Beágyazódás és a hCG hormon szerepe a terhességben

A teherbeesés rendkívül bonyolult és összetett folyamat, amely számos alapfeltétel megvalósulását igényli. Rengeteg kémiai, fizikai és hormonális mechanizmusnak kell megfelelő időben és sorrendben megvalósulnia ahhoz, hogy a terhesség létrejöjjön. A várandósság egyik legjelentősebb pillanata a beágyazódás, amikor a folyamatosan osztódó megtermékenyített petesejtből embrió válik.

Mégis kevés szó esik arról, hogy mikor és miként is zajlik ez a csodás folyamat, továbbá arról, hogy mik is lehetnek a beágyazódás jelei, amelyek a várandósságot már a terhesség igen korai szakaszában előre jelezhetik. Emellett a humán koriális gonadotropin (hCG) hormon termelődése és szerepe is kiemelten fontos, hiszen ez a hormon felelős a terhességi tesztek pozitivitásáért.

Mi az a beágyazódás (implantáció)?

A hímivarsejt és a petesejt egyesülésével létrejön a zigóta, amely nagyon gyors osztódásnak indul, miközben elindul az egyik petevezetéken át a méh felé. A petevezetékben megtermékenyített petesejt pár nap alatt jut el a méhig, ahol a nyálkahártyájában megtapad, vagyis megtörténik a beágyazódás. Ez az út akár 5-7 napon át is tarthat, ami alatt a zigóta folyamatosan osztódik, míg végül eléri a hólyagcsíra (blasztociszta) állapotot. Ekkor már 70-100 sejtből áll.

Miközben a megtermékenyített petesejt blasztocisztává alakul, a méh felkészül a beágyazódásra: a méhet bélelő nyálkahártya (endometrium) megvastagodik és megtelik tápanyagokkal. A megtermékenyülés utáni 5-7. napon a blasztociszta megérkezik a méhüregbe, majd körülbelül 2 napos várakozás után beágyazódik: ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a blasztociszta hozzátapad a méh falához és rácsatlakozik az anya vérkeringésére. Innentől kezdve a blasztocisztát már embriónak nevezzük.

A beágyazódás az ovuláció, illetve megtermékenyülés után 6-12 nappal bármikor megtörténhet, de leggyakrabban a 8. és 10. nap között szokott bekövetkezni. Ez azt jelenti, hogy egyes nőknél a ciklus 20. napja körül is bekövetkezhet, míg másoknál akár olyan későn is, mint a ciklus 26. napja. A beágyazódás egy körülbelül 5 napig tartó folyamat, amelynek végén a megtermékenyített petesejt - innentől fogva embrió - a méhfalba ágyazódva hCG (humán koriális gonadotropin) hormont kezd termelni és növekedésnek indul.

A beágyazódás folyamatának lezárásával megkezdődik az embrió, a köldökzsinór, a méhlepény és a magzatburok fejlődése. Ezután alakulnak ki azok a sejtek is, amelyek a már említett hCG hormon termelődéséért felelnek. Szép lassan pedig megszületik az amnionzsák: ebben foglal helyet a magzat, amelyet folyadék vesz körül. A 20. nap tájékán a szív már plazmát pumpál az embrióban, a szervek legnagyobb része pedig a beágyazódást követő 21-57. napon alakul ki.

A hCG hormon szerepe a terhességben

A hCG (humán koriális gonadotropin) egy hormon, amelyet először az embrió, majd a méhlepény állít elő. A hCG-hormon létfontosságú szerepet játszik a korai terhességben, mivel segíti a sárgatest túlélését, amely a petesejt petefészekből való kilökődése után marad hátra, és segít fenntartani a méhnyálkahártyát. Stimulálja a pajzsmirigyet, és támogatja a blasztociszta beágyazódását. A vizeletbe mártott terhességi teszt pozitivitását a magzatboholy által termelt hCG (humán gonatropin hormon) nevű hormon okozza, amelynek termelődése a beágyazódáskor indul meg.

A hCG szintje a terhesség első napjaiban gyorsan emelkedik, és a legérzékenyebb laboratóriumi módszerekkel a fogantatás becsült napját követően körülbelül nyolc nappal mutatható ki a vérben. Az otthoni terhességi tesztek érzékenységüktől függően néhány nappal később már kimutathatják a vizeletben. A hCG-szint gyorsan és exponenciálisan emelkedik, az első hetekben általában 2 naponta megduplázódik, majd a 10. hét körül elér egy állandó szintet (plató); ezt követően pedig lassan csökken. A hCG-szint a terhesség negyedik hetében átlagosan 140 mIU/ml körül van. A tényleges hCG-szintet azonban csak mennyiségi vérvizsgálattal lehet megállapítani.

Az embrió a megtermékenyítés után körülbelül hat-hét nappal kezd el hCG-t termelni. Ennek aránya gyorsan növekszik, különösen akkor, amikor az embrió már beágyazódott a méhbe. A legtöbb otthoni terhességi teszt legalább a menstruáció esedékességének első napjától képes kimutatni a hCG-szintet, de egyes tesztek érzékenyebbek. Ezért, ha nem szeretne várni, keressen egy érzékenyebb tesztet, amelyet már a kimaradt menstruációt megelőző napokban is használhat. A pozitív eredmény azt jelenti, hogy hCG van a vizeletében.

A hCG szintje több szempontból is meghatározó a magzat egészsége kapcsán. Az Ön hCG-szintje tájékoztathatja kezelőorvosát arról, hogy fennáll-e a méhen kívüli terhesség kockázata, vagy történt-e vetélés. A hCG 48 óra alatti csökkenése vagy kismértékű emelkedése a méhen kívüli terhesség vagy vetélés jele lehet. Méhen kívüli terhesség esetén előfordulhat, hogy a hCG-szint csak állandósul, vagy nagyon lassú ütemben emelkedik. Ha a hCG-szint folyamatosan csökken, az arra utal, hogy vetélés történt, vagy a terhesség megszakadt. A kettes vagy többes ikrekkel terhes nőknél magas a hCG szintje. Ez a megnövekedett hCG-szint lehet az oka annak is, hogy némely, ikreket váró nőknél súlyos reggeli rosszullétek jelentkeznek, szemben azokkal a nőkkel, akik csak egy babát várnak.

A hCG szintjének alakulása a terhesség első heteiben

A hCG szint a terhesség első heteiben olyan gyors emelkedést mutat, hogy értéke normál esetben kétnaponta megduplázódik. A legmagasabb értékét általában az állapotosság 8. és 10. hetében éri el.

A beágyazódás lehetséges jelei és tünetei

A beágyazódást követően szervezetedben hormonális változások mennek végbe, ezek okozzák a terhesség első, érezhető tüneteit is. A beágyazódásnak is lehetnek jelei, de ezek nem egyformák minden nőnél, és nem is mindenkinél jelentkeznek. Fontos tehát szem előtt tartani: az alábbi tünetek nem feltétlenül garantálják azt, hogy terhes vagy, és ha nincsenek tüneteid, az sem jelenti azt, hogy nem vagy terhes! A legtöbben egyszerűen összetévesztik a premenstruációs szindróma (PMS) tünetegyüttesével, ami természetesen egy babára váró nő életében többszörös csalódással járhat.

Fizikai tünetek

• Pecsételő vérzés: A terhes nők 25%-a tapasztal vérzést, pecsételést az első trimeszterben - ennek egyik oka a beágyazódás lehet. Ez a vérzés megtévesztő is lehet, mert nagyjából akkor jelentkezik, amikor a menstruációd is érkezne. Általában azonban inkább pár nappal, egy héttel a várt menstruáció előtt tapasztalható. A beágyazódás miatti vérzés színe halvány rózsaszín vagy barna, és inkább pecsételés, semmint rendes vérzés. Az esetek többségében néhány óráig vagy pár napig tart, de egyeseknél akár hét napig is elhúzódhat. Okozhatja a méh fokozott vérellátása által kiváltott kismértékű vérzés is.
• Görcsölés és alhasi fájdalom: A hirtelen érkező hormonális változások, illetve a méhben lezajló folyamatok könnyen görcsöket is okozhatnak. Egyes nők hasi érzékenységet, derékfájást, görcsölést tapasztalnak a beágyazódás ideje alatt. Ezek a tünetek enyhébbek, mint a PMS-sel vagy a menstruációval járó görcsök, ráadásul kb. egy héttel korábban jelentkeznek, mint a PMS. Bár ijesztő lehet, az alhasban jelentkező szúró fájdalom a beágyazódás jele is lehet. Ez lehet gyenge, alig érezhető, vagy akár kellemetlenül intenzív is.
• Testhőmérséklet-változás: Jellemzően egy nő testhőmérséklete lecsökken az ovuláció előtt, majd megemelkedik és menstruáció előtt ismét lecsökken. A terhességet jelzi az, ha emelkedett marad. Ám úgy tűnik, a nők egy részénél a beágyazódás idején - egy napra - leesik a testhőmérséklet. Ez eltér a menstruációt jelző csökkenéstől, ugyanis nem tartós, egyetlen napig tart és utána visszaáll. A változás néhány tized fok (pl. 36,6 °C-ról 36,4 °C-ra), ezért nagyon tudatosan kell figyelned a bazális hőmérsékletet (végbélben mért testhőmérséklet reggel, közvetlenül ébredés után, mozgás és étkezés előtt), hogy észrevedd.
• Puffadás: A progeszteronszint emelkedése lelassítja az emésztőrendszeredet, ettől pedig kellemetlen puffadást érezhetsz. Ez persze a menstruációnak is egyik nagyon gyakori jele, hiszen a progeszteronszint a menstruáció érkezése előtt is megemelkedik.
• Mellérzékenység: Beágyazódást követően a hCG, ösztrogén és progeszteron hormonok szintje hirtelen megemelkedik, ami jelentős mellérzékenységet okozhat. Habár sok nő tapasztalja ezt a tünetet menstruáció előtt is, a terhesség korai szakaszában a szokottnál általában észrevehetőbb, erőteljesebb. Az emlő átlagosan 5 cm-t nő, és 1,5 kg-ot „hízik” a terhesség alatt. A mellbimbók is változásokon mennek keresztül, egyre nagyobbak és sötétebbek lesznek.
• Fáradtság és alvás: A test hihetetlen sebességgel dolgozik a terhesség első heteiben, a progeszteron emelkedett szintje miatt is nagyon fáradtak és álmosak lehetünk.
• Fejfájás: A hormonszintek emelkedése elengedhetetlen a sikeres terhességhez, ám sajnos ezek (különösképpen a progeszteron) a beágyazódás után fejfájást is előidézhetnek. Emellett a vérszegénység, valamint a kevés folyadékbevitel jele is lehet a fejfájás a terhesség korai szakaszában.
• Méhnyaknyák változása: Miután megtörtént a beágyazódás, a méhnyaknyák sűrűbbé, gumiszerűbbé, illetve áttetszővé vagy fehéres színűvé válik. A terhesség kezdetén pedig a progeszteronszint emelkedése miatt a méhnyaknyák még sűrűbb és nagyobb mennyiségű, a színe pedig fehéres vagy sárgás.

Egyéb tünetek

• Rosszullét: A beágyazódás utáni progeszteronszint-emelkedés rosszullétet okozhat, habár ez a terhesség 4-5. hetében (nagyjából a menstruáció elmaradása idején) a leggyakoribb. A progeszteron lelassítja az emésztésedet, a hCG-szint emelkedése pedig érzékenyebbé teszi a szaglásodat - ezek a mellékhatások még rosszabbá tehetik a problémát.
• Hangulatingadozás: Ha vadul ingadozik a hangulatod, lehet, hogy ez a beágyazódás utáni hormonváltozások eredménye.
• Ételtől való idegenkedés: Hirtelen észreveheti, hogy az olyan ételek, amelyeket korábban szeretett, most undort és hányingert keltenek.
• Szaglóérzékenység: Fokozódik a szaglás, mely miatt intenzívebben érzékeljük a szagokat, amit hyperosmiának nevezünk.
• Megnövekedett étvágy: Fokozódik az éhségérzet és bizonyos ételek elfojthatatlan evési vágya is megjelenhet.

Mikor végezzünk terhességi tesztet és mikor forduljunk orvoshoz?

A hCG hormon jelenléte jellemzően a megtermékenyülés után 12-14 nappal kimutatható vizeletből, a terhességi tesztek is pontosan ezt a hormont jelzik. A várandóság korai kimutatására szolgáló 5 mIU/ml érzékenységű terhességi tesztcsík a megtermékenyítéstől számolva a 7. nap után adhat eredményt. A vizelettesztek széles körben kaphatók. A terhességi teszt kétféle lehet: kémcsöves - kétórás - és tesztcsíkos - pár perces. A gyógyszertári tesztek pontossága elég jó, bár közel sem 100%-os.

A pozitív eredményt viszonylag biztosra veheted, de a negatív csak akkor biztos, ha megérkezett a menstruációd is. A terhességi tesztek egy nagyon jó lehetőséget kínálnak arra, hogy mielőbb megtudjuk a jó hírt a saját otthonunk falai között. Azonban érdemes szem előtt tartani, hogy míg a pozitív eredmény biztosan valós tényt jelez, addig a negatív teszt könnyen tévútra vezethet. Túl korai tesztelés is okozhat csalódást.

Ha nem tudod pontosan, mikor volt peteérésed, elképzelhető, hogy túl korán tesztelsz, és negatív eredményt kapsz, pedig megtörtént a fogamzás. Az esedékes menstruáció időpontjában a tesztelés a legmegbízhatóbb. A terhességi teszt két határozott csíkja (általában) terhességet jelent. Egy csík, negatív tesztet jelent, de ha a vérzés továbbra sem jön, érdemes egy hét múlva megismételni a tesztet. Amennyiben a terhességi teszt egyértelműen jelzi, hogy nem történt meg a beágyazódás, vagyis a teherbe esés, és ezt már sokadik alkalommal éled meg, akkor érdemes szakemberhez fordulni.

A teszt pozitivitása esetén mindig célszerű nőgyógyászhoz fordulni és megerősíteni ultrahang vizsgálattal a terhesség tényét. A vizeletből történő terhességi hormon kimutatásnál sokkal érzékenyebb módszer a vér vizsgálata. A terhesség korai szakaszában, alacsony hormonszint mellett is megállapítható a várandóság ténye. Kezdetben a terhesség 4-5. hetében ultrahang vizsgálattal csak a petezsák mutatható ki, benne az embrió még nem látható. A petezsákon belüli szikhólyag megjelenése már a terhesség megállapítható egyértelműen igazolva a méhen belüli terhességet. A 6. héttől már a petezsákban legtöbbször látható már az embrió és szívműködése is észrevehető vagy hallható.

Nem marad tehát le semmiről az, aki biztosra megy és csak a terhesség 6. hetétől kér ultrahangos vizsgálatot. Ha nincsenek panaszok, mint a friss piros vérzés, az erős alhasi görcsök vagy a komoly rosszullét, akkor az első ultrahangot érdemes a vérzés kimaradás utáni 2-3. héten, tehát a 6-7. terhességi héten elvégezni. Hüvelyi ultrahang vizsgálatot a terhesség 10. hetéig javasolt, hasi ultrahangfejjel a 10. héttől lehet vizsgálni.

Mi okozhatja a beágyazódási problémákat?

A beágyazódás a peteérés után 6-12 nappal kell, hogy megtörténjen, ám sajnos több olyan állapot is létezik, amely miatt meghiúsulhat. Ilyenkor beágyazódási (implantációs) sikertelenségről vagy beágyazódási zavarról beszélünk. Természetes fogantatás és lombikbébi-kezelés esetében egyaránt ez az egyik leggyakoribb oka a sikertelen terhességnek. A megtermékenyített petesejt az esetek 25-30 százalékában ágyazódik be, míg a petesejtek 70-75 százaléka elhal, és a következő menstruációval távozik.

Előfordul, hogy a méhfal még nem készült fel a blasztociszta fogadására vagy a zigóta blasztocisztává fejlődése előtt érkezik a méhbe, így nem tud beágyazódni.

A beágyazódási problémák hátterében állhatnak a következő tényezők:

• A sperma vagy a petesejt nem megfelelő minősége: Ezt a problémát a meddőségi központokban inszeminációval, illetve lombikeljárással tudják segíteni.
• A méh veleszületett vagy szerzett rendellenességei: Például mióma, méhpolip, endometriózis, adenomyosis, petevezeték-elzáródás, méhnyálkahártya-gyulladás (endometritis).
• Policisztás ovárium szindróma (PCOS): Ez a meddőség egyik fő okának tartott szindróma.
• Sárgatest-elégtelenség, vagyis alacsony progeszteronszint: A progeszteron rendkívül lényeges szereppel bír a teherbeesés folyamatában. Túl alacsony szintje a szervezetben megakadályozhatja a beágyazódást, hiszen a méhnyálkahártya az ő segítségével készül fel a petesejt befogadására.
• Pajzsmirigy-alulműködés.
• Elhízottság.
• Dohányzás: A cigarettázás fokozza a petesejtek számának csökkenését, emellett DNS-mutációt is előidézhetnek a benne fellelhető káros anyagok.
• Korai klimax: 30-35 éves korban meginduló menopauza.

Hogyan támogatható a sikeres beágyazódás?

A beágyazódás, megtapadás elősegítése érdekében fontos, hogy egészséges életmódot élj. Káros szokásaidat hagyd el és alakíts ki jó szokásokat, úgymint:

• Minden nap legalább fél óra edzés, de a beágyazódás idején érdemes a kismamának megkímélni magát a megerőltető tevékenységektől.
• Több zöldség és gyümölcs fogyasztása.
• Egészséges alvási rutin kialakítása.
• Tápanyagok pótlása: A C-, E-, B-vitaminok, valamint a folsav fontos étrendkiegészítők lehetnek, hiszen ezek mind segítik az embrió megtapadását. A folsavat azonnal érdemes elkezdeni szedni, ahogy felmerül a gyermekvállalás szándéka.

Amennyiben a női ciklusunkat követve készülünk a fogantatásra, és úgy tapasztaljuk, beágyazódási problémák állhatnak a sikertelenség hátterében: mindenképpen keressünk mielőbb szakembert.

tags: #beagyazodas #hcg #termeles