Az asztmatikus hörghurut, vagy más néven asztmás bronchitis, egy csecsemő- és gyermekkorban jelentkező betegség, amely a légutak beszűkülésével jár. Babák esetében sokkal ijesztőbbek az egyszerűbb tünetek is. Amire felnőttként legyintünk, egy csecsemő esetében sokkal aggasztóbb. Az asztmatikus hörghurut is ilyen betegség.
Milyen gyermekek érintettek és miért?
Az asztmatikus hörghurut 6 hónapos kortól 2-3 éves korig a leggyakoribb, de bármelyik életszakaszban előfordulhat. Gyakrabban látjuk atópiás gyermekek körében (szőke, fehérbőrű, kékszemű, ekcémára hajlamos gyermek). A legtöbb asztmás gyermek első tünetei 5 éves kor előtt jelentkeznek, de már egy év alatti gyermekeknél is találkozunk asztmaszerű panaszokkal.
Az életkorukból adódóan a hörgőik kisebb átmérőjűek, mint a nagyobb gyermekeké. Egy eleve szűkebb hörgőrendszeren nyilvánvalóan sokkal markánsabb légúti szűkületet eredményez egy gyulladás, mint egy anatómiailag tágabbon. Szintén ez a magyarázata annak, hogy veleszületett hörgőszűkület esetén, miért fordul elő gyakrabban asztmatikus hörghurut. Az allergiás betegségek - ide tartozik többek közt az asztma és allergiás nátha, a táplálékallergia és az ekcéma - előfordulása családi halmozódást mutat. A gyerekek azonban csak a hajlamot öröklik, nem magát a betegséget. A betegség alakulásában 14 éves korig jelentős eltérés van a nemek arányában, a fiú-lány arány 2:1.
Mi okozza az asztmatikus hörghurutot?
Elsősorban vírusfertőzés okozza a problémát. Vírusfertőzés következtében az arra hajlamos gyerekek hörgőrendszere beszűkül, és ez okozza a panaszokat. A hörgők beszűkülése három összetevőből adódik:
- A hörgők falában lévő körkörös simaizomnak az összehúzódása, ami a hörgő keresztmetszetét csökkenteni fogja.
- A gyulladásba került hörgőnyálkahártya megduzzad, ami további szűkülést eredményez.
- A nyálkahártya felszínén képződő sűrű, tapadós váladék.
A belégzés alapesetben is egy aktív folyamat, a rekesz lesüllyesztésével lecsökkentjük a mellkasunkban lévő levegőnyomást, aminek hatására a levegő beáramlik mellkasunkba. Kilégzéskor viszont elernyesztjük a légzési segédizmainkat, és a mellkas saját összeesésének súlyával kipréseli a levegőt.
Asztmatikus hörghurutban - a hörgők beszűkülése miatt - nem elég a levegő eltávolításához a mellkas összeesése, ahhoz a légzési segédizmok aktív igénybevétele is szükséges, úgymond erőből kell kipréselni. Emiatt látszik a megnyúlt, préselő kilégzés. A szűk keresztmetszetű hörgőben áramló levegő felgyorsul, és ez adja a sípoló hangot. A légszomj miatt pedig növekszik a légzésszám, hiszen a megfelelő oxigénellátottság biztosításához gyakoribb légvételek szükségesek.
Milyen tünetei vannak az asztmatikus hörghurutnak?
Száraz, kínzó, gyakori köhögési rohamok jellemzik az asztmatikus hörghurutot. A kínzó köhögési roham végén a beteg erőlködve esetleg sűrű, áttetsző tapadós nyákot is felköhöghet. A legtöbbször gyermekeknél jelentkező betegséghez súlyosságától függően nehézlégzés, kilégzéskor sípoló hang társulhat. Az asztmatikus hörghurutban szenvedők tünetei sok tekintetben a hörghurut általános tüneteire emlékeztetnek (pl. köhögés), de ehhez több, a hörgő beszűkülésére utaló panasz is társul.
Jellegezetes nehézlégézését a gyermek úgy mondja el, hogy nem kap rendesen levegőt. Ezt ebben a kórképben nem az orr eldugulása okozza, hanem orrdugulás nélkül vagy szájon át történő légzés esetén is jelentkezik. Minden gyermeknél, de kisebbeknél kizárólagosan a nehézlégzésnek objektív jelei is láthatók, melyek a levetkőztetett gyermek megfigyelése során jól látszanak.
Kicsiknél feltűnő, hogy zihál a mellkasuk, szinte hullámzik a mellkas és a has a légvételek során. A gyermek kilégzése hosszabb ideig tart, megnyúltabb a normálishoz képest, szó szerint úgy préseli ki magából a levegőt. Ha az állapot nagyfokú légúti beszűkülés eredménye, akkor kilégzéskor akár szabad füllel is hallható sípoló hang. Ugyanez kevésbé markáns esetben szintén észlelhető, ha a szülő közvetlenül a gyermek mellkasára helyezi a fülét.
Emellett kicsiknél a nehézlégzés tüneteként látszik az orrszárnyak mozgása a légvételek során, valamint feltűnően gyorsan veszik a levegőt, és légvételekkor behúzódnak a bordaközök és a nyak szegycsont feletti része. Nagyobb gyerekeknél is jól megfigyelhető a nehézlégzéssel járó esetekben a megnyúlt kilégzés, a kilégzési sípolás, a bordaközök és a nyak szegycsont feletti behúzódása, a szapora légzésszám.
Enyhébb légúti beszűkülés során csak az orvos hallja hallgatózáskor a jellegzetes sípolást. Igen súlyos esetben a gyermek oxigénellátottsága is zavart szenved, ezért az ajkai szederjesek lehetnek, és szemmel láthatóan nagyon kimeríti a fokozott légzési munka.
Segíts egy asztmás rohamtól szenvedő gyermeknek #Elsősegély #AKedvességEreje
Asztma vagy asztmás hörghurut?
Mivel a betegséget az asztmás rohamra jellemző tünetek jellemzik, ezért nevezzük asztmatikus hörghurutnak. De ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyermek asztmás, vagy a későbbiekben asztmás lesz, bár erre azért nagyobb az esélye, mintha nem jelentkeznének ilyen panaszai. Kb. minden 4. visszatérő asztmatikus hörghurutban szenvedő gyermek lesz asztmás.
5 éves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés („megfázás”) során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek, ez az úgynevezett asztmás jellegű hörghurut. Ez fokozott orvosi gondozást, folyamatos megfigyelést igényel, nem szabad arra alapozni, hogy „majd kinövi”.
A jellegzetes asztmás tünetek is sokszor ebben az időszakban, a késő óvodás, kisiskolás kor környékén jelennek meg. Allergiás asztma esetén az allergénnel való találkozás mellett a tüneteket vírusfertőzés is kiválthatja, gyakran játszik szerepet a betegség kezdeti tüneteinek: az izgatott köhögés, a sípoló, nehezített légzés megjelenésében. A tünetek fizikai aktivitás hatására is felléphetnek. Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés vagy nehézlégzés futás, kerékpározás vagy ugrálás közben.
Az asztmás betegeknél bizonyos ingerek - házipor, virágpollen, állati szőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés, izgalom - hatására beszűkülnek a légutak. Az asztmás rohamban a hörgők simaizomzata összehúzódik, a légutakat borító nyálkahártya a gyulladás következtében megduzzad, és fokozott nyáktermelés indul, így a légutak jelentős mértékben beszűkülnek. A beteg ennek hatására erőteljesebben próbál, illetve kényszerül lélegezni.
Mit tehet a szülő?
A nehézlégzés mértékétől függ, hogy milyen gyorsan kell a gyermeket orvosnak megmutatni. Amennyiben a nehézlégzésnek az előbb felsorolt objektív jelei láthatók, akkor azonnal, mert minél hamarabb kap megfelelő gyógyszereket a gyermek, annál gyorsabban segíthetünk rajta.
Ha csak a száraz köhögés jelzi a betegséget, de nincsenek meg a nehézlégzésre utaló jelek, akkor váladékoldó adását elkezdheti a szülő. Amennyiben a köhögés nagyon kínozza a gyermeket, akkor a következő rendelési időben mindenképpen célszerű felkeresni az orvost. Ha a száraz köhögés nem viseli meg nagyon a gyermeket, akkor lehet várni, hogy miként reagál a gyermek a váladékoldó gyógyszer adására, és amennyiben nem válik 1-2 napon belül hurutossá, könnyedebbé, akkor orvosi vizsgálat javasolt.
Természetesen a kísérő tüneteknek megfelelően szükség esetén lázcsillapítás, orrcsepp, orrtakarítás is az ápolás részét képezi. Fontos a gyermek megfelelő ellátása. Nagyon fontos, hogy a gyermek sok folyadékot kapjon. Erre nemcsak az esetleges láz miatt elvesztett folyadék pótlása miatt van szükség, hanem azért is, mert a szapora légvételek során jóval több folyadékveszteség éri a gyermeket. Ráadásul a sűrű, tapadós légúti váladék feloldásához is elengedhetetlen.
Amennyiben a szülő biztonsággal felismeri a gyermekénél ismételten jelentkező asztmatikus hörghurut tüneteit, akkor a gyermek nehézlégzésének csökkentése érdekében, a korábban használt hörgőtágító gyógyszereket az orvos által előzőleg megismertetett módon, adagban és gyakoriságban beadhatja, de amennyiben nem javul a gyermek állapota, akkor mielőbbi vizsgálat javasolt.
Asztma kezelési terv és megelőzés
Bár az asztmára nincs ismert végleges gyógymód, de gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a betegség jól kontrollálható, a legtöbb asztmás gyermek normális, aktív életet élhet. A szülő számára az asztma kezelésének egyik első és legnehezebb lépése a diagnózis elfogadása. A szülőnek sok új, addig ismeretlen információt kell befogadnia és elsajátítania az asztma családba való érkezésekor.
Ehhez partneri kapcsolatot kell kialakítanunk a szülőkkel, és biztosítanunk kell számukra az asztmával kapcsolatos valamennyi alapvető információt. A szülők mellett elengedhetetlen, hogy a gyermek környezete (óvodai, iskolai nevelők és gondozók) is ismerjék a betegség természetét, és birtokában legyenek az asztmával kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak (pl. tudják, hogy mi a teendő egy asztmás roham esetén).
Asztma kezelési terv
A kezelőorvos által összeállított írásos utasítás útmutatást ad arról, hogy:
- hogyan lehet észrevenni a gyermek asztmájának súlyosbodására utaló jeleket,
- hogyan ismerheti fel a szülő a közelgő asztmarohamot, és miként kontrollálhatja azt,
- hogyan lehet azonosítani azokat a súlyos tüneteket, amelyek azonnali orvosi ellátást igényelnek,
- melyek a gyermek asztmájának kiváltó tényezői.
Gyógyszerek és azok alkalmazása
A legtöbb asztmás gyermek számára a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Fontos azonban, hogy a gyógyszerek adagolása az előírt adagban, az életkornak megfelelő eszközzel és helyes technikával történjen. A gyulladáscsökkentésben játszott fontos szerepük ellenére sok szülő valójában feleslegesen tart a szteroidok alkalmazásának esetleges következményeitől. A gyulladáscsökkentő hatású szteroidok korszerű belégzési technikák segítségével közvetlenül a légutakba juttathatók, így jelentősen csökkentve a szükséges gyógyszer mennyiségét és a nem kívánt mellékhatások kockázatát.
Provokáló tényezők elkerülése
Törekedni kell a légutak allergiás reakcióját kiváltó allergének és az irritatív tényezők beazonosítására és lehetséges kerülésére. Az asztmát kiváltó gyakori okok az allergének (pollen, háziporatka, állatszőr, penész), az irritáló tényezők (pl.-dohányfüst, kemikáliák) valamint az időjárás változásai és a vírusfertőzések.
Segíts egy asztmás rohamtól szenvedő gyermeknek #Elsősegély #AKedvességEreje
Allergén immunterápia
A hagyományos terápiák mellett, válogatott esetekben létezik egy - valójában az egyetlen - oki kezelési lehetőség is: az allergén immunterápia. Az immunterápiás kezelés segítségével hatékonyan csökkenthető a légutak gyulladása, ezáltal pedig a szteroid tartalmú készítmények alkalmazása is. Ez az egyetlen olyan allergia ellenes terápia, amely képes megváltoztatni az allergiás nátha és asztma természetes lefolyását, mivel nem csak a tünetet kezeli, hanem az immunrendszer működését befolyásolja. A már kialakult asztma kezelése mellett döntő szerepe van a megelőzésben is: egyéb allergiás betegségekben szenvedőknél, szénanátha esetén képes meggátolni az egyik leggyakoribb szövődmény, az asztma kialakulását.
Asztmanapló
Az asztmanapló a tünetek (köhögés, sípoló légzés, nehézlégzés, éjszakai asztmás roham) és alkalmazott kezelések feljegyzésével segíthet a kezelőorvosnak az asztmát kiváltó okok azonosításában, és abban is iránymutatást adhat, mikor szükséges a terápiát megváltoztatni, ill. azon módosítani.
A betegoktatás során hangsúlyozni kell, hogy a gyermek tünetmentessége esetén sem szabad abbahagyni a fenntartó kezelést, és a rendszeres szakorvosi ellenőrzéseken való megjelenés is rendkívül fontos. Az eredmények és a szülő-gyermek beszámolója alapján ilyenkor nyílik alkalom arra, hogy a kezelőorvos szükség szerint módosítsa a terápiát. Az optimális kezelés biztosítása és a javaslatok pontos betartása egyaránt szükséges ahhoz, hogy a gyermek közel panaszmentesen élhessen.