Brazíliában jelentős vitát váltott ki egy új törvényjavaslat, amely a 22. hét után elvégzett abortuszt emberölésnek minősítené, és hattól húsz évig terjedő börtönnel büntetné.
A jelenlegi szabályozás és a javasolt változtatások
Jelenleg az abortusz Brazíliában csak nemi erőszak, a magzat súlyos károsodása vagy az anya életveszélyes állapota esetén engedélyezett. Az új törvényjavaslat azonban drasztikusan megváltoztatná ezt a helyzetet: a 22. hét után elvégzett abortusz emberölésnek számítana. A feminista szervezetek különösen aggasztónak tartják, hogy a javaslat szigorúbb büntetést szabna ki az abortuszért, mint az erőszaktevők esetében, akikre legfeljebb 10 év börtönbüntetés szabható ki.
A felháborodást keltő módosító javaslat Sostenes Cavalcante evangelikus lelkésztől származik, aki Jair Bolsonaro korábbi elnök pártjának tagja. Cavalcante azzal hárítja el a kritikus hangokat, hogy a nemi erőszak elkövetőire is szigorúbb büntetést szabna ki. A tüntetések még csütörtökön kezdődtek, amikor a kongresszus alsóháza megszavazta a törvényjavaslatot. Lula da Silva elnök a javaslatot „őrültségnek” nevezte, és kijelentette, hogy kormánya meg fogja védeni a hatályos törvényeket.
Társadalmi felháborodás és politikai következmények
A javaslat széles körű felháborodást váltott ki Brazíliában, és lassíthatja annak elfogadását. Arthur Lira házelnök például már nem tervezi, hogy a közeljövőben szavazásra bocsátaná a javaslatot, arra számít, hogy majd módosítani fogják a szöveget. A tiltakozások az ország több mint tizennégy nagyvárosában zajlottak, köztük Sao Paulóban, ahol mintegy 3500 ember vonult az utcára. A demonstrálók hangsúlyozzák, hogy az embereket nem az abortusztól kellene félniük, hanem attól, ha rákényszerítik őket az anyaságra.
A törvénytervezet elfogadásához a parlament mindkét házának jóvá kell hagynia, az elnöknek pedig aláírásával kell szentesítenie. A brazil törvényhozás alsóháza november 8-án hagyott jóvá egy törvénymódosítást, amely az élet védelmének szükségéről szól. A módosítás leszögezi, hogy az élet nem a születéskor, hanem a fogantatáskor kezdődik. Ennek értelmében az abortusz nemcsak törvény-, de alkotmányellenesnek is minősülne.
Nemzetközi kitekintés és párhuzamok
A brazil döntés szemben áll az Európai Bíróság 2014-es döntésével, amely kimondja, hogy a keresőmotorok felelősek azért, hogy ne tüntessenek fel olyan találatokat, amelyekkel kapcsolatban egy személy érvényesítette a feledéshez való jogát. Tavaly a brazil Legfelső Bíróság a Google javára döntött egy ügyben, ahol a keresetet a híres TV bemondónő, Xuxa nyújtotta be. A Legfelsőbb Bíróság hamarosan egy másik, a feledéshez való joggal kapcsolatos ügyet is megvitat, amelyben Brazília legnagyobb televíziós hálózata, a TV Globo is érintett.
Magyarország az egyetlen EU-s tagállam Lengyelországon kívül, amely aláírta az „abortuszellenes koalícióként” is emlegetett országok kiáltványát, a Genfi Konszenzus Nyilatkozatát. Bár a kormány utólag azt állítja, nem tervezi a szabályok szigorítását, a szakemberek aggódnak, mivel a kiáltványt aláíró közel-keleti és afrikai országok nem a nők jogainak képviseletéről híresek. Lengyelországban tömegek vonultak utcára a héten, miután egy abortuszellenes törvény a beteg magzatok esetében is ellehetetlenítette a terhességmegszakítást.
Brazíliában nők tiltakoznak a késői abortuszokat gyilkossággal egyenlővé tevő törvényjavaslat ellen • FRANCE 24 English
A Guardian szerint a legtöbb aláíró állam a nők helyzetével foglalkozó Women, Peace and Security Index szerint a világ húsz legrosszabb országa közé tartozik. A kiáltványt egyébként magyarul nem is lehet elérni, így az emberek többsége nem is tudja, hogy mihez csatlakozott a kabinet. A szakértők, a jogvédők és a civilek is tartanak attól, mi lesz, ha a jövőben a lengyel példát követjük.
Az abortuszhoz való jog nemzetközi helyzete
Az Egyesült Államokban a nőknek korlátlan joguk van a terhességmegszakításhoz, ahogyan hazánkban és Fehéroroszországban is. Zambia is viszonylag szabad hozzáférést biztosít. Az USA-ban a Legfelsőbb Bíróság döntése után egyes tagállamok szigorítottak az abortusz szabályozásán, de számos ország, mint például Írország, Mexikó és Dél-Korea, enyhített a szabályozásokon. Argentínában két éve legalizálták az abortuszt. Dél-Amerikában Uruguay-ban, Francia Guyanán és Kubában is legális az abortusz.
Angliában, Skóciában és Walesben több mint 50 éve legális az abortusz az 1967-es abortusztörvény védelme alatt. Németországban elég szigorú törvény van érvényben, de az új kormány jelezte, hogy lazítana rajta. Indiában az aktivisták tovább változtatásokért küzdenek. Dél-Koreában 2020-ban eltörölték az abortusz teljes tiltását. Japánban a nőknek engedélyt kell kérniük az apától az abortuszhoz. Az afrikai országok többsége is enyhít, Benint, Etiópiát és Zambiát is említve, ahol a nő társadalmi vagy gazdasági szükségleteire hivatkozva is lehet terhességet megszakítani.
Kínában az abortusz 1953 óta legális. Oroszországban a világon először 1920-ban lett legális az abortusz, ám ma is küzd a népességfogyással. Törökországban 1983 óta legális az abortusz a fogantatás utáni 10. hétig. Lengyelországban Európa legszigorúbb törvénye él, 2021-ben a nacionalista Jog és Igazságosság Pártja még ezen is szigorított. Alabamában az egyik legszigorúbb abortusztörvény van érvényben az Egyesült Államokban.
A WHO adatai szerint 2015 és 2019 között világszerte évente átlagosan 73,3 millió abortuszt végeztek el. Az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi jelentése szerint a világon évente 40-50 millió abortuszt végeznek, ami körülbelül napi 125 000 abortusznak felel meg.