Az egészséges és koraszülött újszülöttek táplálása

Az újszülöttek táplálása, különösen az egészséges, időre született és a koraszülött babák esetében, kulcsfontosságú a megfelelő fejlődésükhöz és egészségükhöz. Bár az alapelvek hasonlók, a koraszülöttek táplálása számos speciális kihívást és eljárást igényel.

Az anyatejes táplálás fontossága

Az egészséges, időre született újszülöttek számára a legideálisabb táplálási mód a szoptatás, amelynek rövid és hosszú távú előnyei a gyermek egészséges fejlődése szempontjából közismertek. Az anyatej a csecsemő fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő tápanyagbevitelt biztosítja, és könnyen emészthető. Védelmet biztosít számos kórokozóval szemben, mivel anyai ellenanyagokat, antimikrobiális fehérjéket és immunsejteket tartalmaz. Emellett a legkönnyebb és leghigiénikusabb táplálási mód, és változatos íze az anya táplálkozásától függ.

Hosszú távon bizonyítottan segít megelőzni számos betegséget, mint például allergia, cukorbetegség, gyomor- és bélproblémák, elhízás, ekcéma. A szoptatás az anya esetében csökkentheti az emlőrák és a petefészekrák, illetve a csontritkulás miatti törések kockázatát idősebb korban.

Az anyatej szerepe koraszülötteknél

Magyarországon minden 9-10. újszülött koraszülöttként látja meg a napvilágot. Az ellátás javulásával egyre éretlenebb és egyre kisebb, akár az 500g alatti súlyú babáknak is lehet esélye a túlélésre. Egy koraszülés minden esetben óriási sokkot jelent a szülőknek, a koraszülöttet ráadásul az esetek többségében az anyától távol, akár egy másik intézmény intenzív koraszülött részlegén látják el.

A nagyon éretlen immunrendszerrel rendelkező és fertőzésekkel szemben esendő koraszülött számára mindennél fontosabb, hogy ha állapota már megengedi, édesanyja tejével táplálják. Csodálatos módon a koraszülötteket szült édesanyák tejének összetétele különbözik az időre szült anyukák tejétől, nagyobb a fehérje-, zsír-, energia- és immunanyag-tartalma, több ásványi sót és kevesebb laktózt tartalmaz. Enzim tartalma miatt könnyebben emészthető. És ami a leglényegesebb, számos olyan az idegrendszer és a retina fejlődéséhez szükséges alkotóelemet tartalmaz, amit egyetlen tápszer sem tud pótolni. Ezzel magyarázható, hogy a későbbiekben vizsgálva az anyatejjel táplált koraszülöttek az értelmi fejlődést mérő teszteken jobban teljesítenek, mint tápszerrel táplált társaik.

Tejtermelés támogatása PIC-helyzetben: korai és rendszeres fejés

Mivel a nagyon éretlen koraszülötteknél az első időszakban nem számíthatunk arra, hogy az emlő stimulálása a szoptatások révén valósuljon meg, kulcskérdés, hogy a szülést követően minél előbb ösztönözzék az anyát a rendszeres, legalább naponta 6 alkalommal történő fejésre. Az az ideális, ha az első fejés a szülést követő 6 órán belül megtörténik a tej beindítása fejéssel!

Különösen jó hatása van az éjszakai fejésnek, ennek kapcsán ugyanis sokkal nagyobb mértékben emelkedik a tejtermelődést irányító prolaktin hormonnak a szintje, mint a nappali időszakban. Ha hosszútávú fejésre kell berendezkedni, érdemes nagy teljesítményű, akár a két mellett szimultán fejő elektromos fejőgépet kölcsönözni, hiszen ez sok időt és energiát spórolhat meg az édesanyának. Mindenképpen érdemes a baba látogatása után közvetlenül megpróbálni a fejést (ha lehetőség van rá, akár az inkubátor mellett), hiszen a baba érintése, látványa, illata nagyban növelheti a fejés sikerét. Otthon is érdemes a baba képét, egy-egy kedves ruhadarabját odakészíteni a fejéshez.

Segítheti a tejleadó reflexet az emlők fejés előtti átmelegítése, finom átmasszírozása, ehhez segítség lehet egy meleg vizes tál, vagy melegítőpárna használata. Jó hatású minden relaxációs technika, halk zene hallgatása, de az édesapát is segítségül lehet hívni egy kis hátmasszírozásra.

A frakcionált fejés

Koraszülöttek édesanyjának javasolható eljárás az ún. frakcionált fejés. Ennek az a lényege, hogy a fejés során külön edényekbe kell gyűjteni a szénhidrát dúsabb, hígabb, alacsonyabb kalóriatartalmú első-, és külön edénybe a zsír- és kalória dúsabb hátsó tejet. Ez elsősorban akkor javasolt, ha a szükségesnél több tej van, a baba növekedési üteme elmarad a várttól, és célzottan indokolt az energiasűrűbb (zsírosabb) tej arányának növelése.

Higiénés szempontok és anyatej tárolása

Koraszülötteknél különös jelentősége van a sterilitási szabályok betartásának. A fejés megkezdése előtt fontos a kézmosás, és a mellek lemosása, érdemes a körmöket rövidre vágva tisztán tartani. A fejéshez használt eszközöket minden használat után el kell mosni forró mosogatószeres vízzel, alaposan leöblíteni, tiszta pelenkával letakartan tárolni, és legalább napi egy alkalommal sterilizálni. Az adott eszköz használati utasításában javasolt fertőtlenítő eljárást érdemes használni, vannak eszközök, amelyek kifőzhetők, vannak amelyeket mikrohullámmal, míg másokat csak hideg sterilizáló oldatokban lehet sterilezni.

Anyatej tárolása és felhasználása

A lefejt anyatej 24 órán át a normál hűtőszekrényben tárolható. A kórházi osztályok is általában a 24 órán belül fejt anyatejet fogadják el az édesanyától. 24 órát követően az anyatejet érdemes lefagyasztani. Tárolásra koraszülöttek esetében előnyösebbek a merev, azaz műanyag- vagy üveg gyűjtőedények, ezek ugyanis kevésbé sérülhetnek és szennyeződhetnek, mint a vékony hűtőtasakok. A lefejt anyatejet kis adagokban érdemes lefagyasztani, hiszen a felhasználáskor nagy fájdalom, ha a nagyobb adagban lefagyasztott és kiolvasztott tej egy részét ki kell önteni. Az adagokra minden esetben rá kell írni a fejés dátumát, ha a kórházi osztályra kerül be, akkor a baba nevét is.

A lefagyasztott anyatej önálló fagyasztó szekrényban 6 hónapig, normál hűtő fagyasztó részében 4 hónapig tárolható. A kiolvasztást minél kíméletesebben, pl. vízfürdőben vagy hűtőben javasolt végezni. Mikrohullámú sütő használata és forralás nem ajánlott, mert károsítja az anyatej értékes összetevőit.

A kengurumódszer és a szoptatás támogatása

Az anya-gyermek kapcsolat kialakulása szempontjából a legkedvezőbb, ha a koraszülött osztályon lehetőség van az ún. kenguru módszeres ellátásra, ami nagyon jó bevezetést jelenthet az első szoptatási kísérletekhez is. Ennek a módszernek az a lényege, hogy a koraszülött minden napjának egy bizonyos részét édesanyjának vagy édesapjának meztelen mellkasára fektetve, azaz bőrkontaktusban tölti. Ez a közeli kapcsolat nagyban segíti a kötődést, csökkenti a koraszülöttet és az anyát érő stressz negatív hatásait és a vizsgálatok szerint kimutathatóan pozitív hatással van a koraszülött életfunkcióira is. Megfigyelték, hogy kenguruzás közben magasabb oxigén szint mérhető a vérben, kevesebb az apnoe, azaz a légzésszünet, magasabb a testhőmérséklet. A koraszülöttek kevesebbet sírnak, nyugodtabban alszanak.

Mikor kezdhető a szoptatás koraszülötteknél?

A szopás-nyelés-légzés koordinációja a fogantatást követő 32-35. héten válik teljessé, de nincsen kőbevésett súly- vagy korhatára annak, hogy mikor kerülhet sor az első szoptatásra. Tévhit, hogy a koraszülöttnek először cumisüvegből kell megtanulnia enni! A sikeres szoptatás eléréséig persze sok türelemre és segítségre lehet szükség.

Amikortól a koraszülött már nem igényel légzéstámogatást és fiziológiailag stabil, elkezdhető a non-nutritív szopás. (Tapasztalat az, hogy a koraszülött, aki stabil paraméterekkel rendelkezik terhelésre is légzéstámogatás mellett, mellre helyezve sem mutat állapotromlást). A kenguru gondozás során a non-nutritív szopásba való átmenetre utalhatnak az alábbi jelek: a testével próbál a mellhez közeledni, a száj a mellen van, de még nincs mellre tapadás vagy szopás, egyszer-kétszer nyel közben, elalszik a mellen vagy nyalogatja a mellbimbót.

Ha a csecsemőt szondán át táplálják, célszerű azzal egyidejűleg felajánlani a non-nutritív szopás lehetőséget. A csecsemő legyen közel a mellhez, de ne kíséreljük meg a száját és az ínyét a bimbóra vagy a bimbóudvarra helyezni. Elég, ha a koraszülött erre hajlandóságot mutat, a bimbót nyalogatja, vagy szopja. Az édesanyának fel kell hívni a figyelmét arra, hogy ebben a szakaszban nem várható el több a gyermektől. Hajlamosak többet elvárni a babáktól, mint amennyi elvárható, sokszor saját kudarcként élik meg a sikertelen non-nutritív szoptatást. Ebben a fázisban az édesanya megtanulhatja a baba éhségének jeleit, aki kifejezi a szopás iránti igényét. Érdemes ilyenkor mellre tenni, mivel általában ekkor még a szívás-nyelés-légzés nem koordinált. Nem szerencsés, ha hirtelen nagy mennyiségű, nagy sugárban érkező tej kerül a baba szájába.

Szoptatási technikák és eszközök koraszülötteknél

A speciális helyzetek közül az egyik legjobban alkalmazható koraszülöttek szoptatása esetén a kereszt tartásban szoptatás és a hónalj tartás. Koraszülöttek esetén szóba jöhet a bimbóvédő terápiás alkalmazása is. Ez segíthet a méretbeli aránytalanságokon (kicsi száj, nagy mellbimbó), és sok esetben határozottabb ingert jelent a szopási reflex kiváltása szempontjából. A bimbóvédő használata azonban általában csak átmeneti megoldásként javasolt, szakember támogatásával és rendszeres kontroll mellett.

Eleinte napi egy-két alkalommal kerülhet sor szoptatásra, majd ahogy a koraszülött súlya emelkedik, egyre többször tud majd kielégítően szopni a mellről. Ha a koraszülött gyarapodása lassú, jó hatású lehet az ún. mélymasszázs alkalmazása a szoptatás közben. Ez elősegíti, hogy a zsírban és kalóriában dúsabb hátsó tejből többet kapjon a baba.

Hazaadás utáni táplálás és nyomon követés

A hazaadáskor a koraszülöttek jelentős része még nem képes arra, hogy folyadék- és tápanyag igényét csak szoptatással fedezze. Ezért nagyon fontos, hogy az édesanyának otthon is folytatnia kell a fejést, így ideális esetben a lefejt tejes pótlást kaphat a baba mindaddig, amíg szüksége van kiegészítésre. Lényeges, hogy koraszülöttek esetében nem szabad igény szerinti szoptatást javasolni mindaddig, amíg súlyuk nem haladja meg a 3-3.5 kg-ot.

A koraszülött babák sokszor aluszékonyak, de ez nem azt jelenti, hogy nincs szükségük a táplálásra, hiszen kicsi súlyuk miatt kevés tartalékkal rendelkeznek, vércukor szintjük például könnyebben leeshet, mint egy nagy súlyú csecsemőnek. Ezért a hazaadást követő első időszakban érdemes a kórházi rendhez hasonlóan, legalább 3 óránként megkísérelni a szoptatást, megmérve a csecsemő súlyát a szoptatás előtt és után. Ha a baba nagyon aluszékony, vagy a számára ideális adagnál kevesebbet szopott, akkor továbbra is szükség van a kiegészítésre.

Otthoni körülmények között már van lehetőség arra is, hogy a baba ezt valamilyen szoptatásbarát módon kapja meg, pl. kiskanállal, kispohárból, ujjetetéssel vagy szoptanít készülék segítségével. A baba meztelen súlyát rendszeresen ellenőrizni kell. Ha súlya már közelíti a 3-3.5kg-ot (ez az átlagos időre született újszülött súlya), akkor lazulhatnak a szabályok, és egyre inkább lehet a jelzéseire hagyatkozva „igény szerint” szoptatni.

Táplálkozási problémák a koraszülött intenzív osztályon (PIC)

Az etetési gyakorlatok, ajánlások PIC-enként eltérőek és nincs egységes irányelv ebben a pillanatban. Méhen belül a magzat már 11-13 hetes korban szopja a mutatóujját, ujjait, lábujjait, és sokszor közelít a szájához. Érzi az édesanya magzatvizében lévő egyedi ízeket, amelyeket akkor kezd el beszívni, amikor az orrnyílások már nyitottak, illetve le is nyeli a magzatvizet. Az időre született babák megszületéskor készen állnak az evésre és az anyatej emésztésére. Nem sokkal a születésüket követően már képesek megtalálni a mellbimbót és szájukba venni azt. Egyáltalán nem meglepő, hogy a koraszülött babák szülei gyakran számolnak be etetési problémákról.

Gyakran találkozunk averzív táplálkozási magatartással. Ez nagyon aggasztó lehet a szülők és a gyermekek számára egyaránt. Koraszülött babáknál érettségüktől függően amíg ez a mozdulatsor nem teljes, segíteni kell őket a táplálásban. A koraszülöttek gyomra apró, 28 hetesen a térfogata kevesebb, mint 2 ml, míg az időre született babáknál ez már 6 ml. Az, hogy milyen mennyiséget tudnak elfogyasztani attól függ, hogy milyen gyorsan ürül ki a gyomruk, ami probléma lehet egy koraszülött babánál, akinek az emésztőrendszere még éretlen, emésztése pedig lassú. A bélrendszerben rengeteg neuron található, amivel az agyhoz kapcsolódik, és fogékonnyá válik a stresszre is.

Tápszeres táplálás és pótlás

Ha a szoptatás valamilyen akadályba vagy nehézségbe ütközik, ideális esetben az édesanya - vagy egy másik szoptatós anyuka - lefejt tejével történik a pótlás, ezek hiányában jöhet szóba tápszer. Ha nem csak eseti pótlásról beszélünk, hanem átmeneti időszakra, de rendszeresen igényel pótlást a csecsemő, akkor ideális a szoptanít (avagy Mendela SNS eszköz) használata. Kis mennyiségű átmeneti pótláshoz ideális az ujjetető is, melynek célja, hogy a babát rávezesse a megfelelő szopási technikára. Ilyenkor etetés közben a csecsemő a szülő ujján vákuumot képez, ezáltal szívóerőt fejt ki, így a másik kézzel adagolható számára a száj sarkába illesztve a tej egy vékony szilikoncső vagy fecskendő segítségével.

Előfordulhat, hogy a szoptatás valamilyen oknál fogva lehetetlenné válik, vagy az édesanya úgy dönt, hogy cumisüvegből szeretné táplálni gyermekét. A cumisüveg és az etetőcumi kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy anatómiailag megfelelő kialakításúak legyenek a baba számára! Sokféle típus közül választhatunk: léteznek kifejezetten hasfájós babák számára kifejlesztett etetőcumik és cumisüvegek, valamint az anyamell bimbójához hasonlóan kialakított szívókák.

Anyatej hiányában a tápszerek biztosítják a folyékony, tejalapú táplálékot a kisbaba számára. Amennyiben nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett „anyatejpótló” tápszerre lesz szükség az első hat hónapban - ezek a különböző nevű készítmények „HA“, illetve „1“-es számmal jelzett típusai. A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott, az egyes csoportokon (pl. 6 hónapos kor után következnek az ún. „követő” vagy „elválasztó” tápszerek (a „2“-es típusúak), melyeket a gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként adhatunk, ha már nincs, vagy nem elegendő az anyatej. Egyéves kor után javasolják az ún. „gyerekitalok” vagy „junior tápszerek” alkalmazását.

A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet, a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel). Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának. A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. 30-40 °C-ra visszahűtött vizet adjunk. Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk.

Hozzátáplálás

Kizárólag szoptatott csecsemők esetében kb. hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítésekor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető, érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat.

A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8-10 hónapos kor körül kezdődhet el. Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt. A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag - gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is - fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól.

Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot. Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél, ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni. Első alkalommal célszerű a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, kb. 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel.

Igény szerinti táplálásnál nem ütemtervhez kötött, hanem egy természetesen zajló folyamat a szoptatások hozzátáplálással történő leváltása. Amíg a csecsemő csak jelentéktelen mennyiséget fogad el, inkább csak ismerkedik az ízekkel, addig bátran szopizhat igény szerint a hozzátáplálás megkezdése előtt megszokott ritmus szerint.

Élelmiszerek bevezetése a hozzátáplálás során

• Gyümölcsök: Az ízekkel való ismerkedéshez nagyon jó lehetőséget biztosítanak a gyümölcsök. A bevezetés sorrendje lehet egyéni, érdemes az adott idénynek megfelelő, friss, hazai gyümölcsöt feldolgozni. Bőséges választék áll rendelkezésünkre almával, őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal és naranccsal. Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder).
• Gabonafélék: A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel.
• Zöldségek: A zöldségeket turmixolni, a héjasakat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is. Fontos, hogy az alapanyagok ellenőrzött helyekről származzanak, lehetőség szerint próbálkozzunk vegyszermentes zöldség-gyümölcs beszerzésével!
• Húsok és tojás: A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajakkal, majd tojással történő kiegészítést értjük. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)! Bár a korábbi ajánlás az allergének - köztük a tojás - bevezetését is csak 12 hónapos kor után javasolták, az új szemlélet szerint fontos, hogy a gyermek szervezete időben találkozzék ezekkel.
• Tejtermékek: A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.
• Növényi olajok és földimogyoró: A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is. Újdonság a korábbi táplálkozási ajánláshoz képest - a földimogyoró allergia elleni megelőzésként - a földimogyoró korai (1 éves kor előtti) bevezetése.

tags: #az #egeszseges #ujszulott #es #koraszulott #taplalas