetébe, és szűkíti az ereket, ezáltal a baba fejlődése lelassul, idegrendszeri és viselkedési zavarok léphetnek fel, később kezd el beszélni a baba, a szellemi fejlődése lassabb lesz. A baba idegrendszere még fejletlen ezért kisebb külső behatásokra is érzékenyebben reagálhat. Napi 20 cigaretta alatt a tejben megjelenő nikotin és annak kockázata kicsi. Ha azonban ennél többet szív, a veszély megnő. Az erős dohányzás kifejezett tüneteket okozhat a csecsemőnél.
Alternatív nikotinforrások szoptatás alatt
Gyakori kérdés az is, hogy ha már nem szabad dohányozni, akkor lehet-e kihasználni ezt az időszakot a leszokásra és a reklámokban látható tapaszokkal és rágógumikkal próbálkozni. Sajnos azonban ezek is nikotint tartalmaznak, ezért se a terhesség, se a szoptatás időszakában nem szabad őket alkalmazni.
A tapaszok használatakor kialakuló vérkoncentráció és következményes tejkoncentráció alacsonyabb, mint a dohányzáskor, amennyiben 21mg/die dózisnál kevesebbet tartalmazó tapaszt alkalmaznak. A tapaszt éjszakára el kell távolítani, hogy ezzel is csökkentsük a csecsemő szervezetébe kerülő nikotint. A nikotin tartalmú rágógumik esetén az anyai szérum koncentráció a dohányzókénak 30-60%-a. A tapaszok állandó, alacsonyabb plazma nikotin szintet eredményeznek, szemben a rágógumival, ami - a dohányzáshoz hasonlóan - változó plazmaszintekhez vezet: a rágógumi elfogyasztásakor a plazmaszint hirtelen megemelkedik, majd pedig csökken. Ezért a rágógumival leszokó anyát figyelmeztetni kell, hogy a rágógumit szoptatás után fogyassza, majd pedig tartózkodjon a szoptatástól 2-3 órán át. Az inhalátorból minimális mennyiségű nikotin szabadul fel, amely lassan és kis mértékben emeli a plazmaszintet.
Egyéb káros hatások és megelőzés
Számos kutatás bizonyítja, hogy a terhesség alatti dohányzás káros a magzat fejlődésére, sőt, negatív következményei még kisgyermekkorban és akár felnőttkorban is éreztethetik hatásukat. A nikotinhoz köthetőek továbbá a születési rendellenességek, a koraszülés, és a hirtelen csecsemőhalál szindróma is. A Berlini Szabadegyetem egyik legújabb kutatása pedig arra világított rá, hogy a nikotinnak való kitettség születés előtt és után, a szoptatás alatt, hallásproblémákat okozhat a gyermeknél. Dr. Ursula Koch, a tanulmány vezető szerzője szerint egyelőre nem tudni, hogy a hallórendszer mely egyéb részeit érinti hátrányosan a nikotin. Mindenesetre azoknak az anyukáknak, akik dohányoztak a terhességük alatt, és a gyermekük tanulási problémákkal küzd, érdemes a gyermeküknél elvégeztetni az auditív, azaz hallási feldolgozás vizsgálatát.
Angol gyermekgyógyászok felmérése szerint a dohányzás befolyásolhatja a születendő gyermek nemét. A Liverpooli Trópusi Medicina Egyetem orvosai szerint a fogamzás idején dohányzó szülőknek valószínűbben fog lányuk születni, és az esély arra, hogy fiú szülessen, 50 százalékkal csökken, ha mindkét szülő dohányos. A kutatók szerint a dohányzás fokozza a vetélést vagy a koraszülés esélyét, és a cigaretta összetevői, mint a nikotin, gátolják a férfi nemi kromoszómákat szállító spermák eljutását a petesejtekhez. A szakemberek 1998 és 2003 között mintegy 9000 terhességet vizsgáltak meg a kórházban. Az elemzés kimutatta, hogy a terhesség során dohányzó nők körében egyharmaddal kevesebb fiúgyermek született a nemdohányzókhoz képest. Ha az apa is dohányzott, az esély arra, hogy fiú utód szülessen, majdnem a felére csökkent. Az eredmények azt sugallják, hogy a passzív dohányos anyáknak is valószínűbb, hogy lány gyermeke születik. Több szakértő is felhívta a figyelmet arra, hogy a felmérés akár arra is bátoríthatja a szülőket, hogy dohányozni kezdjenek annak érdekében, hogy eldönthessék gyermekük nemét. A tanulmány ellenére az álláspont azonban nem változott: a szülőknek kerülniük kell a dohányfüstöt és a dohányzást, ha egészséges gyermeket akarnak - ami sokkal fontosabb szempont kell hogy legyen, mint a születendő gyermek neme.
A dohányzás összetétele és hatásai
Minden szál cigi, amit elszív a dohányos, közel 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, közülük nagyon sok különösen veszélyes, így ezek közvetetten a még meg nem született magzatra is káros hatással vannak. A különböző dohánytermékekből nikotin kerül a szervezetbe, illetve a vér szén-dioxid tartalma jelentősen megnő, csökken a vér oxigén ellátottsága.
A nikotin a dohánylevelekben található méreganyag, ami a cigaretta meggyújtásával elpárolog és a füsttel együtt a tüdő légutaiba kerül. A légutakból az oxigénnel együtt jut a vérbe, ahonnan 15-20 másodpercen belül a központi idegrendszerbe kerül. A központi idegrendszert a nikotin stimulálja, segít a fáradság leküzdésében, de használóira átmeneti nyugtató és lazító hatása is van. Az idegrendszeren kívül a belek, illetve a szervezet mirigyeinek működését is serkenti, így elősegíti az emésztést. A nikotin egyaránt emeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a vércukorszintet is.
Leszokás a dohányzásról
A dohányzás erős függőséggel jár, abbahagyásával elvonási tünetek jelenhetnek meg, melyek enyhe esetben nikotinéhség, ingerültség, szorongás jelentkezik, de súlyosabb esetben komoly szervi tünetek is megjelenhetnek, mint például szédülés, végtagok zsibbadása, akár érzéskiesés is előfordulhat, emésztési zavarok, álmatlanság is felléphet.
Szakértők szerint a legeredményesebb, ha a dohányzó személy azonnal abbahagyja a dohányzást. Sokaknak azonban ijesztő lehet, és talán nem is tűnik járható útnak ez a drasztikus megoldás. Érdemes érdeklődni az orvosnál, leszokást támogató központoknál a lehetőségekről. Ma már számtalan ingyenes szolgáltatás segíthet a leszokásban.
Óvjuk a magzatot és a gyermeket a dohányfüsttől! A szakértők javasolják, hogy a terhesség ideje alatt ne csak a kismama, hanem az apuka se dohányozzon, és senki, aki a kismamával egy légtérben tartózkodik. Emellett a gyermek születése után se hagyjunk senkit dohányozni a baba jelenlétében! A kutatók úgy vélik, hogy a hirtelen csecsemőhalálok harmada megelőzhető lenne azzal, hogy az anya és az apa leszokik a dohányzásról. Ezzel nemcsak a gyermekük egészségét, hanem a sajátjukat is védenék.
Ideális esetben a várandós anyuka nem dohányzik, és természetesen a környezetében bárki más sem. A dohányzás abbahagyásával hosszú távon is egészségesebb életet biztosíthat a kismama a gyermeke számára. Egy gyermek nagyon sok örömöt okozhat egy családnak, ugyanakkor megváltoztatja egy család életét, és nagyon nagy felelősséget jelent, esetenként lemondással is jár. Legyen a gyermektervezés első lépése, hogy káros szokásainkat végleg elfelejtjük! Saját és gyermekeink egészsége érdekében megéri!
Dohányzás utáni higiénia
Szívja el a cigarettát közvetlenül a szoptatás után, a dohányzás és a szoptatás között hagyjon ki annyi időt, amennyit csak lehet. Ezzel csökkenti a tejbe átmenő nikotin mennyiségét. Ne dohányozzon abban a helyiségben, ahol a csecsemő tartózkodik. Lehetőleg dohányozzon a lakáson kívül, távol a csecsemőtől és más gyermekektől. Dohányzáskor a füstből származó káros anyagok megtapadnak a szájban, a ruházaton, a bőrön és a hajon. Nyilvánvalóan lehetetlen minden egyes cigaretta elszívása után fogat mosni, lezuhanyozni és hajat mosni, azonban érdemes erre a célra befogni és készenlétben tartani egy olyan védő ruházatot, amit az anya dohányzáskor felvehet, hogy védje azt az öltözéket, amiben a kisbabával foglalkozik. A haj védelmére felvehet egy zuhanysapkát.