Burj Al Babas: Törökország elhagyatott Disney-kastélyvárosa

Törökország középső részén, egy hatalmas síkságon, a hegyekben pihen elhagyatva több mint 500, félig-meddig befejezett kastély. Ez a különös, szinte mesébe illő település, a Burj Al Babas, Isztambul és Ankara között található, Mudurnu városa közelében, Bolu tartományban. A luxusnegyedként indult, de szellemvárossá alakult projekt mögött a török ingatlanfejlesztő, a Sarot Group állt, akik 2014-ben vágtak neki az ambiciózus tervnek.

A projekt születése és céljai

A Yerdelen testvérek finanszírozásában induló Burj Al Babas projekt célja egyszerűnek tűnt: építeni sok túlcsicsázott kastélyt, eladni baromi drágán a külföldieknek, végül pedig örülni a sikernek. A projektre közel 200 millió dollárt költöttek. Az ingatlanokkal eredetileg gazdag arab befektetőket akartak bevonzani, olyanokat, akik nem vágynak semmi másra, csak luxusra, szomszédokra és a természet közelségére.

Recep Tayyip Erdoğan, akkori miniszterelnök politikai karrierje óta pont ez a célközönség vált népszerűvé a török ingatlanpiacon. Erdoğan alatt ugyanis a kétezres évek elején a kormány bevezette a jelzálogkölcsönöket, illetve finomított a külföldi vásárlókra vonatkozó feltételeken is annak érdekében, hogy azok az építészetbe nagyobb súllyal tudjanak befektetni. A gazdag arabok és oroszok ennek hatására elkezdtek Törökországban nyári villákat és luxuslakásokat vásárolni, Isztambulban pedig jelentősen megnőtt a vízparti paloták népszerűsége. Abban a korszakban, amikor Törökországban eszméletlenül felfutott az arab befektetők luxusingatlan- és villavásárlása, valójában nem volt ördögtől való belekezdeni egy túlárazott projektbe, ami az arab befektetőknek szól.

A Yerdelen testvérek az isztambuli piacról mozogtak tovább, hogy Törökország többi pontján is kastélyokat és palotákat építsenek a gazdagoknak. Felvásárolták Mudurnu város közelében azt a 250 hektáros területet, amely híres volt forrásvizéről. Ez utóbbi fontos volt a testvéreknek, a cél ugyanis egy termálváros kiépítése volt. „Elég víz van itt ahhoz, hogy az egész komplexum vízellátását és fürdőzését biztosítani lehessen” - fogalmaztak akkor.

Építészeti stílus és tervek

A Burj Al Babas projekt keretében több száz, egymáshoz szinte teljesen hasonló, háromszintes mini kastélyt kezdtek el építeni. A kastélyok stílusa kívülről valóban a Disney-kastélyokat idézte. A díszes homlokzatú, nagy erkélyes és kerek tornyú házak stílusában található francia, de visszaköszön a török építészet is, a paloták tornyai hajaznak az isztambuli Galata-torony, illetve a középkori török tornyok kinézetére. Csurrant-cseppent a lakónegyedbe emellett még az amerikai építészetből is: a negyed bevásárlóközpontja szinte teljesen úgy néz ki, mint Amerika Capitoliuma.

A tervezett 732 luxusvilla helyett 583-at sikerült a cégnek felépítenie. A hatalmas lakótelepet úgy tervezték, hogy a házak mellett legyen egy nagy bevásárlóközpont, illetve medencék, mecsetek, török fürdők, aquaparkok, mozik, sportlétesítmények és egy szálloda is. Az épületeket saját kerttel hirdették, a fejlesztők padlófűtéssel, jakuzzival csábították az általuk csak „minivárnak” nevezett házakba a vevőket. Míg a külső stílusvegyület egységesen jellemezte a házakat, addig a belső tér ennél változatosabb lett volna: a vevők három különböző belső dekoráció közül választhattak volna, opcionálisan pedig lehetett liftet, gardróbot, egyterű konyhát és beltéri medencét is kérni.

Helyi tiltakozások és politikai támogatás

A Burj Al Babas építését Erdoğan is támogatta, és a török kormány mellett a helyi városvezetés is optimista volt az 500 luxuskastéllyal kapcsolatban. A város maga már nem látta így: Mudurnu 20 ezer lakosú történelmi városa, mely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, úgy érezte, az eredeti állapotban megőrzött oszmán házak, bizánci várromok és óvárosi rész mellé nem igazán illik a Disney stílusvilága.

Ezt erősítette Orhan Sarialtun, a Várostervező Kamara elnöke is, aki felhívta Mudurnu polgármesterének figyelmét arra a veszélyre, hogy ezzel szétverhetik a város hagyományos építészetét. Azonban míg Mudurnu lakói a város hírnevének károsításáról és a történelmi szerkezet szétbarmolásáról beszéltek, addig a polgármester elintézte a luxuskastélyok építését annyival, hogy jó, de fákat nem fognak kivágni. A közharag olyannyira felfokozódott, hogy a környék lakói pert indítottak a kivitelező cég ellen. A vád fakivágás volt, amellyel magát a környezetet is károsították.

A csődbe ment terv

A kastélyokat eredetileg 400-500 ezer dolláros (körülbelül 120-150 millió forintos) áron próbálták piacra dobni, a több mint 700 tervezett villából pedig mintegy 350-et sikerült is előre eladniuk arab befektetőknek kuvaiti ingatlanügynökségeken keresztül. Azonban ekkor jött a 2018-as válság, a befektetők pedig - a projekt építésze szerint főként az olajár csökkenése miatt - szép sorjában visszaléptek.

Mindeközben a terrortámadások, sikertelen puccskísérletek, a hitelfelvétel lehetetlensége és a közmunkaprojektek minimális gazdasági megtérülése miatt Törökország gazdasága megállt. A legyengült török líra rendkívül megnehezítette a vállalkozások számára a nagy építési projektek finanszírozásához felhalmozott külföldi adósságok visszafizetését. A befektetők kiszálltak, a testvérpáros vállalata, a Sarot Group pedig csődbe ment. A 2019-re tolt startolásból azonban nem lett semmi, a cég továbbra is bevétel nélkül maradt, a kritikus hangok pedig újra felerősödtek az immár szellemvárossá lett kastélynegyeddel szemben.

A projekt kudarca számos tanulsággal szolgál. Egyrészt rámutat az ambiciózus fejlesztési projektek kockázataira, másrészt kiemeli a gazdasági és környezeti tényezők fontosságát. A szellemváros jövője bizonytalan. A Sarot Group továbbra is bízik a projekt befejezésében, de a befektetési kedv alacsony, a gazdasági helyzet pedig továbbra is instabil. A Burj Al Babas valószínűleg még sokáig kísérteni fogja Mudurnu városát, mint a meghiúsult ambíciók és a törékeny álmok emlékműve.

Jelenlegi állapot és látogathatóság

Mára a 250 hektáros lakónegyed területén 500 befejezetlen kastély pihen, az ingatlanokkal eredetileg gazdag arab befektetőket akartak bevonzani. A ma látható kép hátborzongató: üres kastélyok sorakoznak a domboldalon, a tereprendezés befejezetlen, az épületek romladozni kezdenek. A több mint 500 villa közül egyet sem fejeztek be, jelenleg is építési területként kezelik a területet a hatóságok. Így lakhatásra egyáltalán nem áll készen, továbbá a kilógó kábelek, vasdarabok és törmelékek miatt látogatása sem ajánlott.

A Burj Al Babas hivatalosan nem látogatható. A terület kerítéssel van körülvéve és őrzött. Az épületek befejezetlenek, és egyes részek veszélyesek lehetnek a látogatók számára. Ennek ellenére az elhagyatott helyek rajongói között nagyon népszerű a szellemváros. Az odajutás nem egyszerű, és a területet őrzik. A legtöbben beosonnak a területre, de úgy tűnik, vannak őrök is, akik szemet hunynak, és beengednek.

A Burj Al Babas megközelítésének legegyszerűbb módja (bérelt) autóval. Ankarából körülbelül 2-2,5 óra autóútra van, Bolutól pedig 1 órára. Nincsenek vonatok vagy buszok ebbe a szellemvárosba.

tags: #burj #al #babas #projekt #torokorszag