Minden szülő izgatottan várja a hozzátáplálás időszakát, mely egy fontos állomás a baba életében. Az izgatottságot azonban gyorsan felváltja a kezdeti bizonytalanság: Hogyan is kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki? A baba számára most kezdődik az új ételek és az új textúrák felfedezésének időszaka. És mindenekelőtt egy ínyenc élményekkel teli időszak. Ha a bébiételek bevezetéséről beszélünk, akkor az allergének bevezetésének kezdetéről is beszélünk!
Az allergén ételek biztonságos bevezetése kulcsfontosságú része a hozzátáplálásnak. Az aktuális szakmai ajánlások szerint egyéves kor előtt érdemes a baba szervezetét fokozatosan megismertetni minden fontos allergénnel. Ennek védő hatása van, hiszen segíthet megelőzni a későbbi ételallergiák kialakulását. Az allergének bevezetése most már a szilárd ételek bevezetésének kezdetétől, azaz 4 és 6 hónapos kor között történhet. Valószínűleg rengeteg kérdése van. Például hogyan vezessük be az allergéneket? Mikor, milyen allergént és milyen mennyiségben kell bevezetni? Ne aggódjon! Ma már ismert, hogy a baba a 4. és a 6. hónap között mindenféle ételt felfedezhet, beleértve azokat is, amelyek allergiát okozhatnak. Kérjen tanácsot gyermekorvosától.
A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik. Fontos azonban, hogy a túl korai, négy hónapos kor előtti bevezetés éppen ellenkező hatást válthat ki, növelve az allergiák kockázatát. Az allergének bevezetése előtt konzultálhat szakemberrel, aki a gyermek fejlődési szakasza és igényei alapján konkrét ajánlásokat tud adni. Az allergének bevezetését illetően, fontos, hogy 6 hónapos kora előtt ne kínáld őt a leggyakrabban előforduló allergiát kiváltó ételek egyikével sem, mivel ez fokozhatja a későbbi allergia kialakulását.
A hozzátáplálás során, rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják. Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.”
Az allergének bevezetése lépésről lépésre
Az allergének bevezetését mindig kis mennyiségben érdemes elkezdeni, más alapanyagokkal kombinálva. Célszerű egyszerre csak egy új allergént kínálni, hogy esetleges reakció esetén egyértelmű legyen a kiváltó ok. Ha egyszerre csak egy-egy új allergén kerül az étrendbe, gondosan figyelemmel kísérheti kis ínyencének reakcióit. Ha probléma merül fel, könnyen azonosíthatja a kérdéses allergént. A próbálkozások között ajánlott két-három nap szünetet tartani. A siker kulcsa az ismétlés és az éberség. Ha az egyik allergén első bevezetése jól sikerült, itt az ideje újrakezdeni! De ismételje meg az etetést az első allergénnel néhány napig, mielőtt áttérne a következőre. És ne feledje! Bármi legyen is a forgatókönyv, mindig tartsa nyitva a szemét!
A legjobb, ha a reggeli vagy délelőtti órákban kínáljuk az új ételt, hiszen így a nap folyamán jól megfigyelhetjük, hogy jelentkezik-e bármilyen tünet. A délelőtti (tízórai) étkezés kiváltása után, következhet az ebéd (kb. 8 hónapos korig bezárólag), majd ezt követően az uzsonna. 1 éves korig a reggeli és a vacsora kiváltása nem javasolt, mivel a babának 1 éves koráig szüksége van 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre egy nap.
Melyek a leggyakoribb allergének és hogyan vezessük be őket?
A babák számára potenciálisan allergén ételek a következők: tehéntej, mogyoró, hüvelyes zöldségek (például lóbab), tojás, szója, glutén, hal, kagyló-, és rákfélék. Ezeknek az ételeknek a bevezetése is 6 hónapos kortól megengedett.
Glutén
A glutén bevezetése a hozzátáplálás kezdetével történhet, például gabonakásák, búzadara, főzelékek sűrítése liszttel, köretek vagy pékáruk formájában. A glutén a sikérben található természetes anyag, amely a búzában és más gabonákban található. A glutén bevezetése ideális esetben a hozzátáplálás megkezdésekor történik, amikor kis mennyiségű lisztet vagy zabot keverünk a baba püréjébe vagy főzelékébe. Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént a baba 17. és 24. hetes kora között, kis mennyiséggel kezdve adjuk.
Tejfehérje
A tejfehérje is hamar helyet kaphat a baba étrendjében: kezdetben egy-két evőkanál görög joghurt vagy kefir gabonakásához, később zsíros túró, reszelt sajt vagy tejföl főzelékek dúsítására. A laktózintolerancia, tejérzékenység vagy tejallergia a legismertebb ételérzékenységek közé tartoznak, ezért fontos betartani az ajánlásokat, és a 7 hónapos kort követően már adni a babának joghurtot vagy kefirt. Válasszunk cukormentes natúr termékeket, és adjunk belőlük egy teáskanálnyi mennyiséget a baba zöldség- vagy gyümölcspüréjéhez. Ha nem tapasztalunk allergiás reakciót, 24 óra múlva megismételhetjük a kóstolást. A túrót, reszelt sajtot és tejfölt a 7-8. hónaptól adhatjuk, a joghurthoz hasonlóan. A tehéntej esetében továbbra is a korábbi az érvényes, fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. A teljes tej italként való fogyasztásához pedig várjunk az első születésnapig.
Tojás
A tojás először negyed, 10-15 percig főtt, reszelt sárgája formájában adható főzelékhez vagy pürékhez. Ezt követően használható ételek kötőanyagaként, például babacsintában vagy fasírtban, majd önálló tojásételekben, mint a rántotta, omlett vagy frittata. A tojás vitaminokban és ásványi anyagokban rendkívül gazdag élelmiszer, könnyű elkészíteni és a kalóriatartalma is alacsony, így szívesen fogyasztjuk. Néhány zöldség és gyümölcs bevezetése után a tojás is felkerülhet az ételek listájára. A mogyoró és tojás bevezetése 1 éves kor előtt ajánlott, annak érdekében, hogy ne alakuljon ki mogyoró/tojás allergia.
Diófélék
A földimogyoró is bevezethető, például natúr mogyoróvaj vagy darált mogyoró formájában, amit gabonakásához vagy gyümölcsös joghurthoz adhatunk. Később babasütikben és babacsintákban is felhasználható. Manduláról, mogyoróról, dióról, kesudióról, pekándióról, brazil dióról, makadámia dióról és pisztáciáról beszélünk. Minden dió allergén. A földimogyoró az egyik legismertebb allergén, ezért célszerű a bevezetését a hozzátáplálás megkezdése után de az első születésnap előttire időzítve. Kezdetben kis mennyiségű sűrű mogyoróvajat keverhetünk a kása vagy gyümölcspürébe, majd figyeljük meg, hogyan reagál a baba szervezete. Fontos megjegyezni, hogy a földimogyoró kiemelkedően gazdag folsavban, B- és E-vitaminban, olajokban és zsírokban.
Tengeri halak és rákfélék
A tengeri halak és tenger gyümölcsei is ajánlottak, ha a család rendszeresen fogyasztja őket. Szálkátlan tengeri halat vagy sótlan tonhalkonzervet kínálhatunk a babának. Rákfélék, puhatestűek és halak: Külön kell bevezetni őket, és jól meg kell főzni.
Az ételallergia tünetei és teendők
Az ételallergia különböző formában jelentkezhet. Az emésztőrendszeri tünetek közé tartozik a hányás, hasmenés, véres széklet, visszatérő hasi fájdalom, puffadás, székrekedés, gyakori bukás vagy a súlyfejlődés zavara. Bőrtünet lehet az ekcéma és a csalánkiütés, míg légúti tünetként orrfolyás, köhögés, hörghurut vagy gégeödéma jelentkezhet. Idegrendszeri tünetek is kísérhetik, például alvászavarok, migrénes fejfájás vagy fokozott fáradékonyság. Az ételallergia hosszabb távon vashiányos vérszegénységet és ízületi gyulladást is okozhat.
Az ételallergia jelei leggyakrabban közvetlenül az étel elfogyasztása után, vagy legkésőbb pár óra múlva jelentkeznek. A leggyakoribb tünetek allergia esetén a következők: bedagadt ajkak vagy nyelv; zihálás, vagy akár nehéz légzés; viszkető bőr, torok, nyelv, szem, kiütés/csalánkiütés, köhögés, hasmenés, hányás, orrfolyás, vagy gátolt orrlégzés.
Amennyiben úgy tűnik, hogy a bevezetett új ételt jól tolerálja kisbabád szervezete, úgy beiktathatod a mindennapi étkezésekbe, ezzel más ételallergia kockázatát is csökkentheted. Amennyiben úgy látod, hogy gyermekednél allergiás reakció lépett fel, próbálj meg nyugodt maradni és minél előbb kérj orvosi segítséget. Amennyiben az allergiás reakció súlyosnak bizonyul, vagy akár anafilaxiás sokk állapota alakult ki, úgy azonnal hívd a mentőket.
Étel intolerancia esetén nem beszélhetünk immunválaszról, sokkal inkább arról van szó, hogy az adott ételt nehezen emészti meg a kicsi. Az babakori ételintolerancia jelei viszonylag lassabban alakulnak ki, mint az étel allergia jelei.
Hozzátáplálási módszerek és tippek
A nincsen két egyforma baba, se egyforma család. Maradjunk a „hagyományos” pürés hozzátáplálásnál? Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban: a kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti. Amikor a baba a darabos ételért nyúl, nem biztos, hogy rögtön betalál majd vele a szájába, sőt, harapni, elrágni sem fogja tudni egyből. Mutassuk meg neki, hogyan tudja ezt elsajátítani. Milyen falatkákkal kínáljuk? Például banán, avokádó, barack, párold brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra, és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni. Elképzelhető, hogy eleinte csak pakolgatja majd ide-oda a kezében, vagy csak nyomkodja, esetleg ledobja a földre, de ezt hagyni kell, hogy ismerkedjen az étellel.
BLW (baby led weaning), azaz a baba által vezetett elválasztás, vagy más néven falatkás hozzátáplálás, ami azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet.
Baby Led Weaning avagy mi is az a falatkás hozzátáplálás?
A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani. A már említett vasraktár kiürülés miatt, érdemes minél hamarabb vasban gazdag élelmiszerekkel kínálni a babát. Egyes nyersanyagok bizonyos életkor alatt nem ajánlottak: ilyen pl. a tehéntej, melyet 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként. A méz szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat. A nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott.
Ne essünk kétségbe, ha az új ízek bevezetésével lassan haladunk, az étel elutasításának több oka is lehet. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltatjuk meg a picivel, így előfordulhat, hogy egyszerűen nem éhes. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd. Minden babának meg kell tanulnia a kanállal történő étkezést, ez gyermekenként eltérő hosszúságú időt vehet igénybe. Az ételallergia az adott élelmiszerre, vagy annak bizonyos összetevőjére kialakuló kóros immunreakció, melynek változatos tünetei rövid időn belül (24-48 óra), vagy 48 óra elteltével (késői) jelentkeznek. Az allergiás megbetegedések bárkit érinthetnek, azonban kialakulásuknak nagyobb az esélye azoknál a családoknál, ahol a közvetlen hozzátartozóknál korábban már diagnosztizáltak allergiás megbetegedést. A gyermekek 2-8%-ban fordul elő a táplálkozással összefüggő allergia, melyek 85%-ánál 3-5 éves korra kialakul a tolerancia az ételből származó allergén anyaggal (antigén) szemben (megszűnnek a tünetek). Annak ellenére, hogy több, mint 170 kóros immunreakciót kiváltó táplálék-összetevőt azonosítottak már, kisgyermekkorban jellemzően a tehéntej, a tojás, a glutén, a szója, az eper és a mogyorófélék tekinthetőek a fő allergia forrásoknak.
Ha tanácstalan vagy mikor melyik alapanyagot célszerű bevezetni a gyermeked étrendjébe, a hozzátáplálási táblázat praktikus segítséged lesz. A nincsen pontos válasz, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik, és érik meg erre a „változásra”, és bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. Miért nem érdemes hamarabb elkezdeni, mint az 5. Azért, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ezidő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia, (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődésééhez is.
A hozzátáplálás mindent összevetve nem olyan bonyolult dolog, csak annak tűnik, mert a legjobbat szeretnénk gyermekünknek. Próbáljunk meg olyan könnyedén gondolni a baba táplálására, mint a saját étkezésünkre.