Bizonyára minden óvodába készülő gyermek a sikeres felvételt nyert beiratkozás után találkozhat majd a következő kifejezéssel - az anamnézis lappal. De nem csak az óvodai beiratkozás során találkozhatunk vele, hiszen az anamnézis, a kórelőzmény felvételével indul minden orvos-beteg kapcsolat.
Mi is az anamnézis?
Az anamnézis szó görög eredetű, jelentése „visszaemlékezés”. Az orvostudományban a kórelőzmény felvételét jelenti, amely a beteggel, illetve hozzátartozóival folytatott beszélgetés útján gyűjti össze az egészségi állapotára vonatkozó információkat. Ez a folyamat minden további orvosi vizsgálódás kiindulópontja.
A probléma mindig onnan indul, miért is kereste fel az illető az orvost? Milyen panasza, tünete volt, amellyel úgy vélte, hogy orvoshoz kell fordulnia. Ilyenkor a fő panasz mellett rögzítik a beteg főbb személyes adatait, előző (kórházi) kezeléseit, foglalkozását, stb.
Az anamnézis típusai
- Autoanamnézis: A betegtől magától nyerhető információk, amikor ő maga számol be panaszairól és kórelőzményéről.
- Heteroanamnézis: Egyes esetekben a beteg nem képes együttműködni az anamnézis felvételében. Eszméletlen vagy öntudatlan betegnél, csecsemőnél, alkoholos vagy drogos befolyás alatt álló személynél ilyenkor a járókelőktől, a mentőszemélyzettől, szülőktől kaphatunk információkat.
Az anamnézis lap tartalma
Az anamnézis lap célja, hogy az ellátást végző személy egy teljes képet kapjon a páciens egészségi állapotáról, korábbi betegségeiről és életmódjáról. Ezáltal jobban megismerik a beteget, személyre szabottan tudják kezelni és ellátni, ha esetlegesen külön fejlesztést is igényelne. Az alábbiakban részletezzük a legfontosabb kérdésköröket.
1. A jelenlegi probléma
Ilyenkor az orvos megkérdezi annak időbeli "kifutását", mikor jelentkezett először, éppen milyen körülmények között, a beteg milyen élethelyzetében. Esetleg nem volt-e mérgező, toxikus anyagoknak kitéve stb. Ha a tünet visszatérő, mikor, milyen körülmények között, milyen intenzitással jelentkezik. Érzi-e úgy, hogy munkáját, mindennapos tevékenységét ez a panasz gátolja, rontja, korlátozza.
Az orvos kikérdezi, hogy a fő panasz mellett vannak-e egyéb panaszai akár azzal összefüggésben, akár más jellegű bántalmak, tünetek.
2. Régebbi adatok: gyerekkor, betegségek, műtétek
Korábbi betegségek felsorolása, a gyermekkortól kezdődően. Indul a tipikus betegségekkel (kanyaró, bárányhimlő, mumpsz stb.), és a megkapott védőoltásokkal.
- Jelentősebb felnőttkori betegségek: magas vérnyomás, infarktus, stroke, fertőző májgyulladás, tbc, kórházi tartózkodások a belbetegségek miatt.
- Műtétek: mikor, melyik kórházban, milyen belszerven, vagy milyen sérülést, törést stb. követően.
3. Gyógyszerelés és allergiák
Korábban - és jelenleg kapott gyógyszerelés, a gyógyszerek nevei, melyiket mióta szedi, milyen betegségekre rendelték, milyen napi dózisban. Ezen felül milyen egyéb, "házi" szereket, vénynélküli készítményeket, étrend-kiegészítőket, homeopátiás egyéb terápiás szereket szed, kap.
Allergiák kikérdezése: ismert gyógyszerallergia, bármely egyéb allergiás állapot (szénanátha, asztma, ételallergiák, környezeti allergiák stb.). Ezt a Gyógyszer allergia rovatban rögzíthetjük. A rendszer piros színnel figyelmeztet az allergiát okozó készítményekre. Ilyenkor a Hatóanyag érzékenység adatbázisra támaszkodik, ami az azonos hatóanyagú gyógyszerek csoportjait, nevét, mely valamelyik csoportban szerepel, kezeli. Egy-egy betegnél természetesen több allergiacsoportot is megadhatunk.
4. Vérátömlesztés
Volt-e, időpontja, oka, volt-e bármely reakció, rendellenesség.
5. Érzelmi állapot
Hangulati zavarok, korábban állt-e a beteg pszichiátriai kezelés alatt, annak részletei.
6. Nőbeteg esetén
Szülések, szülészeti események (abortusz, koraszülés stb.), a gyermekekkel kapcsolatos főbb adatok.
7. Családi környezet, anamnézis
Ezt követi a szélesebb körű adatfelvétel, ami a beteg családját érinti. Az illető betegségében szenvedő rokonok. A közvetlen család etnikai hovatartozása, egészségi állapota, halálozások, oka, milyen életkorban következtek be.
A családban ismert fontosabb betegségek: magas vérnyomás, szívbetegség, magas koleszterin szint, daganatos betegségek, tbc, stroke, epilepszia, cukorbetegség, köszvény, vesebetegségek, allergiák, reumatoid betegségek stb.
A házastárs és gyermekek életkora, egészségi állapota.
Anamnézis lap óvodás korban: Részletesebb betekintés a gyermek fejlődésébe
Az óvodai anamnézis lap segítségével az ellátást végző személy egy teljes képet kap a gyermek születésétől egészen az óvodakezdésig (3-5 éves koráig) felmerülő legfontosabb adatokról.
Milyen kérdéseket tartalmaz a dokumentum?
- Terhességre vonatkozó kérdések: szedett-e gyógyszert az anyuka a terhessége alatt, milyen vitaminokat szedett? Fogyasztott-e alkoholt, drogot, cigarettát?
- Szülésre vonatkozó kérdések: Hanyadik szülése volt? A szülés lefolyásának menete? Szülést követően a gyermek rögtön felsírt-e, besárgult-e, kapott-e oxigént, stb.
- Csecsemőtáplálásra vonatkozó kérdések: szopott-e? meddig szopott? Elfogadta-e mindkét mellet? Evési szokások száma, ritmusa? Stb.
- Ki gondozta csecsemőként?
- Kudarc esetén érzelmi megnyilvánulások?
- Milyen a gyermek nevelése?
Az emberi élet szakaszai
A gyermek fejlődési mérföldkövei (általános sorrend)
Az anamnézis lap gyakran tartalmazza a gyermek fejlődési mérföldköveit is, hogy azonosítani lehessen az esetleges elmaradásokat vagy eltéréseket az átlagostól.
| Életkor | Fejlődési jellemzők |
|---|---|
| Csecsemőkor | Szüleit, egyes tárgyakat és hangokat megismeri. Ha hangot hall, a hang irányába fordítja a fejét. Ha hangot hall, válaszként hangot hallat. Tekintetével követi a mozgást. Nyálbuborékokat fúj. |
| 1 éves kor körül | Utánozza a gesztusjátékokat. Szavakat mondhat pl: baba, mama, de még nem használja megfelelően. Megérti a “nem” utasítást. Gesztusjátékokat kezdeményez. Egyszerű utasításokat gesztus nélkül követ. |
| 1,5-2 éves kor | Újabb szavakat mond (ált. 5-10 szókezdemény). 6-50 szavas szókincs. Képes kifejezni az egyszerű kívánságait. Kétszavas mondatokat mond. |
| 2-3 éves kor | A több részből álló utasításokat is követi. Névmásokat és ragokat helyesen használ. 4-5 szavas mondatokban beszél. Beszéde idegenek számára is érthető. |
| 3-5 éves kor | Ragoz és múlt időt használ. Jövő időt is használ. Elvont fogalmakat megért és használ. |