Bennszülött álomidő dalok újszülötteknek: Hagyományok és modern értelmezések

Az altatódalok és mesék világa elválaszthatatlanul összefonódik a gyermekkorral és a családi hagyományokkal. Ezek a történetek és dalok nem csupán szórakoztatnak, hanem tanítanak, formálnak, és mélyebb kötelékeket is teremtenek a generációk között. Nézzük meg, hogyan ötvöződnek a régi idők meséi a modern gyermekirodalommal, és milyen szerepet játszanak a családi emlékezetben.

A csiga, mint mesebeli figura: Hagyomány és újragondolás

A csiga nem épp sztár alkat, pedig a népmesékben és altatódalokban gyakran felbukkan. Puhatestű, véletlenül sem antropomorf, és ráadásul hímnős. Egyetlen, gyerekszemmel is értékelhető tulajdonsága a hátán hordott háza, na, abban van valami, meg a csápjában, ami valójában tapogató, és amelynek általában a végén található a szeme.

A "csigabiga" ikerszó eredete és jelentése

A „csigabiga” úgynevezett ikerszó, létrejöttének módja: ikerítés. A „biga” szó önmagában nem létezik, és akinek mégis eszébe jut Biga csiga és Batka manó („batka” sem létezik önmagában), az nyilván a nyolcvanas években volt gyerek.

• Lázár Ervin Berzsián és Dideki nevű hősei közül Dideki az egyik csigacsalogató félrehallásának köszönheti nevét.
• Időről időre szárnyra - közösségi médiára - kap a híresztelés, hogy az „ég a házad ideki” sor jelentése nem az, hogy a csiga otthona lángol, hanem hogy az ég, az égbolt volna a háza. Ez hülyeség, bár nagyon költői.
• Természetesen Gryllus Vilmos megénekelte a csigabigát is, és természetesen négy sorban is sikerült valami igazán kedveset mondania: „Lassan jár a csigabiga, / táskájában eleség. / Várja otthon lánya, fia, / csigabiga-feleség.”

Székely Szabolcs: A csiga, aki nem talált haza

Székely Szabolcs 1983-ban született, és mesekönyvében, „A csiga, aki nem talált haza”, a csiga figura egy teljesen új értelmezést kap. A könyv logikus folytatása a 2021-ben megjelent hitvesi verseket és életközepi reflexiókat tartalmazó verseskötetének, a Beszélgetés történetének. Dömper, a csiga, eredetileg házi használatra született, Székely Szabolcs a nagyobbik kisfiának találta ki a figurát, akiből a MÁV Szimfonikusok felkérésére lett utcazenész.

A János vitézzel való összevetés nem túlzás: Székely Szabolcs nem véletlenül választotta elbeszélő költeményének formájául az ütemhangsúlyos, felező tizenkettes verselést, amelynek rímképlete: a a b b. Fürge, a magándetektív segíti Dömpert, aki önként ajánlotta fel szolgálatait az otthonát nem találó csigának.

Az emberi világ ábrázolása az állatmesékben

Az egyik legfőbb erénye Székely mesekönyvének, hogy - az állatmesék hagyományának megfelelően - az „embertelen” (értsd: ember nélküli) világban rendkívüli pontossággal ábrázol mindent, ami emberi. A szerző először is gyorsan tisztáz mindent, amin egy kekec (gyerek)olvasó fennakadhatna. Például: „eléggé komplikált / csigavégtagokkal pengetni egy gitárt” - mondja, „szinte lehetetlen, tenném hozzá rögtön / mázli, hogy csigánkat mesébe kell szőnöm”. „[E]gy mesében pedig bármi megtörténhet” - szól az alapvetés. De nem titkolja azt sem, „hogy a szent Természet alkot ily csodákat: / szóval a csiga, az kétivarú állat.”

Másodszor teremt egy viszonylag egyszerű alaphelyzetet: Dömpert meghívják a Singing Birds című tehetségkutató előválogatójába, ahová ő gitárosul el is indul, ámde hatalmas vihar kerekedik, s miután megsegít egy ázó-fázó szöcskebébit, maga kerül bajba, és „sajgó puhatestben ébred tudatára”. Eszébe jut a show, ahová elindult, a gitárja, ami összetört, a pótgitár, amiért haza kellene ugrani… és nem jut eszébe, hol van a haza.

A nyelvi pontosság és humor

A mesekönyv másik erénye a nyelvi pontosság. Annak ellenére, hogy hősei - értelemszerűen - versben beszélnek, sehol egy fölösleges szó, sehol egy rímkényszer alakította fals gondolat. Az emberi világot karikírozó helyzetek és megszólalások rettentően szórakoztatóak: a sünrendőrök rendőrségi bikkfanyelve; az imádkozó sáska körüli közösség, amely véletlenül sem akarja szektának nevezni magát, és amely a pozitív gondolkodás jegyében negatív és kirekesztő; a politikai szócsűrés-csavarás; az „alvilági kaland” Jungnál, a terapeuta vakondnál; a tehetségkutató, amely kéjes örömmel mutatja be a tehetségtelenséget… mind-mind ismerős, és Székely Szabolcs érzékeny ábrázolásmódjának köszönhetően kellőképpen és kellemesen humoros.

Az emberi kapcsolatok fontossága

Míg az ilyen-olyan tömegekkel való találkozások valóban nem sülnek el a legjobban, addig az „emberi” (vagyis állati) kapcsolatok gyönyörűen alakulnak a könyvben. Például, ahogyan Sün Sarolta a szelíd, agressziómentes kommunikációjával lecsillapítja a fogva tartott Dömpert, ahogyan Dömper meglátja Saroltában az egyenruha mögött az egyéniséget, majd végül ahogyan Sarolta szívében győz az együttérzés, és szökni hagyja - mit hagyja! szökésre biztatja! - Dömpert. Végül Dömperben magában is - szó szerint és képletesen is - helyre kerül minden. A helyreállt értékrendnek, a minden értelemben vett önmagára találásnak az egyébként sziporkázó szövegben szívszorító magasságai és mélységei vannak.

Kiknek ajánlott a könyv?

A kiadó a könyvet 6+ -osként jelölte meg (talán elsősorban a verses forma miatt). De Horváth Ildi illusztrátor kedves illusztrációi - az igenis gitárját pengető, majdhogynem antropomorf csigával, akinek van ugyan valami nyúlvány a fején, de az arcán igazi nagy rajzfilmes szem ragyog - akár kisebbek kezébe is valók. Székely Szabolcs úgy gondolta, hogy a mese mindenkié, és nem porciózta a mondanivalóját aszerint, vajon melyik gondolat hány éveseknek való.

A család fogalma az idő tükrében

A család fogalma évszázadok, évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. „család - ‘szülők, gyermekek, valamint közelebbi és távolabbi hozzátartozók vérségi közössége’; ‘gyermek mint családtag’: négy családja van; ‘leszármazási alapon összetartozó lények vagy képződmények együttese’: méhcsalád, a rózsafélék családja; szócsalád; a finnugor nyelvcsalád. Származékai: családi, családias, családos, családtalan.”

A családi hagyományok és a génkészlet

Az emberiség történetében a „palacknyak-hatás” - amikor átmenetileg beszűkült a szegényes génkészletű populáció - is hatással volt arra, milyenek is lettünk. A család, mint a génkészlet továbbvivője, kulcsfontosságú szerepet játszott ebben a folyamatban. A szlávok nélkül például család szavunk sem lenne, ez a szó volt a bonus track a fehér lóért, hozzácsapták a tótok, vagy még korábban, ki tudja ma már, enélkül csak makognánk össze-vissza és mutogatnánk fűnek-fának.

Emlékek és azonosságok: A nagyapa és unoka története

Beszélik, a nagyapám, anyám apja, aki évekkel a születésem előtt meghalt, kiváló szakács volt, de ennek ellenére vagy talán éppen ezért, egy alkalommal beledarált valamennyit a jobb kezének középső ujjából a fasírtba, roncsolt körömmel járkált azután, és ha éppen dologtalan volt, és teszem azt, sétálva korzózott, a háta mögött összefogta két kezét, a ballal a jobb csuklóját lazán átkulcsolva, ettől kicsit előredőlt, pont úgy festett, mintha filozófus volna, aki legott megoldja a megoldhatatlant. Ugyanígy járkáltam állítólag én is, négyévesen, mit sem tudva a halott nagyapámról, a falról kapartam titokban a meszet, a gyerekágy rácsának rejtekében, meggyűlt ugyanaz az ujjam, levették a körmöt, rosszul nőtt vissza, rettenetes karom a gyönyház dombocska helyén, szégyelltem vagy védtem, ki tudja, valamiért ugyanazt találta ki a test, mint a nagyapámé, mentem, némileg előre dőlve, nevetség tárgyaként, éppen, mint egy filozófus, a bölcsesség pici kedvelője.

A család ábrázolása a művészetben és az ikonográfiában

Az Aquincumi Festő házában, amely télente csak napi háromszor, és akkor is percekre nyitnak meg a látogatók számára, hiába kerestem a Családot, mindenféle alakok álldogáltak gipszből, magányosan, inkább cselédeknek látszottak, mintha ezek elmentek volna otthonról. Ez a kő persze nem egy bizonyos családot ábrázol, nem szálltak alá csoportosan az alvilágba, mind egy szálig, csak a halált úgy általában, noha magát a sztélét nyilván nem egy absztrakció állíttatta, hogy az idő vizének megkövült tükrében szemlélje önmagát, hanem a család éppen élő tagjai.

A meghatóan naiv elgondolást örökíti meg, hogy egy bizonyos család tagjai valamennyien ide temettetnek majd el, egészen az idők végezetéig. Fölmerül, hogy ezek szerint azok, akik a jel sémáit, a család ikonográfiáját megalkották, szándékuk ellenére talán, de kétségtelenül, gyerekek törvényszerűen bekövetkező halálával számolnak, hogy a család fogalma ezek szerint elgondolhatatlan halott gyerekek nélkül, azok hiányában nem ábrázolható egyértelmű jelként.

Az én történetem: Zene és család

Soha nem érdekelt, hogy a médiában mutogassam magam. Mindig zenekarban játszottam, egyetlen helyzetben vagyok csak szólista: amikor zárt ajtók mögött zenét írok. Persze, anyám lelkesen gyűjtötte a korábbi megjelenéseket is. Minden ágon szorgalmas, igyekvő emberek az elődök, sok köztük a tanító és tanár. Apámnak gépészmérnöki diplomája volt, de zenészként élte le az életét. Anyám fiatalon komoly színházi sikereket aratott, a nagyapám viszont lebeszélte a pályáról azzal, hogy nem úrilánynak való. Mégsem szakadt el a színpadtól, több trióban énekelt - még Sárosi Katival is.

A zenei pálya kezdetei

Az EMKE Kávéházban apám kísérte zongorán, így ismerkedtek meg. Kisiskolásként zenedébe jártam és napi három órát gyakoroltam, úgyhogy, ha megkérdeznek, milyen volt a gyerekkorom, azt szoktam válaszolni: rövid. Jóval korábban… már nyolc évesen volt képem kiállni vizsgára a szerzeményemmel. A kötelező etűd és szonáta után bejelentettem, hogy van egy saját. És dicsérték.

Később egy véletlen folytán a Harmonia Vocal tagja lettem, így tágabbra nyílt a látóterem. Bolba Lajos, a Rádió zenei szerkesztője a Bartók konzervatórium előtt szedte össze a tagokat, arcra válogatott. Meglátott a kijáratnál egy jojóval, elcsípett és megkérdezte: akarsz vokálozni? Így kerültem be a Rádióba, másrészt viszont apám révén - a helyetteseként. Sokszor hívták, és ha túl korán kellett menni vagy nem ért rá, engem küldött és bátran megtehette, mert bármit eljátszottam, amit elém tettek. Rám szoktak a szervezők, én meg rászoktam a stúdiómunkára. Ezzel párhuzamosan a komolyzene iránti szorgalmam alábbhagyott, szegény Zempléni tanár úr… Az első félévben minden óráján megjelentem, mert ő osztályozott, a második végén viszont a vizsgab...

tags: #alomido #dal #ujszulott #bennszulott