Gyermekkori fejsérülések: mikor van ok aggodalomra és hogyan segíthetünk?

A gyermekek sajnos gyakran szereznek fejsérüléseket, legyen szó akár egy focimeccsen összeszedett csúnya dudorról, vagy egy sisak nélküli biciklis balesetről. Sokszor azonban nem könnyű megállapítani, hogy csak kisebb baj történt, vagy komolyabb gondról van-e szó. Fontos tudni, hogy mit kell tennünk egy fejsérülés esetében, és mikor van szükség orvosi beavatkozásra. A koponyasérüléseket komolyan kell venni, hiszen súlyos szövődményekhez vezethetnek.

Miért olyan gyakoriak a fejsérülések gyermekeknél?

A gyermekek nem minden esetben mérik fel határaikat, ezért gyakran szerezhetnek sérüléseket, mert védőfelszerelés nélkül bicikliznek, rollereznek vagy gördeszkáznak, durván játszanak, vagy extrém sportokat végeznek, mint például a síelés. Gyerekeknél nagyon gyakori a fejsérülés, hiszen a testükhöz viszonyítva a kisgyermek feje arányaiban nagyobb (ezt hívjuk "fejnehezeknek"), így esésnél ez a testrészük gyakran sérül. Minden gyerek elesik vagy leesik minimum egyszer (inkább többször) gyermekkora során. Ez teljesen normális és szükséges része a gyerekek fejlődésének.

A szülői felelősség nagy, szinte 24 órás készenlétet igényel! Amint a gyerek olyan korba ér, hogy kúszik, mászik, felfedezi a világot, a lepotyogás bekövetkezte inkább csak idő kérdése. Semelyik szülő nem tudja a nap minden percében szemmel tartani a gyerekét, de ez nem is baj, ha biztonságos az otthoni környezet. Ha lépcső van, célszerű babarácsot használni. Az asztalok sarkát is jó sarokvédővel védeni. Érdemes a konnektort védővel lezárni, főleg régebbi épületben, ahol nincs FI relé. Egy korábbi cikkünkben a Bringás Brigantik alapítóját, Kolovratnik Krisztiánt kérdeztük a biciklis balesetekről. Krisztián véleménye szerint a sisak és a láthatósági felszerelések alapvető tartozékai kell, hogy legyenek ma egy bringásnak.

A koponya anatómiája és a sérülések típusai

A több mint húsz koponyacsont többféle feladatot is ellát. Az agykoponya csontjainak (fal-, nyakszirt-, homlok-, ék-, halántékcsont) elsődleges feladata az agy védelme, míg az arckoponya csontjai többek közt egyes érzékszerveink felépítésében és működésében segítenek, a rágást segítik elő és számtalan egyéb funkciót látnak el. Ennek megfelelően tehát a koponyacsontokat két nagy csoportra, az agy- és arckoponyára osztjuk. Az agykoponya csontjai varratos, az arckoponya csontjai csontos összenövéssel kapcsolódnak egymáshoz.

A fejsérüléseket sokféleképpen lehet osztályozni. A fejet érheti ütés, így keletkezhet zúzódás, horzsolás, vagy seb. A fejet ért ütés ezenkívül okozhat agyrázkódást is, amely során az agy nekiütközik a koponyacsontnak és visszafordítható sérüléseket szenved. A koponyacsont törések érinthetik a koponya boltozatát, az arckoponyát, de akár a koponyaalapra is terjedhetnek. A törések ezenkívül lehetnek vonalasak, darabosak; lehetnek elmozdulás nélküliek, vagy járhatnak elmozdulással. A koponyatörés okozhat érsérülést az agyállomány felszínén, amely súlyos, úgynevezett koponyaűri vérzések forrása lehet. Ritkán koponyatörés nélkül is bekövetkezhet agyállományi vérzés.

Agyrázkódás és egyéb tünetek

Az agyrázkódás enyhe traumás agysérülés, amely kialakulhat például esés, sportsérülés vagy közlekedési baleset következtében. A fejsérülések leggyakoribb következménye az agyrázkódás, amely fejfájással és neurológiai tünetekkel járhat. Az agyrázkódás következtében többnyire egy igen rövid, mindössze pár másodpercig tartó eszméletvesztésre kerül sor. Ilyenkor a gyermek zavart és nem tudja megmondani, hogy ki ő és hol van. Általában nem emlékszik a balesetére sem. Az agyrázkódás a fejsérülés után azonnal kialakuló átmeneti eszméletvesztés. Ilyenkor a gyermeket rögtön meg kell vizsgálni, még ha az eszméletvesztés nem is tartott tovább egy percnél. A gyermek gyakran nem tud visszaemlékezni magára a sérülésre vagy az azt közvetlenül megelőző eseményekre, azonban az agykárosodásnak egyéb tünete nincs.

A fejsérülések zúzhatják vagy elszakíthatják az agyszövetet vagy az agy körüli ereket, ami vérzést és agyödémát okoz. A leggyakoribb agysérülés diffúzan (kiterjedten) károsítja az agysejteket. A diffúz sérülés az agysejtek duzzadását okozza, ami a koponyán belül nyomásfokozódáshoz vezet. Ennek következtében a gyermek erőtlen lesz és érzékelése kiesik, aluszékonnyá vagy eszméletlenné válhat. Ezek a tünetek súlyos agysérülés lehetőségét vetik fel, ami valószínűleg tartós károsodáshoz vezet, és emiatt rehabilitáció szükséges. Ahogy az ödéma súlyosbodik, az agynyomás emelkedik, így az addig még sértetlen szövetek is a koponyacsontokhoz nyomódnak, ami tartós károsodást vagy akár halált okozhat. Az ödéma, veszélyes szövődményeivel együtt, a sérülés utáni első 48-72 órában fordul elő.

Vérzések

Gyermekekben a fejsérülések súlyos, de viszonylag ritka szövődménye az agyat körülvevő hártyák rétegei között vagy magában az agyban fellépő vérzés.

• Epidurális hematoma: a vér felgyülemlése a koponya és az ezt határoló hártya között (kemény agyhártya) - nyomást fejthet ki az agyra. A vérzés a koponyacsontok belső felszínén futó artériák és vénák károsodásának következménye. Fiatal gyermekekben percek-órák alatt fokozatosan eszméletvesztés alakul ki az agynyomás fokozódása miatt.
• Szubdurális hematoma: vér gyűlik össze a kemény agyhártya alatt, amely általában az agyszövet jelentős károsodásával áll összefüggésben. Aluszékonyság egészen az eszméletlenségig, érzékelésromlás, erővesztés, kóros mozgások - ide értve a görcsöket is - általában gyorsan, enyhe sérüléskor azonban időnként fokozatosan alakulnak ki.
• Intraventrikuláris vérzés: vérzés az agy belső üregeiben (kamrák).
• Szubarachnoideális vérzés: vérzés az agy felszínét borító hártyán belül.

A vérzés ezen típusai nagyon súlyos agysérülés bizonyítékai és hosszú távú agykárosodással járnak.

Elsősegély és teendők fejsérülés esetén

A fejet érintő sérüléseket érdemes komolyan venni. Az első, és talán a legfontosabb teendő ilyenkor a sérült tudatállapotának felmérése. Kérdezd meg tőle, fáj-e a feje, nem szédül-e, nem lát-e homályosan, vagy esetleg nem érzi-e magát álmosnak. A hányinger nem ritka egy-egy ilyen baleset után, de ha többször is hány a kicsi, az már komolyabb problémára utalhat. Nézd meg azt is, hogy nem szivárog-e bármilyen váladék a füléből vagy az orrából, vagy nem tapasztal-e huzamosabb ideig tartó érzékszervi (pl. hallás- vagy látás-) zavart. Sajnos a figyelmeztető jeleket nem mindig könnyű kiszúrni, főleg a sokszor súlyos következményekhez vezető belső sérüléseknél.

A megfigyelési idő alatt csakis tiszta vízzel itassuk és ne adjunk neki fájdalomcsillapítót! Ha a gyermek eszméletlen, akkor - amennyiben biztosak vagyunk benne, hogy mozgatható a gyerek, vagyis tudjuk, hogy nincs komolyabb gerinc- vagy belszervi sérülése - a mentőhívás mellett a stabil oldalfektetés elvégézése a legfontosabb. Miért? Mert a stabil oldalfekvés egy esetleges hányás esetén szabad légutat biztosít. Természetesen ebben a helyzetben is figyelni kell arra, hogy a kis betegnek van-e pulzusa, és rendesen veszi-e a levegőt (légzés- és keringésellenőrzés).

Mikor hívjunk mentőt?

A legtöbb sérülés banális fejsérülés, ami se mentőhívást, sem orvosi vizsgálatot nem igényel. Azonban bizonyos tünetek esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni vagy mentőt hívni:

• Magasról leesés (1,5 méter vagy annál magasabbról) vagy nagy ütközési energiájú sérülés (pl. közlekedési baleset)
• 3 hónaposnál fiatalabb gyermek
• Kiemelkedő kutacs
• Tudatzavar (nem tartozik ide az ütéskor 5 másodpercnél rövidebb eszméletvesztés), aluszékonyság (nem tartozik ide a sérülést követően egy órán túli amúgy is aktuális délutáni vagy esti alvás)
• Tapintható törés
• „Epilepsziás” jellegű görcs
• 6 hónaposnál fiatalabb babánál 3 cm-nél nagyobb átmérőjű vérömleny a halántékcsont vagy oldalsó koponyacsont vagy a fej hátsó része felett
• „Pápaszem” vérömleny a szem körül (mint a mosómedve)
• Folyamatos vizes-véres orrfolyás/fülfolyás, ami az ütközés előtt nem állt fenn
• Előzetesen ismert vérzésre hajlamosító betegség (pl. vérzékenység)
• Nyak- vagy gerincsérülés gyanúja (ne mozdítsd meg, csak ha hányni vagy rángatózni kezd, akkor óvatosan fordítsd az oldalára, miközben a fejét és a nyakát egyenesen tartod)

Teendők kisebb sérülések esetén

Ha nem jelentkezik komolyabb tünet, és úgy gondolod, nem súlyos a külső sérülés, elsőként a vérzést kell csillapítani. Ha vágás keletkezett a fejbőrön, tisztogassuk ki a sebet és helyezzünk rá nyomókötést 10 percre. Ha a kötés átvérzett, ne vedd le, hanem tegyél rá egy újabb lapot. Mivel a fej- és arcbőr nagyon gazdagon erezett, ezért egy mindössze néhány milliméteres seb is nagyon tud vérezni. Ha erős vérzést észlelünk a hajas fejbőrön, alkalmazzunk nyomókötést (például mullappal, gézzel, vagy egy tiszta törölköző segítségével).

Ha sikerült elállítani a vérzést, tegyél jeges borogatást a sérült területre 20 percre. Ha jégkockákat használsz, mindenképpen csavard őket konyharuhába, törölközőbe vagy egy zokniba, mivel a közvetlen érintkezéstől sérülhet a bőr. Még ha nincs is a gyermeknek aggasztó tünete, akkor is tartsd ébren egy ideig, hogy ellenőrizni tudd az állapotát - akkor is, ha egyébként már alvásidő lenne. Várd ki, amíg elmúlnak az enyhébb tünetei, mint például a kisebb fejfájása, rövid ideig tartó hányingere vagy a szédülés. A következő 24 órában is kísérd szoros figyelemmel a tüneteit, és gondoskodj arról, hogy eleget pihenjen, valamint ne kerüljön olyan helyzetbe, amelyben további sérülést szerezhet.

A balesetet követő éjszakán 2-3 óránként nézzünk rá a gyermekre! Az ébredését követően győződjünk meg arról, hogy nem szédül, nem zavart és hogy összefüggően beszél-e. Ellenőrizzük, hogy a pupillák tágulata egyforma.

Orvosi ellátás és diagnózis

A koponyasérülés, gyermekkori fejtraumák kezelése sokat változott az elmúlt évtizedekben. Régebben képalkotó eljárásokkal megpróbáltunk mindent megtudni a koponyán belüli sérülésekről, illetve annak hiányáról (röntgen, CT). Ma szeretnénk a vizsgálatok mennyiségét, különösen a sugárterhelés miatt, csökkenteni. Ma a hangsúly a megfigyelésen van, a klinikai tünetek időbeni alakulásának vizsgálatán.

Vizsgálati módszerek

Fejsérülést szenvedett gyermek vizsgálata során az orvos mérlegeli az előfordult sérülés módját és a kialakult tüneteket, és alapos fizikális vizsgálatot végez. Különösen figyel az eszméletlenség fokára, az érzékelési és mozgási képességre, minden kóros mozgásra, a reflexekre, a szemekre és a fülekre, a pulzusra, a vérnyomásra, és a légzésszámra. A pupillák mérete és fényre adott reakciójuk fontos adat, ezért a szem belsejét szemtükörrel vizsgálják meg, hogy megállapítsák, vajon az agynyomás fokozódott-e. Megrázott csecsemőknél (megrázott baba szindróma) gyakran alakulnak ki vérzések a szem hátsó részén (ideghártya vérzések).

Sokszor érkezik szülő hozzánk, hogy a gyerek megütötte a fejét, nincs semmi baj vele, nem volt eszméletvesztése, nem hányt, úgy viselkedik, mint eddig. De megnyugtatásképpen szeretnének egy röntgenvizsgálatot. A röntgenvizsgálat csak és kizárólag a koponya csontszerkezetéről ad egy képet. Arról, hogy a csonton belül, az agyban mi történt, nem mond semmit. A röntgenfelvétel készítése sokszor hamis biztonságérzetet ad. A gyermek vizsgálata, megfigyelése, viselkedésének időbeli változása sokkal több információt nyújt.

A koponyasérülés esetén amitől félünk, az a koponyaűri vérzés és koponyán belüli nyomásfokozódás. Ezek vizsgálatáza KIZÁRÓLAG a koponya CT vagy a koponya MRI vizsgálat alkalmas. A koponya röntgen és a koponya ultrahang ezek vizsgálatára NEM alkalmas, és csak felesleges teher a gyereknek, szülőnek. A CT nagy sugárterheléssel jár, az MRI-hez pedig el kell altatni a gyereket.

Kórházi megfigyelés és kezelés

Az enyhe fejsérülést szenvedett gyermeket legtöbbször hazaküldik a kórházból, és a szülőknek elmagyarázzák, miként figyeljék meg a gyermeket tartós hányás vagy fokozódó aluszékonyság irányában. Ha a gyermek éjszakára hazamegy, nem kell ébren tartani, elegendő időnként felkelteni (ahogy az orvos mondja - például minden 2-4. órában), hogy megbizonyosodjanak ébreszthetőségéről.

A gyermeket kórházban figyelik meg, ha aluszékony, rövid ideig eszméletlen volt, ha érzészavar (zsibbadás) vagy izomerő-zavar jelentkezik, vagy ha nagy az állapotromlás veszélye. A koponyatörést szenvedett csecsemőt - különösen ha a törés benyomatos - majdnem mindig kórházban figyelik meg: darabos koponyatörésnél műtét válhat szükségessé a csonttörmelékek kiemelésére és a későbbi agysérülések kialakulásának megakadályozására. A gyermeket kórházban tartják akkor is, ha bántalmazás gyanúja merül fel.

A kórházban gondosan figyelik az eszméletlenség fokának, a légzés- és pulzusszámnak, valamint a vérnyomásnak a változásait. Az orvos figyelemmel követi a koponyán belüli nyomásfokozódás jeleit is a pupilla rendszeres vizsgálatával, valamint az érzékelés és az izomerő változásait és a görcsöket. A fej CT vizsgálata végezhető vagy ismételhető, ha görcsök jelentkeznek, a hányás tartóssá válik, az aluszékonyság fokozódik vagy az állapot bármely más szempontból tovább romlik. A már elszenvedett károsodást semmi sem fordíthatja vissza. A későbbi károsodás azonban megelőzhető annak biztosításával, hogy megfelelő mennyiségű oxigént tartalmazó vér érje el az agyat. Az agyban a nyomást, amennyire csak lehet, a normális szinten tartják az agyödéma azonnali kezelésével és az agynyomás csökkentésével. Epidurális hematoma sürgősségi műtétet igényel, hogy eltávolítsák az összegyűlt vért és ezzel megakadályozzák az agyra nehezedő nyomást és károsodás kialakulását. Megfelelő kezeléssel a legtöbb gyermek, akinek egyszerű epidurális hematomája van, teljesen meggyógyul. A szubdurális hematomát adott esetben szintén műtéttel kell kezelni.

Az agyödémát általában koponyán belüli nyomásmérővel vizsgálják, amely az agyban uralkodó nyomást méri. Cső helyezhető az egyik agykamrába is, hogy elvezesse az agyvizet és csökkentse a nyomást. Az ágy fejrészét megemelik, így is mérsékelve az agyban uralkodó nyomást, továbbá különböző gyógyszerek (mannitol vagy furoszemid) használhatók az agynyomás csökkentésére. A görcsöket általában fenitoinnal kezelik. Azoknak a gyermekeknek, akiknek a fejsérülés után görcseik jelentkeznek, elektorenkefalográfiás vizsgálata (EEG) elvégezhető, hogy a diagnózishoz és a kezeléshez adatokat nyerjenek.

A gyógyulás és a hosszú távú kilátások

Az agyi működés helyreállásának mértéke az agysérülés súlyosságától, a gyermek korától, az eszméletlenség időtartamától és az agysérülés helyétől függ. Az évente közel 5 millió, fejsérülést szenvedő gyermek közül 4000 hal meg és 15000 hosszú időtartamú kórházi ellátást igényel. A több mint 24 óráig eszméletlen súlyos sérülést elszenvedettek 50%-ánál hosszú távú szövődmények alakulnak ki (jelentős testi, intellektuális és érzelmi problémák), 2-5%-uk pedig súlyosan mozgássérült marad. Súlyos fejsérülés következtében a kisgyermekek, különösen csecsemők, nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint az idősebb gyermekek. A sérülést túlélőknek különösen az intellektuális és érzelmi fejlődésükben gyakran tartós rehabilitáció szükséges. A gyógyulás során gyakori probléma a közvetlenül a sérülést megelőző időszakra vonatkozó emlékezetvesztés (retrográd amnézia), magatartásváltozások, érzelmi ingatagság, alvászavarok és csökkent intellektuális képesség.

tags: #betort #feju #kisgyerek #fac