A bölcsődei ellátás rendkívül fontos szerepet játszik a kisgyermekes családok életében, hiszen lehetővé teszi a szülők számára a munkaerőpiacra való visszatérést, miközben gyermekeik biztonságos és fejlesztő környezetben vannak. Magyarországon a bölcsődei rendszer az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül, különösen 2017 óta, amikor is új formák jelentek meg és intenzív intézményfejlesztés vette kezdetét.
A bölcsődei ellátás története és fejlődése
Az ország első bölcsődéjét 1852. április 21-én nyitotta meg a Pesti Első Bölcsőde Egylet. Az első években a bölcsődék száma csekély volt, és többségük rövid időn belül be is zárt. Európában az I. világháború tömeges női munkaerő-igénye alapozta meg a bölcsődék tömeges elterjedését, nálunk ez a fordulat a II. világháborút követően indult meg. 1948-ban kormányrendelet írta elő bölcsődék létesítését. Míg 1951-ben a férőhelyek száma még nem érte el a 9 ezret, addig 1960-ra csaknem 30 ezer gyermeknek volt hely az intézményekben, 1980-ban pedig 1305 intézményben 64 ezer férőhely volt a rendszerben. A férőhelyek 17%-a erősen kötődött a munkahelyekhez, úgynevezett munkahelyi bölcsődék formájában.
A politikai vezetés időközben felismerte, hogy a bölcsődei ellátás fejlesztése szükséges, hiszen a kisgyerekes anyák visszajutása a munkaerő-piacra jelentős mértékben függ attól, hogy a kisgyermek milyen napközbeni ellátáshoz jut hozzá. A bölcsődei rendszer működésében néhány kisebb fejlődési ugrást követően a fordulópontot 2017 jelentette. A 2017. évi szervezeti átalakulás során a hagyományos bölcsődék és a szórványosan működő családi bölcsőde forma mellett megjelent a mini bölcsőde, illetve a munkahelyi bölcsőde kategória. Rendkívül intenzív intézményfejlesztés kezdődött meg, csak 2017-ben nagyobb kapacitás jött létre a bölcsődei ellátásban, mint a megelőző 6 évben összesen. A jelenlegi bölcsődei kapacitások közel 40%-a 2017-2024 között került a rendszerbe. A nagyobb bölcsődék építése mellett nagy számban jöttek létre mikrointézmények, s bár a munkahelyi bölcsődék iránt nincs túl nagy érdeklődés, a mini bölcsődék, családi bölcsődék száma ma már meghaladta az 1700-at, és a teljes férőhely-kapacitás 20%-át adják. A fejlesztésnek köszönhetően néhány év alatt 26%-ról 21%-ra csökkent azon gyermekek aránya, akik a lakóhelyükön nem férnek hozzá ilyen ellátáshoz. A bölcsődei szolgáltatás országos lefedettsége javult az elmúlt évek során, viszont továbbra is léteznek területi egyenlőtlenségek.
Ki jogosult bölcsődei ellátásra?
A bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától három éves korig kell biztosítani a napközbeni ellátást - e szabályoktól a jogszabály alapján lehet eltérni. A jogosultak azon gyermekek, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő tevékenységben (pl. képzésben, oktatásban) való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Az állami bölcsődéket ugyanis azért biztosítják, hogy ha mindkét szülő dolgozik, a gyermek nappali felügyelete biztosítva legyen. Ezért kérnek munkáltatói igazolást mindkét szülőtől. Amennyiben szociális vagy egészségügyi tényező nem áll fenn, a szülőknek igazolható munkahellyel, vagy a felvételkor legalább munkahelyi szándéknyilatkozattal kell rendelkeznie, melyben a munkáltató, leendő munkáltató nyilatkozik az aktív munkaviszony kezdő időpontjáról, valamint arról, hogy a szülő nála alkalmazásban áll. A munkáltató által kiállított szándéknyilatkozat legfeljebb a munka megkezdését megelőző 30 nap lehet. Munkába lépéskor aktív munkaviszonyról szóló igazolást kérnek, az első teljes ledolgozott hónap után pedig jövedelemigazolást is a nettó jövedelemről. Szülő/törvényes képviselő munkáltatói és jövedelem igazolása ebben az esetben is szükséges.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a Gyvt. 42. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. Tehát a gyermek bölcsődei beíratása esetén minimum napi négy órát kell járnia a gyermeknek a kiválasztott intézménybe. A fenntartó minden év február 15-éig tájékoztatja a szülőket a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató nyári nyitvatartási rendjéről. A bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója minden év április 15-éig tájékoztatást küld az Oktatási Hivatalnak azon harmadik életévüket betöltött gyermekekről, akikről a Gyvt. 42/A. § (2) bekezdése szerint, a szülő egyetértésével megállapították, hogy óvodai nevelésre nem érett.
Bölcsődei beíratás
Beíratás és várólisták
A felvételi kérelmet a bölcsőde megkezdése előtt 4 hónappal lehet legkorábban beadni. A májusi jelentkezés szeptemberre szól. Mivel egy csoportban 12-14 gyermek lesz, és egy-egy gyermek beszoktatása a fokozatosság elvét követve legalább két hétig tart, így a teljes csoport beszoktatása várhatóan decemberben ér véget. Tehát, ha decemberig szeretne bekerülni, akkor mindenképpen jelentkezni kell. A beiratkozás május első hetében történik, a szeptemberben kezdődő nevelési évre. A bölcsődei beiratkozásra fent meghatározott időszakban kell a „Bölcsődei felvételi kérelem” nevű nyomtatványt benyújtani. A kérelem letölthető a bölcsődék honlapjáról. A kérelmen a kerület minden bölcsődéje fel van tüntetve. Fontos, hogy számozással rangsorolja a kívánt sorrendet. A sorrend azért fontos, mert ha az első helyen megjelölt bölcsődébe nem kerül felvételre a gyermek, igyekeznek a kiválasztott sorrendet figyelembe venni. A felvételt nyert gyermekekről szóló listát a honlapon teszik közzé, melyet az adott év kihirdetett időpontjában olvashatnak. A gyermek monogramja és születési dátuma szerint tudja a szülő beazonosítani gyermekét. Azok, akik nem nyertek felvételt, várólistára kerülnek. Sokan tapasztalják, hogy a legtöbb helyen hosszú várólisták vannak az állami bölcsikben. Szerencsés, aki bejut, így nem kell más megoldást keresnie: drága bébiszitterre vagy magánbölcsire költeni.
A bölcsődei szolgáltatások és a CSED/GYED/GYES
Amikor megszületik a baba, az első időszakban szülési szabadságon van az anya, amely időszakra, ha jogosult, csecsemőgondozási díjat kaphat - ez a közismert CSED. A 169. naptól indul a gyermekgondozási díj, vagyis a GYED, amely a gyermek kétéves koráig jár. Jó hír, hogy itt már korlátlanul, tehát akár teljes munkaidőben is lehet munkát végezni, és persze a vállalkozás útjában sem áll semmi. Ha ekkor merülne fel benned, hogy egy-egy alkalmi munkát elvállalj, nincs semmi akadálya, azonban ugyanannál a munkáltatónál ezt nem teheted meg, mint ahol egyébként munkaviszonyban is állsz. Ha nincs ilyen probléma, akkor annyi a teendő, hogy írásban tájékoztatod a munkáltatót (az újat is a régiről), hogy hol fogsz dolgozni, mikortól, milyen munkakörben. Az eredeti munkaviszonyodban pedig maradsz fizetés nélküli szabadságon. Magyarországon a gyermek hároméves koráig akár otthon is maradhat a szülő. A két és három éves kor között azonban sok pénz nem jön a konyhára. A jelenlegi bruttó 28 500 Forint, amiből még tíz százalék nyugdíjjárulék is lejön, sokra nem elég.
Nem arról van szó azonban, hogy attól a naptól nem folyósítják az ellátást automatikusan, ezt neked kell lemondani. Amikor a GYED-igénylőt leadtad, aláírtad, hogy nyolc napon belül bejelented a változást az ellátást folyósító szerv felé. A te felelősséged lesz, ha kapod a GYED-et, a gyermek bölcsiben van, te nem folytatsz keresőtevékenységet, és így jogosulatlanul veszed fel az ellátást. Mindig az a kérdés, hogy a GYED-et igénylő dolgozik-e. Ha tehát apa átveszi a GYED-et, aki egyébként dolgozik, akkor nem gond, ha anya még nem helyezkedett el, de közben a beszoktatást már elkezdték. A jogszabály nem szabja meg, hogy heti hány órát kell dolgoznia a GYED-en lévő anyának, hogy a GYED is megmaradjon, de a gyermek bölcsibe is járhasson. És ha már elmúlt a gyermek kétéves és GYES-t kapsz, akkor is érdemes tájékozódni a lehetőségekről.
A bölcsődei ellátás formái
Az ellátás megvalósulhat bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde formában. A bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátásának alapfeladatait végzi, ami az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést jelenti. A bölcsődei működés tárgyi és személyi feltételei szigorúan szabályozottak.
| Bölcsődei Forma | Jellemzők | Férőhelyek aránya (2024. augusztus) | Intézmények aránya (2024. augusztus) |
|---|---|---|---|
| Klasszikus Bölcsőde | Nagyobb intézmények, széleskörű szolgáltatások. | 80% | 38% |
| Családi Bölcsőde | Kisebb létszámú, otthonosabb környezet, gyakran magánszemélyek vagy civil szervezetek által fenntartva. | 14% | 46% |
| Mini Bölcsőde | Kisebb létszámú csoportok, rugalmasabb működés. | Adatok nem relevánsak | Adatok nem relevánsak |
| Munkahelyi Bölcsőde | Munkáltatók által fenntartott, a dolgozók gyermekeinek szóló ellátás. | Adatok nem relevánsak | Adatok nem relevánsak |
Családi bölcsőde létrehozása és működtetése
A családi bölcsőde működtetéséhez a fenntartónak megfelelő jogi formát kell választania. Lehet önkormányzati, egyházi, civil szervezet (egyesület, alapítvány) általi fenntartás, nonprofit gazdasági társaság (nonprofit Kft.) általi fenntartás, vagy akár egyéni vállalkozó általi fenntartás is. A fenntartói forma kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a jogszabályi előírásokat, az adózási lehetőségeket és a támogatási rendszereket is.
- Önkormányzati fenntartás: A legnagyobb kapacitás az önkormányzati rendszerben van, ide tartozik a telephelyek 52%-a, és a férőhelyek 81%-a. Jellemzően a nagyobb intézmények közé tartoznak az önkormányzati intézmények, itt az átlagos férőhelyszám 35 fő.
- Egyházi fenntartás: Egyházi fenntartású bölcsődéknél az átlagos férőhelyszám 14 fő. Az egyházi fenntartó által fenntartott tanoda, nevelőszülői hálózat, gyermekotthon módszertani intézménnyé történő kijelölése iránti kérelemhez csatolni kell a módszertani feladatok tervezett ellátását bemutató, öt évre szóló szakmai programot és az annak megvalósításához szükséges, a kijelölést követő első év feladataira vonatkozó munkatervet és költségvetést.
- Civil szervezet (egyesület, alapítvány) általi fenntartás: Ezek a szervezetek nonprofit alapon kívánnak gyermekellátást biztosítani. Előnye az adománygyűjtésre és pályázati források bevonására való lehetőség, valamint a rugalmasabb működés. Hátránya a pénzügyi fenntarthatóság nehezebb lehet, ha nincs állandó támogatás, és a számviteli és adminisztratív terhek. Civil fenntartású bölcsődéknél az átlagos férőhelyszám 8 fő.
- Nonprofit gazdasági társaság (Nonprofit Kft.) általi fenntartás: Olyan vállalkozások számára ajánlott, amelyek nem a profitszerzésre helyezik a hangsúlyt, hanem a közfeladat-ellátásra. Normatív, központi költségvetési támogatásra jogosult lehet.
- Egyéni vállalkozó általi fenntartás: Azoknak a szakembereknek (pl. kisgyermeknevelő) ajánlott, akik személyesen kívánnak szolgáltatást nyújtani.
A családi bölcsődében - amennyiben maximum 5 férőhely létesül, úgy szolgáltatásnyújtó személy alkalmazása szükséges. A szolgáltatásnyújtót a fenntartónak Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban szükséges alkalmaznia. A munkakör betöltésének feltételei: nagykorúság, cselekvőképesség, büntetlen előélet, speciális erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt előző két körülmény, foglalkozás-egészségügyi alkalmasság, és megfelelő végzettség. Családi bölcsődében létrehozható 5-nél több férőhely is, gyakorlatilag maximálisan 8 férőhelyről beszélhetünk. Ha a fenntartó 3 vagy több családi bölcsődét tart fenn, akkor a családi bölcsődéket hálózatba kell szerveznie, és a hálózati működés szabályai szerint kell működtetnie. Ennek személyi feltételekre vonatkozó része az, hogy koordinátor alkalmazása válik szükségessé.
Finanszírozás és támogatások
A bölcsődei ellátás finanszírozása több, intézménytípustól függő módon történik. A családi bölcsődék az ellátott gyermekek száma alapján kapnak finanszírozást. A bölcsőde, mini bölcsőde esetében jogszabályban (költségvetési törvény) meghatározott számított létszámhoz kapcsolódó bértámogatás és ezen felül üzemeltetési támogatás adja az állami finanszírozást. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a humán erőforrás bővítése és megtartása is magas prioritást kapott az elmúlt években. A bölcsődében foglalkoztatott munkavállalóknak a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján 2017. január 1-jétől bölcsődei pótlék illeti meg, melyet több lépcsőben emeltek, illetve kiterjesztettek a pedagógus végzettségű dolgozókra is. A bölcsődei kapacitások 98,5%-a államilag finanszírozott.
Új bölcsődei támogatási program (2024)
Megjelent a „Kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci visszatérésének célzott támogatása” című felhívás, melynek keretében a Magyar Államkincstár nyújthatott be támogatási kérelmet. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5,5 milliárd forint, és a projekt fizikai befejezésére a megkezdésétől számított legfeljebb 54 hónap áll rendelkezésre, vagyis várhatóan 2029-ig. A támogatás feltehetően áprilistól lesz igényelhető, egyes esetekben akár visszamenőleg is. A felhívás meghatározza a célcsoportot is, ebből derül ki, milyen feltételekkel kaphatnak majd támogatást a kisgyermekes szülők ahhoz, hogy elhelyezzék bölcsődében a gyermeküket. Az a munkába álló vagy munkába visszatérő, bölcsődei ellátásra jogosult gyermeket nevelő szülő kaphat támogatást, akinek állandó lakóhelyének címe, vagy ha tartózkodási hellyel rendelkezik, tartózkodási helyének címe a kevésbé fejlett régiók területén van, és aki gyermekét a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett (működési engedéllyel rendelkező), a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti bölcsődei ellátásban részesíti.
A támogatás abban az esetben folyósítható, ha a személy munkavállalóként vagy önfoglalkoztatóként elhelyezkedik vagy visszatér a munkaerőpiacra, és ennek dátuma nem korábbi, mint 2023.04.01. Fontos az is, hogy az állandó lakóhely, vagy tartózkodási hely (ha tartózkodási hellyel rendelkezik) megegyezzen azon gyermek címadataival, akire nézve a bölcsődei ellátás, vagy a napközbeni gyermekfelügyelet igénybevételéhez támogatást igényel. Továbbá az a személy, aki rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval és bankszámlával, amelyre a támogatás folyósítható. Fontos, hogy egy személy több gyermek után is részesíthető támogatásban. Gyermekenként legfeljebb havi 50 ezer forint támogatás biztosítható. Vannak olyan esetek viszont, amikor a támogatás magasabb összegű is lehet: a gyermekét egyedül nevelő szülő, a Gyvt. 44/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek szülője, a gyermekét három- vagy többgyermekes családban nevelő szülő, a gyermekét olyan családban nevelő szülő, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át, akár 65 ezer forint támogatásra is jogosult lehet. A támogatás a bölcsődei ellátás költségéig vehető igénybe.
A korábbi bölcsődei támogatás, amely 2019. július 31-től volt elérhető, 2023. március 1-jétől kivezetésre került. Az addig évről évre meghosszabbított pályázat határidejét ugyanis nem hosszabbították meg tovább a korábbi gyakorlattól eltérően. A korábbi bölcsődei támogatás lényege az volt, hogy a kisgyermekes családok kiadásai legfeljebb 40 ezer forinttal voltak csökkenthetők, ha férőhelyhiány miatt magánbölcsődébe kényszerültek adni a gyermeküket. Az új pályázaton már akár 50 ezer forinttal is csökkenthetők a költségek, sőt akár legfeljebb 65 ezer forinttal is bizonyos esetekben.
Térítési díjak és étkezés
A bölcsődei étkezést ingyenesen vehetik igénybe az 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott jogosultak. Az étkezési térítési díj mellett gondozási terítési díj kerül megállapításra. A díj megállapításánál a 328/2011. (XII.29) kormányrendeletben foglaltak az irányadók. Ha a gyermek a hónap első munkanapján került felvételre, akkor teljes havi térítési díjat kell fizetnie a szülőnek, azonban, ha hó közben érkezik, akkor csak a felvétel napjától részarányosan kell fizetnie a gondozási díjat. Az étkezési díjat a bölcsődében töltött napokra számítják. Napi négyszeri étkezést (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna) biztosítanak. Ételeink saját főzőkonyháinkban készülnek, figyelembe véve az egészséges, korosztályra jellemző tápanyagigényeket, az idényzöldségek, gyümölcsök felhasználását. Minden nap szerepelnek az étlapon gyümölcsök, illetve tej- tejtermékek is.
A bölcsődei beszoktatás
A bölcsődei beszoktatás időtartama általában 2 hét. Az első napon a gyermek 10-11 óráig, a második napon 9-11 óráig tartózkodik a bölcsődében, és fokozatosan hosszabbodik a bent töltött idő. A harmadik napon már ebédel a bölcsődében, a negyedik napon már reggelizik is, ha az előző napokban nem volt probléma az étkezéssel. Az első héten általában még az anya/apa is jelen van a bölcsőde területén, és fokozatosan szokik hozzá a gyermek a szülő nélküli bentléthez. A kilencedik és tizedik napon már felkínálják az alvás lehetőségét az anya/apa jelenlétében, majd a nap nagy részét már édesanyja nélkül tölti a csoportban. Ha ébredés után uzsonnáig nyugodtan, csendesen pihen, vagy tevékenykedik, már itt uzsonnázhat. A tizenegyedik naptól már az egész napját a bölcsődében töltheti a gyermek.
A bölcsődék reggel 6 órától tartanak nyitva. A gyermek számára célszerű a kényelmes, önállóságot elősegítő ruházat és a könnyen ki-be csatolható, megfelelő méretű lábbeli biztosítása. Napi 3 alkalommal (reggeli után, ebéd előtt, alvás után) a fürdőszoba-használat alkalmával cserélnek pelenkát, illetve napközben szükség szerint. Így minimum 3-4 darab szükséges naponta. Gyermekük megbetegedése esetén, csak akkor szükséges a hiányzásról orvosi igazolást benyújtaniuk, ha a megbetegedés tünetei a bölcsődében jelentkeznek. Minden egyéb hiányzás esetén (otthon történő megbetegedés, családi ok) a „Szülői nyilatkozat” nyomtatványon tudják igazolni gyermekük távollétét. A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható.